Tartalomjegyzék

„Bóka János az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján tartott előadásában elmondta: az átvilágítás célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az EU által gyakorolt hatáskörök túlmutatnak az alapszerződési rendelkezéseken. Hozzátette: azonosítják azokat a területeket is, ahol a hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között „nem feltétlenül optimális”.

A kormány úgy döntött, bizonyos kulcsterületeken – mint a gazdaságpolitika, az energiapolitika, migrációs politika, családpolitika, kultúra – elvégzi az Európai Unió hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágítását – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

Bóka János az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján tartott előadásában elmondta: az átvilágítás célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az EU által gyakorolt hatáskörök túlmutatnak az alapszerződési rendelkezéseken. Hozzátette: azonosítják azokat a területeket is, ahol a hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között „nem feltétlenül optimális”.

A miniszter kifejtette: bár az európai védelmi iparnak lehetne jelentős, akár meghatározó szerepe is a versenyképességi fordulatban, ma már az európai védelmiipari és védelmipolitikai törekvések nem részei a versenyképességi agendának, attól politikailag függetlenedtek, és inkább a katonai készültségi szempontok kerültek középpontba. Előtérbe került Ukrajna közvetlen katonai támogatása, miközben azzal, hogy az EU gyakorlatilag korlátlan kötelezettséget vállalt Ukrajna támogatására, költségvetési és gazdaságpolitikai értelemben kényszerpályára helyezte magát. Emellett az Európai Bizottság és a tagállamok többsége „durván és következetesen” alábecsüli Ukrajna finanszírozásának költségeit – közölte.

Bóka János szólt arról is, meglátása szerint politikai érelemben az Európai Unió két szempontból is „béna kacsa”. Mint mondta, egyrészt, az elmúlt néhány évtized sikeres gazdasági modelljének fontos pillére volt a belső piaci integráció, az erős amerikai biztonsági garancia, a hozzáférés az olcsó energiahordozóhoz és olcsó kínai fogyasztási cikkekhez, illetve egy viszonylag rugalmas hozzáférés az Egyesült Államok, Oroszország és Kína belső piacaihoz. Az orosz-ukrán háború óta ennek az európai modellnek – a belső piac kivételével – minden eleme megdőlt, és mindaddig az EU nem is tudja ezeket pótolni, amíg a háború tart – tette hozzá.

A miniszter szerint a tavalyi európai parlamenti választás tanulsága, hogy meghatározóvá vált a föderalisták és szuverenisták közötti politikai megkülönböztetés, ami várakozásai szerint hosszú távon rendezőelve lesz az Európa-politikának a hagyományos jobb-bal, zöld, liberális különbségtétel helyett.

Kifejtette: a másik pártpolitikai fordulata a tavalyi választásnak az, hogy az EP-ben immár két alternatív többség lehetséges, a hagyományos centrum, és az új jobboldali többség, az úgynevezett Venezuela-koalíció. Mint mondta, ez az új jobboldali többség jelenleg az EP-ben „egészségügyi kordonon kívül van”, de csak idő kérdése a kordon leomlása.

Ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésben a Venezuela-koalíció fogja a politikai irányvonalat meghatározni, de két valódi alternatíva fog egymással versenyezni: a centrumkoalíció mellett az új jobboldali többség is döntési pozícióba kerülhet bizonyos területeken – mondta. Hozzátette: a jelenlegi centrista koalíció nem alkalmas a versenyképességi fordulat lemenedzselésére, de minél hamarabb eltűnik a kordon a Venezuela-koalíció elől, annál nagyobb az esély a versenyképességi fordulatra.

Úgy vélte, ha a politikai döntéseket továbbra is a hagyományos politikai centrum hozza meg, akkor erősödik az európai intézményeket eddig jellemző ösztön, ami a kihívásokra az erősebb és mélyebb integráció válaszát adta, de ez további hatáskörelvonást jelent a tagállamoknak. Ha azonban a Venezuela-koalíció fogja a döntéseket meghozni, akkor erőteljesebb hatásköri konzervativizmus érvényesül és megindulhat a hatáskör-revízió, ugyanis itt a tagok meggyőződése, hogy nem biztos, minden versenyképességi kihívásra a több és mélyebb integráció a megoldás – tette hozzá.

Akármelyik koalíció irányába is billen a mérleg, az alapvető kérdéseket vet fel az EU hatásköreivel kapcsolatban: ez vagy a hatáskörbővítés lesz és az azzal kapcsolatos politikai ellenállás, vagy a hatáskör-áttekintés irányába mozdulunk el, ami a tagállami hatáskörök erősítését jelenti – foglalta össze a miniszter, aki jelezte, elvégzik a kulcsterületeken az EU hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágítását.”

Forrás:
Döntött a kormány az EU-jogkörök nagy átvilágításáról; Infostart / MTI; 2025. november 6.

Mesterséges intelligencia Magyarországon: több száz közigazgatási MI-biztos és kötelező MI-tanfolyamok a közszférában

„Mesterséges intelligencia biztosok lesznek a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a felsőoktatásban és a kutatóintézetekben. 2026. december 31-ig el akarják indítani a mesterséges intelligencia oktatásának integrációját a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás területén. A közszolgálatban, a felsőoktatásban és az állami tulajdonú cégeknél kötelező távoktatásos AI-kurzust vezetnek majd be.

A kormány több határozatot is hozott a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és ezek meg is jelentek a Magyar Közlönyben.

A kormány 24.hu-n összefoglalt határozata szerint a kormányzati koordináció és kapcsolattartás, illetve a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői hálózat megerősítése érdekében

a) felhívja a minisztereket, hogy jelöljenek ki Mesterséges Intelligencia Biztosokat a minisztériumokban,

b) felhívja a főispánokat, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszter jóváhagyása mellett jelöljenek ki mesterségesintelligencia-felelősöket a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban,

c) felkéri a felsőoktatási, valamint a kutatóintézmények fenntartóit, hogy bízzanak meg mesterségesintelligencia-szakértőket a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben.

A hvg.hu szerint a döntés azt jelentheti, hogy százas nagyságrendben kell mesterségesintelligencia-szakértőket kijelölni jövő tavaszig.

A kormány emellett úgy döntött, hogy fejlesztik a Nemzeti Jogszabálytár (NJT) és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-alapú jogi támogató rendszert (LegalAI). A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez kapcsolódó nemzeti érdekekre hivatkozva Szijjártó Péter miniszter azt a feladatot kapta, hogy folyamatosan építse be a mesterséges intelligenciát Magyarország külpolitikai és külgazdasági stratégiájába.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a kultúráért és innovációért felelős Hankó Balázsnak kell kialakítani együttműködést az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Izraellel, az Egyesült Arab Emírségekkel, Németországgal és Ausztriával a mesterséges intelligencia területén, beleértve a szabványosítási, kutatási, ipari és oktatási együttműködéseket.

A kormány növelné a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi tudatosságot, ezért külön határozott arról például, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Hankó Balázs – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Palkovics László bevonásával – 2026. március 31-ig dolgozzák ki és 2026. december 31-ig indítsák el a mesterséges intelligencia oktatásának integrációját a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás területén.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kapta feladatként, hogy vezessék be a közszolgálati jogviszonyban állók, az állami tulajdonú vállalatok, az államilag finanszírozott felsőoktatási intézmények számára a MI Jövünk – Mesterséges Intelligencia alapjai ingyenes, zárt rendszerű elektronikus távoktatás kurzus kötelező elvégzésének rendjét.”

Forrás:
Több száz AI-biztos kerül be az államigazgatásba, kötelező AI-kurzus jön a közszférában és felsőoktatásban; Infostart; 2025. november 5.

Nemzetközi klímapolitika és az éghajlati válság: egyre rosszabb helyzet, gyengülő akarat a megoldásra

„A kormányok elköteleződése a klímaváltozás elleni fellépés mellett mintha egyre inkább csökkenne, a nemzetközi intézmények pedig pénzügyi és szervezeti kihívásokkal küzdenek, miközben a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események, mint a viharok, hőhullámok, erdőtüzek vagy aszályok, egyre gyakrabban éreztetik pusztító hatásaikat a világ minden táján, így Európában és hazánkban is. A nemzetközi klímapolitika terén tehát egyre több, egymással összefüggő kihívással kell szembenéznünk. Az alábbi írásunkban annak járunk utána, hogy ezeknek mik az okai és hogy milyen kiutak lehetnek a nehézségekből.

A klímaváltozás mint globális kihívás – csökkenő nemzetközi elköteleződéssel

Az elmúlt időszakban egyre több negatív hírt olvashattunk a nemzetközi klímapolitika terén, kezdve azzal, hogy az Egyesült Államok elnöke ismét kiléptette országát a Párizsi Megállapodásból, majd több kormányfő is kritikát fogalmazott meg a zöld átállást illetően egészen a legfrissebb hírig, miszerint a Nemzetközi Hajózási Szervezet, az IMO az USA ellenállása miatt nem tudta elfogadni a klímasemlegességi keretrendszerét. Ez utóbbi például azért is komoly probléma, mivel az egyik jelentős és növekvő kibocsátó ágazatban, amely eközben a globális kereskedelem alapja, nincs még végleges, jogilag kötő szabályozás arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan csökkentik a kibocsátásokat, így a szállítási lánc, az üzemanyag-átállás és a technológiai beruházások szempontjából is nagy a bizonytalanság.

Mindeközben az ENSZ-rendszer működése (beleértve a klímaváltozással foglalkozó intézményeket is) komoly nyomás alatt áll. Az ENSZ főtitkára 2025 októberében arra figyelmeztetett, hogy az ENSZ forrásai szűkülnek, akár fizetésképtelenség is fenyeget. Egy kiszivárgott belső anyag szerint António Guterres több intézkedést is fontolgat a válság kezelése érdekében, amelyek célja a költségek csökkentése és az ENSZ hatékonyságának javítása, aminek keretében felmerült a környezetvédelmi és klímapolitikai intézmények összevonása is. Ez azt jelenti, hogy technikai támogatásra, nemzetközi programokra, fejlesztési és klímafinanszírozásra rendelkezésre álló keretek beszűkülhetnek, ami gyengítheti a nemzetközi együttműködést. Az intézményi kapacitás csökkenése visszahat a klímapolitikai végrehajtásra – azaz nem elég a szabályokat megalkotni, hanem végre is kell hajtani.

