Skip to main content

23. szám, 2025. június 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lantos Csaba: a zöldátállás sikeréhez az egész gazdaságra és társadalomra szükség van

„A zöldátállás sikeréhez arra van szükség, hogy a gazdaság és a társadalom egészét érintse, a nevelést már a családban, az iskolában el kell kezdeni – közölte az energiaügyi miniszter a Vas vármegyei Szemenyén.

Lantos Csaba a Zero Waste Group Kft. mintegy 5 milliárd forintból megvalósult új hulladékfeldolgozó üzemének avatásán arról beszélt, hogy az évente 120 ezer tonna kapacitású, európai szinten is kiemelkedő fejlesztés révén nem csak feldolgozzák a hulladékot, de fosszilis energiát is kiváltanak. Az itt előállított, tüzelőanyagként hasznosított termékkel évente 266 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórolnak meg.

A miniszter kifejtette: átmeneti korszakban élünk, amikor a fosszilis energiáról a megújuló, karbonsemleges energia felhasználása felé haladunk, de ez nem gyors folyamat. „Eltűnt a biztonság” a kőolaj- és földgázpiacról, aminek az is része, hogy az európai elvárások szerint meg kell szüntetni az orosz kőolaj, földgáz vagy nukleáris fűtőelemek felhasználását – mondta.

Kiemelte, hogy Magyarország sikerrel alkalmazkodott eddig a kihívásokhoz, meg tudta védeni a rezsicsökkentés eredményeit is, sőt a megújuló energiák felhasználásában élen járunk, már több mint 300 ezer kiserőmű üzemel, amelyek az ipari létesítményekkel együtt közel 8000 megawatt naperőművi teljesítményt biztosítanak. Akkor sikeres az átállás, ha a növekvő gazdasági teljesítmény mellett kevésbé terheljük a környezetet, egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a hulladék egyre nagyobb része hasznosul – jegyezte meg.

Az energiaügyi miniszter jelezte: 1990-hez képest tavaly már 47 százalékkal csökkent Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása, amivel bizonyosan elérjük a 2030-ra az EU által elvárt 55 százalékos csökkenést. Sikeres az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási rendszer is. Már több mint 2 milliárd palackot vagy fémdobozt váltottak vissza az emberek, idén minden hónapban 80 százalék feletti volt a visszaváltási arány, ami nagyon jelentős az EU-ban, még nem volt példa ilyen gyors felfutásra.

Minden hulladékfajta esetében hasonló jó eredményt kívánnak elérni, hogy 10 százalék alá csökkenjen a lerakókba kerülő arány – tette hozzá Lantos Csaba.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy az emberiség történelme során a hulladékhoz való viszony jelentősen változott, ma pedig már a műanyag a legnagyobb szennyező forrás. A feldolgozás és az újrahasznosítás mára elismert tevékenység lett, szemben a néhány évtizeddel ezelőtti időszakhoz.

Runtág Tivadar, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. operatív igazgatója elmondta: „nagy ellenszélben indultak”, és annak ellenére, hogy már 2 milliárd fölött van a visszaváltott palackok száma, a hulladékudvarokban nő a látogatók száma, megduplázták a textilkonténerek mennyiségét, elindult a járműflotta modernizálása és készen állnak a tervek újabb válogatók építésére, még sok a tennivalójuk.

Szemenyén olyan üzem létesült, ahol a szelektív kukákban gyűjtött hulladékot és a válogatási maradékokat dolgozzák fel, ez utóbbiakat eddig csak lerakókban lehetett elhelyezni. Most innen főként cementgyárakba és erőművekbe szállítják tovább a feldolgozott terméket, de már vizsgálják, hogy a nagy tisztaságú termék hogyan hasznosítható a vegyiparban is.

Sarkady Attila, a Zero Waste Group Kft. ügyvezetője közölte: a MOHU szakmai partnereként alakították ki mintegy 5 milliárd forint beruházással az új feldolgozóüzemet, amely az évente feldolgozni tervezett 120 ezer tonna hulladékot alternatív tüzelőanyagként adja tovább. Újabb tűzbiztonsági fejlesztéseket is indokol, hogy a hulladékba kerülő akkumulátorok, elemek miatt jelentős a tűzveszély kockázata a feldolgozáskor.

Rudolf Wiedner, az osztrák résztulajdonos család képviseletében, a Vasi Consulting Kft. ügyvezetőjeként kifejtette: a feldolgozóban további mintegy 1,5 milliárd forint összegű tűzbiztonsági fejlesztést terveznek az eddigi félmilliárd forint után, amelyből hőkamerákat szerelnek fel és 750 köbméteres tűzivíztárolót alakítanak ki. A mostani helyszíntől 40 kilométerre pedig újabb üzemet alakítanak ki, ahol automata válogatással különítik el színek szerint a műanyag palackokat.”

Forrás:
Lantos Csaba: a zöldátállás sikeréhez az egész gazdaságra és társadalomra szükség van; Energiaügyi Minisztérium; 2025. június 2.

Palkovics László: a MILAB az egyik legsikeresebben működő nemzeti laboratórium

„A MILAB azzal a céllal jött létre, hogy erősítse Magyarország pozícióját az MI területén, és így vált az egyik legsikeresebben működő nemzeti laboratóriummá, amely erőteljesen kapcsolódik a 2018-ban cégek, egyetemek, tudományos műhelyek által létrehozott Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz, a digitális jólét programokhoz és együttműködik azokkal a nemzeti laborokkal is, amelyek más-más területen, de szintén alkalmaznak MI-t – hangsúlyozta Palkovics László. Elmondta azt is, hogy jelenleg kompetenciatérképet fejlesztenek, amelyből néhány hét múlva kiderül, hogy Magyarországon ki mit tesz a mesterséges intelligencia területén, de már most jól látszik, hogy Magyarország a terület élvonalában van. Felidézte: az 1970-es 80-as évek óta foglalkoznak a magyar kutató intézetekben a mesterséges intelligenciával. Ennek köszönhető, hogy Magyarország jól áll a mesterséges intelligencia kutatása, fejlesztése területén – tette hozzá. Elmondta, hogy 2020-ban – Finnország, Svédország és Egyesült Királyság után – Magyarország volt a negyedik ország Európában, ahol kormányzati szinten mesterségesintelligencia-stratégiát dolgoztak ki. Palkovics László kitért arra, hogy már öt év telt el a stratégia megalkotása óta, ezért szükségessé vált a stratégia átdolgozása, amely hamarosan elkészül.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta: a mesterséges intelligencia nem csupán egy technológiai újítás, hanem magában hordozza a gazdasági, társadalmi áttörés lehetőségét is, ezért jött létre a Mesterséges Intelligencia Koalíció. Kiemelte: a MILAB tíz partnert fog össze és jól betölti szerepét, kiderült például, hogy hol és milyen képességeket lehet elvinni a gazdasági hasznosításig. Azokat a laboratóriumokat, amelyek hozták az elvárt eredményeket, továbbra is kiemelten kell támogatnunk – mondta. Beszélt arról is, hogy olyan a gazdasági hasznosítási potenciállal rendelkező projekteket érdemes támogatni, amelyek elősegítik a jólétet és a gazdaság növekedését.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke úgy fogalmazott: a MILAB nemcsak kutatóhely, hanem dinamikusan fejlődő ökoszisztéma, amely példaértékűen működik együtt az iparral. A MILAB és a HUN-REN együttműködésében megvalósuló innovációk már most kézzelfogható eredményeket hoznak: az egészségügyben, a távközlésben, az államigazgatásban egyaránt hatékony a működés és jelentős gazdasági hasznot eredményeznek. A MILAB által közvetlenül ipari szereplőkkel kötött együttműködés bevétele már meghaladja a 2 milliárd forintot, ez jól mutatja, hogy 2020 óta jelentős eredményt értünk el – közölte. Elmondta, hogy a gazdasági transzfer felgyorsítása érdekében a közelmúltban megkezdte működését a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat technológiatranszfer cége, a Hunrentech, amely a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításában fog közreműködni.”

