Skip to main content

29. szám, 2011. július 18.


eGov Hírlevél – 29. szám, 2011. július 18.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

MKP: a közigazgatási reform hatásai

„Miről is van szó? „A belügyminisztérium törvénymódosítása a helyi államigazgatás „ésszerűsítéséről” szól. Számol a 4 állami körzeti hivatal megszüntetésével, a körzeti földhivatal és a körzeti erdészeti hivatal összevonásával, valamint a kerületi és az állami állategészségügyi hatóságok összevonásával. Számol továbbá az adóhivatalok és a vámhivatalok összevonásával, az így létrejövő pénzügyi hivatalok erőteljesen lecsökkentett számával, viszonyítva a mai adóhivatalok számához.” – áll abban a sajtónyilatkozatban, melyet Farkas Iván juttatott el az Új Szó Online-hoz.

A törvénymódosítás erőteljes integrációt feltételez. Megszüntetné a körzeti környezetvédelmi hivatalokat és a körzeti közlekedési hivatalokat, azokat az általános körzeti hivatalok hatáskörébe vonná. Megszüntetné a kerületi környezetvédelmi hivatalokat, a kerületi közlekedési hivatalokat, a kerületi építésügyi hivatalokat és a kerületi oktatásügyi hivatalokat. Mindezeket a kerületi székhelyeken működő általános körzeti hivatalok hatáskörébe vonná.

„A Magyar Koalíció Pártja álláspontja szerint ezzel újra létrejönne az integrált helyi államigazgatás, amilyen 2004-ig létezett, megszűnne tehát a specializált államigazgatás. Akkor támogatná a párt az erőteljes átalakítást, ha az számottevő megtakarítást eredményezne. Ez nem várható, mivel csupán a hivatalok hovatartozása, megnevezése változik meg és az elöljáró tisztsége szűnik meg. Azonban az összevont helyi államigazgatási hivatalokban a változás következtében gyöngülhet a szakmai tevékenység színvonala” – áll a nyilatkozatban. „A Magyar Koalíció Pártja aggódik a specializált államigazgatás, ezen belül az oktatásügy, a környezetvédelem, a közlekedés és az építésügy színvonaláért. Ne feledjük, a megszűnésre ítélt kerületi építésügyi hivatalok a helyi építésügyi hivatalok fellebbviteli szervei. A kerületi oktatásügyi hivatal számos ügyben fellebbviteli szerve a helyi oktatási hivataloknak, illetve a helyi önkormányzatok átruházott oktatási hatásköreinek” – zárul a nyilatkozat.”

Forrás:
MKP: a közigazgatási reform hatásai, Új Szó, 2011. július 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa

„Július 12-én a Rendőrtiszti Főiskola dísztermében megtartotta alakuló ülését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ideiglenes Szenátusa, amely 2012 . január 1-ig előkészíti az új Egyetem működését – olvasható az NKI közleményében.
A három egyesülő felsőoktatási intézmény (BCE Közigazgatás-tudományi Kar, Rendőrtiszti Főiskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) közössége által megválasztott testület egyhangúlag fogadta el működési szabályait és 2011. évi munkatervét.

A Fenntartói testület (KIM, BM, HM) képviselői az ülésen hangsúlyozták, hogy a testületnek szabályzataival követnie kell a felsőoktatás jogi környezetének várható változásait, a képzésekkel pedig a megújuló közszolgálati életpályával kapcsolatos kormányzati humánpolitikát – írja közleményében Kis Norbert, a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója.”

Forrás:
Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa, kormany.hu, 2011. július 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Majdnem ezer határozatot semmisített meg a kormány

„871, az eljárásokat akadályozó országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését hagyta jóvá szerdai ülésén a kabinet – közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-vel.

Kovács Zoltán elmondta: a közigazgatási apparátus a 2010 májusa előtti parlamenti határozatokat vizsgálta át, és 871 olyan határozatnak a hatályon kívül helyezését kezdeményezte, amely a hétköznapokban a különböző eljárásokban mind a mai napig gátolta a hatékony működést. A 871-ből 171 határozat még 1990 előtti, van közöttük egészen az 1950-es évekig visszanyúló avítt, értelmetlen rendelkezés is – tette hozzá, példaként említve a második havannai kiáltvány kiadása, a vietnámi nemzetgyűlés felhívása alkalmából született dokumentumokat és a forradalmi munkás-paraszt kormányról szóló határozatot. Eljárási ügyekben természetesen nem ezek okoztak nagy problémát, hanem több, rendszerváltás utáni szabályozás – jegyezte meg.

Az államtitkár hangsúlyozta, az egyszerű állam azt jelenti, hogy a felesleges jogszabályokat ki kell iktatni, ezért a kormány- és a miniszteri határozatokat is át fogják tekinteni. Emlékeztetett, a Magyary-terv egyik célja a magyar „jogszabálydzsungel” felszámolása.”

Forrás:
Majdnem ezer határozatot semmisített meg a kormány, HVG.hu/MTI, 2011. július 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary gondolatai különösen fontosak Komárom-Esztergom megyének

„A közigazgatási rendszer átalakítása során az ügyfél igényeinek kiszolgálásához a kormányhivatalok és az érintett minisztériumok folyamatos egyeztetése szükséges. A készülő új önkormányzati törvény a polgármesterekkel és a jegyzőkkel való konzultációt is igényli. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak az eddigi munkakapcsolatoknak köszönhetően nincsenek hátralékai az önkormányzatok törvényességi kontrolljában – az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában Czunyiné Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja mutatta be hivatalát.

‘A közigazgatás a közönségért van’ – hangzott el a Rádió Orient műsorában Magyary Zoltán örök érvényű kijelentése. Magyary gondolatai különösen fontosak Komárom-Esztergom megyének, hiszen a közigazgatás iskolateremtő tudósa Tata városának szülöttje – emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában Czunyiné Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

A területi államigazgatás átalakításában mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a közigazgatási hivatalok komoly előkészítő munkát hajtottak végre. Az átadás-átvétel folyamata így január 3-án problémamentesen történt meg Komárom-Esztergom megyében is. A szakigazgatási szervek működtetése az integráció után megkívánja az érintett vezetők további aktív együttműködését. A kormánymegbízottak és a KIM kollégái között őszinte, egyenes elvárásokat és lehetőségeket megmutató kapcsolat alakult ki. A polgármesterek és a jegyzők is gyakran fordulnak a kormányhivatalhoz. Az egyeztetések kiemelt témája a járási hivatalok kialakítása, illetve a jegyzői feladatok jövőbeni meghatározása. Minden városi rangú település vezetője lobbizik a presztízsértékű járási székhely pozícióért – emelte ki az érintett felek együttműködésének fontosságát a kormánymegbízott.

A megye kormányhivatalának látogatottsága kis mértékben nő, mely a médiával kialakított korrekt együttműködésnek is köszönhető. A hivatal pár hónapos fennállása során azonban problémaként jelent meg a megközelíthetőség nehézsége. A jövőben az Egészségbiztosítási Pénztár épületéből az ügyfelek számára elérhetőbb helyre költöztetnénk a kormányhivatalt – utalt a rádió vendége az esetleges változásokra.