Ezek a hírek csak növelik a nemzetközi bizonytalanságot, rontva a nemzetközi együttműködés kiszámíthatóságát. Ha nem biztos az intézményrendszer sorsa, és egy olyan nagy kibocsátó ország, mint az USA, ha kilép vagy erőteljesen visszaveszi részvételét a folyamatban, akkor a többiek számára is csökkenhet a motiváció, illetve kevésbé érzik „kötöttnek” magukat, ami lassíthatja a globális kibocsátáscsökkentést.

Eközben egy markáns tendencia is megfigyelhető azáltal, hogy a klímapolitikai párbeszédben az alkalmazkodás, valamint a veszteségek és károk (loss & damage) témái erősödnek a kibocsátáscsökkentés terhére, gyakran azzal indokolva, hogy a kibocsátáscsökkentési lépések sokba kerülnek és rontják a versenyképességet. Bár a klímaváltozás miatt már ma is vannak velünk olyan elkerülhetetlen negatív hatások, amelyekhez alkalmazkodnunk kell, minél jobban hagyjuk a klímaváltozást felerősödni a kibocsátáscsökkentési lépések hanyagolásával, annál nagyobb károkat fog okozni a klímaváltozás. Ezekhez pedig egy ponton túl már nem fogunk tudni alkalmazkodni; ahogy egy jelentés fogalmaz, globális szinten 2070-re akár 50%-kal is csökkenhet a világ GDP-je, ha nem teszünk eleget a klímaváltozás megfékezése és a természet helyreállítása érdekében.

Így nagyon fontos lenne továbbra is kiemelten kezelni a kibocsátáscsökkentést és ambiciózus lépéseket megfogalmazni annak érdekében, hogy tartani tudjuk a Párizsi Megállapodás tíz évvel ezelőtt megfogalmazott hőmérsékleti céljait, miszerint, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedést legfeljebb 2°C, de lehetőleg inkább 1,5°C alatt tartsuk – így kerülve el a visszafordíthatatlan éghajlati változásokat.

Az idén tízéves Párizsi Megállapodás alatt az országok maguk határozzák meg klímapolitikai vállalásaikat, amiknek együttesen kellene a másfélfokos pályán tartania bennünket. Ezek az önkéntes vállalások a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások, vagyis mozaikszóval az NDC-k, amikből az idei klímakonferenciáig kellett az országoknak a legújabbakat bemutatniuk. A korábban leadott vállalások, bár közelebb hoztak minket a Párizsi Megállapodás céljaihoz, továbbra sem tűnnek egyszerűen elérhetőnek. Ahogy a lenti ábra is mutatja, a Párizsi Megállapodás elfogadása előtt a várható felmelegedés 3,7–4,8°C közé volt várható, míg az első körös vállalásokkal ez a szám lement 3,0–3,2°C közé, manapság pedig 2,1–2,8°C közötti melegedésre lehet számítani, amennyiben a kormányok betartják vállalásaikat.

Hőmérséklet-növekedési előrejelzés 2100-ra (°C) kiválasztott klímakonferenciák évében
(Grafikon, forrás: UNFCCC Titkárság)

A legfrissebb jelentések szerint azonban a legújabb vállalások hatása még mindig nem elegendő a Párizsi Megállapodás céljainak elérésére, miközben az új NDC-k leadása még sok országban késlekedik, valószínűleg nem is fogják leadni ezeket a brazíliai COP30 klímakonferenciáig, ahol ezek hatását kellene értékelni és gyakorlati kibocsátáscsökkentési lépésekben megállapodni. Kína például csak az utolsó pillanatban, november 3-án adta le új vállalását, ezzel pedig nem került bele a fenti jelentésbe, bár eszerint történelme során először csökkenteni fogja kibocsátásait 7–10%-kal 2035-ig. Hasonló módon cselekedett az EU is; a blokk szintén csak néhány nappal a COP kezdete előtt, november 5-én fogadta el az új vállalását, mivel a szeptember végi határidőre csak politikai vállalást tett arra, hogy benyújtja a 66,25% és 72,5% kibocsátáscsökkentést vállaló új 2035-ig szóló NDC-jét, miután a tagállamok elfogadták az EU 2040-es klímacéljait.

Az Európai Unió belső döntési folyamataiban csak az eredeti határidőhöz képest jóval később sikerült döntést hozni a 2040-es klímacélokról. Ez pedig folyamatosan gyengíti az EU nemzetközi klímapolitikai megítélését, hiszen az Unió hagyományosan vezető szerepet vállalt a globális klímapolitikában, így ha belső bizonytalanság van, az külső szinten is hat.

Uniós klímapolitika – útkeresés a vezető zöld hatalommá válás és a versenyképesség hívószava között

Amikor Ursula von der Leyen 2019 decemberében meghirdette az Európai Zöld Megállapodást mint az EU következő közel 30 évének egyik legmeghatározóbb szakpolitikai pillérét, mind az európai politikai szereplők, mind az ipar és a civilek képviselői kettős megítéléssel vélekedtek: egyrészt üdvözölték ezt az egyedülálló célkitűzést, hogy az Európai Unió lehet 2050-re az első nettó klímasemleges entitás a világon, másrészt szkeptikusan álltak a kérdéshez annak megvalósíthatósága miatt. Az első években ugyanakkor még számos szektor tekintetében volt látható pozitív hozzáállás: számos multinacionális vállalat hozott hasonlóan ambiciózus akcióterveket, továbbá a nem zöldpártokként aposztrofált politikai csoportok is gyakrabban álltak zöldpolitikai célkitűzések mellé. Kezdetekben a koronavírus-járvány is segítette ezt a hozzáállást, a következő világpolitikai válság viszont fordulatot hozott.

A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború gyökereiben változtatta meg az EU zöld átállásra felfűzött növekedési stratégiáját. A korábban másodlagos szerepet játszó versenyképesség első helyre lépett az európai ipar magas energiaárak miatti leépülésének veszélye okán. E fordulópont után az sem volt meglepő, hogy ugyan a Zöld Megállapodás az első von der Leyen Bizottság identitáspolitikájává vált, a 2024-es európai parlamenti választás kampányában már más megközelítés kapott hangsúlyt, bár a zöld átállás fontossága nem veszett el. Ezt a hangsúlyváltást számos belső és külső viszály is támogatta: az öt év alatt nőtt a kritikus hangok száma az uniós klímapolitikát illetően, ami számos jogalkotási folyamat hátráltatásához vezetett (pl. természet-helyreállítási törvény), továbbá az ipari szereplők és a társadalom részéről is egyre több csoport fejezte ki ellenvetését azzal szemben, amerre az uniós klímapolitika tart.

Láthatóan fenntarthatatlannak bizonyult az eredetileg meghatározott uniós zöldpolitikai irány, ezért Ursula von der Leyen már 2023-ban felkérte Mario Draghit, Olaszország egykori miniszterelnökét és az Európai Központi Bank korábbi elnökét arra a feladatra, hogy készítse el az Európa versenyképességéről szóló jelentést, reformjavaslatokkal ellátva. A 2024 szeptemberében közzétett jelentés is alátámasztotta, hogy Európa ipara jelenlegi formájában haldoklik, és jelentősen (éves szinten 750–800 milliárd euróval) meg kell emelni a zöld és digitális átállási, valamint a közös védelemre fordított költségvetést. Emellett a decemberben véget ért magyar uniós elnökség is hangsúlyozta a versenyképesség fontosságát a Budapesti nyilatkozaton keresztül, amely a gazdasági és innovációs erősödést, az energiafüggetlenséget és a klímasemlegesség elérését tűzte ki célul. Több mint egy év után elmondható, hogy radikális változás nem történt a többletforrás allokációja tekintetében, ugyanakkor továbbra is a politikai tárgyalások alapját képezi ez a jelentés.

Annál több változás állt be egyes 2025-ben hatályba lépő uniós jogszabály alkalmazása tekintetében. A Bizottság februárban tette közzé az ún. Omnibus-csomag tervét, amely a zöldpolitikai célokat támogató jogszabályok enyhítését tűzte ki célul, elsősorban az alkalmazási határidők kitolásával (pl. különböző környezetvédelmi jelentéstételek esetében), ezáltal a vállalatok bürokratikus terheinek csökkentését célozva. Ezt követte az EU 2040-re szóló klímacéljainak meghatározásának – amelyet egyébként az európai klímatörvény is előír – folyamatos elhalasztása. Korábban az Európai Bizottság 90%-os célkitűzésre tett ajánlást, ugyanakkor a tagállamok és az Európai Parlament politikai csoportjai közötti nézetkülönbségek miatt egyelőre nincs megegyezés a tagállamok között.

Több tagállam is fenntartásokkal fogadta az EU 2040-re szóló 90%-os köztes kibocsátáscsökkentési célját (az 1990-es szinthez képest), az ellenzők elsősorban közép- és kelet-európai országok: például Lengyelország, Magyarország, Csehország, valamint bizonyos időszakokban Szlovákia is aggodalmát fejezte ki, de Olaszország is a csökkentett célkitűzés mellett volt érdekelt. Legtöbben a gazdasági versenyképességre, a technológiai és infrastrukturális hátrányra, illetve a társadalomra kiható negatív következményekre (pl. átállás miatti magasabb energiaárak) hivatkoztak. Ősszel kibővült az ellenzők köre, ugyanis már Franciaország és Németország is a célok meghatározásának halasztásáról beszélt mindaddig, amíg nincs egyhangúlag elfogadott álláspont.