Forrás:
Palkovics László: a MILAB az egyik legsikeresebben működő nemzeti laboratórium; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. június 2.
Lásd még:
Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB)

Európai Unió

Milliárdok veszélyben

„A 2020 végén tartott Európai Tanács ülésen megszületett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama lassan a végéhez közeledik. Az annak idején a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kivédésére, illetve az általa okozott károk helyreállítására szánt 650 milliárd eurós program, amely egy 359 milliárd eurós támogatási és egy 291 milliárdos kölcsönrészből áll, az eredeti tervek szerint 2026. augusztus 31-éig fogad be a tagállamok részéről kifizetési igényeket, amelyeket a Bizottság 2026. december 31-ig teljesít, befejezve ezzel az európai integráció történetének első bizottsági hitelfelvétellel finanszírozott gazdaságélénkítési programját.

Talán úttörő jellegéből is adódott, hogy a program már annak idején is nehezen született meg. A déli országok sürgetését elsősorban Franciaország karolta fel, mint ahogyan ő lett az uniós hitelfelvétel ötletének is elsődleges védelmezője. Sokan tartottak attól, hogy a Bizottság által felvett hitel, amelynek fedezetét a tagállami kötelezettségek adták, egyfajta hajtómotorrá válik a föderalizálási törekvések számára, míg mások a pénz felhasználásának hatékonyságát vitatták. A 2020-as évet végigkísérő vitát végül a német elnökség segítette dűlőre jutni, és így az utolsó pillanatban a többéves pénzügyi kerettervvel együtt elfogadott új pénzügyi eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a következő évtől a tagállamok rendelkezésére állt.

Az aggodalmak meglehetősen szigorú feltételeket szabtak. A tagállamok egy meghatározott kulcs alapján részesedtek az alap támogatási és hitel részéből is, amely forrásokat legkésőbb 2026-ig nem csak fel kell használniuk, de – mint láthattuk – gyakorlatilag el is kell számolni velük. A pénzfelhasználás megkezdéséhez a tagállamoknak úgynevezett nemzeti helyreállítási terveket kell készíteniük. A terveket a Bizottság hagyta jóvá, és egyben a tagállammal megállapodnak azokban az úgynevezett mérföldkövekben, amelyeknek a pénz felhasználása során – vagy éppen azt megelőzően, előfeltételként – teljesülniük kell. A tagállamok a teljesítés függvényében évente kétszer kérhetik a források folyósítását, amelyet a Bizottság a mérföldkövek teljesítésének értékelése után engedélyezhet.

A rendszer a születésétől kezdve bonyolultnak tűnt. Magában hordozta a tagállamok óvatosságát, amely az általuk garantált hitel visszafizetése miatt tűnt indokoltnak, valamint a Bizottság aktivista ambícióját, amely azzal vált merészebbé, hogy végre olyan eszközt kapott kezébe, amellyel ténylegesen befolyásolni tudja az országokon belüli reformokat. A rendszer összetett volta a folyamatok lassúságában bosszulta meg magát.

A tagállamok jelentős része már a nemzeti helyreállítási tervek elkészítésével késedelembe esett, mert a Bizottság által megfogalmazott szempontrendszert – amely aztán az egyedi tárgyalások során többször változott is – nehezen tudták kielégítő módon beépíteni a saját elképzeléseikbe. A tervek elkészítésénél jelentkező késedelem aztán a megvalósítás késedelmét vonta maga után. Az RRF-időszak félidejére a tagállamok már olyan jelentős elmaradásban voltak a teljesítésben, a Bizottság pedig a folyósításban, hogy az az egész program sikerét kétségbe vonta.

Ahogyan nyilvánvalóvá vált a csúszás a megvalósítás során, úgy erősödött a tagállamok részéről a törekvés, hogy a Bizottságot rábírják az eredeti 2026-os határidő meghosszabbítására. Noha a 2024-es év jelentős részében már ez volt az uralkodó téma az RRF működését illetően, a Bizottság már idén év elején szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy nem lát lehetőséget a pénzügyi eszköz felhasználása határidejének meghosszabbítására.

A Bizottság magabiztossága azonban nem változtat azon a tényen, hogy ezidáig a tagállamok csak mintegy felét használták fel a rendelkezésre álló pénznek. Bár várható a hátralévő egy évben a kiutalások bizonyos felgyorsulása, azonban így is biztosnak tűnik, hogy a 2026-os határidő változatlanul hagyása euromilliárdok elvesztését jelenti. Mindezek fényében komoly esélye van annak, hogy a Bizottság június 4-i döntése, aminek értelmében továbbra is 2026. augusztus 31-i határidővel kell befejezni a projekteket, még nem jelenti az utolsó szót ebben az ügyben. A tagállami nyomásgyakorlás vélhetően csak nőni fog, a rendelkezésre álló idő szűkülésével.”

Forrás:
Milliárdok veszélyben; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. június 6.

Mozgástér és átpolitizáltság: az Európai Unió következő költségvetési tervezése

„Az EU következő költségvetési tervezése

Az Európai Unió a 2028–2034 közötti időszakra új többéves pénzügyi keretet (MFF) készít elő, amely meghatározza a kiadási prioritásokat és a költségvetés méretét. A döntéshozók összetett kihívásokkal néznek szembe, miközben megpróbálják összehangolni a tagállamok eltérő igényeit az EU-szintű célokkal.

Ha az Európai Bizottság nyilatkozataiból és politikai mozgásából indulunk ki, a következő MFF-nek egyszerre kell választ adnia a geopolitikai változásokra és a politikai kérdésekre, miközben konfliktusokat kénytelen generálni az eddigi társadalmi kedvezményezetekkel. Az ukrajnai háború és a globális instabilitás, valamint az illegális migráció megítélésben történő lassú fordulás következtében megnövekedő határvédelmi igény kikényszerítik a védelmi és biztonsági kiadásokat növekedését közösségi szinten is. Az EU kénytelen lesz fejleszteni katonai képességeit, és a Bizottság szándéka szerint Ukrajna finanszírozását is a jelenlegi közösségi költségvetéshez képes erőn felül vállalná.

Kénytelen lesz az EU újragondolni a zöld és digitális átállás hatalmas beruházásokat igényét is. A klímacélok egyre csak halasztódnak, míg a digitalizáció terén súlyos versenyhátrányba került az EU. A klímasemlegesség elérése, a megújuló energiaforrásokba való befektetés és a digitális technológiák fejlesztése kulcsfontosságú a jövőbeli versenyképesség szempontjából. Mindeközben élesedni fog a NextGeneration program finanszírozására felvett adósság törlesztése, amely a jelenlegi költségvetés méretét tekintve a források 20%-át köti majd le.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) az EU költségvetésének 40% körüli részét teszi ki, és mint ilyen, számos költségvetési kihívással néz szembe. Az egyik legnagyobb probléma a KAP folyamatos finanszírozási igénye egy olyan időszakban, amikor az EU-nak más, sürgető prioritásai is vannak, mint például a zöld átmenet, a digitalizáció és a védelem. Ez feszültséget okoz a tagállamok között, hiszen nem mindegyik látja ugyanolyan mértékben indokoltnak a jelenlegi kiadási szinteket. Emellett a támogatások elosztásának méltányossága is visszatérő vitaforrás. A jelenlegi rendszer gyakran a nagybirtokoknak kedvez, miközben a kisebb gazdaságok és az induló agrárvállalkozások hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ez nemcsak a társadalmi igazságosság szempontjából vet fel kérdéseket, hanem a vidéki foglalkoztatás és a fenntartható gazdálkodás ösztönzését is nehezíti. A zöldítéshez kapcsolódó támogatások hatékonysága is felmerül, hiszen a környezetbarát gazdálkodási módszerekre való átállás jelentős beruházást igényel, és a KAP-nak biztosítania kell, hogy ezek a források valóban célba érjenek és mérhető eredményeket hozzanak. Az EU bővítése is új költségvetési terheket jelenthet a KAP számára. Az új tagállamok beillesztésekor figyelembe kell venni agrárgazdaságuk sajátosságait és a támogatások harmonizációjának szükségességét, ami jelentős pénzügyi kiigazításokat igényelhet a jövőben.