A közigazgatási rendszer átalakításában a Magyary Zoltán által hangsúlyozott ügyfélközpontúságra kerül a hangsúly. A kormánymegbízott kifejtette, hogy az ügyfélcentrikusság eléréséhez fontos feladat a lakosság igényeinek felmérése. A hivatal célja, hogy az állampolgárok a járási székhelyek egyablakos ügyintézésének megalakulása előtt is minél több ügykört egy helyen intézhessenek el – hangsúlyozta Czunyiné Bertalan Judit.
…
A területi közigazgatás reformja, és az elektronikus ügyintézés térnyerése után is szükség lesz személyes találkozásokra – emelte ki a személyes ügyintézés iránti igényét a rádió vendége.”

Forrás:
Czunyiné Bertalan Judit: Magyary gondolatai különösen fontosak Komárom-Esztergom megyének, OrientPress, 2011. július 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Öthetes közigazgatási szünet kezdődik

„2011. július 18-tól augusztus 20-ig igazgatási szünet kezdődik a központi államigazgatásban (a minisztériumokban, központi hivatalokban, megyei kormányhivatalokban, illetve a Kormány irányítása alá tartozó szerveknél). A zavartalan ügymenetet és feladatellátást a hivatalok ez alatt is biztosítják.
A közigazgatási szünet nem azt jelenti, hogy a kormánytisztviselők egyszerre mennének szabadságra, hanem ezen időszakon belül ütemezetten, felváltva veszik igénybe a szabadságukat, a zavartalan ügymenet biztosítása mellett.

A lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátás biztosított.

A közigazgatási szünet kiterjed a kormánytisztviselőkre, a kormányzati ügykezelőkre és a munkavállalói szerződéssel foglalkoztatott állami alkalmazottakra is. Az igazgatási szünetet a kormánytisztviselőkről szóló törvény felhatalmazása alapján rendelheti el a kormány, a kötelezően kiadott szabadság nem haladhatja meg a tisztviselő évi alapszabadságának háromötödét.”

Forrás:
Öthetes közigazgatási szünet kezdődik, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. július 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányablak Nyíregyházán: mit takarnak a számok?

„Tízezren léptek be január óta a Kormányablak kapuján, a megyei kormányhivatal internetes portáljának látogatószáma pedig meghaladta a 460 ezret…

Hangzatos számok ezek a kormány általános hatáskörű, multifunkciós szabolcsi szervétől, amely születésekor a területi államigazgatás hatékonyságának és átláthatóságának javítását, valamint a „bürokratikus csápok” összehangolt és nem utolsó sorban költségtakarékos (együtt)működését tűzte ki célul az emberközpontúság jegyében, a „szolgáltató állam” szellemében.
Nem vitás: jelentős lépés ez a magyar államigazgatásban, hiszen ki ne vágyna arra, hogy ügyes-bajos hivatali ügyeit egy helyen, egy napon és lehetőleg „egy lapon” intézhesse el, ráadásul kényszer szabadnap nélkül, a késő estig tartó nyitva tartásnak köszönhetően? Az egyablakos ügyintézés sajnos még évekig várat magára, addig pedig párhuzamosan működik a régi és az új bürokratikus gépezet, ami nem éppen a spórolás és a hatékonyság irányába mutat.

Egy dolgozóra kevesebb mint 10 ügyfél jutott 12 óra alatt
Az elismerésre méltó számadat láttán kissé méltatlan számítgatásokba kezdtem: a 10 ezer ügyfélnek 134 munkanapon összesen 8 kormánytisztviselő igyekezett a segítségére lenni. Naponta tehát átlagosan 74-en „néztek be” az Ablakon, így egy dolgozóra kevesebb mint 10 ügyfél jutott 12 óra alatt, az emberek felét ráadásul egy általános tájékoztatás után továbbküldték.
Úgy vélem, a Kormányablaknak mihamarabb az érdemi ügyintézések centrumává kell válnia ahhoz, hogy ne csak létezni, működni is tudjon.”

Forrás:
Tárd ki ablakod!, Palicz István, Szabolcs Online, 2011. július 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Láncreakció a közjóért: helycserés támadás a hivatalok között

„A megyék kiüresedett kasszája miatt hónapok óta pengeélen táncol a hazai közigazgatási középszint. Heves már feladta e harcot. A sarkalatos törvények egyik legfontosabbika, az önkormányzatiságot újragondoló jogszabály őszi elfogadásakor már fellélegezhetnek a helyhatóságok. Vagy forrásokkal felerősödve a feladathoz, vagy a feladatokat kiürítve a kasszához. A belügyi tárca koncepciója szerint az erőstől a gyengéig háromféle – területfejlesztési, intézményfenntartási-területfejlesztési és nagyrészt reprezentatív – feladatkör jöhet szóba. Kiderül az is, mi lesz a 130 milliárdos megyei adósságállomány sorsa. Addig is az „önhiki”-s pályázat nyújt reményt a túlélésre, április elején Pest, április végén Pest és Somogy (112 millió), június elején Fejér, Pest, Somogy (158 millió) és Veszprém kapott akut előleget a visszatérítendő támogatásból.

Somogyban az újjászervezéssel több körben megpróbálták közelíteni az intézményfenntartási, hivatali struktúrát a pénzügyi lehetőségekhez. Ez nem nélkülözte a létszámleépítést sem, mint ahogy tíz év után ismét felmerült a hivatal ésszerűbb elhelyezésének a lehetősége is. A hatalmas épületre ingatlanpiaci-szervezeti realitások alapján szinte csak az állam lehet vevő, korábban az agrárminisztériummal meghiúsultak a tárgyalások, ám most a kormányhivatallal nyélbe üttetett az üzlet. Ahogy a megyei önkormányzat kiköltözik, a kormányhivatal úgy lakja be a házat. A januári alapítás idejének 811-es létszámát csaknem felerészben a Csokonai 3-ban képzeli el a – francia prefektúrákkal, korabeli főispánságokkal rokonított – kormányhivatal.

A megyei közgyűlés 195 millió forintot szavazott meg gyors megtérüléssel számolva a költözési láncreakcióra. Vörös Tamás főjegyző elmondta: a közbeszerzések elindultak, az elsőben a minap hirdettek eredményt, s napokon belül szerződést köthetnek. A másikat a napokban írják ki. Rövidesen elkezdődhet a Fő utca 101-es épület átalakítása, ide a régészek, restaurátorok költöznek. Helyükre érkezhetnek majd a hivatalnokok, s a megüresedő irodákat folyamatosan belakhatják a kormányhivatalnokok. Jelentős átalakításra kell készülni a Fő utca 10-es múzeumban is, ahol csak a nyugati szárnyat újították föl legutóbb, az északi, keleti szárnyakban akad tennivaló. A munkák az elektronikai kábelek beépítésével kezdődnek hamarosan.

Vörös Tamás elmondta: azt leszámítva, hogy költözniük kell, a régészet jobban jár, hiszen az elaprózott raktárkapacitás a taszári volt laktanyaépületekbe kerül. Két épületre, 3500 négyzetmétere kötöttek szerződést, s már több tonnányi ezer éves követ szállítottak oda, a lapidáriumban egyebek között az egykori somogyvári apátság romjai kaptak helyet.

A fogyasztóvédelem is a megyeházára költözik
A megyei kormányhivatal azoknak a szakigazgatási szerveinek a beköltözését tervezi a törzshivatalba, melyek gazdaságtalanul magas bérleti és üzemeltetési költséggel tartanak fenn irodát a megyeszékhelyen, tájékoztatott Neszményi Zsolt főigazgató. A Csokonai u. 3-ban jelenleg az építésügy (állami főépítész és építésfelügyelet), a szociális és gyámhivatal, valamint a munkaügy és munkavédelem kapott helyet. A tervek szerint szeptemberben költözhet a következő szakigazgatási szerv, ez várhatóan a jelenleg a Kaposvár, Fő u. 57. szám alatt működő Fogyasztóvédelmi Felügyelőség lesz.