A 2040-es klímacélok meghatározásának dátuma hónapról hónapra, hétről hétre változott. Legutóbb az októberi Európai Tanács ülésen várhattuk, hogy megszületik a megegyezés, de végül az utolsó utáni pillanatban, a szakminiszterek éjszakába nyúló Környezetvédelmi Tanács ülésén, november 4–5-én hoztak döntést a 2040-re elérendő 90%-os kibocsátáscsökkentési célról. A vita központi elemét a szén-dioxid-kreditek százalékos arányának meghatározása okozta. Ezek a kreditek lehetővé teszik az európai iparszámára, hogy kiszervezze a kibocsátáscsökkentését, a jelenlegi megállapodás szerint maximum 5%-ban. Ezenfelül megegyezés született arról is, hogy a tagállamok nemzeti céljaik eléréséhez további kiszervezéssel élhetnek 5%-ban meghatározva. Ezekkel a kiegészítésekkel továbbra is fennáll annak veszélye, hogy nem lesz elég ösztönző a rendszerben az érdemi csökkentésre. Továbbá egy olyan kiegészítést is megszavaztak, amely szerint amennyiben az uniós klímapolitika negatív hatást gyakorol a közösség gazdaságára, a 2040-es kibocsátáscsökkentési cél bizonyos mértékig módosítható. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország nem támogatta ezt a megállapodást, míg Bulgária és Belgium tartózkodott.

Amíg az intézményen belül ilyen mértékű egyet nem értés áll fenn, nem érdemes nemzetközi klímadiplomáciáról beszélni az EU részéről. Hitelességét mind globális, mind európai viszonylatban aláássa a folyamatos változtatásokkal és az egyhangúság hiányával, nem beszélve az eredeti célkitűzésről: Európa úttörőségéről a nemzetközi klímapolitikában.

Javaslatok egy hatékonyabb nemzetközi klímapolitikára

Ahogy láthattuk, a nemzetközi klímapolitika jelenlegi intézményi kerete, elsősorban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a nemzetközi klímatárgyalások folyamata működik ugyan, de strukturális válságtüneteket mutat: a tárgyalások túl bonyolultak, a döntéshozatal lassú, a vállalások végrehajtása pedig gyakran elmarad.

A klímatárgyalások irányítását és elszámoltathatóságát egy új, magas szintű Klímaváltozási Tanács (Climate Change Council) erősíthetné meg, amely a Párizsi Megállapodás végrehajtását politikai szinten követné nyomon, ezzel is növelve a kormányok elköteleződését a folyamat iránt. Ez a testület rendszeres értékeléseket készítene az országok előrehaladásáról, összekötné a klímapolitikát a pénzügyi és fejlesztési intézményekkel (pl. IMF, Világbank), és segítené a szinergiát a fenntartható fejlődési célokkal (SDG-kkel). Ez kiegészítve egy egyszerűsített döntéshozatali mechanizmussal egy rugalmasabb, döntésképesebb fórum lehetne, amely képes politikai lendületet adni az éghajlatvédelmi cselekvésnek.

Azzal pedig, hogy a 2024-es klímakonferencián lezárult a Párizsi Megállapodás részletszabályainak elfogadása, át kell térnünk annak gyakorlati végrehajtására. Az idei COP30 klímakonferenciának ezért a meglévő vállalások teljesítését kell középpontba helyeznie, különösen a nemzeti vállalások végrehajtását. Ennek keretében az országok megoszthatnák a működő szakpolitikai modelleket, finanszírozási megoldásokat és technológiai példákat. Ezzel a konferenciák nem pusztán tárgyalási fórumok, hanem cselekvési platformok lehetnének. Ezt az is erősíthetné, ha a klímakonferenciák tematikus fókuszokat kapjanak és nem egyszerre próbálnának minden kérdést lefedni. Ezzel azok méretét és kibocsátásait is lehetne csökkenteni.

A fentiek alapján elmondható, hogy a nemzetközi klímapolitikának a formális tárgyalásoktól a gyakorlati megvalósítás felé kell elmozdulnia. Ehhez intézményi reformokra, fokozott pénzügyi támogatásra, valamint a politikai elszámoltathatóság és a társadalmi részvétel megerősítésére van szükség. A 2025-ös COP30 így akkor lehet sikeres, ha nem új célokat hirdet, hanem hiteles, átlátható és mérhető megvalósítási mechanizmusokat teremt a már vállalt klímacélok eléréséhez.

Ebben az EU is vezető szerepet játszhat, amennyiben sikerül ambiciózus szakpolitikákat elfogadnia, és azokat a különböző ipari szereplők lobbijának ellenére nem enyhíti. Azzal, hogy kilátásba helyezik egyes jogszabályok felfüggesztését vagy a határidők minél későbbre tolását, még nagyobb káoszt okoznak a megfelelésekkel kapcsolatban, nem beszélve a nettó klímasemlegességi céloktól való még távolabb kerülésről. A megfelelő szabályozásokkal (pl. az adaptációra való hangsúlyhelyezés, de a mitigáció szinten tartása és / vagy felskálázása, amíg lehetséges, a Tiszta Ipari Megállapodás, a Versenyképességi Iránytű vagy a REPowerEU csomag), a fogyasztói szokások megváltoztatásával (európai termékek előnyben részesítése vagy az Európai Jóléti Terv), és természetesen az ehhez elengedhetetlen európai gazdaság fellendítésével, és ami a legfontosabb, a konzekvens döntéshozatallal talán még visszakerülhet az EU a céljai megvalósításának útjára.

A kulcs a politikánál van, az eszköz a gazdasági szereplőknél, az akarat pedig elsősorban a társadalom irányából kell, hogy erősebben feltörjék. Az egymásnak ellentmondó és gazdaságilag káros intézkedésekkel ugyanakkor utóbbi nem tud kialakulni. Főként, hogy nincs valódi vagy-vagy kérdés a két terület között, mivel a versenyképesség értelmezhetetlen lesz, amennyiben nem lépünk fel a környezeti válsággal szemben.”

Forrás:
Nemzetközi klímapolitika – növekvő kihívások és csökkenő ambíció?; Tóth Bettina, Schaffhauser Tibor; Öt per Európa blog, Ludovika.hu; 2025. november 7.

Közigazgatás, politika, jog

Az engedélyek hiánya ellenére kérhetik a vidékfejlesztési kifizetéseket a gazdák

„Jelentős engedménnyel segíti az Agrárminisztérium a gazdálkodókat abban, hogy minél előbb forráshoz juthassanak a most záruló Vidékfejlesztési program keretéből is. A tárca ugyanis bizonyos engedélyek beszerzésének határidejét több mint egy évvel kitolta, most pedig azt is lehetővé tette, hogy az érintettek a folyamatban lévő engedélyezések lezárulta előtt beadhassák kifizetési kérelmeiket – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A Vidékfejlesztési program 2014 és 2022 közötti időszakában csaknem négyszázezer pályázat kapott támogatást, 2942 milliárd forint uniós és hazai forrásból. Ebből eddig 2803 milliárd forintot már kifizetett a Magyar Államkincstár, a program pedig 2025. december 31-én hivatalosan lezárul. Ezzel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett gazdálkodóknak most különösen fontos a záró kifizetési kérelmekkel kapcsolatos határidők betartása. A Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága most arra kéri azokat a pályázókat, akik még nem nyújtották be záró kifizetési kérelmüket – például azért, mert a projekt működéséhez szükséges végleges engedélyeik kiadása még folyamatban van –, hogy az engedélyek hiánya ellenére is haladéktalanul nyújtsák be a kérelmeiket. A használatbavételi, működési, vízjogi, hálózati engedélyek kiadása a tapasztalatok szerint ebbe a kategóriába tartozhat.

Az Agrárminisztérium gondoskodik a szükséges szabályozási háttér kialakításáról, hogy az ilyen módon benyújtott kérelmek zökkenőmentesen lezárhatók legyenek, és a jogos támogatások kifizetése se késsen. Nagy István szerint elegendő idő áll a gazdák rendelkezésére, hiszen a hiányzó engedélyeket a kedvezményezettek legkésőbb 2026. december 31-ig pótolhatják.

A magyar kormány társfinanszírozásában megvalósuló program eredményei figyelemre méltóak: több mint 54 ezer mezőgazdasági beruházás valósult meg az egyszerű gépbeszerzésektől a korszerű állattartó telepek fejlesztéséig. Mintegy 1300 élelmiszeripari feldolgozóüzem fejlődhetett, az állattenyésztés területén 3300 fejlesztést valósítottak meg, a kertészetben pedig hatezer hektárral bővült a korszerű zöldség- és gyümölcstermesztés.

A tárca közölte azt is, hogy a könnyítéssel kapcsolatos részletes eljárásrendről a hatóság külön közleményben fog tájékoztatást adni, ami a Kap.gov.hu oldalon lesz elérhető.”

Forrás:
Az engedélyek hiánya ellenére kérhetik a vidékfejlesztési kifizetéseket a gazdák; Magyar Nemzet; 2025. november 5.

Negyvenmilliárd forintos keretösszeg a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programra (NKKP)

„A következő négy évben 309 kutatócsoport elindulását és megerősödését támogatja összesen negyvenmilliárd forintos keretösszeggel a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) – jelentette be Bódis László szerdán Budapesten.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: 1347 pályázat érkezett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFIH), és a 23 százalékos nyerési arány kiválóan illeszkedik a hasonló nemzetközi konstrukciókhoz.

„A HUN-REN Kutatási Hálózat kutatói a 309 nyertes projektből 101-ben képviseltetik magukat, az egyetemek közül a legeredményesebbek az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem kutatói voltak” – közölte Bódis László.

Felidézte, a megújult tudományfinanszírozási rendszerben a program két évvel ezelőtt 13 milliárd forintos keretösszeggel indult, tavaly ez 19 milliárdra emelkedett, idén pedig már 40 milliárd áll a legkiválóbb magyar kutatók rendelkezésére az NKKP-ban. „Egy kutató az NKKP-ban négy évre immár 100 és 400 millió forint közötti támogatási összeget igényelhet”.

A helyettes államtitkár hozzátette: a programban a következő időszakban társadalmilag és gazdaságilag releváns kihívásokra fókuszáló kutatások indulhatnak, amelyek érdemben hozzájárulhatnak a gazdaság versenyképességéhez, a társadalmi kihívások megoldásához.

Szólt arról, hogy mások mellett kutatás indul magyar kutatók vezetésével a memóriazavarok, az Alzheimer-kór megelőzésére, felismerésére és kezelésére, a vízgazdálkodás kihívásaira, az agrárium fenntartható környezeti kihívásaira, a mesterséges intelligencia alkalmazására az időjárás-előrejelzésben, a nanotechnológiára az orvosi diagnosztikában, vagy a kvantumtechnológia fejlesztésére.