Intézményi szempontból az Európai Bizottságnak és a delegáló tagállamoknak érdemes lesz végig gondolnia, hogy az EU költségvetési forrásait érdemes-e politikai fegyverként használni továbbra is. Szolgálja-e a kohéziót, a szolidaritást, a versenyképességet és az intézményi hatékonyságot a közösségi források politikai kondicionalitása, ráadásul olyan intézményi feltételek mögé rejtve (demokrácia, jogállam, antikorrupció), amely értékeket ezzel leértékelnek és lejáratnak? A kérdés nyitott mindkét irányba. A 2020-as évek lengyel és magyar esete bőven ad lehetőséget a kiértékelésre bármilyen szempontból.

Bár a kiadási igények nőnek, a költségvetési források nem korlátlanok. Ezért meg kell vizsgálni, hol lehet megtakarításokat elérni. A KAP reformja és az adminisztratív költségek csökkentése potenciális megtakarítási lehetőségeket kínál. A reform lehetőséget teremthet a támogatások igazságosabb elosztására és a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére. A bürokratikus akadályok csökkentése és az EU intézményeinek hatékonyabb működése szintén hozzájárulhat a költségvetési megtakarításokhoz. A jelenlegi MFF a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) körülbelül 1%-a. A növekvő kihívások miatt azonban ez a szint valószínűleg nem lesz elegendő. A jövőbeli MFF méretéről heves viták várhatók. Egyes elemzők szerint a GNI 1,3–1,5%-ára lenne szükség, míg mások a jelenlegi szint óvatos növelését javasolják 1,1–1,3%-ra. A pontos összeg a tagállamok közötti politikai kompromisszumoktól függ. A gazdasági helyzet, a tagállamok közötti szolidaritás és az EU jövőbeli ambíciói mind befolyásolják majd a döntéshozatalt.”

Forrás:
Mozgástér és átpolitizáltság; Kutasi Gábor; Ludovika.hu, Ludecon blog; 2025. május 30.

Steiner Attila: a REPowerEU terv jelenlegi formájában nem megerősítené, hanem gyengítené Magyarországot

„Az energiaellátás biztosítása mellett az orosz energia kivezetését segítő REPowerEU terv bevezetése nagyon komoly negatív hatással járna Magyarország számára, nem megerősítené, hanem számos korlátozása révén gyengítené az országot – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára Brüsszelben kedden.

Steiner Attila az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott megbeszélését követően magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a REPowerEU tervről szóló uniós bizottsági javaslat aggályokat vet fel Magyarország számára mind a nukleáris energia tekintetében, mind pedig az olaj és a gáz esetében.

Szavai szerint a REPowerEU terv bevezetése emelné az energiaárakat, több mint 800 milliárd forintos éves plusz költséggel járna Magyarországon. A terv bizonyos elemei emellett ellátásbiztonsági szempontból is kockázatot jelentenek, különösen a nukleáris energia tekintetében – hívta fel a figyelmet.

„Elfogadhatatlan lenne, hogy az uniós bizottsági javaslat miatt teljesen le kellene állítanunk a Paksi Atomerőművet, ami a hazai villanytermelés 45 százalékát adja” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá, hogy teljesen új energiaellátási útvonalakra kellene áttérni, amelyek esetében problémának nevezte azt, hogy megvalósulásuk nem Magyarországtól függne.

„Mi egy kontinens közepén lévő, tengeri kijárattal nem rendelkező ország vagyunk. Emiatt számos, az orosz energiahordozók kivezetését célzó beruházás attól függ, hogy a szomszédaink elkészítik-e azokat” – mutatott rá Steiner Attila.

Végezetül közölte: noha az Európai Bizottság illetékesei odafigyeltek arra, amit Magyarország mondott, semmilyen ígéretet, biztosítékot vagy garanciát nem adtak a magyar aggályok kezelésére.

„Továbbra is harcolni fogunk, és azon leszünk, hogy a magyar érdekeket minél több fronton tudjuk majd képviselni” – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára.”

Forrás:
Steiner Attila: a REPowerEU terv jelenlegi formájában nem megerősítené, hanem gyengítené Magyarországot; Energiaügyi Minisztérium; 2025. június 5.

Digitális közigazgatás, digitális politika

75 ezren igényeltek erkölcsi bizonyítványt a DÁP-alkalmazáson keresztül

„Eddig több mint 75 ezer erkölcsi bizonyítványt igényeltek a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazáson keresztül, sorban állás és papír nélkül – közölte Nyitrai Zsolt a Facebook-oldalán szombat reggel.

A miniszterelnöki főtanácsadó jelezte: az okmányra szükség lehet például egy új munkahely betöltésénél, vagy akár a munkáshitel igénylésénél is. Régen napokig tartott mire megérkezett, most viszont elég pár kattintás, és egy kávészünet alatt meg is kaphatjuk – emelte ki.

Hozzátette: ez Magyarország első digitális okmánya, amelyet elég a zsebünkben hordani a telefonunkon.

„Töltse le, és használja ön is a DÁP-ot” – javasolta Nyitrai Zsolt.”

Forrás:
75 ezren igényeltek erkölcsi bizonyítványt a DÁP alkalmazáson keresztül; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2025. május 31.
Két perc alatt kiszámolja a Családi adókedvezmény-kalkulátor a kedvezményünket – már 20 ezren használták

„Az elmúlt három hétben mintegy húszezren ellenőrizték már, hogy 2026-tól mennyivel nagyobb összegből gazdálkodhatnak a kormány adózást érintő, családbarát intézkedéseinek – Európa legnagyobb adócsökkentésének – köszönhetően.

Ezen új kedvezmények megismerését könnyíti meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján május eleje óta elérhető szolgáltatás, a Családi adókedvezmény-kalkulátor, amely közérthetően és személyre szabottan mutatja meg, hogyan járulnak hozzá ezek az intézkedések a családok boldogulásához.
…
A kalkulátor célja, hogy könnyen átláthatóvá váljon, az adott családnak mekkora anyagi előnye származik a kormány által bevezetett új kedvezményekből. A kalkulátor letisztult kezelőfelületet és felhasználóbarát kialakítást kapott, amelyben lehetőség van a jövedelem-növekményt az egész családra – vagy külön csak az édesanyára, vagy csak az édesapára – kiszámolni. A kedvezmények meghatározásához mindössze néhány olyan adat megadására van szükség, mint az életkor, a havi jövedelem, és a gyermekek száma. A kalkulátor a családnak járó éves kedvezményen túl megmutatja azt is, hogy az édesanya és az édesapa jövedelme havonta, illetve évente mennyivel növekszik. A kalkulátor kialakításánál az volt a cél, hogy minél egyszerűbben, minél kevesebb adat megadásával, a lehető legtöbb információt kapják meg a családok, ezért az, nem alkalmas bizonyos speciális élethelyzetre vonatkozó részletszabályok figyelembe vételére.

A kalkulátor népszerűségét jelzi, hogy már 17.308 -an számolták ki várható kedvezményeiket. Az egyszerű használatot igazolja, hogy a felhasználók átlagosan 2 perc 13 másodpercig használták a kalkulátort, vagyis ennyi idő alatt számították ki a nekik járó kedvezmény összegét. ”

Forrás:
Két perc alatt kiszámolja a Családi adókedvezmény-kalkulátor a kedvezményünket – már 20 ezren használták; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. június 5.
Családi adókedvezmény-kalkulátor 2026-2029; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

Címek geokódolva – Bemutatkozott a Lechner Tudásközpont Elérési Hely Adatbázisa (EHA)

„Tizenhatodik alkalommal került sor Debrecenben a Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás éves rendezvényre május 22-23-án. Az eseményen Kovács Iván és Braunmüller Péter ismertették a Lechner Tudásközpont Elérési Hely Adatbázisát.