A költözések megvalósulása után a munkaügyi központ, az egészségbiztosítási pénztár, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság közelsége okán, a belváros közepén ötszáz méteres körben fognak elhelyezkedni a területi államigazgatási szervek. A további költözésekről folynak az egyeztetések a költséghatékonysági számítások alapján.”

Szerkesztői megjegyzés:
Az ügyet tárgyaló korábbi cikk alapján legalábbis kétséges a döntés racionalitása, a neves múzeum helyzetének megrendülése viszont borítékolható. A Magyar Költségvetésnek pedig bizonyosan keletkezett 8-10 évig 120-150 milliós többletkiadása, az egyszeri költségeket most nem is említve. Az az érv, hogy a területi államigazgatás szervei ötszáz méteres körben fognak elhelyezkedni, az Internet és az e-kormányzat korában nehezen állja meg a helyét.

Forrás:
Láncreakció a közjóért: helycserés támadás a hivatalok között, Balassa Tamás, Somogyi Hírlap, 2011. július 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyszerű Állam Konzultáció záró konferenciája

„2011. június 30-án 11 órai kezdettel az OKISZ Inkubátorház Széchenyi terme adott otthont az Egyszerű Állam Konzultáció Záró konferenciájának.

A rendezvényt dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke nyitotta meg,…valamint kérte, hogy továbbiakban legyenek még ilyen konferenciák, amely alkalmakkor az érintettek bevonásával lehetne a legjobb megoldásokat találni a felmerült problémákra.

Dr. Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára a Kormány eddigi eredményeit mutatta be az adók csökkentése, illetve a magyar vállalkozások versenyképességének erősítése, növelése érdekében, követendő külföldi példának hozta fel a brit és a belga modellt. A Kormány 3 hullámban kívánja csökkenteni az adminisztrációs terheket, amelyeket további műhelymunkák fognak követni. Hét területen kapták a legtöbb javaslatot az országos konzultáció folyamán: Adó és számvitel; foglalkoztatás; bizonyos ágazatok sajátos igényei; telephelyek létrehozásával járó hosszadalmas és bonyolult engedélybeszerzés egyszerűsítése; pályázati rendszer egyszerűsítése; hatósági tevékenység, intézkedés; jogalkotási folyamat kiszámíthatósága.

Dr. Rétvári Bence, a KIM államtitkára a Magyary-terv munkapéldányával kapcsolatban a közigazgatás reformjáról beszélt, amelynek 4 fő iránya van: a feladat; a szervezet; az eljárás; és a személyzet. A feladat a belülről való egyszerűsítését jelenti, a gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb közigazgatás érdekében. Ezen kívül szükséges formai és tartalmi deregulációt is végrehajtani. A szervezet szempontjából egy rosszul szervezett és vezetett közigazgatás helyett egyszerűsítés, a szervezetek számának csökkentését, beolvasztást, integrálást jelent. Az eljárás rész érinti leginkább az állampolgárokat, ahol is a cél az eljárások emberarcúvá tétele, egyszerűsítése és a minőség fejlesztése (kormányablakok). A személyzet,azaz a közigazgatásban dolgozók körében el kívánnak terjeszteni egy friss szemléletet (ReGeneráció, Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program); életpálya-modellt kívánnak nyújtani, amely biztosítaná az árjárhatóságot); s az ott dolgozókat az ún. Közigazgatási Egyetemen kívánják képezni. 33 intézkedés ezen 4 területen.”

Forrás:
Egyszerű Állam Konzultáció záró konferenciája, OKISZ, 2011. július 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nehéz a fogyatékkal élőknek az önkormányzati szolgáltatásokhoz való jutás

„Az ombudsman szerint még mindig nem biztosítottak annak feltételei a hazai jogban, hogy minden, fogyatékossággal élő ember számára garantálják az önkormányzatok a szolgáltatásaikhoz való hozzáférés lehetőségét – közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala csütörtökön az MTI-vel.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy civil szervezet panaszát kivizsgálva megállapította: a fogyatékossággal élők jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény rendelkezései nincsenek összhangban egymással, és ez sérti a többi között a jogbiztonságot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A beadvány szerint a civil szervezet az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól hiába kérte, hogy az állapítsa meg: Vecsés önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Mint írták, már 2008 végén lejárt a feltételek megteremtésének határideje, Vecsésen mégsem teszik lehetővé a fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférését a helyi közszolgáltatásokhoz, konkrétan az egészségügyi alapellátásokhoz. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság azonban az eljárást felfüggesztette és állásfoglalást kért, milyen jogot is kell alkalmazni az ügyben.

A közleményben az ombudsmani hivatal utalt arra: a magyar jogszabály különbséget tesz a települési és megyei önkormányzatok között, valamint a település lakosságának lélekszáma és az egyes közszolgáltatások szerint abban, meddig kellett megteremteni az egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatásokhoz, vagyis például hol mikorra történjen meg az épületek fizikai akadálymentesítése. Közlésük szerint ugyanakkor értelmezési nehézséget okoz a különféle településtípusok kötelezettségeit részletező táblázat.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálati jelentésében megállapította, hogy a törvény nem egyértelműen szabályoz. Rámutatott továbbá arra, hogy a fogyatékossággal élők jogairól szóló – és magyar belső joggá tett – nemzetközi egyezmény értelmében az élet valamennyi területén fokozatosan meg kell teremteni az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit. Tény az is – fűzte hozzá -, hogy egyes közszolgáltatások akadálymentesítése nem történt meg, a határidők lejártak és újabbakat nem határoztak meg.

Az ombudsman mindezek miatt arra kérte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjét, hogy kezdeményezze a jogszabály felülvizsgálatát, egyértelművé tételét, mérje fel, melyek azok a közszolgáltatások, amelyekben nem garantált az egyenlő esélyű hozzáférés, s annak megteremtésére készüljön részletes és átlátható ütemterv.”

Forrás:
Nehéz a fogyatékkal élőknek az önkormányzati szolgáltatásokhoz való jutás, HVG.hu/MTI, 2011. július 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Új kártyarendszer születik

„A közelmúltban jelentették be, hogy széles körű kormányzati egyeztetés eredményeként elfogadták a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) koncepcióját. Az ebből a célból felállított bizottság munkájában és a koncepció kidolgozásában részt vett az összes tárca és a kártyarendszerrel kapcsolatban érintett szervezet: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Nemzeti Közigazgatási Intézet, az Oktatási Hivatal, valamint a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH).