Bódis László elmondta, hogy a kutatásfinanszírozás másik zászlóshajójaként 20 milliárd forintos kerettel elindul a misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok Program, a következő hetekben bejelentik az idei HU-Rizont program eredményeit, és megkezdődik a Nobel-díjas Krausz Ferenc professzor által vezetett Élvonal program is. „A magyar kutatási hálózat finanszírozását jövőre további 18 milliárd forinttal erősítjük”.

Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke, az NKFIH társelnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programra 149 milliárd forintos pályázati igény érkezett be, és ennek 25 százalékát ki tudják osztani.

„Az NKKP-ban kiválasztott tervek szűk szakmai szűrőn esnek át, az ebben résztvevő bizottsági tagok több mint fele külföldi. A program alkalmassá vált arra, hogy motorja legyen fiatal kutatók képzésének” – emelte ki.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: egy friss felmérés is megmutatta, hogy a doktoranduszok számára fontos az erkölcsi és anyagi megbecsülés, a kiszámítható kutatói életpálya, valamint különböző támogatási lehetőségek rendelkezésre állása.

„Az elmúlt időszak intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy szeptember 1-től új doktori képzés tudjon elindulni, kiegészülve két fontos pillérrel, a kooperatív doktori képzéssel, ami havi 250 ezer forintos ösztöndíjat jelent, míg a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretében munkabérrel foglalkoztatják a doktoranduszokat” – tette hozzá.”

Forrás:
Bódis László: 309 kutatócsoportot támogat összesen 40 milliárd forinttal az NKKP; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. november 5.

Európai Unió

Versenyképesség kontra felzárkózás – az új európai vita

„Az Európai Unió kutatási és innovációs politikájában ismét előtérbe került egy régi, de annál élesebb kérdés: hogyan lehet egyszerre megőrizni Európa globális versenyképességét, miközben nem mélyítjük tovább a tagállamok közötti innovációs szakadékot.

Az úgynevezett widening országok – vagyis azok a tagállamok, amelyek kutatás-innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól – ismét a viták középpontjába kerültek az új többéves pénzügyi keret (MFF) és a következő kutatási keretprogram (FP10) előkészítése során. Az október 23-án megjelent Science|Business cikk szerint a tagállamok megosztottak abban, hogy az újonnan tervezett European Competitiveness Fund (ECF) esetében alkalmazzanak-e földrajzi kiegyenlítő mechanizmusokat, amelyek garantálnák, hogy a források ne csak a legfejlettebb kutatási központokba áramoljanak. A kérdés túlmutat a pénzügyi elosztáson: Európa jövőbeli kohéziója és stratégiai szuverenitása is múlhat rajta.

A widening kifejezés a 2010-es évek elején vált intézményesített politikai kategóriává, bár a probléma gyökerei jóval korábbra, az EU 2004-es és 2007-es keleti bővítéséig nyúlnak vissza. A „Widening Participation and Spreading Excellence” alprogram a Horizon 2020-ban, majd a Horizon Europe-ban jelent meg, azzal a céllal, hogy csökkentse a kutatás-fejlesztési teljesítményben fennálló különbségeket az EU-n belül. A widening országok – mint Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia – célzott támogatásokkal próbálnak felzárkózni, például a Twinning, Teaming és ERA Chairs programokon keresztül. Ezek az eszközök azonban eddig csak részben érték el céljukat: a Horizon 2020 programban a widening országok a teljes támogatási összeg alig 5 százalékát nyerték el, ami jól jelzi, hogy a kutatási kiválóság és a földrajzi egyensúly továbbra is kényes kérdés.

Ebben a helyzetben született meg a European Competitiveness Fund ötlete, amelyet először 2024 júliusában vetett fel az Európai Bizottság. A hivatalos jogalkotási javaslat 2025. július 17-én került benyújtásra. Az ECF célja, hogy az EU ipari és technológiai versenyképességét erősítse azáltal, hogy egy egységes, gyorsabb és kevésbé bürokratikus finanszírozási eszközt kínál a stratégiai ágazatok – például a mesterséges intelligencia, a tiszta technológiák, a biotechnológia, az űr- és védelmi ipar – támogatására. A Bizottság szerint a korábbi programok széttagoltak voltak, ami lelassította a kutatási eredmények piaci hasznosulását. Az ECF ennek ellensúlyozására „egy kapu” elvű rendszert vezetne be, amely a kutatástól a piacra lépésig követi a fejlesztéseket, szoros együttműködésben a Horizon Europe és a jövőbeli FP10 programmal.

Az alap méretéről és szerkezetéről szóló javaslat szerint az ECF teljes költségvetése mintegy 400 milliárd euró körül mozoghatna a 2028–2034 közötti többéves pénzügyi ciklusban, ebből a kutatásra és innovációra szánt rész 68 milliárd euró lenne, amely szorosan kapcsolódna a Horizon programhoz. Bár a Bizottság hangsúlyozza, hogy az ECF nem fog közvetlenül kutatási projekteket finanszírozni – az továbbra is a Horizon feladata marad –, az új alap így is döntően befolyásolná az innovációs térképet azáltal, hogy a piacosítás és ipari átültetés szintjén összpontosítja a támogatásokat.

A javaslat jelenleg tárgyalási szakaszban van az Európai Parlament és a Tanács között. Az ipari szereplők és vállalati szövetségek üdvözlik az elképzelést, mondván, hogy végre egy olyan eszköz jön létre, amely segíti Európát a stratégiai technológiákban való lemaradás ledolgozásában az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Ugyanakkor a kutatói közösség és több tagállam aggodalmát fejezte ki, hogy az ECF túlságosan iparorientált irányba tolja az uniós innovációs politikát, és háttérbe szorítja az alapkutatást. A Science Business októberi riportja szerint különösen a közép- és kelet-európai tagállamok követelik, hogy az ECF esetében is legyenek érvényesíthető földrajzi szempontok – ellenkező esetben a források ismét a már fejlett kutatási központokba kerülnek, és a widening célkitűzések hitelüket vesztik.

A vita tehát arról szól, hogy a versenyképesség és a felzárkóztatás logikája mennyiben egyeztethető össze. Az északi és nyugati tagállamok azt hangsúlyozzák, hogy az EU-nak azokat a régiókat kell támogatnia, ahol a források a legnagyobb hozzáadott értéket hozzák – különben Európa lemarad a globális technológiai versenyben. A déli és keleti országok viszont attól tartanak, hogy ha a földrajzi kiegyenlítés kimarad, az ECF a kutatási szakadékot fogja mélyíteni, nem pedig enyhíteni.

A European Competitiveness Fund körüli vita tehát a widening országok dilemmáját tükrözi: hogyan lehet egyszerre gyorsítani a kiválóságot és fenntartani az európai kohéziót. Bár a Bizottság célja az, hogy az új alap az európai ipar megerősítésének zászlóshajója legyen, a tagállami megosztottság jól mutatja, hogy a versenyképesség kérdése ma már nem pusztán gazdasági, hanem politikai ügy is. A következő hónapokban eldőlhet, hogy az ECF egy új korszak nyitánya lesz-e az európai innovációs finanszírozásban, vagy csupán egy újabb kísérlet, amely tovább növeli az unió régi törésvonalait.”

Forrás:
Versenyképesség kontra felzárkózás – az új európai vita; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. november 5.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Jön a „földkönyv”, jelentősen változnak az ingatlan-nyilvántartási szabályok

„Tisztább viszonyok teremtődhetnek az ingatlan pontos leírásában, a hozzá tartozó közművek tulajdoni és használati viszonyaiban is.

Változtatna a kormány az ingatlan-nyilvántartás rengeteg, 2021 óta érvényes szabályán – derül ki a Kormány.hu portálon megjelent friss jogszabálytervből. A változások azt célozzák, hogy biztonságosabban cseréljenek gazdát az ingatlanok. A módosításokat a bírósági és hatósági jogalkalmazás egyszerűsítése, egységesítése, továbbá a közműhálózatokkal kapcsolatos közérdekű használati jogok rendezése indokolta. Az aktuális napirendre kerülés oka a jogalkalmazói tapasztalatok és az ingatlan-nyilvántartás működésének fejlesztése, valamint a közműhálózatok helyzetének jogszabályi rendezése.

A legfontosabb változások a következők:

természetes személyek lakcímadatainak az ingatlanügyi hatóság általi kezelése az adott jogszabályok keretein belül

a bejegyzések hatályának időpontját az érkezési időponthoz kötötték, pontosítva a bírósági és hatósági eljárások sorrendjét

jogok törlése vagy visszaállítása csak jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján lehetséges, részletes szabályokkal az eljárási feltételekre (pl. érintettek bevonása, érdekeltként történő közreműködés)

a perbejegyzésekre és az azokkal kapcsolatos fellebbezési lehetőségekre vonatkozóan pontosított határidők és eljárási rend

közműhálózatok esetében a közérdekű használati jogok bejegyzésének rendezése 2027. december 31-ig.

Bevezetnék a „földkönyv” fogalmát, amely a tulajdonilap-másolat adatainak elektronikus összeállítása, de nem rendelkezik tanúsító erővel. Változhat a jogi megnevezések használata („kérelem” helyett „beadvány”), és meghosszabbították néhány átmeneti rendelkezés hatályát 2031-ig. A törvény érintettjei a bíróságok, a hatóságok az ingatlantulajdonosok és vevők ugyanúgy, mint a közműszolgáltatók és a közmhálózati kérdésekkel foglalkozó szervezetek, a kormányhivatalok és ingatlanügyi hatóságok.

A módosítások hivatalos indoka az Országos Bírósági Hivatal javaslatai alapján a bíróságok jogalkalmazó tevékenységének megkönnyítése, a kormányhivatalok egységes jogalkalmazásának segítsége, a közművek jogi helyzetének rendezési igénye, valamint a jogbiztonság és az átláthatóság követelménye az ingatlan-nyilvántartás.”