Május 22. és 23. között lezajlott a Debreceni Egyetemen a XVI. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás, ahol a Lechner Tudásközpont szakértői, Kovács Iván és Braunmüller Péter az Elérési Hely Adatbázisról tartottak előadást.

Előadásukban bemutatták, mit takar az EHA, vagyis az Elérési Hely Adatbázis. A helyrajzi számok címeit tartalmazza geokódolva, a földrészletek geometriája alapján. Az EHA létrehozásának alapötlete a KSH népszámlálási adatigényléséből indult, azt továbbgondolva jutott el oda, hogy termék legyen ezekből az adatokból. A Lechner szakértői bemutatták a konvertálás folyamatát a csv fájloktól a PostGIS adatbázisig. A létrehozás és frissítés része a tipizálás (eoi, épület,hrsz, nincs cím) , a hibaszűrés és javítás folyamata is.

Az Elérési Hely Adatbázisban megtalálható címek minden esetben helyrajzi számhoz vannak csatolva. Lehetőség van épületre mozgatásra és térképi főirányba forgatásra is. Az összes létező földrészlet beépítésre kerül az adatbázisba, függetlenül attól, hogy van-e ténylegesen címe, ezért jelenik meg a nincs cím típusa is. Szó volt röviden a szolgáltatott adatformátumokról, valamint bemutatták az API kapcsolódási lehetőséget is. A jövőkép rövid felvázolásával zárult az előadás.”

Forrás:
Címek geokódolva – Bemutattuk az Elérési Hely Adatbázist; Lechner Tudásközpont; 2025. június 4.
Lásd még:
Elérési hely adatbázis (EHA); Lechner Tudásközpont

Technika, tudomány, MI

Az OECD mutatói az MI-rendszerek képességeinek felmérésére (OECD AI Capabilitay Indicators)

„A jelentés az OECD AI Capabilitay Indicators béta változatát ismerteti. A mutatók célja az MI-rendszerek fejlődésének értékelése és összehasonlítása az emberi képességekkel. Az öt éven át több mint 50 szakértő együttműködésével kidolgozott mutatók kilenc emberi képességet fednek le, a nyelvtől a manipulációig. Ezek a mutatók a jelenlegi szakpolitikai törekvések világában egyedülálló módon, a legújabb kutatásokat felhasználva nyújtanak világos keretet a politikai döntéshozóknak az MI-rendszerek oktatásra, munkára, közügyekre és magánéletre gyakorolt potenciális hatásainak megértéséhez.”

Forrás:
Introducing the OECD AI Capability Indicators; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/be745f04-en; 2025. június 3.

A szakképzésben is elindult a mesterséges intelligencia program

„A magyar szakképzés nemzetközi szinten is elsők között reagált a mesterséges intelligencia kihívásaira. Az erre vonatkozó cselekvési tervet elfogadta a Szakképzési Innovációs Tanács.

A szakmai oktatás és a felnőttképzés versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez elengedhetetlen a mesterséges intelligencia magas szintű oktatása és alkalmazása a szakképzésben. Ezt a fejlesztést nemzetközi szinten is az elsők között kell végrehajtani, hogy a magyar szakképzés helyzete tovább erősödjön a globális versenyben.

A Szakképzési Innovációs Tanács a mai napon elfogadott egy cselekvési programot, ami meghatározza a szükséges lépéseket és határidőket is. A stratégia egy több mint 11 ezer válaszra alapozott kutatásra épül, amiben a diákok, az oktatók és az iskolavezetők válaszoltak többek között azokra a kérdésekre, hogy használják-e a mesterséges intelligenciát, meghatározza-e karrierjüket, hogy magas szintű MI felhasználókká tudnak-e válni?

A 12 pontból álló cselekvési tervben szerepel az oktatók továbbképzése az MI területén, a mesterséges intelligencia oktatásának bevezetése minden ágazatban, igazodva az egyes ágazatok és szakmák specialitásaihoz, valamint annak vizsgálata, hogy a felzárkóztatásban milyen szerepet tud vállalni az MI.

A Szakképzési Innovációs Tanács 2018-ban megalakult testület, melynek célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között. A SZIT tagjai a kormányzati oldal mellett a kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói képviseletek delegáltjai.”

Forrás:
Szakképzésben is elindult a mesterséges intelligencia program; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. június 6.

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indít a nagy kockázatú MI-rendszerekről

„A Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt indított, hogy információkat gyűjtsön a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról.

A konzultáció gyakorlati példákat gyűjt, és tisztázza a nagy kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket. Ezt a visszajelzést figyelembe fogják venni a nagy kockázatú MI-rendszerek osztályozásáról szóló, küszöbön álló bizottsági iránymutatásokban, valamint a kapcsolódó követelményekben és kötelezettségekben. Emellett információkat fog gyűjteni az MI-értékláncon belüli felelősségi körökről is.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a „nagy kockázatú” MI-rendszerek két típusát határozza meg: (1) a termékbiztonság szempontjából fontosak a termékbiztonságra vonatkozó harmonizált uniós jogszabályok értelmében; és 2. azok, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberek egészségét, biztonságát vagy alapvető jogait a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban felsorolt konkrét felhasználási esetekben.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, köztük a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóit és fejlesztőit, az ilyen rendszereket használó vállalkozásokat és hatóságokat, valamint a tudományos köröket, a kutatóintézeteket, a civil társadalmat, a kormányokat, a felügyeleti hatóságokat és általában a polgárokat, hogy osszák meg véleményüket.

A konzultáció 6 hétig, 2025. július 18-ig tart. 

További információk a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról
találhatók.”

Forrás:
A Bizottság nyilvános konzultációt indít a nagy kockázatú MI-rendszerekről; Európai Bizottság; 2025. június 6. (uniós gépi fordítás)
Commission launches public consultation on high-risk AI systems; European Commission; 06 June 2025 (hivatalos változat)

Fenntartható fejlődés

Korszakok határán áll a magyar vízgazdálkodás

„A Vizet a tájba! program vezérgondolata is jelzi, hogy korszakok határán áll a magyar vízgazdálkodás – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a Bács-Kiskun vármegyei hajósi duzzasztónál tartott sajtótájékoztatón szerdán.

V. Németh Zsolt „A víz útja a Homokhátságig” témában tartott tájékoztatón elmondta, hogy lassan lezárul Magyarországon az árvízvédelmi rendszer kiépítése, létrehozva ezzel Európa legkiterjedtebb, legnagyobb biztonságot adó rendszerét is.

„A Vizet a tájba! korszaka” nem most kezdődött el – emlékeztetett -, az elmúlt tíz évben már 170 milliárd forint összegű, a vízkészletek pótlását célzó beruházás történt az országban.

Ezek között van a Mosoni-Duna, az Ős-Dráva vagy éppen a debreceni Civaqua-program első fázisa – tette hozzá. A befejezett programok közül azonban a Homokhátság szempontjából a legfontosabb a Kvassay-zsilip, ennek a műtárgyegyüttesnek a felújítása, a szivattyútelep megépítése – mondta az államtitkár.

V. Németh Zsolt jelezte, az új korszak nemcsak másfajta beavatkozásokat jelent, hanem másfajta együttműködést is.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a Homokhátság már nagyon régóta szenved az aszálytól. Az elmúlt öt évben felgyorsult a felmelegedés, az elpárolgási index megduplázódott, az aszályos, forró napok száma többszöröse a korábban megszokottakhoz képest.

Az elhangzottak szerint a Kvassay-zsilip átadása az első lépés, hogy a Duna vize biztonságosan a Homokhátság lábához kerüljön. A következő lépés a víz feljuttatása a Dunát a Tiszától elválasztó, magasan elhelyezkedő térségekbe. A hajósi vízkivétel által azonban megvalósulhat a régi törekvés, hogy a Duna vízrendszerét összekössék a Tisza vízhálózatával, ezáltal pótolva a csökkenő felszín alatti vízkészleteket.

A térséget érintő beruházás Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny, továbbá Kiskunhalas térségében valósul meg a térségi vízpótlás helyreállítása, különösen az ökológiai vízigények kielégítése érdekében.