Az intelligenskártya-projektek azonban csak két év múlva indulhatnak be, ugyanis az illetékesek az egységes kártyarendszer működésének, kidolgozásának és a bevezetéséhez szükséges intézkedések meghozatalának határidejét 2012. december 31-ében jelölték meg.
…
A jelenlegi kártyás rendszerek tehát egy aktuális problémára nyújtanak többnyire részleges megoldást. Zártak, nem tekintik feladatuknak a nyitottságot más területek felé, így a kártyás infrastruktúrák sokszor egymással párhuzamosan, hasonló funkcionalitással jöttek létre. A továbblépést a technikailag és szabályzásában is egységes, nyílt platformú, többfunkciós kártyarendszer kialakítása és stabil működtetése jelenti.
A most bejelentett kártyarendszer kidolgozásának kormányzati célja, hogy a jövőben egységesítsék az állam által kibocsátott okmányokat és belépőket, így a polgárok a jelenleginél kevesebb igazolvánnyal, kártyával rendelkezzenek, és egy-egy kártyával több helyen is azonosíthassák magukat. Az érintett okmányok között van például a személyazonosító igazolvány, a jogosítvány, a diákigazolvány, a taj-kártya, továbbá az állami intézmények belépői. (Az útlevelet nem érinti az egységesítés.)
…
Az új koncepció rögzíti a NEK modelljének elvi alapjait, megfogalmazza a technikai és a szervezeti kereteket, valamint a folyamatok és a működés feltételeinek teljes körű szabályrendszerét. A modell nyílt, így lehetővé teszi a fokozatos fejlesztést. Nem határozza meg a gyártót vagy a kártyatípust, csupán az egységes platformot.
A koncepció nem korlátozza a rendszeren belül megvalósítható funkcionalitásokat (azonosítás, szolgáltatás igénybevétele), azonban ezek koordinálását, szabályozását, nyilvántartását állami feladatként kezeli.

A koncepció: kettős elv
Kettős elv érvényesül a koncepcióban, amely szerint a gazdasági szereplők a szabályrendszer betartásával, az állami központi felügyelet, koordináció és nyilvántartás elfogadásával, valamint a megfelelő engedéllyel önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez, ugyanakkor a közigazgatás és az állami szektor szereplői által kibocsátott kártyák tekintetében kötelező a csatlakozás.
A rendszer alapja a központi nyilvántartás, a kártyamenedzsment központ. Ez tartalmazza az állampolgárok közhiteles azonosító és kártyaadatait. Az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogosultságok kezelése továbbra is a szakrendszerekben történik a kártyarendszerhez csatlakozott szervezetek saját kezelésében.”

Forrás:
Új kártyarendszer születik, Mártonffy Attila, IT Business, 2011. július 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Konferencia az elektronikus levéltárakról

„Ma záródik az Új Széchenyi Terv keretein belül megvalósításra kerülő Elektronikus Levéltár projekt szakmai konferenciája, melyet „E-levéltár – A jövő levéltáráról a jövő levéltárosainak” címmel rendeztek meg.

A Magyar Országos Levéltár (MOL), Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. alkotta konzorcium 2007 szeptemberében nyújtott be projektjavaslatot az NFT2 Elektronikus Közigazgatás Operatív Programhoz. Az „Elektronikus Levéltár” kiemelt projektjavaslat később bekerült az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 2007/2008. évi akciótervébe.

A 2012-ig megvalósuló projekt keretein belül a konzorcium feladata az Elektronikus Levéltár infrastruktúrájának megteremtése mellett a módszertani szabályozások, valamint a hosszú távú felhasználási feltételek megalapozása. A mostani szakmai rendezvényen – a projekt eddigi eredményei mellett – szó esett az elektronikus nyilvántartórendszerek fontosságáról, az adatok hosszú távú fennmaradásának műszaki megoldásáról, a MOL egységes adatbázis-kereső programjáról, valamint arról, hogy a levéltáraknak milyen nagyságrendű elektronikus adathordozón tárolt információ tartós megőrzésére kell felkészülniük.

Badacsonytomajon a projekt vezető szakemberei tartottak előadásokat, bemutatókat az érdeklődőknek három napon keresztül. A hallgatók megismerkedhettek a jövő levéltárának körvonalazódó képével, azokkal a képességekkel, amikre a jövőben a levéltárosoknak szükségük lesz, az elektronikus nyilvántartás és tartós megőrzés lehetőségeivel. Mindezek mellett szó esett már megvalósított feladatokról is, például a fővárosban végzett adatvagyon felmérésről, az első sikeresen lezárt elektronikus iratátvételről és a digitális tartalmak használatát megkönnyítő adatbázisokról is.”

Forrás:
Konferencia az elektronikus levéltárakról, IT café, 2011. július 15.
Program (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Miniszteri biztos koordinálja a kormányzati hálózatok konszolidációját

„Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter döntése alapján 2011. július 1-jétől fél éven át Both Zoltán, az állami tulajdonú Kopint-Datorg Zrt. elnöke koordinálja miniszteri biztosként a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával és az új hálózati modell kidolgozásával kapcsolatos feladatokat.

A miniszteri biztos megbízatása többek között az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózattal és alrendszereivel, a Zártcélú Rendészeti Hálózattal, az Informatikai Közhálóval és a HBONE IP gerinchálózatával kapcsolatos koordinációs feladatokra is kiterjed. A miniszteri biztos feladatai közé tartozik e hálózatok működésének áttekintése a szolgáltatások eredményessége és a költséghatékonyság szempontjából. A miniszteri biztos szakmai együttműködésben dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkárságával.

Both Zoltán megbízást kapott a nemzeti fejlesztési minisztertől arra is, hogy 2011. december 5-i határidővel dolgozza ki a teljes állami intézményrendszert lefedő új hálózati szolgáltatási konstrukció első lépcsőjét a kapcsolódó jogszabályi környezet és a lehetséges alternatívák bemutatásával. A miniszteri biztos tevékenységéért javadalmazásban nem részesül.

A kormány tavaly decemberben határozott a korábban rendkívül pazarlóan és alacsony hatásfokkal működő kormányzati informatika helyzetének rendezéséről. Az eddig eltelt időszakban a kormányzati célú hálózatokkal való hatékony és integrált gazdálkodás érdekében átláthatóvá vált a hálózatgazdai feladatok köre, de a hálózatüzemeltetés hatásfokának növelésére van szükség az egységesítés és takarékosság érdekében.”

„A biztos munkájában a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár közreműködik. A rendelet szerint feladatai ellátásába a Kopint-Datorg Zrt., a Magyar Posta Zrt., az MVM Zrt., a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet, a MÁV Zrt., az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetőin keresztül, az intézmények megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársát szakértői közreműködőként – a szükséges mértékben – bevonhatja.

Az NFM alá rendelt, az infokommunikációs szolgáltatásokat felhasználó intézmények, állami társaságok, közigazgatási és egyéb szervek kötelesek a miniszteri biztost feladatának végrehajtásában segíteni, a rendelkezésükre álló szükséges információkat, dokumentációkat, szakértői segítséget, illetve eszközöket számára biztosítani.

A más minisztériumok irányítása alatt álló szervezetekkel, intézményekkel kapcsolatban pedig a a kormányzati informatikáért felelős államtitkár segítséget nyújt.

A miniszteri biztos megbízása több hálózati elemre terjed ki:

  • Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat és alrendszerei;
  • Zártcélú Rendészeti Hálózat;
  • Informatikai Közháló;
  • K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer;
  • HBONE (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, Hungarnet) IP gerinchálózata;
  • Családi anyakönyvi rendszerben a rendszerhez csatlakozó végpontok közötti adatátviteli hálózat, az azonos telephelyen belüli (helyi) adatátviteli hálózatok kivételével (a továbbiakban: helyi hálózatok kivételével);
  • Okmányirodák közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
  • Bírósági Hálózat és az Ügyészségi Hálózat a helyi hálózatok kivételével;
  • Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködõ Szolgálat szolgáltató oldali végpontjai közötti adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével.