Forrás:
Jön a „földkönyv”, jelentősen változnak az ingatlan-nyilvántartási szabályok; Infostart; 2025. november 6.
Ingatlan-nyilvántartási tárgyú törvények módosításáról; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. november 6.

Kormányhatározatok a mesterséges intelligencia (MI) hazai fejlődéséért

1403/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a Nemzeti Jogszabálytár (NJT) és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-alapú jogi támogató rendszer (LegalAI) továbbfejlesztéséről

„A Kormány
1. egyetért a Nemzeti Jogszabálytár (NJT) és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-alapú jogi támogató rendszer (LegalAI) továbbfejlesztésével;
2. az 1. pontban foglaltak alapján felhívja az igazságügyi minisztert, hogy készítsen előterjesztést a Nemzeti Jogszabálytár (NJT) és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-alapú jogi támogató rendszer (LegalAI) fejlesztéséről, amely tartalmazza a szakmai tartalmat és modulbontást, az időbeli ütemezést és mérföldköveket, az adatvédelmi és információbiztonsági megfelelést biztosító rendelkezéseket, a költségvetési és humánerőforrás-igényt, a kockázatkezelést, a teljesítménymutatókat (KPI) és a monitoringjelentési rendet, továbbá a nyilvános és gépi hozzáférés koncepcióját;
Felelős: igazságügyi miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. december 31…”

Forrás:
403/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a Nemzeti Jogszabálytár (NJT) és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-alapú jogi támogató rendszer (LegalAI) továbbfejlesztéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1403/2025. (XI. 4.) Korm. határozata a Nemzeti Jogszabálytár (NJT) és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-alapú jogi támogató rendszer (LegalAI) továbbfejlesztéséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 128. szám; 2025. november 4.; 8396. o. (PDF)

1404/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a mesterséges intelligencia fejlesztését támogató nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedésekről

„A Kormány
1. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy építse be a mesterséges intelligenciát Magyarország külpolitikai és külgazdasági stratégiájába, különös tekintettel a technológiai diplomáciára, a nemzetközi normateremtésben való részvételre, valamint a külgazdasági együttműködések erősítésére;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: folyamatos

2. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, a nemzetgazdasági minisztert és a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy alakítsanak ki együttműködést az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Izraellel, az Egyesült Arab Emírségekkel, Németországgal és Ausztriával a mesterséges intelligencia területén, beleértve a szabványosítási, kutatási, ipari és oktatási együttműködéseket;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: folyamatos

3. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság bevonásával vizsgálja meg, hogy az adatközpont- és mesterséges intelligencia beruházások fogadására és támogatására alkalmas-e a jelenlegi külföldi működőtőke beruházás (FDI) üzleti környezet, ideértve az engedélyezési, adózási és infrastrukturális ösztönzőket.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: 2025. december 31.”

Forrás:
1404/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a mesterséges intelligencia fejlesztését támogató nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1404/2025. (XI. 4.) Korm. határozata a mesterséges intelligencia fejlesztését támogató nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 128. szám; 2025. november 4.; 8396-8397. o. (PDF)

1405/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelését szolgáló intézkedésekről

„A Kormány felhívja
1. a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg a mesterséges intelligencia társadalmasítását célzó programok elindításának lehetőségét, amelybe vonja be a közművelődési intézményrendszert, és készítsen erre vonatkozóan előterjesztést, amely kitér a programok működtetéséhez szükséges erőforrások vizsgálatára is;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2026. május 31.

2. a belügyminisztert, hogy – a kultúráért és innovációért felelős miniszter bevonásával – indítson extrakurrikuláris mesterséges intelligencia képzési programokat, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékossággal élő személyek számára;
Felelős: belügyminiszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2026. május 31.

3. a nemzetgazdasági minisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával – vizsgálja meg a munkaerőpiaci tartalék kompetenciáinak feltérképezése, valamint a kompetenciaalapú közvetítés során a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit, illetve készítsen erre középtávú tervet;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. március 31.

4. a kultúráért és innovációért felelős minisztert és a belügyminisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával – dolgozzák ki és indítsák el a mesterséges intelligencia oktatásának integrációját a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás területén;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, belügyminiszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: a kidolgozásra 2026. március 31., az integrálásra 2026. december 31.

5. a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a felsőoktatási intézményekkel közösen hozzon létre olyan versenyképes mesterséges intelligencia alapképzési, mester- és doktori programokat, amelyek aktívan kapcsolódnak az európai és globális felsőoktatási és kutatási hálózatokhoz, valamint szoros együttműködésben valósulnak meg a hazai és nemzetközi ipari szereplőkkel, biztosítva ezzel a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzését, a kutatás-fejlesztési eredmények ipari hasznosíthatóságát és a magyar szakemberek nemzetközi versenyképességét;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2026. május 31.

6. a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal együttműködésben – dolgozza ki és valósítsa meg az egyetemek digitális érettségének mérésére szolgáló módszertant, és készítsen jelentést annak eredményeiről;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. május 31.

7. a kultúráért és innovációért felelős minisztert és a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal együttműködésben – dolgozzák ki és vezessék be a közszolgálati jogviszonyban álló személyek, az állami tulajdonú vállalatok és az államilag finanszírozott felsőoktatási intézmények számára a MI Jövünk – Mesterséges Intelligencia alapjai ingyenes zárt rendszerű elektronikus távoktatás kurzus kötelező elvégzésének rendjét;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, közigazgatási és területfejlesztési miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: a bevezetési tervre és ütemezésre 2026. május 31., a teljes körű bevezetésre 2026. december 31.

8. az igazságügyi minisztert és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy készítsenek előterjesztést az igazságügyi szakértők mesterséges intelligencia képzésének bevezetésére és akkreditációjára;
Felelős: igazságügyi miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. január 15.

9. a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal együttműködve – készítsen jelentést a futó Nemzeti Laboratórium programok, a kompetencia központok és a mesterséges intelligencia képességet érintő programok értékeléséről, és tegyen javaslatot azok folytatására;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. május 31.

10. a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a HUN-REN Kutatóhálózat bevonásával vizsgálja meg egy magyarországi ELLIS-központ létrehozásának lehetőségét, készítse elő annak szakmai és pénzügyi megalapozását, továbbá biztosítsa a megvalósításhoz szükséges feltételek ütemezett megteremtését;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2026. május 31.

11. a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg mesterséges intelligenciát támogató pályázati lehetőségek kiírását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére, különös tekintettel a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ösztönzésére.
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2026. május 31.”

Forrás:
1405/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelését szolgáló intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1405/2025. (XI. 4.) Korm. határozata a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelését szolgáló intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 128. szám; 2025. november 4.; 8397-8398. o. (PDF)

1406/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a mesterséges intelligencia hazai stratégiai megerősítését és kiemelt fejlesztési területeit szolgáló intézkedésekről

„A Kormány
1. a kormányzati koordináció és kapcsolattartás, illetve a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői hálózat megerősítése érdekében
a) felhívja a minisztereket, hogy jelöljenek ki Mesterséges Intelligencia Biztosokat a minisztériumokban,
b) a közigazgatási és területfejlesztési miniszter útján felhívja a főispánokat, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszter jóváhagyása mellett jelöljenek ki mesterségesintelligencia-felelősöket a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban,
c) felkéri a felsőoktatási, valamint a kutatóintézmények fenntartóit, hogy bízzanak meg mesterségesintelligencia-szakértőket a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben;
Felelős: valamennyi miniszter, felsőoktatási és kutatóintézmények fenntartói
Határidő: 2026. március 31.

2. felhívja a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy készítsen előterjesztést a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (a továbbiakban: stratégia) végrehajtási keretrendszeréről, amelyben térjen ki a szakértői hálózat működtetésére, a jelentéstételi és monitoringmechanizmusokra, az ágazati és területi végrehajtási felelősségekre, valamint a stratégia céljaihoz igazodó finanszírozási és forrásbiztosítási eszközökre;
Felelős: mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. március 31.

3. felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy készítsen átfogó stratégiát a mesterséges intelligencia államigazgatási elterjesztésére országos, területi és helyi szinten olyan módon, hogy a stratégiának ki kell térnie a kockázat- és hatásértékelésekre, az etikai kontrollmechanizmusokra, a tisztviselői képzésekre, az ügyrendi és folyamati integrációra, valamint a monitoring- és visszacsatolási rendszerek kialakítására;
Felelős: közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Határidő: 2026. március 31.

4. felhívja a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy készítsen előterjesztést iparfejlesztési tesztkörnyezetek létrehozásáról, különös tekintettel az autonóm gépek és eszközök tesztelésére, valamint a szabályozói mentességek és felügyeleti garanciák kereteire;
Felelős: mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. február 20.

5. felhívja a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy – a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – készítsen előterjesztést a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról;
Felelős: mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2025. december 31.

6. felhívja a belügyminisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával –
a) készítsen jelentést a folyamatban lévő egészségügyi mesterségesintelligencia-fejlesztésekről, priorizálva azokat, bemutatva a fejlesztések folytatásához és bevezetéséhez szükséges finanszírozási és infrastrukturális feltételeket,
b) dolgozzon ki stratégiát további mesterségesintelligencia-fejlesztések ösztönzésére a betegút hat szakasza (megelőzés, szűrés, diagnózis, terápia, rehabilitáció, utánkövetés) tekintetében, beleértve a minőségbiztosítást, a klinikai validációt, a jogi és etikai megfelelést, valamint a finanszírozási ösztönzőket;
Felelős: belügyminiszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. március 31.

7. felhívja a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy készítse el a hazai vállalatok átfogó mesterségesintelligencia-kompetenciatérképét, azzal, hogy a felmérésnek ki kell térnie a vállalatok mesterségesintelligencia-alkalmazási készségére és kapacitásaira, a digitális transzformáció szintjeire, a teljesítménymérési módszertan kialakítására, valamint a versenyképességet szolgáló mutatókra;
Felelős: mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. február 20.

8. felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával – készítsen előterjesztést az Urban-tech platform működésére vonatkozóan, amely kitér a szükséges jogi és pénzügyi feltételek biztosításának lehetőségére, valamint a jó gyakorlatok országos megosztásának és a pilot projektek skálázásának megszervezésére;
Felelős: közigazgatási és területfejlesztési miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. december 31.