A kormánybiztos bízik benne, hogy a kormánydöntéssel és a rendelkezésre álló forrással megvalósulhat az érintett 11 ezer négyzetkilométer megmentése a kiszáradástól, és „nem lesz sivatag a Homokhátság”.

Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Duna-Tisza köze legnagyobb problémájának nevezte a Homokhátság tartós vízszintcsökkenését. Felidézte, hogy a probléma kezelése érdekében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke még ellenzéki képviselőként már a kilencvenes évek végén benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet meg is szavazott a parlament. Az elmúlt 28 évben azonban az érintettek nem tudtak megegyezni a beavatkozás módjában és annak kivitelezésében – tette hozzá.

Elmondása szerint most azonban „a döntés megszületett, a forrás biztosítva van”, és már a környezetvédelmi, illetve vízjogi engedélyek is rendelkezésre állnak. Kiemelte, hogy első ütemben a Homokhátság vízutánpótlásának megfékezésére mintegy 67 milliárd forintot fordítanak.

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója felidézte, hogy már negyven évvel ezelőtt észlelték a szakemberek, hogy csökken a talajvíz szintje a Homokhátságon, és azóta dolgoznak ennek kezelésén. A Kvassay-zsilip kulcslétesítménye lesz a homokhátsági vízpótlás megvalósításának, hiszen elősegíti a későbbiekben létesülő hajósi vízkivétel működésének üzembiztonságát.

A projekt részleteiről elmondta, hogy a Duna-völgyi-főcsatorna hajósi duzzasztójától egy kilométerre kiépítenek egy szivattyútelepet, ahonnan nyomócsöveken keresztül tíz kilométeren át a 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomra jut a víz egy egymillió köbméter kapacitású tározóba. Onnan már kisebb átemelésekkel el lehet osztani a vizet egyebek mellett Kiskunhalas irányába – tette hozzá.

A tervek szerint a projekt keretében a hajósi duzzasztótól mintegy tíz kilométerre északra egy másik duzzasztó is épül majd. Ennek feladata a Duna-völgyi-főcsatornán folyó víz szintjének megemelése lesz.

Az igazgató emlékeztetett, hogy az őrjegi terület a közelmúltig rendkívül belvízveszélyes terület volt, azonban a csatornák, amelyeket korábban lecsapoltak, immár a víz visszavezetését szolgálják majd. Ehhez kell a duzzasztó is, amely Hajós, Homokmégy, Dusnok, Sükösd, Érsekcsanád térségét tudják majd vízzel ellátni.

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint az előzetes modellvizsgálatok alapján a dunai vízkivétel kiépítése nélkül, a Ráckevei (Soroksári)-Duna — Kiskunsági-főcsatorna — Duna-völgyi-főcsatorna vízvezetési nyomvonalon, első ütemben másodpercenként 3 köbméter vízhozammal történhet a homokhátsági területre a vízpótlás az öntözési időszakon kívül, a téli-tavaszi időszakban.

A tervek alapján az első ütem létesítményeinek kibővítésével, fejlesztésével, valamint a Fajsz térségébe tervezett dunai vízkivételi mű megvalósításával a későbbiekben másodpercenként 18 köbméter vízhozamú pótlás érhető el a Homokhátság irányába.”

Forrás:
V. Németh Zsolt: korszakok határán áll a magyar vízgazdálkodás; Energiaügyi Minisztérium; 2025. június 4.

Czepek Gábor: az elmúlt 35 év legnagyobb távhőfejlesztési programját indítjuk el

„A Jedlik Ányos Energetikai Programban elsőként a távhőtermelők és -szolgáltatók igényelhetnek támogatást a szektor zöldítéséhez, működési hatékonyságának javításához; a szerdán közzétett végleges felhívások alapján 2025. június 18-tól nyújthatnak be pályázatot az összesen 96 milliárd forintos keretösszegű forrásra – hívta fel a figyelmet Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára legfrissebb Facebook-bejegyzésében.

Az államtitkár ismertette: Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosítja a fűtést közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfél millió lakossági fogyasztó számára, és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben.

A Jedlik Ányos Energetikai Programban 51 milliárd forintos támogatás érhető el a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítésére. A távhőszolgáltatók infrastruktúra fejlesztéseire szánt támogatási keret 45 milliárd forint, 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra – emelte ki.

Az új kiírások előmozdítják a földgáz kiváltását ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával, ezzel mérséklik Magyarország importkitettségét. A csővezetékek felújításával, szigetelésével szorítják vissza a hálózati hő- és vízveszteséget, így könnyítve meg az iparági társaságok gazdálkodását – jelezte az EM államtitkára.”

Forrás:
Czepek Gábor: az elmúlt 35 év legnagyobb távhőfejlesztési programját indítjuk el; Energiaügyi Minisztérium; 2025. június 4.
Lásd még:
Távfűtési rendszer infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése; NFFKÜ- Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Elfogadták az Európai Unió kiberbiztonsági válságkezelési tervét

„A távközlési miniszterek a mai napon elfogadták a kiberbiztonsági válságkezelésre vonatkozó uniós tervet, amely iránymutatást nyújt a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre, illetve a kiberválságokra való uniós reagáláshoz.

„A mai nappal határozott előrelépést teszünk Európa kiberbiztonsági rezilienciájának a megerősítése felé. A kiberbiztonsági válságkezelésre vonatkozó uniós terv megmutatja, hogy a tagállamok hogyan deríthetik fel az Unió egészét érintő nagyszabású kiberbiztonsági eseményeket és kiberválságokat, hogyan reagálhatnak azokra, hogyan biztosíthatják azok nyomán a helyreállítást, és hogyan tanulhatnak az ilyen helyzetekből. Az uniós terv egyértelműen bizonyítéka az iránti elkötelezettségünknek, hogy biztonságosabbá, reziliensebbé és felkészültebbé tegyük Európát – ez a lengyel elnökség egyik fontos prioritása.” – Krzysztof Gawkowski miniszterelnök-helyettes, digitalizációért felelős miniszter

Az uniós kiberbiztonsági terv fontos iránymutatást tartalmaz a tagállamok számára a kiberbiztonsági eseményekre való felkészültségük, felderítési képességeik és reagálásuk javításához, ugyanakkor épít a 2017. évi kiberbiztonsági tervezetben lefektetett alapokra, valamint figyelembe vesz néhány, a közelmúltban elfogadott fontos jogszabályt – például a NIS 2 irányelvet és a kiberszolidaritásról szóló rendeletet is.

Az uniós kiberbiztonsági terv az egyre összetettebbé váló kiberfenyegetettségi helyzetet hivatott kezelni, mégpedig a meglévő uniós hálózatok megerősítése, a tagállamok és az érintett szereplők közötti együttműködés előmozdítása, valamint az esetleges akadályok elgördítése révén.

Az uniós kiberbiztonsági terv legfőbb elemei

Az uniós kiberbiztonsági terv reflektorfénybe állítja a digitális technológia és a globális összekapcsoltság fontosságát és azt, hogy azok az Unió gazdasági növekedésének és versenyképességének a gerincét képezik. Az egyre nagyobb mértékben összekapcsolttá és digitalizálttá váló társadalomban ugyanakkor megnő a kiberbiztonsági események és a kibertámadások kockázata is. A hibrid hadjáratok és a kibertámadások közvetlen hatást képesek gyakorolni az uniós biztonságra, gazdaságra és társadalomra.

Bár a kiberbiztonsági események és a kiberválságok kezelése elsődlegesen a tagállamok feladata, a nagyszabású események okozhatnak olyan mértékű zavart, amely már meghaladja egy-egy tagállam reagálási képességét, illetve hatással lehetnek több tagállamra is.

Mivel egy-egy ilyen esemény kiterjedt válsággá nőhet, amely adott esetben hatással lehet az EU belső piacának működésére vagy súlyos közbiztonsági és -védelmi kockázatokkal járhat, az ilyen típusú eseményekkel kapcsolatos válságkezelésben elengedhetetlen a technikai, operatív és politikai szintű együttműködés.