A biztos feladata:

  • e hálózatok működésének áttekintése, különös tekintettel a szolgáltatások eredményességére, költségekre, szerződéses konstrukciókra és a Kopint-Datorg Zrt., az MVM Zrt. és a közreműködő piaci szereplők szerződésekben ellátott feladataira;
  • az ellátott végpontokon meglévő szolgáltatások felmérése, elégedettségmérések áttekintése;
  • a szolgáltatások teljesülésének ellenőrzését lehetővé tévő eszközrendszer (SLA, hálózatfelügyelet) működésének áttekintése;
  • a társaságok és szervezetek, az önkormányzatok, valamint a felhordó hálózati szegmensben érintett más állami tulajdonú, felügyeletű szervezetek közvetlen, vagy közvetett vagyonkezelésében lévõ állami vagyonelemek (tornyok, alépítmények, aktív és passzív eszközök) feltérképezése;
  • a szolgáltatásokkal kapcsolatos rövid és középtávú igények felmérése, különös tekintettel az átalakuló közigazgatási szervezetrendszer végponti struktúráira;
  • a teljes állami intézményrendszert lefedő új szolgáltatási konstrukció első lépcsőjének kidolgozása és előterjesztése 2011. augusztus 5-re;
  • a központi közigazgatási gerinchálózat ráhordó hálózati szerződéseinek felülvizsgálata, vagy újratárgyalása, a lehető legjobb szolgáltatási szintek elérése a költséghatékonyság, takarékosság szem előtt tartásával;
  • a megvalósítás alternatíváinak elemzése, a szolgáltatással összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök áttekintése, javaslattétel az új modell szerinti előterjesztésekre;
  • a teljes állami intézményrendszert lefedő új szolgáltatási konstrukció második lépcsőjének kidolgozása és előterjesztése 2011. december 5-ére;
  • a gerinchálózati szolgáltatások és egyes végpontok MVM hálózatán történő megvalósításának irányítása.”

Forrás:
Miniszteri biztos koordinálja a kormányzati hálózatok konszolidációját, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. július 15.
Fellegi miniszteri biztost nevezett ki, Napi Gazdaság, 2011. július 14.
A nemzeti fejlesztési miniszter 38/2011. (VII. 14.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kis pénzből tették hatékonyabbá a bírósági végrehajtást

„A közigazgatásban a haszon és főleg ennek angol megfelelője, a profit szó nem igen divatos. Látszólag nehezen értelmezhető, mert mindenkinek először automatikusan az üzleti világ fogalmi rendszere ugrik be, és hát a haszon adózott eredményként tényleg nem értelmezhető a költségvetési szervek esetén. Más oldalról nézve viszont a köz szolgálata társadalmilag hasznos, az egyes tevékenységek mögötti haszon, mint a köznyelvben általánosan használt fogalom tehát értelmezhető.

Ilyen értelemben viszont az informatikai megoldásoktól is elvárható a haszon termelése, ami jelenthet konkrét pénzügyi megtérülést (például papírköltség kiváltása, energiaköltség-megtakarítás, humán erőforrás csökkentése stb.), vagy a közigazgatáson kívüli, a társadalom oldalán megjelenő előnyt. Például az állampolgár valamit gyorsabban tud elintézni. Ez az időmegtakarítás egyébként – az általánosan elterjedt nézettől eltérően – számszerűsíthető és forintosítható. Ugyanígy forintosítható például egy biztonságot növelő beruházás hatása az elmaradt kár értékében.

Az év projektje ■ Mindezen elméleti fejtegetések fényében nézzük meg, hogy miért is érdekes, hogy a Microsec Kft. által fejlesztett Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) pénzintézeti megkeresések rendszere nyerte idén az IVSZ egyik díját, melyet a legjobb infokommunikációs projektnek ítéltek oda.

Az IT világában eddig a kiemelkedő hírek, a megemlékezések, az előadások (vagy éppen díjak) a sok száz milliós vagy éppen néhány milliárdos költségvetésű projektekhez kapcsolódtak. A Microsec díjnyertes projektje éppen azért kapott díjat, mert nem a költségvetése volt nagy, hanem a haszna.
…
Az előző években a kormányzat az Ügyfélkapu konkurenciájaként (vagy alternatívájaként) tekintett az elektronikus aláírásra, és ezért nem támogatta az ilyen jellegű megoldások elterjedését. Ez egy rossz megközelítés volt, most már látjuk, hogy a két megoldás elfér egymás mellett, más-más feladatot oldanak meg, így nem érdemes őket versenyeztetni, és főleg nem hitvitákat folytatni ebben az ügyben.

Minden esetben azt a megoldást kell alkalmazni, amely az adott feladatra a legjobb, nemzetgazdasági szinten leghasznosabb megoldást biztosítja. Itt is igaz, hogy nem kell minden esetben tanulmányokkal alátámasztott rendeletekkel előírni az ügyfeleknek, hogy mi a jó megoldás. A központi (szakmapolitikai) akaratnak a lehetőségek megteremtése irányába kell mutatnia, a piac majd kiküzdi magának a legjobb megoldásokat.
…
Mint utóbb kiderült, ez a rengeteg papíralapú feladat a bankoknak is nagy teher, ezért boldogan (önkéntesen) csatlakoztak a rendszerhez. Ennek az igényalapú megközelítésnek volt köszönhető, hogy a 2009 júniusában elindult rendszer néhány hét után már havi 20-30 ezres elektronikus okirati alapú forgalmat generált. A csatlakozás opcionális volt, azonban legtöbb bank a válaszadásban is használta az e-aláírást. Egy év alatt beállt a rendszer.
…
A Microsec honlapján szereplő kijelentés, miszerint a projekt az éles indulást követő évben több százmillió forintos megtakarítást eredményezett a bírósági végrehajtásban rendszerszinten, valós számításokon alapult. A megkeresések számát ismerték a kamara adatai alapján, ismerték a találati arányt, így lehetett számítani feldolgozási költségeket. A papírköltséget az iratok számából tudták kalkulálni. Amúgy utólag kiderült, nemcsak költségmegtakarítást, hanem árbevétel-növekedést is okozott a rendszer használata, hiszen a végrehajtó a rendszer támogatása mellett több tételt (több ügyet) tud feldolgozni.”

Forrás:
Kis pénzből tették hatékonyabbá a bírósági végrehajtást, Bojta János, Bitport.hu, 2011. július 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Parlament 2011. július 6-i állásfoglalása a széles sávú hozzáférésről Európában


Forrás:
Az Európai Parlament 2011. július 6-i állásfoglalása a széles sávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe (2010/2304(INI)), Európai Parlament, 2011. július 6.

Előzmény:
Jelentés a széles sávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe (2010/2304(INI)), Európai Parlament, 2011. június 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Polgárőrségbe szerveződnek az informatikusok

„Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) néven létrejött egy informatikusokból álló polgárőrség, amelynek a tagjai fontos vagy kritikus számítógépes rendszerek biztonsága felett őrködnek. Legfőbb céljuk, hogy összehangoltan tudjanak reagálni az ország kritikus infrastruktúráit érő kibertámadásokra.

Egyre gyakrabban hallani arról, hogy hekkerek vagy digitális kártevők veszik célba az állami és vállalati informatikai rendszereket. Ipari áramszolgáltatókról, közlekedésirányítóról és egyéb létfontosságú rendszerekről sorban derülnek ki, hogy sérülékenyek az informatikai támadásokkal szemben.
…
Keleti Arthur, az ITBN infóbiztonsági konferencia főszervezője és a KIBEV kezdeményezés elindítója szerint Magyarországot is veszélyeztetik a kibertámadások. Bár a kormányzati gerinchálózat védelme komoly kockázatcsökkentő tényező, a kritikus infrastruktúrák védelme túlnyomó többségben privát kézben van, és a cégek saját belátásuk szerint gondoskodnak az informatikai védelemről – mondja a szakértő.