9. felhívja a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy támogassa a Kárpát-medence magyarok lakta területein önálló, a stratégiához, továbbá az érintett államok nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiáihoz illeszkedő regionális mesterségesintelligencia-stratégiák kidolgozását és végrehajtását olyan módon, hogy a támogatás terjedjen ki szakértői hálózat kialakítására, képzési és kompetenciaprogramokra, adat- és infrastruktúra-partnerségekre, közös pályázati részvételre, valamint a szabályozási és etikai iránymutatások adaptációjára.
Felelős: mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, kultúráért és innovációért felelős miniszter, külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: a koncepció és ütemterv kidolgozása tekintetében 2026. február 20., ezt követően folyamatos”

Forrás:
1406/2025. (XI. 4.) Korm. határozat a mesterséges intelligencia hazai stratégiai megerősítését és kiemelt fejlesztési területeit szolgáló intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1406/2025. (XI. 4.) Korm. határozata a mesterséges intelligencia hazai stratégiai megerősítését és kiemelt fejlesztési területeit szolgáló intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 128. szám; 2025. november 4.; 8399-8400. o. (PDF)

Technika, tudomány, MI

Elszabadulóban az adatközpontok építését övező tőzsdei buborék

„Már rég nem elég a kockázati tőke vagy a tech óriások profitja. Az adatközpontok felépítését egyre inkább kreatív hitelekből finanszírozzák.

A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése a vártnál sokkal tőkeigényesebbnek bizonyul, így az OpenAI is kénytelen volt felhagyni az egész emberiség üdvét célul tűző jótékonysági missziójával, sőt egyre inkább úgy néz ki, hogy a költségeket a világ valaha volt legjövedelmezőbb cégei sem képesek pusztán nyereségükből vagy a meglévő forrásaikból fedezni. Sarah Friar, az OpenAI pénzügyi vezetője arról beszélt a The Wall Street Journal rendezvényén, hogy a költségek finanszírozásához pénzügyi innovációra is szükség van, valamint állami hitelgaranciát sürgetett az olcsóbb kölcsönök érdekében, miközben azonban elhessegette a közelgő tőzsdei bevezetés gondolatát.

Nem elég már a kockázati tőke és a nyereség, az adatközpontok építéséhez hitelre is szükség van

Az adatközpontok több százmilliárd dolláros költségei így egyre több bonyolult hitelmegoldást igényelnek, ám ez nem jelent problémát a fejlesztések központjában lévő Egyesült Államok számára, ahol a Wall Street jelentős tapasztalatokat halmozott fel a hitelek kialakításában. A Reuters írása gyűjtötte össze az MI-adósság alakulásának néhány fontos szeletét, ami rávilágít arra, hogy hogyan fújódik fel a tőzsdei árfolyamokkal párhuzamosan az adósság tömege is.

A Bank of America adatai szerint a mesterségesintelligencia-fókuszú óriási tech cégek csak szeptemberben 75 milliárd dollár befektetésre ajánlott besorolású adósságot dobtak piacra, több mint kétszer annyit, mint a szektor 2015 és 2024 közötti teljes éves átlaga.

Ennek része a Meta 30 milliárd dolláros és az Oracle 18 milliárd dolláros kibocsátása is, ráadásul hétfőn a Google-tulajdonos Alphabet is újabb hitelfelvételt jelentett be, de ehhez még az Oracle Vantage adatközpontjaihoz tartozó 38 milliárd dolláros adósság is társul.

Az Oracle halmozta fel a legnagyobb adósságot az óriások közül

Az Oracle helyzete az MI-bajnokok közül a legérdekesebb, hiszen miközben a vállalat részvényei idén több mint 50 százalékot erősödtek, és a cég 1999 óta a legjobb évében van, a cég csődje elleni védelmet biztosító CDS-ek ára is meglódult. A piac tehát már kezd aggódni Larry Ellison cégének brutális eladósodottsága miatt. Ugyanakkor a szeptemberi és októberi 75 milliárd dolláros kölcsönfelvétel így is csak az idén kiadott 1500 milliárd dollár befektetési osztályú adósság 5 százalékát teszi ki. Azonban a jövő évi kínálatban már a Barclays szerint meghatározó szerepet játszhat az MI-szektor. További intő jel, hogy az adósság egyre bonyolultabb, rejtettebb formákat vesz fel. Ennek egyik példája a Meta tranzakciója a Blue Owl Capitallal, melynek keretében a Facebook-tulajdonos úgy vesz fel 27 milliárd dollár hitelt egy adatközpont építésére, hogy az nem jelenik meg a könyveiben. A JPMorgan becslései szerint a befektetésre ajánlott hitelekből készült indexének 14 százalékát már a mesterséges intelligenciához köthető adósság adja, amivel a szektor a korábban domináns bankokat is megelőzi.

A bóvlikötvények piacán is tarol a mesterséges intelligencia

Az MI-kötvények kibocsátása nem csak a befektetésre ajánlott kategóriában tűnik fel, a magas hozamú, bóvlikötvények piacát is érinti, ahol a nagyobb hozamért cserébe nagyobb kockázat jár.

A múlt hónapban például a bitcoinbányászból adatközpont-üzemeltetővé vált TeraWulf dobott piacra 3,2 milliárd dollárnyi BB– minősítésű kötvényt, míg májusban az Nvidia támogatását élvező felhőszolgáltató, a CoreWeave helyezett ki 2 milliárd dollárnyi magas hozamú kötvényt. A tech szektor bóvlikibocsátása így idén közel ért a járvány alatti csúcshoz.

Buborék a négyzeten: a magánhitelek és az adatközpontok találkozása

A globális, és főként az amerikai hitelpiac egyik fontos változása a magánhitelek mennyiségének növekedése. A nem banki szereplők, hanem befektetési alapok és más, kevésbé szabályozott szereplők által nyújtott kölcsönök szerepe a mesterséges intelligencia finanszírozásában is egyre fontosabb. Az UBS becslése szerint az MI-hez köthető magánhitelek volumene megduplázódott a 2025 elejéig tartó 12 hónapban.

A Morgan Stanley jóslata szerint pedig ezek a hitelek az adatközpontok finanszírozásához 2028-ig szükséges 1500 milliárd dollárnyi adósság akár több mint felét is fedezhetik. Ezt segítheti, hogy az úgynevezett alternatív befektetések piaca a nyugdíjbefektetések előtt is megnyílt idén, amit például a Blackstone hirdetésekkel is igyekszik a megtakarítók tudtára adni.

2008 emléke kísérti az értékpapírba csomagolt hitelek piacát

Az elképesztő beruházások fedezése érdekében a tech szektort is elérték az értékpapírosított termékek, mint az eszközök által fedezett értékpapírok (ABS). A különböző illikvid eszközökből – hitelek, hitelkártya-adósság, vagy a mesterséges intelligencia esetében az adatközpontok bérleti díja – összecsomagolt, kötvényszerű kereskedhető értékpapírok volumene is kilőtt az elmúlt években.

Noha a digitális infrastruktúra csak az amerikai ABS-piac mintegy 5 százalékát, mintegy 80 milliárd dollárt tesz ki, a Bank of America szerint kevesebb mint 5 év alatt a nyolcszorosára nőttek ezek a kibocsátások, aminek a 64 százalékát adták az adatközpontok. A pénzintézet becslése szerint ráadásul a mennyiség a jövő év végére akár a 115 milliárd dollárt is elérheti. Ezek a termékek viszonylag megszokottak ugyan, de a 2008-as válság óta azért némi félelem is társul hozzájuk. A pénzügyi válság idején ugyanis dollármilliárdokról derült ki, hogy nem teljesítő hitelek vagy illikvid és bonyolult befektetések állnak mögöttük. A hitelpiac egyes elemeinek a bedőlése pedig dominót indíthat el, és a fertőzés a gazdaság széles rétegeit is érintheti.

Már a bankok is elkezdtek aggódni

Bár a szektor továbbra is szárnyal, az óriási összegek mellett elkezdtek aggódni a hitelezők is, így a Deutsche Bank már különböző biztosítékokat keres arra az esetre, ha a hiteleket mégsem fizetnék vissza az adósok. A lehetőségek között felmerült a szintetikus kockázatátruházás (SRT) nevet viselő származtatott eszközök használata, ám ez főként több hitelből készült értékpapír, míg az adatközponthitelek egyenként dollármilliárdos nagyságrendűek.

A hitelkihelyezéseknél a bankok számolnak valamekkora mértékű veszteséggel, az SRT az ezen felüli kockázat mérséklését hivatott kezelni, így például egy 10 százalék várható veszteségen felül további mínuszok ellen nyújthat védelmet, tehát mondjuk a 11–30 százalék közötti veszteség kockázatát ruházza át más befektetőkre, némi díjazásért cserébe.

A Financial Times írása szerint felmerült még a mesterségesintelligencia-cégek shortolása is, de ez rettenetesen drága lehet a piac szárnyalásának idején.”

Forrás:
Adatközpontok hitelből: így fizetik ki a mesterséges intelligencia infrastruktúráját – Világgazdaság; Kosztolányi Bálint; Economx; 2025. november 9.

Fenntartható fejlődés

E-mobilitás: már közel 3200 elektromos töltőberendezés működik országszerte

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb beszámolója szerint 2024 végén 3191 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt Magyarországon.

A MEKH legfrissebb e-mobilitás jelentése – amelyet a szolgáltatók adatszolgáltatásai alapján állított össze – a 2024-es év negyedik negyedéves adatait összegezi. A beszámoló szerint a legtöbb töltőberendezés (1 119 db) Budapesten üzemelt, a vármegyék közül pedig a legtöbb berendezés Pest vármegyében található (425 db), majd ezt követi Veszprém vármegye 185 töltőberendezéssel.

2024 végén a 3191 töltőberendezésen összesen 6161 csatlakozó állt az autósok rendelkezésére. Ebből 4505 volt Type2 típusú, valamint további 40 darab egyéb, váltakozó áramú csatlakozó volt üzemben. Egyenáramú csatlakozókból 1085 darab CCS2, 472 darab CHAdeMO, valamint 59 darab egyéb egyenáramú csatlakozó volt elérhető. A csatlakozók megoszlását tekintve továbbra is a váltakozó áramú típusok adják a teljes állomány túlnyomó részét, arányuk a teljes állományon belül 74%.