Annak konkrét meghatározása céljából, hogy mi minősül nagyszabású eseménynek vagy uniós szintű kiberválságnak, az uniós kiberbiztonsági terv egyértelműen kifejti, hogy mikor kell aktiválni a válságkeretet, és milyen szerep hárul az érintett uniós szintű hálózatokra, illetve azok szereplőire és mechanizmusaira – ilyen például az ENISA (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) vagy az EU-CyCLONe (az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata). A szöveg emellett rámutat a nyilvános kommunikáció válságesemények előtti, alatti és utáni összehangolásának a fontosságára is.

Az uniós kiberbiztonsági terv kiemeli a polgári-katonai együttműködés fontosságát a kiberválságok kezelésével összefüggésben – többek között a NATO-val –, lehetőség és szükség szerint megerősített információmegosztási mechanizmusok révén.

Végezetül, az uniós kiberbiztonsági terv tartalmaz néhány, a helyreállításról szóló fejezetet is, és emellett igyekszik fokozni a levont tanulságok tagállamok közötti cseréjét.

Háttér

2017 óta a fenyegetettségi helyzet és az uniós kiberbiztonsági keret jelentősen megváltozott: több jogi eszköz is foglalkozik a kiberbiztonsági irányítással – többek között a NIS 2 irányelv és a kiberszolidaritásról szóló jogszabály. Ezért szükségessé vált a 2017. évi terv módosítása.

A lengyel elnökség folyamán intenzívebbé váltak az uniós kiberbiztonsági tervről folytatott megbeszélések, többek között a TTE Tanács március 4–5-i varsói nem hivatalos ülésén is, amely teljes egészében a kiberbiztonság kérdésével foglalkozott.

”

Forrás:
Az EU tervet fogadott el az európai kiberbiztonsági válságok és események jobb kezelése céljából; Európai Unió Tanácsa; 2025. június 6.

Nemzeti kiberbiztonsági stratégiák: az uniós nemzeti kiberbiztonsági politika újdonságai

„Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) elkészítette a nemzeti kiberbiztonsági stratégiák (National Cybersecurity Strategies, NCSS) interaktív térképének frissített változatát. Az interaktív dinamikus digitális platform áttekintést nyújt az EU-szerte alkalmazott nemzeti kiberbiztonsági stratégiákról. Úgy tervezték, hogy központi tudástára legyen annak, hogy az Európai Unió tagállamai hogyan ültetik át a kiberbiztonsági stratégiát a gyakorlatba. Kiemeli a stratégiai célokat, a végrehajtási intézkedéseket és a bevált gyakorlatokat, bemutatja a konkrét lépéseket.

A térkép az uniós tagállamok kiberbiztonsági erőfeszítéseit tükrözi, az illetékes hatóságoktól és a CSIRT-ektől (számítógép-biztonsági és incidenskezelő csoportok) a köz-magán partnerségekig és az innovációs szervezetekig. A platform a szándékok szerint elősegíti az átláthatóságot, a közös tanulást és az EU kiberbiztonsági szabályozási kereteinek, többek között az NIS2 irányelvnek való megfelelést. A politikai döntéshozók, kutatók és szakemberek számára naprakész képet ad arról, hogy az egyes tagállamok hogyan haladnak előre nemzeti kiberbiztonsági programjukkal az új jogszabályi követelmények teljesítésében. A térkép pillanatképet ad, és a tagállamok kiberbiztonsági erőfeszítéseinek fejlődését tükrözve fog továbbfejlődni.

A térkép funkciói

Az interaktív térkép különböző nézeteket kínál a felhasználóknak:

* Országnézet: Bemutatja az egyes országok jelenlegi stratégiáját, beleértve a kiemelt területeket, a stratégiai célokat, a végrehajtási erőfeszítéseket és a kutatás-fejlesztésért felelős szerveket.
* Stratégiák nézete: Nyomon követhető a nemzeti stratégiák fejlődését egy interaktív idővonalon, amely az EU-szerte kidolgozott és közzétett nemzeti stratégiákat mutatja be.
* Célok nézete: Megismerhető a tagállamok által nemzeti szinten és az NIS2 irányelvben előírtaknak megfelelően elfogadott leggyakoribb kiberbiztonsági célok. Minden célhoz meghatározások és elfogadási adatok tartoznak.
* Nemzeti végrehajtás nézet: Itt látható a stratégiák megvalósulása, a szakpolitikáktól az EU prioritásaival összhangban lévő magas szintű kiberbiztonság elérését célzó cselekvési tervekig.
* Kiberbiztonsági szervezetek nézet: Az egyes tagállamok legfontosabb szereplőinek áttekintése, beleértve a nemzeti illetékes hatóságokat, a nemzeti CSIRT-eket és az egységes kapcsolattartó pontokat.

A NCSS interaktív térkép felhasználóbarát kialakításának köszönhetően megkönnyíti a navigációt, és egyben tudásbázisként is szolgál, valamint elősegíti a tagállamok, intézmények és érdekelt felek közötti mélyebb együttműködést.

A nemzeti kiberbiztonsági stratégiákhoz nyújtott támogatás

Az ENISA közvetlenül támogatja az uniós tagállamokat a bizalom, az ellenálló képesség és az átláthatóság megteremtését célzó nemzeti kiberbiztonsági stratégiáikra vonatkozó iránymutatások kidolgozásában és végrehajtásában. Közzétették a nemzeti képességek értékelési keretrendszerét (National Capabilities Assessment Framework, NCAF), és 2022-ben kidolgozták az NCAF eszközt, hogy segítsék a tagállamokat nemzeti kiberbiztonsági stratégiáik (National Cybersecurity Strategies, NCSS) érettségének értékelésében, és lehetővé téve számukra a kiberbiztonsági képességek stratégiai és operatív szintű megerősítését. 2025-ben az ENISA a nemzeti képességek értékelési keretrendszerének (National Capabilities Assessment Framework) frissítésén dolgozik.

További információ

”

Forrás:
National Cybersecurity Strategies: What’s new in the EU’s national cybersecurity policymaking; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. június 4.

Új kiberbiztonsági terv az uniós kiberbiztonsági válságkezelés fokozására

„Az Európai Unió Tanácsa ma elfogadta a felülvizsgált kiberbiztonsági válságkezelési tervet

Az uniós tagállamok ma elfogadták a Tanács ajánlását az EU-n belüli nagyszabású incidensekre és válságokra adott válasz megerősítését célzó kiberválságkezelési tervről.

A felülvizsgált kiberválságkezelési terv szükségességét a kiberbiztonsági fenyegetettség alakulása indokolta. A geopolitika fejlemények fokozták az erősebb kiberválságkezelés iránti igényt, ahogyan azt az ENISA jelentése is előre jelezte, és ahogyan azt az EU első, az Unió kiberbiztonságának helyzetéről szóló jelentése is felvázolta.

Ezt követően, ha hatékonyan akarunk felkészülni és reagálni a minden eddiginél sokkal összetettebb kiberválságokra, a kiberbiztonsági válságkezelési folyamatoknak figyelembe kell venniük az összes ilyen új paramétert.

A helyzet ezért szükségessé tette a már meglévő folyamatok felülvizsgálatát és új mechanizmusok elfogadását az Unió kiberválságkezelési kapacitásainak megerősítése érdekében. A Bizottság 2025. február 24-én javaslatot nyújtott be a nagyszabású kiberbiztonsági incidensekre való hatékony és eredményes reagálás biztosítása érdekében. Az uniós tagállamok rekordgyorsasággal fogadták el a Tanács ajánlását az uniós kiberválságkezelési tervről a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács hivatalos ülésén.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Üdvözlöm a kiberbiztonsági terv mai elfogadását. Válsághelyzetekben nincs helye az improvizációnak, különösen a mai gyorsan változó és bizonytalan geopolitikai környezetben. Ez az uniós felkészültségi stratégiánk kulcsfontosságú eleme. Gyakorlati eszközként szolgál a tagállamok és az uniós szervek számára, hogy együttműködve felkészüljenek és reagáljanak egy olyan kiberválságra, amely hatással lehet a kritikus infrastruktúránkra és a közbiztonságra.”

Az ENISA szeretné megköszönni és gratulálni az EU Tanácsa Kiberkérdésekkel Foglalkozó Horizontális Munkacsoportjának elnökeként eljáró lengyel elnökségnek a felülvizsgált terv megvalósításáért végzett munkájáért.

Katarzyna Prusak-Gorniak, az EU Tanácsa Kiberkérdésekkel Foglalkozó Horizontális Munkacsoportjának elnöke elmondta: „Az EU Kiberbiztonsági Terv keretet hoz létre az uniós szintű kiberválságokra való hatékony reagáláshoz, és lehetővé teszi a CSIRT-hálózat és az ENISA által működtetett EU-CyCLONE számára az együttműködés további megerősítését.”

Juhan Lepassaar, az EU Kiberbiztonsági Ügynökségének ügyvezető igazgatója kijelentette: „A folyamatosan változó kiberfenyegetettségi környezet miatt a kiberbiztonsági terv felülvizsgálata éppen a megfelelő időben érkezett. Az ENISA, amely évek óta hatékonyan támogatja a kiberválságok kezelését, aktívan támogatja az EU kiberválság-közösségét. Együttműködési erőfeszítéseink megerősítésével tudjuk majd tovább biztonságosabbá tenni digitális gazdaságunkat és társadalmunkat.”

Megbízatásának rendelkezéseit követve az ENISA évek óta támogatja az európai kiberbiztonsági incidens- és válságkezelést a CSIRT-hálózat és az EU-CyCLONE napi működésével, helyzetfelismeréssel, éves válságszimulációs gyakorlatokkal és célzott képzésekkel. Az Ügynökség emellett támogatja a tagállamokat saját kiberbiztonsági terveik és struktúráik kidolgozásában, és nap mint nap azon dolgozik, hogy biztosítsa az együttműködést és az információmegosztást az operatív közösségek között.

Hogyan fogja az ENISA támogatni a válságkezelési terv végrehajtását?

A tagállamok és az érintett uniós szervek támogatásával

Az ENISA készen áll arra, hogy fokozza a tagállamoknak, az Európai Bizottságnak, a CERT-EU-nak, az Europolnak és minden más érintett uniós szervnek nyújtott támogatását, hogy a lehető legjobban reagálhassanak erre a felhívásra.

Az operatív hálózatok működési kapacitásának növelésével

Az Ügynökség készséggel felajánlja szakértelmét és hozzájárul a releváns információk gyűjtéséhez annak érdekében, hogy növelje az EU kapacitását a nemzeti szinten zajló technikai és operatív tevékenységek áttekintésére.

Ezenkívül az Ügynökség célja az ENISA EU-CyCLONE és a CSIRT-hálózatnak nyújtott támogatásának egyszerűsítése. A cél az együttműködés további erősítése az összes hálózaton és közösségen belül, az incidensekkel, sebezhetőségekkel és általános helyzetismerettel kapcsolatos információk megosztásának javítása.

A kiberbiztonsági közösség felhatalmazásával

Az ENISA célja a hálózat tagjainak felhatalmazása azáltal, hogy biztosítja számukra a szakértelmet és a rendelkezésre álló eszközök teljes körű kihasználását az információmegosztáshoz.

Az EU-CyCLONE és a CSIRT-hálózat egyaránt központi szerepet játszik a felülvizsgált tervben. Ezért támogatja az ENISA a különböző szabványos működési eljárások kidolgozását és összehangolását az egyes hálózatokkal és elnökségekkel összhangban. Ezzel az Ügynökség célja a reagálási kapacitás fokozása nagyszabású kiberbiztonsági incidensek és válságok esetén, valamint az uniós integrált helyzetismerethez való hozzájárulás.

Egy közös taxonómia megvalósításához való hozzájárulással

Az ENISA támogatni fogja a felülvizsgált tervben felvázolt erőfeszítéseket egy közös, összehangolt taxonómia létrehozása érdekében. Az Ügynökség ezért a portfóliójának minden területén meglévő szélesebb körű szakértelmet kívánja felhasználni ennek elősegítésére az összes hálózat és közösség közötti interoperabilitás és integráció előmozdításával.

Mi a következő lépés?

Az ENISA képes megosztani és alkalmazni a korábbi gyakorlatokból és kiberválságokból levont tanulságokat. Az Ügynökség ezért hatékonyan tudja támogatni a Bizottságot mind az éves kibergyakorlatok gördülő programjában, mind a kibervédelmi terv tesztelésében a Cyber ​​Europe gyakorlat következő kiadásán, a főképviselővel együttműködve.

Az ENISA azt javasolja, hogy a felülvizsgált terv sikere érdekében elengedhetetlen a feladatok összehangolása és az átfedések elkerülése a vonatkozó uniós irányításon és keretrendszeren belül.

A közös erőfeszítések alapján az ENISA hidat fog építeni a hálózatok és közösségek között, beleértve a civil, a bűnüldöző, a védelmi és a magánszektort, például az ENISA Kiberpartnerségi Programján (Cyber Partnership Programm, CPP) keresztül.

További információ

”

Forrás:
New Cyber Blueprint to Scale Up the EU Cybersecurity Crisis Management; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. június 6.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Európai Unió kidolgozza nemzetközi digitális stratégiáját

„Az Európai Bizottság és a főképviselő a mai napon közös jövőképet vázol fel az EU digitális vonatkozású külső tevékenységére vonatkozóan.

Mivel a digitális forradalom minden eddiginél nagyobb kihívást jelentő globális geopolitikai környezetben alakítja át a gazdaságokat és a társadalmakat, az EU új nemzetközi digitális stratégiája azt mutatja, hogy az EU stabil és megbízható partner, amely nyitott a szövetségesekkel és partnerekkel folytatott digitális együttműködésre.

Bár az EU minden erőfeszítést meg fog tenni annak érdekében, hogy fokozza a versenyképességet a mesterséges intelligencia és más kulcsfontosságú technológiák terén otthon, a partnerekkel is együtt fog működni saját digitális átállásuk támogatása érdekében. A stratégia újólag megerősíti az EU elkötelezettségét aziránt, hogy alapvető értékeivel összhangban szabályokon alapuló globális digitális rendet építsen ki.

A stratégia célkitűzései a következők:

  • A nemzetközi partnerségek bővítése érdekében a meglévő digitális partnerségek és párbeszédek elmélyítése, új partnerségek létrehozása és az együttműködés új digitális partnerségi hálózat révén történő előmozdítása révén az EU meg fogja erősíteni technológiai versenyképességét és biztonságát, valamint partnereiét.
  • Uniós technológiai üzleti ajánlat bevezetése az uniós magán- és közszektorbeli beruházások ötvözésével a partnerországok digitális átállásának támogatása érdekében, olyan elemek bevonásával, mint a mesterségesintelligencia-gyárak, a biztonságos és megbízható konnektivitásba, a digitális közinfrastruktúrába, a kiberbiztonságba stb. történő beruházások.
  • A globális digitális kormányzás megerősítése a szabályokon alapuló globális digitális rend előmozdítása révén, összhangban az EU alapvető értékeivel.

Az EU régóta együttműködik a világ országaival a digitális prioritások terén, különösen a kereskedelmi és technológiai tanácsok, a digitális partnerségek és számos digitális és kiberpárbeszéd, valamint a digitális kereskedelmi megállapodások révén. A partnerországokkal folytatott együttműködés többek között a Global Gateway keretében, valamint a szövetségesekkel kialakított új biztonsági és védelmi partnerségek révén is fejlődik.

A partnerországokkal folytatott együttműködés a következő kiemelt területekre fog összpontosítani:

  • Biztonságos és megbízható digitális infrastruktúra, amely elengedhetetlen az olyan kritikus ágazatok fejlődésének lehetővé tételéhez, mint az energia, a közlekedés, a pénzügyek és az egészségügy.
  • Újonnan megjelenő technológiák, például a mesterséges intelligencia, az 5G/6G, a félvezetők és a kvantumtechnológiák.
  • Digitális kormányzás, amely előmozdítja a társadalmi kohéziót, védi az emberi jogokat és a demokratikus elveket.
  • Kiberbiztonság: partnerországaink kibervédelmének megerősítése az EU saját biztonságába való közvetlen befektetésként.
  • Digitális személyazonosság és digitális közinfrastruktúra, a kulcsfontosságú partnerekkel kötött kölcsönös elismerési megállapodások felé, amelyek egyszerűsíthetik a határokon átnyúló üzleti tevékenységet és megkönnyíthetik a polgárok mobilitását.
  • Az online platformok továbbra is előmozdítják a gyermekek online védelmét, a szólásszabadságot, a demokráciát és a polgárok magánéletének védelmét.

Következő lépések

A Bizottság és a főképviselő közvetlenül az elfogadást követően egy sor esemény keretében fogja előterjeszteni a javaslatokat annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megkezdődhessen a közös közleményben meghatározott intézkedések végrehajtása.

Háttér

Az Európai Tanács 2024 áprilisában kiemelte, hogy meg kell erősíteni az EU vezető szerepét a globális digitális ügyekben, és felkérte a Bizottságot és a főképviselőt, hogy készítsenek közös közleményt a témáról.

A Bizottság május 8-án nyilvános véleményezési felhívást tett közzé, hogy ötleteket gyűjtsön az EU külső digitális politikájának alakításához. Az érdekelt felek széles köre, köztük a technológiai vállalatok, a szakmai szövetségek, a nemzeti uniós és harmadik országbeli hatóságok, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök és a polgárok osztották meg nézeteiket.

Bővebb információért

Közös közlemény és melléklete

Tájékoztató

Szakpolitikai oldal

Idézet(ek)

„Azok az országok, amelyek elsajátítják a mesterséges intelligenciát és a fejlett technológiákat, nemcsak döntő gazdasági előnyre tesznek szert, hanem erősítik nemzeti védelmüket és biztonságukat is. Bár az EU minden erőfeszítést meg fog tenni annak érdekében, hogy fokozza versenyképességét ezeken a területeken, a partnerekkel is együtt fogunk működni saját digitális átállásuk támogatása érdekében. Valójában egyetlen ország vagy régió sem vezetheti egyedül a technológiai forradalmat. És az MI túl alapvető ahhoz, hogy az emberiség jövője a fejlett MI-hatalmak felsőbbrendűségének keresésére korlátozódjon. Az EU-ban sok szakértelmet és megoldást kínálunk, és erős politikai akaratunk van arra, hogy fellendítsük a technológiai innovációt és biztonságot az EU-ban, valamint szövetségeseink és partnereink számára. Ma döntő lépést teszünk jelenlegi együttműködésünk megerősítése és új partnerek felkutatása felé.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„Európa hatalmas potenciállal rendelkezik arra, hogy kiterjessze geopolitikai hatókörét a digitális kérdésekben, és ma egyértelmű jövőképet vázoltunk fel erre vonatkozóan. Készen állunk arra, hogy szorosabban együttműködjünk partnereinkkel a közös digitális kihívások terén, miközben továbbra is elkötelezettek maradunk az egyéni jogok és szabadságok mellett, amelyek elengedhetetlenek a hatékony globális digitális kormányzáshoz. A digitális technológiák a védelem szempontjából is központi szerepet játszanak. Ezt mindenhol látjuk, a mesterséges intelligenciától kezdve az ukrajnai csatatéren az uniós tagállamok elleni, államilag támogatott kibertámadásokig. Új stratégiánk Európa digitális fenyegetésekkel szembeni védelmi képességének megerősítésére szólít fel, miközben támogatja a technológiai innovációt, többek között egy erősebb európai védelmi ágazat kiépítésének részeként.” – Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság”

Forrás:
Az EU kidolgozza nemzetközi digitális stratégiáját; Európai Bizottság; 2025. június 5. (uniós gépi fordítás)
The EU sets out its International Digital Strategy; European Commission; Jun 5, 2025 (hivatalos, eredeti változat)

Szakirodalom

Napozószékek a Titanicon – A klímaválságról magyar szemmel

„„Egy legenda szerint a Titanicon azért nem látták meg időben a jéghegyet, mert a távcső be volt zárva egy szekrénybe, s a kulcs őrzője lemaradt a hajóról. Amikor pedig végül észrevették, már túl késő volt kitérni. Szemben a Titanickal, az emberiség hajóján van távcső, és látjuk is a jéghegyet. Már el is kezdtük az elkerülő manővert, de nem egyértelmű, hogy a hajó megússza-e egy csúnya ütközéssel, avagy olyan léket kap, amitől elsüllyed. Az biztos, hogy túl sokan vannak, akik egyelőre tényleg csak a napozószékeket rendezgetik, ahelyett hogy az ütközésre készülnének, vagy a kitérési manővert segítenék. És persze vannak köztünk olyanok is, akik szerint nincs is jéghegy. Az elkerülés évtizedes folyamat, nem érezzük azonnal az irányváltást, és egyelőre nem is történik elég gyorsan. De ha minden utas besegít, akkor lehet gyorsítani a fordulatot.”

„Miközben a közösségi média – néha még a tudományos hangok is – szenzációhajhász álhírekkel bombáznak minket, Bart István könyve hiteles tényekre alapoz. Közérthetően mutatja be az éghajlatváltozás okait és egyre súlyosbodó következményeit. Segít eligazodni a káoszban, kiszűrni a félrevezető narratívákat, sőt új motivációt adhat azoknak is, akik eddig tehetetlennek érezték magukat.” Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az IPCC alelnöke

Dr. Bart István klímapolitikai szakértő húsz éve foglalkozik az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági hatásaival és a klímakatasztrófa mérsékléséhez szükséges szakpolitikai megoldásokkal. Végzettsége jogász és várostervező. Volt már eurokrata, magyar köztisztviselő, független tanácsadó és civil is. Jelenleg az Environmental Defense Fund környezetvédelmi szervezet munkatársa, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja és az Egyensúly Intézet szakértője. Rendszeresen tart előadásokat és ad interjúkat a médiának, emellett számos tanulmánya és cikke jelent meg a klímaváltozás témájában.”

Forrás:
Napozószékek a Titanicon – A klímaválságról magyar szemmel; Bart István; Park Kiadó; 2025 (Bookline)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti kockázatértékeléséről

„A Kormány
1. elfogadja Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti kockázatértékelését, az 1. mellékletben foglaltak szerint, és felhívja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a nemzeti kockázatértékelés kormányzati honlapon történő közzétételéről;
Felelős: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, hogy a Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességének növelésére vonatkozó nemzeti kockázatértékelésének az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport által elvégzett időszakos felülvizsgálatáról és szükség szerinti aktualizálásáról szóló előterjesztést nyújtsa be a Kormány részére.
Felelős: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
Határidő: 2029. április 30.

1. melléklet az 1191/2025. (VI. 5.) Korm. határozathoz..”

Forrás:
1191/2025. (VI. 5.) Korm. határozat Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti kockázatértékeléséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1191/2025. (VI. 5.) Korm. határozata Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti kockázatértékeléséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 67. szám; 2025. június 5.; 3846-3851. o.(PDF)

Kormányhatározat Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégiájáról

„A Kormány
1. elfogadja Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégiáját, az 1. mellékletben foglaltak szerint, és felhívja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a nemzeti stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről;
Felelős: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, hogy a Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégiájának az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport által elvégzett időszakos felülvizsgálatáról és szükség szerinti aktualizálásáról szóló előterjesztést nyújtsa be a Kormány részére.
Felelős: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
Határidő: 2029. április 30.

1. melléklet az 1192/2025. (VI. 5.) Korm. határozathoz…”

Forrás:
1192/2025. (VI. 5.) Korm. határozat Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégiájáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1192/2025. (VI. 5.) Korm. határozata Magyarország kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 67. szám; 2025. június 5.; 3851-3857. o.(PDF)