A magyar kormány már kísérletet tett arra, hogy meghatározza a fontos infrastruktúrák körét, és előírja a vészhelyzetben történő működtetésük rendjét, de az informatikai védelem ügyében érdemben eddig nem sokat lépett előre, írja a KIBEV közleménye.

Az államigazgatás több területén már felvetődött egy kibervédelmi stratégia elkészítése és jelen pillanatban is több állami hivatal foglalkozik az informatikai védelem kérdéseivel, de az jelenleg megjósolhatatlan, hogy pontosan mikor és mely szervezet vagy szervezetek látják majd el a magyar kibertér védelmét. Hende Csaba, honvédelmi miniszter a szombathelyi egyetemen április végén tartott előadásában elmondta: „Ami a Magyar Honvédséget illeti, mi is lépést kívánunk tartani a korral, és terveink szerint még az idei év folyamán kibervédelmi stratégiát alkotunk.”

Keleti Arthur szerint a védekezés leghatékonyabb egy állam önkéntes kiberhadsereg megalakítása lenne.”

Szerkesztői megjegyzés: Nem vonva kétségbe a szervezők jószándékát, de ez így nehezen értelmezhető (amit csak súlyosbít az Index.hu szokásos trehány stílusa: „állam önkéntes kiberhadsereg” vagy „állami önkéntes kiberhadsereg”?). Az a cégvezetés, amelyik az általa működtetett kritikus infrastruktúrát önkéntesekkel védi, az sürgősen lecserélendő…

Forrás:
Polgárőrségbe szerveződnek az informatikusok, Index.hu, 2011. július 13.

Kiegészítés és bővebb információ:
Kezdik építeni az önkéntes magyar kiberhadsereget, PC Fórum, 2011. július 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Helyettünk gondolkodik az intelligens épületautomatika

„Az intelligens épületautomatizálási rendszerek olyan hálózatok, melyek emberi közreműködés és állandó emberi felügyelet nélkül is képesek komplex feladatok megoldására: képesek a környezetükből származó információ érzékelésére és feldolgozására, képesek önálló döntések meghozatalára, és alkalmasak komplex technológiai folyamatokba történő beavatkozásra, a folyamatok felügyeletére, illetve irányítására. Az épületfelügyelet számtalan különböző feladatot lát el: nemcsak a világítás, de a hűtés/fűtés, az árnyékolók rendszerének, a biztonsági rendszernek, a szórakoztató elektronikai rendszernek vezérlését is, elősegíti ezek egymással történő kombinációját, kommunikációját és rugalmas elosztását. A technológiát minden új épületben, sőt a következő években a meglévők felújítása során is egyre inkább alkalmazni kellene.

Az épületautomatizálási rendszerek a magasabb lakókomfort biztosítása mellett az energiafelhasználást is jelentősen csökkenthetik, létjogosultsága különösen középületeknél nagy. Alapfeladatuk, hogy bizonyos szolgáltatásokat szükség esetén automatikusan bekapcsoljanak, ez szolgálja lakókomfortunkat, a nem szükséges szolgáltatásokat pedig kikapcsolják, hogy ezáltal energiát takarítsanak meg. A leggyakoribb feladatok közé a fűtési- és hűtési rendszerek vezérlése tartozik. A fűtési, hűtési, szellőztetési, árnyékoló rendszerek összehangolásával a kényelem mellett kimutatható és érzékelhető költségmegtakarítás érhető el.

A 2020-ra az EU által előírt zéró energiafelhasználást csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha megfelelően kiépített épületfelügyeleti rendszereket alkalmazunk, mert e nélkül a megújuló energiákat alkalmazó rendszerek telepítése túlságosan sokba kerülne. Az október 19-20-án harmadik alkalommal megrendezésre kerülő CEP Clean Energy & Passive House Expo energiahatékony és intelligens épületekkel foglalkozó nemzetközi kiállítás tematikájában 2011-ben kiemelten szerepel az épületautomatizálás, mellyel radikálisan csökkenteni lehet az energiafelhasználást és ezáltal a szén-dioxid kibocsátást is.”

Forrás:
Helyettünk gondolkodik az intelligens épületautomatika, Gazdasági Rádió, 2011. július 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Júniusban tovább csökkent a hazai mobil-előfizetők száma

„Júniusban 68 ezerrel 11,704 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizető-száma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 12 ezerrel lett több, így közel 10,959 millió volt a vizsgált hónapban.

Az NMHH gyorsjelentése szerint 2011 júniusában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 117,4 SIM-kártya jutott. Egy hónappal korábban ez az érték 118,0 volt.

Június végére a teljes ügyfélszám alapján számolva a T-Mobile részesedése a májusi 44,28 százalékról 44,50 százalékra, a Vodafone-é 22,49 százalékról 22,59 százalékra nőtt, míg a Telenoré 33,23 százalékról 32,90 százalékra csökkent.

Szintén június végére a forgalmazásban résztvevők, azaz a havi díjas előfizetéssel rendelkezők és az előre fizetett előfizetések közül az utolsó három hónapban hívást indítók vagy fogadók száma alapján a három szolgáltató piaci része szinte nem változott: a Vodafone 22,62 százalékon, a Telenor 32,27 százalékon, a T-Mobile pedig 45,11 százalékon állt.”

Forrás:
Júniusban tovább csökkent a hazai mobil-előfizetők száma, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2011. július 15.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Érdemes jelszóval védeni a vezeték nélküli internetes hozzáféréseket

„A világ több pontján – köztük hazánkban is – máig kétséges, milyen kötelezettségek hárulnak egy WLAN-hozzáférés üzemeltetőjére – különös tekintettel az ismeretlen harmadik fél által történő internethasználat tekintetében, az egységes felsőszintű szabályozás ugyanis még hiányzik. Különböző „próbálkozásokkal” mindenütt találkozhatunk, de a kérdés továbbra sincs magasabb bírósági szinteken tisztázva.

Németországban például egy közelmúltbeli ügy kapcsán (BGH 12.05.2010, I ZR 121/08) a Német Szövetségi Bíróság azt a döntés hozta, hogy a privát internetkapcsolatok üzemeltetőitől is elvárhatók bizonyos követelmények, melyek megsértése ún. „közreműködői felelősséget” („Störerhaftung”) alapoz meg. Nem zárható ki ugyanis teljesen, hogy jogosulatlan harmadik fél a nem védett WLAN-kapcsolatot jogsértések elkövetésére használja. A WLAN-kapcsolatok üzemeltetőitől ezért elvárható, hogy hálózati kapcsolatukat megfelelő biztonsági intézkedésekkel (egyéni jelszavakkal) védjék. A döntés értelmében ez a kötelezettség már a csatlakozás üzembe helyezésétől kezdve fennáll.

Németországban emellett létezik egy e-kereskedelmi irányelv, melyet Ausztriában és Magyarországon is átvettek. Eszerint nem hárul a szolgáltatókra – beleértve a vezeték nélküli hálózat üzemeltetőjét is – általános megfigyelési kötelezettség. Egy nyílt WLAN felkínálója jogilag egyszerű hozzáférés-szolgáltatóként jellemezhető, akit felelősség csak akkor terhel, ha az internet-csatlakozásán keresztül harmadik fél által elkövetett jogsértésről tudomást szerez. Ha már tudomást szerzett, akkor intézkednie kell, hogy a további jogsértéseket megakadályozza. Eddig azonban nem kellett abból kiindulni, hogy nyílt wifi-kapcsolaton keresztül ismeretlen harmadik fél jogsértést követne el. Ennek azért van jelentősége, mert a tudomás hiánya csak a kártérítési perektől védi a WLAN-üzemeltetőt, az abbahagyás iránti keresetektől – melyek a megelőző felszólításokkal együtt igen költségesek lehetnek – nem.

Az irányelvet átültető magyar jogszabály is kimondja: a hozzáférés-szolgáltató az általa hozzáférhetővé tett információ tartalmáért nem felel, ha az információ továbbítását nem ő kezdeményezi, címzettjét nem ő választja meg, és tartalmát nem ő választja ki. A szolgáltató mentesülése azonban „nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, (…) a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse“. A szerzői jogi törvény ezzel összhangban úgy rendelkezik, hogy a sértett szerző „a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását“ attól is követelheti, „akinek szolgáltatását a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették“.”

Forrás:
 Érdemes jelszóval védeni a vezeték nélküli internetes hozzáféréseket, Bánki Orsolya, Cégjog/Világgazdaság, 2011. július 5.
Feltört WLAN és a jogi felelősség, Sógorom a zugügyvéd blog, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új tudományos és közművelődési központ épül

„A Szegeden folyó természettudományos és informatikai kutatásokat bemutató és népszerűsítő új közművelődési intézmény épül 2012 őszére mintegy kétmilliárd forintból a csongrádi megyeszékhelyen.

A négyszintes, csaknem hétezer négyzetméteres hasznos alapterületű épület kivitelezési költségeiből 1,65 milliárd forintot uniós támogatás fedez, 360 millió forint pedig az önkormányzati önerő – mondta Botka László (MSZP) polgármester a beruházásról tartott szerdai tájékoztatón.

Az intézmény – amelynek elnevezéséről ősszel lakossági névpályázat után döntenek – egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ideköltöző informatikatörténeti múzeuma lesz. Az Európában egyedülálló gyűjtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged majd bepillantást.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítanak ki, ahol a természettudományok törvényszerűségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és felnőttek. Az új központban folytatja tevékenységét a város egyik fontos kulturális intézménye, a Százszorszép Gyermekház is.

Szalados László, a kivitelező KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az intézményben – amely a tervek szerint 2012 szeptemberére készül el – korszerű és környezetbarát energetikai megoldásokat alkalmaznak. Az épület hűtését és fűtését hőszivattyúk és napkollektorok biztosítják, a felhasznált villamos energia egy részét pedig napelemek termelik majd.”

Kiegészítés a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság hírlevele alapján:

„Ahogyan a közelmúltban több helyi és országos médium is beszámolt róla, célegyenesbeérkezett az a nagyszabású projektnek az előkészítése, amelynek köszönhetően Szegeden létrejöhet a többfunkciós Agóra Pólus és azon belül reményeink szerint minden idők egyik legkorszerűbb informatika-történeti gyűjteménye. A korszerűség még véletlenül sem képzavar: a történelem patinás emlékei az NJSZT és partnerei (Szegedi Egyetem, Szeged megyei jogú város önkormányzata és az Informatika-történeti Alapítvány) jóvoltából, európai uniós pályázat segítségével a legmodernebb technikai körülmények között, interaktív kiállításon lesznek láthatók. Az új tudományos és közművelődési központ várhatóan 2013-ban nyílik, addig az informatikatörténeti kiállítást modellező gyűjtemény várja majd a látogatókat Öthalmon, a volt szovjet laktanya területén. A modellkiállítás előkészületei tartanak, nyitás 2012 március végén várható.
A Magyar Nemzet www.mno.hu elektronikus hírportálján is megjelent a hír. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk, hogy tagtársaink számára az abban foglaltakat pontosítsuk:

„Új tudományos és közművelődési központ épül” http://www.mno.hu/portal/793944

A cikk az –egyébként méltán az egyik fő attrakciónak tartott – informatikatörténet gyűjteményt a Szegedi Egyetemnek tulajdonítja. A valóság ezzel szemben az, hogy az Egyetem társult tagként vesz részt a gyűjtemény múzeumi formába öntését végző és azért felelős Informatikatörténeti Alapítvány (ITMA) munkájában. A gyűjtemény tehát az ITMA-hoz tartozik, amelynek egyik alapítója, az alapítás óta legfőbb támogatója és aktív munkavégzője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). (A cikkben szereplő Informatórium valóban a Szegedi Egyetem hatáskörébe tartozik, ez azonban az épülő Agóra Pólusnak – a csodák palotájának – különálló része.)”

Forrás:
Új tudományos és közművelődési központ épül, Magyar Nemzet, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mobil kereskedelem (infografika)

Az ábra a következő témákat illusztrálja:

  • a mobil kereskedelem fejlődése,
  • hogyan vásárolnak az emberek telefonjaikkal,
  • hány kereskedőnek van mobil telefonra optimalizált webhelye,
  • kik azok, akik a legtöbbet vásárolják telefonjuk segítségével stb.

Az előrejelzések szerint 2015-re globálisan 118 milliárd dollárnyi értékben fognak vásárolni a mobil kereskedelem keretében.

mobile ecommerce shopper revolution

Forrás:
Mobile E-Commerce Infographic, Holly Richmond, Microsoft Tag Blog, 2011. június 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Uniós konzultáció a személyes adatokkal való visszaélésekkel kapcsolatos értesítések gyakorlati szabályairól

„Brüsszel, 2011. július 14. – Az Európai Bizottság a távközlési vállalatok, az internetszolgáltatók, a tagállamok, a nemzeti adatvédelmi hatóságok, a fogyasztóvédelmi szervezetek és egyéb érdekelt felek véleményét kéri ki arról, hogy szükség van-e további gyakorlati szabályokra a személyes adatokkal való visszaélésekkel kapcsolatos értesítések EU-n belüli egységesítése érdekében. A felülvizsgált adatvédelmi irányelv (2009/136/EK) – amely az EU új távközlési szabályait tartalmazó csomag részeként 2011. május 25-én lépett hatályba – a távközlési és az internetszolgáltatók számára előírja, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák a nemzeti hatóságokat és az ügyfeleiket az általuk kezelt személyes adatokkal kapcsolatos visszaélésekről. (IP/11/622 és MEMO/11/320). A Bizottság a meglévő gyakorlat és az új távközlési szabályok első tapasztalatival kapcsolatos észrevételeket akarja összegyűjteni, majd ezt követően esetlegesen további gyakorlati szabályokat javasolhat annak tisztázásra, hogy mikor, hogyan és milyen formában kell jelenteni a visszaéléseket. A Bizottság 2011. szeptember 9-ig várja az észrevételeket a konzultáció keretében.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Az adatokkal való visszaélésekhez kapcsolódó értesítési kötelezettség fontos részét képezi az EU új távközlési szabályainak. E tekintetben viszont következetességre kell törekednünk az EU-ban annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen az eltérő nemzeti szabályozásokból eredő bonyodalmakkal vesződniük. A fogyasztóknak jogbiztonságot, a vállalkozásoknak gyakorlati megoldásokat kínáló, egyenlő versenyfeltételeket szeretnék biztosítani.”

A konzultáció keretében a Bizottság kifejezetten az alábbi témákhoz várja az észrevételeket:

  • Körülmények: Miként felelnek meg vagy kívánnak megfelelni a szervezetek a távközlési szabályokból fakadó új kötelezettségnek? Melyek azok a visszaélések, amelyek az előfizető vagy a magánszemély tájékoztatásának kötelezettségét vonják maguk után, és milyen óvintézkedésekkel tehetők az adatok értelmezhetetlenné?
  • Eljárások: az értesítésre szabott határidő, az értesítés formái és a konkrét esetekben követendő eljárás.
  • Formátumok: a nemzeti hatóságnak és a magánszemélynek küldött értesítések tartalma, a meglévő szabványformátumok, illetve egy esetleges uniós szabványformátum megvalósíthatósága.

Ezenkívül a Bizottság szeretne bővebb információkkal rendelkezni a több tagállamot érintő visszaélésekről és a biztonsági előírások megsértéséhez kapcsolódó egyéb uniós kötelezettségeknek való megfelelésről.”

Forrás:
Digitális menetrend: a Bizottság konzultációt folytat személyes adatokkal való visszaélésekkel kapcsolatos értesítések gyakorlati szabályairól, Európai Bizottság, 2011. július 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Franciaország nem bír a fájlcserélőkkel

„Franciaországban a sok vihart megélt HADOPI-szabályozás három dobást ad a fájlcserélőknek, ez után akár ki is kapcsolhatják az illető internetelérését. A fájlcserélőket követő szervezet tavaly októbertől küldi ki a gyanúsítottaknak a figyelmeztető leveleket.
…
Az első jelentés szerint az elmúlt kilenc hónapban összesen 18 millió fájlcserélő online tevékenységét figyelték, de kapacitáshiány miatt a hatóság mindössze 470 ezer címre tudta kiküldeni a figyelmeztetést.

Mint ismeretes, a többszöri változtatáson is átesett HADOPI alapján a szerzőijog-sértéssel vádoltak személyazonosságát a szolgáltatótól kapják meg az ellenőrök, és ha az illető három figyelmeztetés után sem hagy fel tevékenységével, akkor bíróság elé kerül az ügy, és a bíró dönti el, hogy vétkes-e az illető. A bűnösök 1500 eurós pénzbüntetést kaphatnak, vagy felfüggeszthetik az internetkapcsolatukat.

A nyilvánosságra hozott adatok szerint még nem született olyan ítélet, amely a kapcsolat megszakítását írta volna elő. A 18 millió gyanús IP-címet az HADOPI szervezetét nyomkövetéssel kiszolgáló cég, a Trident Media Guard gyűjtötte össze tavaly október óta. Ebből az óriási listából véletlenszerűen kiválasztottak egymillió címet, majd a felhasználók azonosítására elküldték ezeket a szolgáltatóknak, akik 900 ezer cím esetében megadták a kért információkat.
…
A levélküldés folyamata megindult, és azóta havonta körülbelül 50 ezer első figyelmeztetés indult útnak. Körülbelül 20 ezer esetben már postázták a második felszólítást is, de a harmadik, utolsó levelet eddig csak tíz embernek küldték ki – ezekben az esetekben már folyik a bírósági vizsgálat.

A hivatalos adatok birtokában igen sokan vélekednek úgy, hogy érdemes elgondolkodni: ha ilyen kevéssé hatékony ez a módszer, akkor vajon megéri-e a költséges szervezet fenntartása, van-e értelme így pénzt költeni a kalózkodás visszaszorítására.”

Forrás:
Franciaország nem bír a fájlcserélőkkel, Index.hu/IT café, 2011. július 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Kormány 2011. II. félévi munkatervéről

„A Kormány második féléves munkaterve

A kormányzati döntéshozatal nyáron sem szünetel, „a tempó marad”. Év végéig 164 törvényjavaslat, határozat és rendelet megalkotása szerepel a kabinet napirendjén, ezek között van a Széll Kálmán Terv végrehajtásával összefüggő döntések, 2012. évi költségvetés, illetve számos, az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvény megalkotása. A Magyar Közlöny július 7-i számában olvasható a kormány második félévre vonatkozó részletes munkaterve.
Júliusban az állatok védelméről szóló törvénymódosítási javaslat és az államtitkot vagy nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet-módosítás, illetve egy a közalkalmazottakat, egy az érettségi vizsga szabályait, egy az Útravaló Ösztöndíjprogramot és egy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságát érintő kormányrendelet.

Augusztusban kerülhet a kormány elé többek között az új közoktatási törvény, illetve az elektronikus ügyintézésről, valamint a személyszállítási szolgáltatásról szóló törvények tervezete. Tárgyalni kezdi a kabinet a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról és a 2012. évi költségvetésről szóló törvény tervezetét. További lépések lesznek a Széll Kálmán Terv végrehajtására: az új közfoglalkoztatási rendszer kialakításához szükséges újabb döntések születnek, napirendre kerül a közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér mértékéről szóló kormányrendelet, illetve a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatások szabályozása is.

Igen intenzív szeptemberi döntéshozatal várható, 34 kiemelt témában. A munkaterv szerint ekkor kerül napirendre az új felsőoktatási törvény koncepciója, a nemzetiségek jogairól szóló törvénytervezet, az országgyűlési képviselőkről szóló javaslat, illetve az új Munka Törvénykönyv és az új duális szakképzés bevezetését megalapozó törvény. Újabb a hazai vállalkozások versenyképességét javítását megalapozó és egy adótörvények kerülnek a kormány elé. Ebben a hónapban foglalkoznak a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény módosításával, az információ biztonság szabályairól szóló tervezettel is, és természetesen folytatódik a 2012. évi költségvetés tárgyalása.

Az október várhatóan ennél is sűrűbb lesz, 38 témát tűzött ki tárgyalásra a kormány, köztük a helyi önkormányzatokról szóló új törvényt, a szakképzési hozzájárulásról szóló tervezetet, a turizmusról szóló javaslatot. Napirenden lesz az egészségügyi, a közlekedési törvények módosítása, a lánctartozások csökkentése érdekében szükséges további intézkedések, és a kutatás-fejlesztés és innováció közgazdasági környezetét segítő egyes intézkedésekről szóló törvény. A kormány tárgyalni fogja a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központról szóló javaslatot is.

Novemberben a kormány 51 kiemelt témát tervez. Sorra kerül egyebek mellett a honvédség adatkezeléséről szóló törvénytervezet, a közszolgálati életpályák összehangolása miatt szükséges törvénymódosítások, a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása, egyes szociális és gyermekvédelmi törvények módosítása, illetve a felnőttképzésről szóló tervezet. Tárgyalnak továbbá a nyugellátások és baleseti járadék 2012. januári emeléséről szóló kormányrendeletről, valamint a nemzetgazdaság biztonságos működéséről és védelmi felkészítéséről szóló törvényről.

Decemberben lehet a kabinet előtt a fegyvertörvény, a vízközmű szolgáltatásokról szóló törvény, a termőföldről és a Nemzeti Földalapról szóló tervezet, a választási eljárásról szóló törvény módosítása, illetve a Nemzeti Turisztikai Hivatal létrehozásáról szóló kormányrendelet. Döntés várható a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény részletes szabályait megállapító kormányrendeletről.”

Forrás:
A Kormány második féléves munkaterve, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság, 2011. július 8.
A Kormány 1236/2011. (VII. 7.) Korm. határozata a Kormány 2011. II. félévi munkatervéről, Magyar Közlöny, 2011. évi 77. szám, 2011. július 7., 22605-22613. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A nemzeti fejlesztési miniszter 38/2011. (VII. 14.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 38/2011. (VII. 14.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 40. szám, 2011. július 14., 8003-8004. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.