A felhasznált energia összmennyisége 8693 MWh volt. Ebből az AC (váltakozó áramú) töltések mennyisége 1898 MWh-t, míg a DC (egyenáramú) töltések mennyisége pedig 6795 MWh-t tett ki.

A töltések darabszáma tovább nőtt mind az AC, mind a DC töltőpontokon. 2024 végére a szolgáltatók összesen 396 690 darab töltést regisztráltak.

Az engedélyköteles elektromos töltőberendezésekről szóló beszámoló, valamint a töltőberendezéseket tartalmazó interaktív térkép elérhető a MEKH honlapján.”

Forrás:
Már közel 3200 töltőberendezés működik országszerte; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2025. november 3.

Éghajlat-politikai cél 2040-re: az Európai Unió Tanácsa kialakította álláspontját a 90%-os kibocsátáscsökkentésről

„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott az európai klímarendelet módosításáról. Ebben egy kötelező köztes célkitűzést határozott meg, amely szerint 2040-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás). Ez az új cél kulcsfontosságú lépést jelent afelé, hogy az EU megvalósítsa hosszú távú célkitűzését, azaz 2050-re klímasemlegessé váljon.

A Tanács a módosításban néhány olyan területet is meghatároz, ahol rugalmasságra van lehetőség, valamint rögzíti a 2040-es cél és a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat-politikai keret kulcselemeit. Ezek iránymutatást adnak a Bizottság jövőbeli, azt célzó jogalkotási javaslataihoz, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a 2040-re kitűzött cél teljesítésében, ugyanakkor az európai iparágak és polgárok is támogatásban részesüljenek az átmenet során.

„A mai napon, a tagállamok széleskörű támogatása mellett, 2040-re 90%-os klímacélt fogadtunk el. A cél meghatározásakor a tudományos eredményeket vettük alapul, ugyanakkor e céllal azt is biztosítjuk, hogy versenyképességünk és biztonságunk se szenvedjen csorbát. Ez rendkívül fontos Európa jövője szempontjából, és bizonyítja, hogy képesek vagyunk egységes döntésre – még e kihívásokkal teli időszakban is. E célérték világos iránymutatást ad a következő évekre szakpolitikáink, iparágaink és beruházásaink számára. Ezennel készen állunk arra, hogy egy erősebb, versenyképesebb és biztonságosabb EU-t építsünk.” – Lars Aagaard, Dánia klíma- és energiaügyi, valamint közüzemi szolgáltatásokért felelős minisztere

A ma jóváhagyott szöveg képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz (ezeken a háromoldalú egyeztetéseknek nevezett megbeszéléseken alakul ki majd a jogszabály végleges szövege).

A Tanács által elfogadott legfontosabb módosítások

A Tanács megtartotta a Bizottság által javasolt célt, azaz a nettó ÜHG-kibocsátás 2040-re elérendő kötelező 90%-os csökkentését. Ugyanakkor néhány ponton módosította is a szöveget, hogy az választ adjon az EU versenyképességével kapcsolatos aggályokra, az igazságos és társadalmilag kiegyensúlyozott átmenet szükségességére, a természetalapú szén-dioxid-eltávolítással kapcsolatos bizonytalanságokra, valamint a tagállamok eltérő nemzeti körülményeire. E változtatások az európai vezetők által 2025. október 23-án elfogadott európai tanácsi következtetésekben megfogalmazott stratégiai iránymutatást követik.

Rugalmasság a tagállamok számára

A bizottsági javaslat három rugalmassági lehetőséget tartalmazott, amelyeket a Bizottságnak a 2040-re kitűzött cél elérésére irányuló jövőbeli jogalkotási javaslataiban megfelelően kifejezésre kell juttatnia. A Tanács tovább pontosította a rugalmasság területeit, amelyekbe a következők tartoznak:

annak lehetősége, hogy a tagállamok a kiváló minőségű nemzetközi karbonkrediteket – a 2031 és 2035 közötti kísérleti időszakot követően – 2036-tól felhasználják arra, hogy azok „megfelelően hozzájáruljanak” a 2040-re kitűzött cél teljesítéséhez. E kreditek legfeljebb az 1990-es uniós nettó kibocsátások 5%-áig lesznek felhasználhatók, mégpedig egyszerre ambiciózus és költséghatékony módon. E hozzájárulásnak köszönhetően az Unión belüli nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2040-ig az 1990-es szinthez képest 85%-kal kell csökkenteni

az Unión belüli tartós szén-dioxid-eltávolítás szerepe az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások ellensúlyozása terén

fokozott rugalmasság az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a célértékek egyszerű és költséghatékony módon történő teljesítésének elősegítése érdekében, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy az általános előrelépés veszélyeztetése nélkül kezeljék a valamely ágazatban felmerülő hiányosságokat

A 2030 utáni időszakra szóló keret elemei

Az európai klímarendeletnek a Bizottság által javasolt módosítása emellett több olyan elvet és feltételt is meghatároz, amelyet figyelembe kell venni a 2030 utáni időszakra szóló szakpolitikai keret kidolgozásakor. Ennek célja lehetővé tenni a tagállamok számára a 2040-re kitűzött cél teljesítését, valamint biztosítani a beruházásokat generáló, igazságos, költséghatékony és társadalmilag kiegyensúlyozott átmenetet. A Tanács a bizottsági javaslat számos elemét megtartotta, de tovább is fejlesztette azokat, például az alábbiak révén:

nagyobb hangsúlyt helyez az uniós gazdaság és ipar versenyképességének megerősítésére, valamint az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére

egyértelművé teszi, hogy az átmenetnek igazságos módon kell végbemennie, és hogy figyelembe kell venni az eltérő tagállami körülményeket

hangsúlyozza, hogy minden ágazatban technológiasemleges módon kell előmozdítani az innovációt és a biztonságos és méretezhető technológiák bevezetését, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az energiahatékonyság központi elv maradjon

növeli az energiabiztonság támogatását, az uniós energiaellátás biztosítása érdekében fókuszba állítva a megújuló energiával kapcsolatos megoldásokat, az energia megfizethetőségét és a hálózatok korszerűsítését

támogatja a – a köz- és magánfinanszírozásból történő – beruházásokat és innovációt, és biztosítja az innovatív technológiákhoz való hozzáférést az összes tagállamban

foglalkozik a szén-dioxid-eltávolításnak az általános kibocsátáscsökkentéshez való realisztikus hozzájárulásával, ugyanakkor figyelembe veszi az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat

különös figyelmet fordít a természetes szénelnyelők és a biodiverzitás hosszú távú védelmére és fokozására, kezelve az éghajlatváltozás és a természetes bolygatás által a földhasználatra és az erőgazdálkodásra gyakorolt hatásokat

A célérték felülvizsgálata

A Tanács az álláspontjában kétévente elvégzendő értékelésről is rendelkezik. Ennek során a legújabb tudományos bizonyítékok, a technológiai fejlődés és az EU globális versenyképessége alapján értékelni kell majd a köztes célok teljesítése terén elért eredményeket.

A tagállamok emellett tovább részletezték és szigorították a hatályos európai klímarendelet felülvizsgálati rendelkezését. A felülvizsgálat során egyebek mellett meg kell majd vizsgálni uniós viszonylatban a nettó elnyelésnek a 2040-es cél teljesítéséhez szükséges szinthez viszonyított szintjét, valamint az uniós iparágak globális versenyképességét érintő változó kihívásokat és az annak javítására nyíló lehetőségeket. Figyelembe kell majd venni továbbá az energiaárak alakulását és annak az iparágakra és a háztartásokra gyakorolt hatását.

A felülvizsgálat eredményei alapján a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell majd tennie a klímarendelet módosítására. Ez magában foglalhatja a 2040-re elérendő cél kiigazítását vagy bármely további, a támogató keret megerősítését célzó intézkedés előterjesztését – nevezetesen az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi kohéziójának biztosítása érdekében.

Az ETS2 alkalmazásának elhalasztása

A Tanács emellett bevezetett egy rendelkezést, amellyel egy évvel el kívánja halasztani az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) alkalmazásának megkezdését, amely így 2027 helyett 2028-ban kezdené meg működését.

A következő lépések

Amint az Európai Parlament elfogadja saját álláspontját, a Tanács elnöksége megkezdi a tárgyalásokat a Parlamenttel, hogy a két intézmény megállapodhasson a módosítás végleges szövegéről.

Háttér

A 2021-ben elfogadott európai klímarendelet megteremti a jogi alapokat az EU hosszú távú, a Párizsi Megállapodással összhangban álló éghajlat-politikáihoz. Előírja, hogy 2050-re a gazdaság egészében kötelezően meg kell valósítani a klímasemlegességet, 2030-ra pedig legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó kibocsátásokat. Emellett lehetővé teszi egy 2040-re elérendő köztes klímacél meghatározását is.

Az Európai Bizottság 2024 februárjában közzétette az Európa 2040-re elérendő éghajlat-politikai céljáról készített közleményét, majd 2025. július 2-án javaslatot terjesztett elő a klímarendeletnek egy 2040-re elérendő céllal történő kiegészítésére.

Az Európai Tanács 2025 októberében stratégiai iránymutatást nyújtott a 2040-es cél kialakításához. A vezetők hangsúlyozták, hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amelynek segítségével meg lehet őrizni és fokozni lehet az EU versenyképességét, ugyanakkor biztosítható az átmenet társadalmi méltányossága is. Azt is kiemelték, hogy figyelembe kell venni a természetalapú eltávolítással kapcsolatos bizonytalanságokat. Az Európai Tanács emellett felszólította a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az európai iparnak és polgároknak a 2040-re teljesítendő célérték elérése során való támogatásához szükséges támogató feltételeket.

A Tanács álláspontja az európai klímarendelet módosításáról (angolul)

Az európai klímarendelet módosítására irányuló javaslat (Európai Bizottság)

Az Európai Tanács következtetései a versenyképességről és a kettős átállásról (2025. október 23.) (angolul)

Európai klímarendelet

Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében? (háttér-információk)

”

Forrás:
Éghajlat-politikai cél 2040-re: a Tanács kialakította álláspontját a 90%-os kibocsátáscsökkentésről; Európai Unió Tanácsa; 2025. november 5.

Negyedik alkalommal rendezik meg a Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc (REL) Expo és Konferenciát

„A Kislépték Egyesület a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közreműködésével idén is megszervezi a Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc (REL) Expo és Konferenciát. Az esemény helyszíne ebben az évben Jakabszállás, ahol november 13-án egy napra újra életre kel a vidéki innováció, a gasztronómia és a közösségi gondolkodás színes világa.

A REL Expo egyszerre szakmai találkozó, tudásmegosztó tér és inspiráló vásár – egy igazi Kárpát-medencei találkozási pont mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a helyi termék nemcsak finomabb, hanem fenntarthatóbb jövőt is épít. Jól tudjuk, hogy a vidéki kisvállalkozások fenntarthatóságának megerősítése az egyik kulcsa a vidék fejlesztésének. Ezért a konferenciát kísérő kiállítás lehetőséget ad a kistermelőknek és vállalkozásoknak, hogy a kisvállalkozók igényeire szabott szolgáltatókkal találkozzanak, a termelői csoportok bemutassák portékáikat, szolgáltatásaikat, valamint új üzleti és szakmai kapcsolatokat építsenek. Ebben az évben 100 kiállító várja az érdeklődőket: kistermelők, kézművesek, kis-és marginális termelésre fókuszáló vállalkozások, önkormányzatok, szakértők, vidékfejlesztők és döntéshozók – egy helyen, egy napon, egy célért: a vidéki értékek megerősítéséért.

A rendezvény fókuszában idén a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás áll: hogyan válhatnak a kisvállalkozások innovatívabbá, és hogyan találhatnak új utakat a fenntartható működés felé. Az idei expo látogatói megismerkedhetnek a mogyoróvaj préselő géppel, grillázsworkshop eszközökkel és kisüzemi napelem megoldásokkal is. Emellett bemutatkoznak a Nyitott Porta Napok agroturisztikai program első résztvevői és az Agroturizmus Étele verseny döntősei is – ízekkel, történetekkel és inspirációval, gasztro-programokkal.

A REL Expo célja, hogy megmutassa a hazai kistermelők sokszínű világát, és kapcsolatot teremtsen a termelők, fejlesztők és fogyasztók között. Az eseményen innovatív élelmiszerek, környezetbarát technológiák, új agroturisztikai és élményalapú megoldások is bemutatkoznak – olyan eszközök és ötletek, amelyek a vidéki kisvállalkozások mindennapjait teszik fenntarthatóbbá és versenyképesebbé.

IDŐPONT: 2025. november 13. 9:00-17:00

HELYSZÍN: AERO HOTEL 6078 Jakabszállás, II. körzet 12/a

További információkért kérjük keresse fel az esemény weboldalát: www.relexpo.hu
A tavalyi REL Exporól készült kisfilmünket IDE KATTINTVA tekinthetik meg.”

Forrás:
Negyedik alkalommal nyitja meg kapuit a Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc (REL) Expo és Konferencia; Tószegi-Faggyas Katalin; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK); 2025. november 6.
Lásd még:
Rövid élelmiszer-ellátási láncok példatára – Fogalmak és hazai jó gyakorlatok; ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft.; ISBN: 978-615-82450-2-9; 2024

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Jelentős EU-s pénzhez (maximum 950 milliárd forint) juthat hozzá Magyarország

„A 2025 elején elindított, SAFE elnevezésű hiteleszköz a tagállamok fegyverkezésének felgyorsítását szolgálja. Még zajlik a tagállami egyeztetés, de az első kifizetések már 2026 elején elindulhatnak.

Az Európai Unió 2025 tavaszán új, közös védelmi beruházási eszközt indított Security Action for Europe (SAFE) néven a kontinens újra felfegyverzésének részeként. A projekt szükségességét leginkább Donald Trump második elnökségének kiszámíthatatlan külpolitikája teremtette meg, amely az amerikai biztonsági garanciákat teljesen kérdőjelessé tette – írja a Portfolio.

A hitelcsomag melletti másik érv, hogy a NATO megemelte a tagállamok védelmi kiadásainak minimumszintjét a GDP 5 százalékára emelte, amihez viszont egyes országoknak rengeteg pénzre lesz szüksége. Az új uniós eszköz akár 150 milliárd euró összegű, hosszú lejáratú uniós hitelt biztosíthat a tagállamok számára. A cél, hogy az EU-tagországok összehangoltan, közös beszerzésekben erősítsék védelmi képességeiket és a kontinens hadiipari kapacitását. A program nem támogatás, hanem hitel: az Európai Bizottság az uniós költségvetés garanciája mellett nyújt forrást, amelyet a tagállamoknak a feltételek teljesítése után kell visszafizetniük. Az Eurostat ESA2010-es elszámolási szabályai alapján minden olyan uniós forrás, amely visszafizetési kötelezettséget keletkeztet egy tagállam számára, az adott ország bruttó államadósságát növeli.

A hitel nem tekinthető közös európai adósságnak, mert az EU nem kollektívan felel a visszafizetéséért, hanem csak közvetítőként jár el a pénzügyi piacok felé. Ez különbözteti meg a SAFE-et az olyan konstrukcióktól, mint a NextGenerationEU közös kibocsátásból finanszírozott támogatásai, amelyek visszafizetését részben közös uniós bevételekből fedezik.

A SAFE-rendeletet az Európai Tanács május 27-én fogadta el, és két kulcshatáridőt tartalmaz: július 29-ig a tagállamoknak előzetesen jelezniük kellett, mekkora hitelkeretre tartanak igényt, november 30-ig pedig be kell nyújtaniuk részletes nemzeti védelmi beruházási terveiket. Ezek alapján az Európai Bizottság még jelenleg is értékeli az országok igényeit, és dönt arról, mely projektek finanszírozhatók.

Az ütemterv szerint 2026 első negyedévében várhatók az első kifizetések, amennyiben a nemzeti tervek időben és pozitív elbírálással zárulnak. A legnagyobb érdeklődést eddig Lengyelország mutatta, amely mintegy 43,7 milliárd eurós SAFE-hitelt igényelt, ezzel a teljes uniós keret közel egyharmadát. Franciaország körülbelül 22 milliárd eurót, Németország 18 milliárd eurót, Olaszország 14 milliárd eurót jelzett előzetesen, míg Spanyolország igénye 9 milliárd euró körül mozog. A magyar kormány közlése szerint hazánk a SAFE-programban legfeljebb 16,2 milliárd euró összegű hitelkeretre számíthat. A kormány júliusban nyújtotta be előzetes igényét, majd októberben bejelentette, hogy Magyarország részletes nemzeti védelmi beruházási tervét az Európai Bizottság befogadta értékelésre. Az összeg azonban csak egy elméleti maximum, amely a tagállamok által igényelt források arányos elosztásán alapul. A végleges megítélt hitel ennél kevesebb is lehet, ha a Bizottság a magyar tervet részben vagy egészében megalapozatlannak, hiányosnak találja, vagy ha a projektek nem illeszkednek a program prioritásaihoz.

Ha az elméleti maximummal számolunk, jelenlegi euróárfolyamon számolva 950 milliárd forint áramolhat be a magyar költségvetésbe a parlamenti választások előtt.”

Forrás:
Jelentős EU-s pénzhez juthat hozzá Magyarország; Infostart; 2025. november 3.

Szakirodalom

A fenntartható és digitális belső piac aktuális kérdései

„A 21. század digitális forradalma a természeti és társadalmi környezetünk gyors változásaira irányította a figyelmünket. A 2019-ben megkötött európai zöld megállapodás ambiciózus célokat fogalmazott meg a digitális és zöld átállásra vonatkozóan. A digitalizáció, a fenntarthatóság jelentősen befolyásolja a polgárok jogérvényesítési lehetőségeit, tájékozottságukhoz, a megfelelő információkhoz való hozzájutásukhoz különös érdekek fűződnek, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az online térben, közösségimédia-felületeken az adatvédelmi szabályok, az elektronikus tér adta lehetőségek jogbiztonsági szempontból is megfelelő használatára vonatkozó szabályokat sem. A digitális és zöld átállás jelentős mértékben befolyásolta, részben át is alakította az Európai Unió egységes belső piacát, a négy szabadság és a szabadpiaci verseny területét, az egyes uniós politikákat. A most zajló folyamatok, jelenségek vezetnek el a digitális belső piac új fogalmaihoz.”

Forrás:
A fenntartható és digitális belső piac aktuális kérdései; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2025. szeptember 29.
(A könyv szabadon letölthető.)

A magyar közjegyzőség története

„A jelen mű a szerző korábbi kutatási eredményeire, már megjelent tanulmányaira, és a monográfiáira alapozva kíván a magyar közjegyzői hivatásrendre, és annak középkori, valamint kora újkori történeti előd intézményeire vonatkozó átfogó jogtörténeti tankönyvet adni. A munka megvilágíthatja a mai közjegyzői intézmény egyes kérdéseit, a könyvben feldolgozott eszmetörténeti részek részben a polgári jog, másrészt a polgári eljárásjog egyes intézményeinek a kialakulásához, a hatályos jog történeti előzményeinek feltárásával annak jobb megértését teszi lehetővé. Természetesen új adatok előkerülésével, a levéltári anyag kutathatóságának bővülésével és új értelmezési módszerekkel új megállapításokra is lehet majd jutni, de a jelenlegi források és a tudományos szakirodalom ismerete alapján a könyv hiteles képet ad a közjegyzői hivatásrend történetéről.”

Forrás:
A magyar közjegyzőség története; Rokolya Gábor; ISBN: 9789634134046; Patrocinium Kiadó; 2024 (PDF)

45. szám, 2025. november 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Kormányhatározatok a mesterséges intelligencia (MI) hazai fejlődéséért

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Kormányhatározatok a mesterséges intelligencia (MI) hazai fejlődéséért

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom