Skip to main content

5. szám, 2026. február 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A területfejlesztés célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásával

„Nemcsak az Európai Unióhoz való felzárkózás a területfejlesztési politika feladata, hanem az országon belüli területi kohézió erősítése is – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Sümegen, az országos területfejlesztési konferencián.

Navracsics Tibor – aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője is – hangsúlyozta: a területfejlesztés célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásával.

Jelezte: míg Budapesten az egy főre jutó nemzeti össztermék kétszerese a nemzeti átlagnak, addig vidéken csak három olyan vármegye van – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér – ahol az egy főre eső nemzeti össztermék eléri a nemzeti átlagot. Az összes többi vármegye jóval a nemzeti átlag alatt van – tette hozzá.

A tárcavezető emlékeztetett: az elmúlt négy évben nemcsak azt tudták elérni, hogy a jogszabályi környezet megújult, ma már minden rendelkezésre áll a sikeres szakpolitikához. Van felsőoktatási háttér, intézményrendszer, szakemberek, illetve van a Versenyképes Járások Program, amellyel bizonyították, hogy a térségi szemléletnek is van helye a magyar fejlesztéspolitikában, és azt is, hogy a magyar önkormányzati rendszer is ki tudja fejleszteni együttműködési kultúráját.

Navracsics Tibor arról is beszélt: a területfejlesztési politikában ahány térség, annyiféle probléma adódhat. Van, ahol a képzett munkaerő hiányzik, van, ahol a közlekedési infrastruktúra gyenge, máshol a beruházások hiányoznak, vagy a gazdaságon túli versenyképesség, az oktatási, egészségügyi ellátórendszer gyengélkedik – sorolta.

Felidézte: az év eleji területfejlesztési konferenciákon 2023-ban Nógrád vármegyében a térségi megközelítésről volt szó, 2024-ben Mohácson a dél-dunántúli térség elmaradásáról beszéltek, 2025-ben Ózdon az a Versenyképes járások program volt a fő téma, amelyben idén már 2900 településen valósulnak meg fejlesztések, Sümegen pedig a belső perifériák állnak a középpontban.

Czunyiné Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkár előadásában azt mondta: a falunak és a városoknak egymást erősítve kell fejlődniük. Több tényező – például a nagyvárosoktól való távolság, vagy a demográfiai adottságok – miatt nem lehet ugyanazokat a módszereket alkalmazni mindenhol – emelte ki a térségekre szabott javaslatok jelentőségét hangsúlyozva.

Fontos, hogy homogén legyen a területek közszolgáltatásokkal való lefedettsége, arra is megoldást kell találni, ahol nem erős a járásszékhely – sorolta.

Megjegyezte: azt is figyelembe kell venni, hogy Budapest és a Balaton „nemzetközi mezőnyben versenyez”, mégis Sümeg a Balatontól nem messze mégis történelmi és tradicionális helyzeti adottságokból adódó hátrányokkal rendelkezik.

Végh László (Fidesz-KDNP) Sümeg polgármestere is megerősítette: városuk is perifériális helyzetben van, félúton Veszprém és Zalaegerszeg között.

Sümeg bár Veszprém vármegyei település, de erős kötődése van Zalához, vonzáskörzete is fele-harmada részben Zala vármegyébe nyúlik át.

A polgármester hangsúlyozta: a Marcal-völgyében a Veszprém vármegyeiek mellett vannak zalai és vasi települések is, ezért térséget egyben kell kezelni.”

Forrás:
Az országon belüli területi kohézió erősítése is fontos területfejlesztési feladat; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2026. január 29.

Közigazgatás, politika, jog

Érkezik a 80 milliárd forint a kórházi adósságrendezésre

„Megjelent a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók likviditási helyzetét rendező kormányrendelet, szúrta ki az Infostart.

A döntés értelmében a kormány január végéig megkezdi a tavaly év végén felhalmozott, közel 97 milliárd forintos adósságállomány szanálását.

Takács Péter egészségügyi államtitkár bejelentése után a kormány hivatalossá tette: 80 milliárd forint működési támogatást különítenek el az állami, önkormányzati, egyházi fenntartású intézmények és egyetemi klinikák számára. A forrásokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő osztja fel a lejárt tartozásállomány arányában.

A támogatás kizárólag a 2025. december 31-ig felhalmozott szállítói tartozások kiegyenlítésére fordítható az alábbi feltételekkel:
Határidő: A kifizetéseket 2026. február 28-ig kell teljesíteni.
Prioritás: Kötelező sorrend a lejárat szerint (60 napon túli, 31–60 napos, majd 30 napon belüli tartozások).
Tilalom: Az összeg nem használható beruházásra, felújításra vagy fenntartói tartozásokra.

A jogszerű felhasználást augusztus végéig kormányzati ellenőrzés vizsgálja; szabálytalanság esetén visszatérítési kötelezettség terheli az intézményt. Az adósságrendezés mellett a kormány 2026-ra összesen 300 milliárd forintos költségvetési növekményt ígér az ágazatnak, amelyből 80 milliárdot dedikáltan a dologi kiadások fedezésére szánnak.

A lépéstől a döntéshozók a beszállítói lánc stabilizálását és a betegellátás zavartalanságát várják, közli az Infostart.
*
A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedések

A kormány a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátására és az ellátás minél kiegyensúlyozottabb működtetésére törekszik, írta péntek esti közleményében a Belügyminisztérium. Éppen ezért folyamatosan egyeztetve a beszállítókkal, betartva ígéretünket, ágazati prioritás a kórházak működési környezetének és a likviditási helyzetének javítása, valamint az egészségügy átláthatóbb működtetése. A kormány két ütemben, összesen 95,5 milliárd forint működési támogatást biztosít a 2025. december 31-én lejárt kötelezettségállománnyal rendelkező állami, önkormányzati és egyházi fenntartású fekvő- és járóbeteg-szakellátó intézmények, valamint az orvostudományi egyetemek klinikai központjai részére. A működési támogatás célja az egészségügyi szolgáltatók likviditásának fenntartása, a szállítói tartozások kiegyenlítése. A támogatás első, 80 milliárd forintos részletét az intézmények jelen intézkedéssel kapják meg, míg a fennmaradó 15,5 milliárd forint kifizetése várhatóan márciusban történik meg, közölték.
*
A péntek este megjelent és 19 órakor már hatályba is lépett rendelet szerint „az egészségügyi szolgáltatók fizetőképességének fenntartása érdekében a tartozások évközi rendezése válik lehetővé”, hogy „az egészségügyi ellátás még kiegyensúlyozottabban működjön”, írta a hvg.hu, jelezve: az évek óta évente többször megismétlődő pénzpótlás forrása a 80 milliárd forintos működési támogatási keret, benne az az 58 milliárd, amit eddig az egészségügyi dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítésére fordítottak, de annak nagy része fölöslegessé vált, mert január 1-től az egészségügy nyugdíjas dolgozói is megkaphatják a nyugdíjukat a munka mellett. Ezen kívül a rendelethez mellékelt kormányhatározattal 28,4 milliárd forinttal megemelték a gyógyító-megelőző ellátás célelőirányzatát, ennek a forrását nem jelezve.

A szabályok a szokásosak: ez a pénz, amelyet a 2025. december 31-én fennállt, lejárt tartozásállomány figyelembevételével osztanak el, nem használható fel másra, például intézményi felújításra, beruházásra, fejlesztésre, saját tulajdonossal vagy fenntartóval szembeni adósság törlesztésére, és a közműdíjakat érintő rezsikompenzációra sem, mert azt külön adja az állam.

Minden állami, önkormányzati, egyházi, egyetemi intézmény részesül a támogatásban. Szigorú szabály, hogy először a 2025. december 31-én 60 napon túl lejárt szállítói és egyéb tartozásokat kell kifizetni, utána a 30-60 napon belül lejártakat, és így tovább. A pénzt már 31-én azaz szombaton kifizetik a finanszírozók. Bizonyára ez indokolt a rendelet szokatlan, péntek este 19 órai hatályba léptetését.”

Forrás:
Érkezik a 80 milliárd forint a kórházi adósságrendezésre; Medical Online; 2026. január 30.

A területi reziliencia átfogó koncepciója, szakpolitikai alkalmazásai és lehetőségei

„Lezárult a HÉTFA Kutatóintézet által koordinált ESPON TERRES (Territorialising Resilience: Transforming Europe for an Age of Crisis) kutatási projekt, aminek megvalósításában kollégáink mellett a Nordregio, a Politecnico di Torino, az ARUP és az Mcrit kutatói vettek részt.

Az elmúlt években a „reziliencia” fogalma erősen beágyazódott az Európai Unió (EU) szakpolitikai diskurzusába, különösen a COVID-19-járvány, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás kapcsán. Ennek ellenére továbbra sem alakult ki közös megegyezés a kifejezés tényleges jelentéséről, területi kormányzási gyakorlatban való alkalmazásáról. Az ESPON TERRES projekt célja az volt, hogy pótolja ezt a kutatási hiányosságot, és kidolgozza a „területi reziliencia” fogalmi keretét, felvázolja a mérési módszertant, amely potenciálisan segíthet az EU kohéziós és egyéb ágazati politikáinak irányításában, különösen szubnacionális szinten.

A kutatás eredményeként meghatároztuk a területi reziliencia átfogó koncepcióját, áttekintettük szakpolitikai alkalmazásának jelenlegi gyakorlatát és lehetőségeit; összeállítottuk a területi reziliencia mérésére alkalmas mutatókészletet és ajánlásokat dolgoztunk ki a jövőbeli adatgyűjtésekre vonatkozóan; elemeztük és feltérképeztük a reziliencia területi egyenlőtlenségeit; jövőbeli kutatási és módszertani ajánlásokat fogalmaztunk meg; illetve előkészítettük a területi reziliencia értelmezését és mérését támogató online dashboardot is.

Hat esettanulmány is készült a projekt keretein belül: a HÉTFA munkatársai a budapesti funkcionális várostérség kihívásaival foglalkoztak, mint az intenzív elővárosiasodás és városi szétterülés, az infrastruktúra, közszolgáltatások és természeti környezet túlterheltsége, valamint a kormányzási széttagoltság. Ezek megoldására olyan keretrendszert javaslunk, amely erősíti az együttműködést és az elkötelezettséget a kormányzási szereplők között. A budapesti eset értékes új kezdeményezéseket, néhány ígéretes együttműködési formát és az informális kapcsolatok magas hozzáadott értékét azonosította és rávilágít a proaktív szereplők szerepére a reziliencia terén.

A kutatás eredményei (köztük a projekt zárójelentése) nyilvánosan elérhetők az ESPON honlapján.”

Forrás:
Megjelentek az ESPON TERRES nemzetközi kutatási projekt eredményei; 2026. január 30.

Európai Unió

A 28. tagállam maga az EU? – Navracsics Tibor

„Az európai integráció folyamatát a születése óta végigkísérő vita annak kérdése, hogy mi lesz a kívánatos eredménye a folyamatnak: egy európai állam vagy egy, az eddigieknél erősebb együttműködés az európai államok között. Noha az elmúlt hetven évben számos merész terv és elképzelés született arra, hogy az európai intézményrendszer hogyan tudja végérvényesen maga alá gyűrni az általuk meghaladottnak tartott tagállamokat, mindez idáig a reálpolitikai fejlemények egyértelműen azt sugallták, hogy az európai integráció a belátható jövőn belül nem vezet valamiféle egységes valódi szupranacionális szerkezethez.

Ha alávetni nem tudja, kerülje meg – ez lehetne a nem is olyan nagyon új mottója most egy kezdeményezésnek, amelyet az Európai Bizottság is, nemhogy felkarolt, de mint Ursula von der Leyen davosi beszédéből kitűnt, jövőbeli működésének egyik céljává is tett. A közelmúltban ugyanis az EU Rt. – EU Inc. – elnevezésű kezdeményezés egy olyan huszonnyolcadik, páneurópai rezsim kiépítését szorgalmazza, amely a piaci szereplők számára az egységes szabályozás és kritériumrendszer révén valóban megnyitja az egész európai belső piacot. Ez a huszonnyolcadik rezsim a huszonhét nemzeti rezsim mellett jönne létre kifejezetten azzal, hogy a nemzeti szabályozások által még mindig töredezett európai piacot egységesítse.

A kezdeményezők egy egységes páneurópai startup-rendszer létrehozását kezdeményezik, amelyik ugyan formailag a huszonnyolcadik lenne, ám valójában a huszonhét meglévő rendszer fölött helyezkedne el. A támogatók alapvetően az európai és amerikai tech-startup világból jönnek, akik számára a jövőben versenyképesség egyik alapvető feltétele, hogy az európai piac méretben fel tudja-e majd venni a versenyt az amerikaival. Ezért tartják parancsoló szükségnek az egységes szabályozású piac megteremtését is.

Az Európai Bizottság rögtön felkarolta a kezdeményezést, és ugyanezen a néven egy szakpolitikai javaslat kidolgozását kezdte meg, amelynek célja, hogy egy egységes páneurópai gazdasági társasági struktúrát hozzanak létre. A javaslatról január 20-án az Európai Parlament többsége támogatását biztosította, és ugyanezen a napon Ursula von der Leyen hivatalosan is bejelentette az EU Rt. tervét. Az általa elmondottak alapján a tervezet – elfogadása esetén – lehetővé teszi majd, hogy a vállalkozók teljesen online ügyintézéssel az EU bármely területén az egész Unióra érvényesen 48 órán belül céget alapítsanak. Ugyancsak megteremti a tervezet a tőke áramlásának akadálytalanságát is. A cél továbbra is az, hogy a huszonnyolcadik szabályozási rezsimként megvalósuló EU Rt. egy valóban akadályok nélküli, egységes belső piacot biztosítson az európai startupok számára.

Bár a kezdeményezők és az Európai Bizottság tisztviselőinek fantáziája magasan szárnyal, óvatosságra intő tény, hogy a legfontosabb szereplők, a tagállamok eddig még nem nyilvánítottak hivatalosan véleményt a javaslattal kapcsolatban. Az Európai Parlament szavazása nem irányadó ebben a tekintetben, hiszen az EP mindig hűséges szövetségese a Bizottságnak a szupranacionalizmus kiterjesztésében. A tagállamok azonban vélhetően kevésbé lesznek lelkesek, hiszen a tervezett huszonnyolcadik rezsim valójában a nemzeti joghatóságokat csökkenti.

Ebből adódóan az idestova egy éve formálódó tervezet még hosszú pályafutás előtt állhat. A tagállamok álláspontját nemzeti érdekeiken túl regionális gazdasági vagy éppen választási érdekeik is erőteljesen befolyásolhatják. Márpedig újabb hatáskörök Brüsszelbe delegálása vagy akár csak a lehetőségének megnyitása is belpolitikai vitákat válthat ki.

Az uniós intézményrendszer most tehát nem alávetni, hanem megkerülni akar. Kérdés, hogy ez az új irány mennyire lesz népszerű a nemzeti politikusok között.”

Forrás:
A 28. tagállam maga az EU?; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. január 29.

A tét Európa technológiai autonómiája

„A kormányrúdnál Ciprus

Az Európai Unió 2026 januárjában egy olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a technológiai szuverenitás már nem csupán politikai hívószó, hanem az európai életmód és gazdasági stabilitás megőrzésének alapfeltétele. Ebben a feszült, geopolitikai és technológiai átalakulásokkal teli környezetben vette át Ciprus a Tanács soros elnökségét. Az elnökség mottója – „Autonóm Unió – nyitottan a világra” – hűen tükrözi azt a kényszerpályát, amelyen az EU mozog: egyszerre kell megteremtenie saját infrastrukturális függetlenségét, miközben nem zárkózhat el a globális tudományos együttműködésektől. Nikos Christodoulides ciprusi elnök január eleji nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a soros elnökség féléve alatt Európának „reaktív üzemmódból proaktív formálóvá” kell válnia a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika terén.

A ciprusi elnökség egyik legkritikusabb feladata a Horizon Europe-ot követő, 2028-ban induló 10. Keretprogram (FP10) szerkezeti és pénzügyi alapjainak rögzítése. A jelenlegi, brüsszeli folyosókon keringő tervezetek egy rekordösszegű, 175 milliárd eurós költségvetési javaslatot tartalmaznak, amely radikális szakítást jelent a korábbi ciklusokkal. Nicodemos Damianou kutatási és innovációs miniszterhelyettes több nyilatkozatában is rámutatott: az FP10-nek nem csupán a kiválóságot kell jutalmaznia, hanem fel kell számolnia a kontinensen belüli „innovációs szakadékot”. Ennek érdekében a program úgynevezett „widening” pillére (Pillar IV) a javaslatok szerint 16,2 milliárd euróra emelkedik, ami közvetlen segítséget nyújt a felzárkózó tagállamoknak – köztük Magyarországnak –, hogy kutatóhelyeik és kkv-ik hatékonyabban kapcsolódhassanak be a nemzetközi értékláncokba. Az elnökség célja, hogy a március 30–31-i ciprusi informális miniszteri találkozón már egy olyan konszenzusos dokumentum feküdjék az asztalon, amely rögzíti a források legalább 15 százalékos dedikálását a widening intézkedésekre.

A magyar innovációs ökoszisztéma számára a 2025-os év eleje áttörést hozott: a HUN-REN SZTAKI hivatalos bejelentése szerint Magyarország csatlakozott az európai AI Factory Antenna hálózathoz. Ez a stratégiai lépés lehetővé teszi, hogy hazánk közvetlen hozzáférést kapjon a legmodernebb európai szuperszámítógépes infrastruktúrához. Az „antenna” konstrukció lényege, hogy a magyar kutatói kapacitások szoros szimbiózisban működnek együtt a németországi Jülich AI Factoryval, amely az európai mesterséges intelligencia fejlesztések egyik központi agytrösztje. Ez a partnerség nem csupán elméleti: közvetlen előszobája a 2028-ra tervezett, önálló magyar AI Factory megalapításának, amely a Debrecenben épülő, több mint 20 petaflops teljesítményű Levente HPC (High Performance Computing) infrastruktúrára támaszkodik majd.

A globális kontextus ugyanakkor komoly kihívások elé állítja az európai terveket. Az Egyesült Államokból érkező legfrissebb hírek szerint a washingtoni szabályozók már az „Agentic AI” – azaz az autonóm döntéshozatalra képes szoftverügynökök – felelősségi kérdéseivel küzdenek, ami közvetlenül érinti az európai exportpiacokat is. Kína közben a 6G szabványosítás és a kvantumbiztonságos kommunikáció terén hajt végre agresszív beruházásokat, amire válaszul az EU a ciprusi elnökség alatt véglegesíti a „magas kockázatú beszállítók” kiszűrésére vonatkozó kiberbiztonsági protokollokat. Ezzel párhuzamosan az adatközpontok kérdése környezetvédelmi és energetikai fókuszba került: a 2026-ban életbe lépő EU-s direktívák értelmében az újonnan épülő gigagyáraknak kötelezően újra kell hasznosítaniuk a keletkező hulladékhőt. Ez az európai „AI Factory” hálózat egyik fő versenyelőnye lehet a fenntarthatóság terén az amerikai és ázsiai riválisokkal szemben.

Az elkövetkező időszak menetrendje feszített: a február 27-i COMPET Tanács után az elnökség április 15–16-án rendezi meg az ERAC stratégiai ülését, ahol az Európai Kutatási Térség jövőjét határozzák meg. A félév csúcspontja a május 29-i formális Tanácsi ülés lesz, ahol a várakozások szerint elfogadják a digitális szuverenitásról szóló zárónyilatkozatot. Ez a dokumentum fogja kijelölni az utat ahhoz, hogy 2026 végére az EU ne csak szabályozza a technológiát az AI Act révén, hanem saját, szuverén infrastruktúrán (EuroHPC) futtassa a jövő gazdaságát meghatározó algoritmusokat. A ciprusi elnökség sikere azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e az FP10 költségvetését és a tagállami összefogást – mint amilyen a magyar AIFA-csatlakozás is – olyan szintre emelni, amely valódi alternatívát kínál a globális techóriásokkal szemben.”

Forrás:
A tét Európa technológiai autonómiája; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. január 26.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Kiszámítható, arányos és értelmezhető NAV-adatszolgáltatást kér a Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) a könyvelői szektornak

„A MINKE hivatalosan megkereste a NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát a 25PFO adatszolgáltatási felhívás kapcsán, mivel a 101 kérdéses kérdőív tömeges kiküldése és év eleji időzítése a könyvelői szektor jelentős részénél aránytalan adminisztratív terhet és széles körű értelmezési bizonytalanságot okoz. Jeleztük: a tájékoztatási csatorna hiánya és a kockázati következmények kilátásba helyezése a jóhiszemű, pontos teljesítést is veszélyezteti, ezáltal közvetlen adatminőségi kockázatot teremt. Kértük haladéktalan egyeztetés megkezdését, kitöltési segédlet/ fogalomtár/ GYIK közzétételét, arányosítást a mikro- és egyéni szolgáltatókra, rugalmasabb határidőt, valamint központi, frissülő tájékoztatást az értelmezési hibák elkerülésére.

A Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) üdvözli, hogy az Országgyűlés a „Számviteli és Adózási Szakemberek Napjáról” szóló határozattal elismeri a hazai számviteli és adózási szakemberek nemzetgazdaságot erősítő, értékteremtő munkáját, és a szakmai érdekképviseletek által teremtett hagyományok megerősítését tűzi ki célul.

Az Egyesület ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a szakma társadalmi megbecsülésének erősítése a mindennapi hatósági kapcsolattartás minőségében, a kölcsönös partnerségben és a kiszámítható, támogató ügyintézési gyakorlatban is mérhető.

Ezért is állunk érthetetlenül az elmúlt napokban történt események előtt.

A MINKE-hez is számos jelzés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája által kiküldött, ONYA-felületen (25PFO) teljesítendő adatszolgáltatási felhívás kapcsán. A megkeresés a szolgáltatói szektor kockázatainak felmérését szolgálja, határidővel és a kockázati besorolásra gyakorolt következményre való figyelmeztetéssel.

A problémát nem az adatszolgáltatás célja jelenti: a MINKE – a tagokkal együtt – elkötelezett a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés, a jogkövetés és a kockázatok csökkentése mellett. A nehézséget az okozza, hogy a megkeresés tömegesen, az év eleji kiemelt határidős időszakban szakmai egyeztetés nélkül érkezett. A kérdőív terjedelme rendkívüli (101 kérdés), illetve több pontja a mikrovállalkozói, egyéni könyvelői működés sajátosságai mellett aránytalan adminisztratív terhet jelent, illetve értelmezési bizonytalanságot okoz a kitöltőknek. A MINKE különösen aggályosnak tartja, hogy a megkereső levél rögzíti: a kérdőív kitöltésével kapcsolatos szakmai/értelmezési kérdésekben az Iroda sem telefonon, sem elektronikus úton nem ad tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy a segítség torzíthatná a felmérés eredményét. Ez a megközelítés a könyvelői szektort bizonytalanságba helyezi: a tagjaink felelős módon, utóbb is igazolható, valós adatokat szeretnének megadni, ugyanakkor több kérdés megfogalmazása és a válaszopciók értelmezése kifejezetten nehéz a szakmai gyakorlat sokfélesége miatt.

Az Egyesület álláspontja szerint a szakma elismeréséről szóló országgyűlési üzenettel összhangban a hatósági megkeresések előkészítésében és lebonyolításában is szükséges a „partneri működés” megerősítése. Ennek érdekében a MINKE az alábbi, kifejezetten konstruktív javaslatokat teszi:
Előzetes szakmai egyeztetés az érintett érdekképviseletekkel a kérdőívek céljáról, terjedelméről, fogalomhasználatáról és az értelmezési csomópontokról.
Kitöltési segédlet (rövid fogalomtár, tipikus élethelyzetek, példák), amely nem „megoldókulcs”, mégis csökkenti az eltérő értelmezésből fakadó adatminőségi kockázatot.
Arányosítás: a kért adattartalom igazítása a szolgáltató méretéhez (egyéni könyvelő/mikrovállalkozás vs. cégcsoport), illetve a tényleges kockázati profilhoz.
Reális ütemezés: év eleji csúcsidőszakban hosszabb felkészülési idő, vagy fokozatos (szakaszos) beküldés biztosítása.
Ügyfélbarát támogatási csatorna legalább az értelmezési hibák elkerülésére (pl. központi GYIK frissítése a leggyakoribb kérdések alapján).

„A könyvelők és adótanácsadók napi szinten a jogkövető működés egyik legfontosabb garanciái. Ha a szakma megbecsülését valóban erősíteni szeretnénk, akkor a kockázatfelméréshez szükséges adatszolgáltatást is úgy kell megszervezni, hogy az egyértelmű, arányos, és a valós működési kereteket tiszteletben tartó legyen” – hangsúlyozza a Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE).

A MINKE kéri a megkeresést kibocsátó hatósági szervezetet, hogy lehetőség szerint a jelenlegi adatszolgáltatással kapcsolatosan adjanak segítséget és tájékoztatást a kötelezetteknek, illetve a jövőben – a hasonló, széles kört érintő adatkérések előtt – egyeztessen a szakmai érdekképviseletekkel. Egyesületünk kész együttműködni: szakmai tapasztalattal támogatjuk a célok elérését, és segítünk abban, hogy a beérkező adatok értelmezhetőek, összehasonlíthatóak és a felügyeleti kockázatértékeléshez valóban hasznosak legyenek.

Kiadó: Minősített Könyvelők Egyesülete”

Forrás:
NAV 25PFO felhívás – Kiszámítható, arányos és értelmezhető NAV-adatszolgáltatást kér a Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) a könyvelői szektornak, egyeztetés és kitöltési segédlet nélkül nő az adatminőségi kockázat; Nemzeti Közleménytár / MTI; 2026. január 30.
Lásd még:
25PFO ONYA kérdőív tájékoztató; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2026. január 26.

Ugrásszerű emelkedés a digitalizációban – DÁP

„2025-ben a DÁP elindulásával ugrásszerűen nőtt a magánszemélyek számára kiadott minősített e-aláíráshoz szükséges tanúsítványok száma.

2025-ben a DÁP elindulásával ugrásszerűen nőtt a magánszemélyek számára kiadott minősített e-aláíráshoz szükséges tanúsítványok száma. A 2024-es hetvenezerhez képest mára elérte a több, mint egymilliót.

Látványos az emelkedés a gazdálkodó szervezetek piacán is: a 2024-es 23.000 vállalkozás számára kiadott 75.000 db minősített e-aláíró tanúsítvány 45.000 vállalkozás számára kiadott 100.000 db tanúsítványra emelkedett 2025 év végére, az AVDH kivezetését követően. Ugyanakkor figyelemmel arra a tényre, hogy a gazdálkodó szervezetek számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás az állami szervezetekkel, a közel 1.300.000 bejegyzett vállalkozásból (melyből a KSH adatai szerint ténylegesen csak 900.000 működik) gyakorlatilag csak minden 20. rendelkezik az elektronikus kapcsolattartáshoz elengedhetetlen minősített elektronikus aláírással.

A hazai minősített bizalmi szolgáltatók 2025 év végére kapacitásbővítésbe kezdtek, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett igényeket, ugyanakkor fontos, hogy a vállalkozások tudatosan kezeljék a digitalizációs szükségleteiket, és időben igényeljenek minősített e-aláíró tanúsítványt az elektronikus kapcsolattartás teljesítéséhez.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az AVDH-t váltó FEDOR nem alkalmas cégszerű nyilatkozattételre. A Cégkapun benyújtott nyilatkozatokat a vállalkozás képviseletére jogosult személynek minősített elektronikus aláírással kell hitelesíteni. Erre a DÁP-ban biztosított eAláírás nem használható, azaz minden vállalkozásnak (így az egyéni vállalkozóknak is) piaci minősített elektronikus aláírásra van szükségük.

MELASZ elnökség”

Forrás:
Ugrásszerű emelkedés a digitalizációban; Kósa Ferenc; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület; 2026. január 27.

Megújította, felgyorsította külkereskedelmi statisztikai adatközlését a Központi Statisztikai Hivatal

„Megújította külkereskedelmi statisztikai adatközlését a Központi Statisztikai Hivatal. A módszertani fejlesztésekkel pontosabb, gyorsabb lett az adatközlés. Emellett az adminisztrációs terhek is csökkentek – mondta az InfoRádiónak a KSH elnök-helyettese, Tóth Tamás.

A külkereskedelmi statisztika fejlődése kiemelt terület és nagyon jó példa, mert a körülöttünk lévő világ a környezetgazdasági, társadalmi környezet az elmúlt 5 évben, a Covid óta átalakult, ez pedig leginkább a külkereskedelmi statisztikát érintette – mondta Tóth Tamás.

Hozzátette: érdemes egyet visszalépni és megnézni, hogy mit jelent ezen a területen a fejlesztés és hogyan lehet mérni a fejlesztést.

„A statisztikusoknak van egy általános fejlesztési háromszögük, három dimenzióban szeretnénk fejlődni, fejleszteni. Az adatok pontosságában, az adatok piacra kerülési idejében és az adatszolgáltatói terhek csökkentésében. Ezek általában egymást kioltó célok, tehát ha valamelyik dimenziót fejlesztjük, akkor szükségszerűen valamelyik másik dimenzió visszafejlődik. A külkereskedelmi statisztika viszont azért nagyon jó példa, mert ebben az esetben mindhárom dimenziót egyszerre tudtuk fejleszteni” – hangsúlyozta az elnök-helyettes.

A fő mutatót, az adatok pontosságát illetően kiemelte, hogy az elmúlt 3 éves periódusban negyedéves szinten körülbelül 300 milliárd forintnyi forgalmat tudtak beépíteni a külkereskedelmi forgalomba, a termékimport vagy a termékexport oldalán, illetve szolgáltatás-importként.

„Ezekre a legkiemelkedőbb példa, a szakirodalomban is sokat említett streamingszolgáltatók. De érdekes módon a streamingszolgáltatók megjelenése és a külkereskedelmi statisztikába való beépítése a legkevésbé mozgatta a szolgáltatásimport statisztikát. Voltak más olyan tételek, például neobanki szolgáltatások, közösségi közlekedési- és sportfogadási szolgáltatások, amik szignifikánsan mozgatták a szolgáltatásimport lábát a külkereskedelmi statisztikának.”

Az adatközlés sebességével kapcsolatban az alelnök elmondta: meg kell különböztetni az első piacra lépést és az átlagos piacra kerülési időt. „Az első piacra lépésnek az ideje a külkereskedelmi statisztikában az elmúlt 3 évben Európa sereghajtójából Európa élmezőnyébe vitte a KSH-t, jelen pillanatban a leghamarabb, 27 napra jövünk ki külkereskedelmi statisztikával, első adatközléssel” – hangsúlyozta.”

Forrás:
Alelnök: Európa sereghajtója volt, most az élmezőnyben a KSH; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2026. január 27.
—

„…Felvezető előadásában Dr. Tóth Tamás elnökhelyettes bemutatta a külkereskedelmi statisztikák területén 2022-ben indult, és az idei év elején záruló többéves fejlesztési program főbb lépéseit és eredményeit. A fejlesztések egyik nagy előnye, hogy az adatok piacra kerülési ideje közel negyven nappal rövidült, miközben az új adatforrások bevonásának köszönhetően jelentősen csökkent a válaszadói teher: mintegy háromezerrel kevesebb cégnek kell adatot szolgáltatnia. Az Intrastat 2.0 projekt keretében a hivatal európai szinten is megújította és újrapozicionálta a termékkülkereskedelmi statisztikát. A fejlesztés több területet érintett: a mikroadatok megosztása révén jobban összeegyeztethetők a nemzetközi adatok, a bankkártyaadatok bevonásával a magánvásárlások is megjelenhetnek a szolgáltatás-külkereskedelmi statisztikákban, és a nemzetközi áfa- és vámadatok segítségével a magánszemélyek termékimportja is követhető a statisztikákban…”

Forrás:
Elnöki sajtóreggeli: külkereskedelmi statisztika – uniós élvonalban a KSH, 2026.01.27.; Központi Statisztikai Hivatal; 2026. január 27.

Aktiváld eSzemélyidet a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban

„ A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás újabb fontos fejlesztéssel bővült: mostantól közvetlenül az appon belül aktiválhatod eSzemélyidet.

Ezentúl közvetlenül a digitális állampolgárság regisztrációs folyamatának részeként, a mobilalkalmazáson belül aktiválhatod az eSzemélyidet. Így nem kell másik alkalmazást használnod vagy kormányablakos segítséget kérned az aktiváláshoz, ezáltal a DÁP-regisztrációdat is gyorsabban elvégezheted.

Az alkalmazás a készülék NFC-olvasójának segítségével azonosítja és aktiválja a személyi igazolványodban található chipet. Fontos azonban, hogy egy vastagabb telefontok vagy mágneses kiegészítő befolyásolhatja az NFC-olvasás sikerességét.

Az aktiváláshoz szükség van az okmány igénylésekor kapott zöld színű kódkártyára is, amelyen az ötjegyű aktiváló kód található. Amennyiben a kódkártya nem áll rendelkezésedre, az eSzemélyi aktiválása kizárólag személyesen, kormányablakban lehetséges.

A mobilalkalmazás új funkciónak köszönhetően egyre több ügyet intézhetsz online, bárhol, bármikor. Ha még nincs Digitális Állampolgár mobilalkalmazásod, töltsd le, és regisztrálj személyesen vagy online.”

Forrás:
Aktiváld eSzemélyidet a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. január 30.

Megérkezett a tartós tár a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásba

„ A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás egyik legújabb frissítésével még egyszerűbben kezelheted hivatalos leveleidet.

A Tárhelyre érkezett hivatalos üzeneteidet eddig is letölthetted és elolvashattad a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban, most pedig megérkezett a tartós tár funkció is. Ez azt jelenti, hogy a korábban a tartós tárba helyezett üzeneteidet bármikor eléred a mobilodon is.

A beérkezett üzenetek mappa csak 30 napig tárolja a leveleid, de a tartós tárba helyezéssel hosszú távon is megőrizheted.

A fejlesztéssel minden fontos dokumentumodat egyetlen alkalmazásban, rendszerezve és könnyen hozzáférhetően érheted el. A funkció biztonságos megőrzést biztosít, így nem kell többé keresgélned az iratokat különböző felületeken.

Használd ki a digitális állampolgárság előnyeit, és intézd hivatalos ügyeidet egyszerűen, gyorsan, kényelmesen.

Ha még nincs Digitális Állampolgár mobilalkalmazásod, töltsd le, és regisztrálj személyesen vagy online.”

Forrás:
Megérkezett a tartós tár a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásba; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. január 30.

Digitális Állampolgárság 2025-2026 – webinárium, 4. rész

„Még javában zajlik a szolgáltatók csatlakozása a DÁP eAzonosításhoz, de már küszöbön az eAláírás bevezetése, jövőre pedig érkezik az eFizetés és az ePosta. A FinTechZone és a Comnica DÁP-váró webinárja bankoknak, biztosítóknak és pénzügyi szolgáltatóknak szól.
A webináriumon áttekintjük, hol és merre tartanak a szereplők az eAzonosítás megnyitásával az ügyfelek előtt, értelmezzük a DÁP eAláírás legfrissebb fejleményeit, és számba vesszük, milyen feladatok várnak a következő hónapokban a piacra.”

Forrás:
Webinár: Digitális Állampolgárság (2025-2026) | 4. rész; FinTechZone; 2025. december 3.
Webinár: Digitális Állampolgárság Program 2025 2026 – 4. rész; YouTube
Maga a webinárium már lezajlott, de a teljes anyag (1h 45 perc) visszanézhető.

A francia közigazgatás francia csoportmunka szoftvereket fog használni

„Franciaország újabb, látványos lépést tesz afelé, hogy az állami működésben csökkentse az amerikai technológiai szolgáltatóktól való függőséget.

A kormány döntése értelmében a francia köztisztviselők és állami tisztviselők a közeljövőben nem használhatnak több, az Egyesült Államokhoz kötődő videókonferencia-platformot, köztük a Google Meetet, a Zoomot és a Microsoft Teamst. A tiltás nem önmagában áll, hanem egy szélesebb állami digitalizációs stratégia része, amelynek középpontjában az a cél áll, hogy a kormányzati munka egyre nagyobb arányban francia fejlesztésű és francia infrastruktúrán futó megoldásokra támaszkodjon. A francia miniszterelnöki hivatal már elő is készített egy tájékoztatót, amely előírja, hogy az állami tisztviselők a jövőben a Visio nevű videókonferencia-szoftvert kötelesek használni. Ez a rendszer a francia állam digitális szervezete, az Interministerial Digital Authority, röviden Dinum fejlesztése.

A Visio ráadásul nem csupán francia kézben lévő szoftver, hanem a működtetése is francia infrastruktúrán történik: a háttérrendszert a francia Outscale cég biztosítja. A Dinum szóvivője szerint a kötelező érvényű tájékoztatót „a következő napokban” teszik közzé. A döntés összecseng David Amiel államreformért felelős miniszter vasárnapi bejelentésével is, amely szerint Franciaország 2027-ig célzottan el akarja érni, hogy a francia fejlesztésű videókonferencia-platform széles körben elterjedjen a kormányzati működésben.

Franciaország tavaly nyáron kötelezővé tette, hogy az állami tisztviselők hagyjanak fel a WhatsApp és a Telegram használatával, és helyette a Tchap nevű üzenetküldőt alkalmazzák. A Tchap egy kifejezetten köztisztviselők számára fejlesztett azonnali üzenetküldő szolgáltatás. A Visio esetében a helyzet annyiban különleges, hogy nem a nulláról induló rendszerről van szó. A szoftvert már most is 40 ezer munkatárs használja, és a felhasználói körben ott vannak a legtöbb minisztérium dolgozói, valamint egyes kapcsolódó szervezetek, például a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont is.

A Dinum célja az, hogy a felhasználók számát 250 ezerre növelje, egy ilyen léptékű átállás azonban nem csupán technológiai kérdés, hanem szervezeti, munkakultúra- és megszokásbeli váltás is. A francia állam éppen ezért nem csak ajánlásokat fogalmaz meg, hanem ellenőrzést és szankciós jellegű technikai intézkedéseket is kilátásba helyez. A Dinum ugyanis jelezte, hogy figyelni fogják, mennyire tartják be az átállást, és a következő hónapokban akár technikai úton is korlátozhatják a többi videókonferencia-eszköz elérését az állami internetes hálózaton keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem pusztán arról van szó, hogy „nem ajánlot” a Zoom vagy a Teams, hanem előfordulhat, hogy az állami gépekről és állami hálózatokról egyszerűen nem lesz elérhető.

Európában régóta vita tárgya, hogy a közigazgatás és a közszféra mennyire támaszkodhat külső, különösen amerikai szolgáltatókra, amelyek mögött más jogi környezet, más adatkezelési logika és sokszor más üzleti érdekek állnak. A videókonferencia-rendszerek érzékeny kommunikációs csatornák is: a meetingek hanganyaga, képe, megosztott dokumentumok, belső egyeztetések, sőt sok esetben akár állami döntés-előkészítés is ezeken keresztül zajlik. A Visio és a Tchap története azt mutatja, hogy a francia állam hosszabb távon egy saját, állami célokra optimalizált digitális csomagot akar kialakítani, amelyben a kommunikáció, a dokumentumkezelés és a belső együttműködés is „hazai pályán” marad.

Ha a francia modell működik, más országok is követhetik, különösen azok, amelyek már eddig is hangosan beszéltek a digitális szuverenitásról. Ha viszont a váltás túl sok fennakadást okoz, vagy a Visio nem tudja ugyanazt a felhasználói élményt és integrációt nyújtani, amit a nemzetközi óriások, akkor a tiltás könnyen ellenállásba ütközhet a közigazgatás mindennapi gyakorlatában.”

Forrás:
Franciaország kiszorítja a Zoomot és a Teamst az állam­igazgatásból; SG.hu; 2026. január 27.

Technika, tudomány, MI

MI-ügynökök – új dimenzió a vállalati működésben

„Az ügynöki MI-technológiák, az önálló döntéshozatalra képes rendszerek fokozatosan integrálódnak a munkafolyamatokba, új szervezeti struktúrák és kompetenciák kialakítását téve szükségessé. Az idejében és jól alkalmazott megoldásokkal a szervezetek komoly előnyre tesznek szert a rugalmasság és termelékenység terén.

◼︎ Az MI-ügynökök kora: önálló ügynökök a vállalatban

Az MI-ügynök (mesterségesintelligencia-alapú ügynök) egy célvezérelt szoftverentitás, amely önállóan képes tervezni és több lépésben végrehajtani feladatokat, miközben külső eszközöket (API-kat, adatbázisokat, vállalati alkalmazásokat) használ. A klasszikus chatbotokkal szemben nem egyszerűen válaszokat ad, hanem döntéseket hoz, és cselekszik is. Ezek az intelligens ügynökök képesek a betáplált utasításokból tervet készíteni és dinamikus kimenetet előállítani.

Bizonyos értelemben az MI-ügynökök előfutárainak tekinthetők a különféle szoftverrobotok és automatizációs megoldások, például a workflow-motorok vagy RPA-megoldások. Ezek azonban akkor hatékonyak, amikor nagy volumenben kell végrehajtani egyszerűbb, mindig azonos feladatot, jól definiált lépések során. Ahol viszont könnyebb meghatározni a folyamat végcélját, mint a végrehajtás pontos lépéseit, ott az ügynökök sokkal jobb szolgálatot tesznek.

Például a pénzügyi folyamatokban egy MI-ügynök automatikusan feldolgozza a számlákat, azonosítja az eltéréseket, és javaslatot tesz a további lépésekre, miközben a humán munkatársak az összetettebb, stratégiai feladatok koncentrálhatnak. Az ügynökök így nem helyettesítik, hanem kiegészítik az emberi munkaerőt.

Projektalapú működés, laposodó hierarchia

A generatív MI-t alkalmazó ügynököket nem lehet úgy kezelni, mint a klasszikus alkalmazásokat vagy a szoftverrobotokat. Mivel nem determinisztikusak, hanem valószínűségekkel dolgoznak, más tervezési, tesztelési és üzembe helyezési protokollokat igényelnek. A McKinsey szerint a GenMI (GenAI) valódi értéke akkor jelenik meg, ha a szervezetek nem csupán „ráültetik” a technológiát a meglévő folyamataikra, hanem újratervezik azokat, és az ügynökök már központi szerepet kapnak. A feladatok részleges automatizálása és az önálló MI-döntéshozatal integrációja megváltoztatja a hagyományos hierarchiát, előtérbe helyezve a projektalapú és keresztfunkcionális munkacsoportokat, így szükségessé válik új szervezeti struktúrák és kompetenciák kialakítása.

Így például a vállalatoknak fel kell készíteniük a munkavállalókat a digitális asszisztensekkel való együttműködésre, beleértve az MI-ügynökök képességeinek megértését, a döntéseik ellenőrzését és a kapott adatok értelmezését. Ez új képzési programokat igényel, amelyek ötvözik az analitikai és a stratégiai készségeket.

A Microsoft friss Work Trend Indexe (WTI) szerint a vezetők 41 százaléka úgy látja, hogy öt éven belül a dolgozók képesek lesznek MI-ügynökök menedzselni, 36 százalékuk pedig azt várja, hogy képezni is fogják azokat – vagyis ezek a dolgozók különféle ügynökök humán főnökeivé válnak.

A szervezeti kultúra átalakulása mellett a vezetői szerepek is változnak. A menedzserek feladata nem kis részben az ügynökök teljesítményének optimalizálása és kockázatainak minimalizálása lesz, miközben a munkatársak a kreatív és stratégiai feladatokra fókuszálnak. Ez a szemléletváltás hosszú távon növeli a szervezeti agilitást és rugalmasságot, egyszerűsíti a hierarchiát, és erősíti a projektalapú működést, ami versenyelőnyt jelent a gyorsan változó piaci környezetben.

Fokozatos bevezetés, tartós eredmény

Az ügynöki MI „sci-fi robotpilóta”, hanem olyan folyamatirányítási réteg, amely megérti a célokat, terveket készít, eszközöket hív segítségül, és ellenőrzött keretek között végre is hajt feladatokat. Nem helyettesíti a munkatársakat, inkább tehermentesíti őket a rutinfeladatok alól, miközben mérhetővé és auditálhatóvá teszi a végrehajtást. A Microsoft által leírt „frontier firm” szemlélet – ahol a dolgozók már ügynököket menedzselnek és képeznek – várhatóan 2–5 éven a fősodorba kerülhet.

A sikeres megvalósítások azonban nem „big bang” típusúak. A Forrester szerint a siker kulcsa az iteratív implementáció: kisléptékű pilotok indítása, szigorú kiértékelés, majd a tanulságok beépítése a következő iterációkba. Ezzel párhuzamosan rendezni kell az adat- és jogosultsági alapokat, létrehozni az egységes eszközkatalógust, felállítani a korlátokat, valamint felkészíteni az embereket az „ügynök-manager” szerepre, hogy tudjanak célokat meghatározni, végrehajtást felügyelni és szükség esetén beavatkozni.

Vagyis azok a cégek nyernek, amelyek kicsiben bizonyítanak, mérik a hatást, majd fegyelmezetten lépnek tovább, miközben egyszerre fejlesztik a technológiát, a folyamatokat és az emberek kompetenciáit.

Determinisztikus vs valószínűségi automatizálás

A determinisztikus automatizálás előre rögzített lépéseken fut, ezért ugyanarra a bemenetre mindig ugyanaz a kimenet születik. Ezt érdemes választani jogilag vagy más szempontból kritikus lépésekhez (például kifizetés, hozzáférés-módosítás), magas auditelvárás esetén, alacsony variációjú folyamatokra, illetve fix SLA-nál (például call centerben).

Ezzel szemben a valószínűségi automatizálás az ügynök döntési szabadságára épít: a következő lépés valószínűségi alapon dől el, így több „jó” út is létezhet. Ez illik a magas komplexitású feladatokhoz (szabad szöveges kérések), a kreatív, tervező munkához, valamint a gyorsan tanuló, adaptív rendszerekhez.

Ügynökök mindenütt

Az MI-ügynökök a legkülönbözőbb területeken tudják segíteni a vállalati folyamatokat.

– Logisztika és készletgazdálkodás: a rendszerek valós időben ellenőrzik a készletszinteket, a historikus és szezonális adatokból előre jelzik a keresletet, majd automatikusan újrarendelnek.
– Pénzügyi szektor: az ügyfélszolgálat ügynökei először feldolgozzák a megkereséseket, a tudásbázisra és a tranzakciós adatokra támaszkodva megválaszolják a tipikus kérdéseket, miközben anomália-szabályokkal kiszűrik a kockázatos tranzakciókat, és csak a kivételeket adják át emberi ügyintézőnek.
– Back-office pénzügyi folyamatok: az ügynökök átnézik a számlákat, összevetik azokat a megrendelésekkel, kezelik az eltéréseket, szükség esetén ERP-hívásokat indítanak, majd jóváhagyásra kész összefoglalót készítenek.”

Forrás:
Új dimenzió a vállalati működésben; Soltész Krisztina; IT Business; 2026. január. 27.

Igazságosabb ítéletek algoritmussal? Úttörő kutatás az SZTE-n

„Alkalmazható-e a mesterséges intelligencia (MI) a büntetőeljárásokban a bírói döntések támogatására, és ha igen, milyen módon járulhat hozzá az ítélkezési munkához? E kérdésekre keres választ a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatócsoportja. Az SZTE Innovációs Díjával is elismert projekt hosszú távú célja egy olyan algoritmikus döntéstámogató rendszer kidolgozása, amely elősegítheti a bírósági büntetéskiszabás átláthatóságát, egységességét és igazságosságát.

A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Karsai Krisztina, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője irányításával indult el az az úttörő kutatási program, amely akár a magyar, sőt az európai igazságszolgáltatásban is technológiai újítást hozhat. Az öttagú kutatócsoport – Dr. habil. Kovács Péter, Prof. Dr. Fantoly Zsanett, Dr. Gál Andor és Dr. Kelemen Bálint részvételével – 2023 második felében kezdte meg munkáját. Kutatásuk során elsőként alkalmaznak párhuzamosan gépi tanuláson alapuló (neurális hálókat használó) és szabályalapú mesterségesintelligencia-megoldásokat a büntetéskiszabás támogatására.

A projekt célja egy olyan MI-modell létrehozása, amely képes meghatározott büntetőügyekben a bírói döntések előrejelzésére. Noha a bírói döntéselemzés és a peres analitika a nemzetközi legaltech szektor egyik legdinamikusabban fejlődő területe, az eddigi fejlesztések többsége elsősorban polgári és kereskedelmi ügyekre koncentrált, és nem tartalmaz kifejezetten büntetőjogra szabott megoldásokat. Éppen ezért különösen jelentős az SZTE kutatóinak munkája, akik kiindulópontként az embercsempészés bűncselekménytípusát választották.

„A döntésünket részben az indokolta, hogy ezekben az ügyekben viszonylag kevés releváns tényezőt kell mérlegelni a megalapozott döntéshozatalhoz, továbbá az esetek nagyfokú hasonlóságot mutatnak, és jellemzően ismétlődő mintázatokkal bírnak. Az úgynevezett ‘kemény adatok’ száma korlátozott, akárcsak a büntetéskiszabást befolyásoló körülményeké. Modellünk a Szegedi Járásbíróság 541 embercsempészési ügyének elemzésére épül. A projekt jelenlegi szakaszában már lezártuk az alapkutatást: feltártuk az elméleti hátteret, elvégeztük az aktakutatást, és az eredmények alapján már kirajzolódik egy lehetséges technológiai megoldás” – fogalmazott Prof. Dr. Karsai Krisztina.

A kutatócsoport jelenleg az algoritmus működésének elméleti megalapozásán dolgozik, amely a tervek szerint még az idei évben elkészül. Ezt követően az algoritmus feldolgozza az elemzett ügyeket, és mindegyikhez javaslatot tesz a kiszabandó büntetésre, amelyet összevetnek a ténylegesen meghozott bírói döntésekkel. A munka további járásbíróságok eseteinek bevonásával és az algoritmus finomhangolásával folytatódik.

„A kutatás egyik legfontosabb hozadéka az lesz, hogy meg tudjuk határozni azokat az általános kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, mely büntetőügy-típusok alkalmasak algoritmikus döntéstámogatásra. Jelenlegi tapasztalataink szerint az embercsempészet mellett bizonyos vagyon elleni, valamint egyes közlekedési bűncselekmények esetében is jól alkalmazható lehet ez a megközelítés. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a várhatóan 2027 elejére gyakorlati szinten is használhatóvá váló algoritmus – megfelelő engedélyek birtokában – kizárólag az ítélkezés támogatását szolgálja. Célja nem a bírói döntéshozatal kiváltása, hanem annak segítése annak érdekében, hogy a büntetéskiszabási gyakorlat átláthatóbbá, egységesebbé és igazságosabbá váljon. Belátható időn belül nem kell attól tartani, hogy egy algoritmus dönt majd arról, ki mennyi időt tölt börtönben – ezt a hatályos jogszabályok sem teszik lehetővé” – emelte ki a kutatócsoport vezetője.

A fejlesztéshez kapcsolódóan egy dinamikus online platform létrehozását is tervezik, amely lehetőséget adhat a jogkereső állampolgároknak az összesített ítélkezési adatok lekérdezésére. Ezáltal nemcsak a szakemberek, hanem a laikus érdeklődők is átfogóbb képet kaphatnak a büntető igazságszolgáltatás működéséről, ami hozzájárulhat a transzparencia és a társadalmi bizalom erősítéséhez.

A Prof. Dr. Karsai Krisztina vezette „Algoritmikus büntetéskiszabás (embercsempészés)” című projekt a múlt év végén elnyerte az SZTE Innovációs Díját a „Leginnovatívabb kutatómunka a humán- vagy társadalomtudományok területén” kategóriában. A kutatók az IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont „Mesterséges intelligencia és a jogrend” kutatócsoportjának tagjai.”

Forrás:
Igazságosabb ítéletek algoritmussal? Úttörő kutatás az SZTE-n; Prím Online; 2026. február 1.

Geopolitikai és kulturális okok miatt rengeteg ország helyi MI-platformra fog átváltani

„A Gartner előrejelzése szerint többek között szuverenitási és kulturális okok miatt szaporodnak el a régióspecifikus nagy nyelvi modellek és az azokra épülő MI-megoldások.

A mesterséges intelligencia potenciális fejlődési irányával kapcsolatban érdekes és nagyon rövid távra szóló jóslatokat közölt a Gartner. Az amerikai kutatócég tegnap közzétett elemzése az MI-platformok gyors földrajzi széttöredeződését vetíti előre. Ennek oka, hogy a kormányzatokat a geopolitikai, szabályozási és biztonsági megfontolások egyaránt a független MI-infrastruktúrába történő beruházások felé terelik.

A Gartner szerint 2027-ben már az országok több mint harmada régióspecifikus, saját kontextusadatokkal táplált MI-platformokhoz lesz kötve. Ezzel a platformokhoz való kötöttség szinte egyik pillanatról a másikra 5-ről 35 százalékra fog emelkedni. Gaurav Gupta, a kutatócég alelnöke általánosságban nyilatkozva elmondta, hogy: „A bizalom és a kulturális illeszkedés kulcsfontosságú kritériumokká válnak. A döntéshozók a legnagyobb képzési adathalmazokkal rendelkező platformok helyett azokat az MI-platformokat részesítik előnyben, amelyek összhangban vannak a helyi értékekkel, a szabályozási keretekkel és a felhasználói elvárásokkal.”

A különutas politikát erősíti, hogy a kisebb, de helyi adatokra, ismeretekre, logikára épülő regionális nagy nyelvi modellek (LLM) sok esetben képesek lehetnek felülmúlni a méretesebb globális modelleket. Különösen igaz lehet ez a nem angol nyelvű, oktatáshoz, joghoz és közszolgáltatásokhoz kapcsolódó alkalmazások esetében.

A jelentés megemlíti azt is, hogy mindennek komoly ára van. A Gartner számításai alapján 2029-re a magukat a nyugati (elsősorban amerikai) mesterséges intelligencia szempontjából minden téren önállósítani akaró országoknak nagyságrendileg a GDP-jük 1 százalékát kell majd ilyen célra áldozni.

Van rá példa

A saját MI-platformok iránt már ma is sok helyen komoly érdeklődés mutatkozik. Az olyan országokban, ahol politikai okokból az internetes forgalmat eddig is erősen szabályozták (lásd Kína vagy Oroszország), gyakorlatilag magától értetődik a szuverén MI-megoldások és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésének igénye.

Más okokból, de valami hasonlóra törekszik Ukrajna is, ahol saját nagy nyelvi modell fejlesztésébe kezdtek. A tervek szerint a helyi LLM adja majd az alapját „az ukrán köz- és magánszektorban működő új generációs mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásoknak”. Az aktuális helyzetet ismerve pedig azon sem csodálkozhatunk, hogy a modellt katonai célokra is igyekeznek majd hasznosítani.

Érdemes rá felkészülni

A Gartner elemzése a fentiek kapcsán több tanáccsal is szolgál a nagyvállalati informatikai vezetők számára.

  • A felkészült CIO-k ennek megfelelően szervezetüknél igyekeznek modellfüggetlen munkafolyamatokat tervezni, amelyek rugalmasan alakíthatók a különböző régiók és szállítók függvényében.
  • Fontos az MI-ökoszisztéma (irányítás, adattárolás, tanítás stb.) hozzáigazítása az adott terület jogi, kulturális és nyelvi követelményeihez.
  • A kiemelt piacokon nem árt a közvetlen és jó kapcsolat kiépítése a meghatározó helyi cloudszolgáltatókkal, LLM-fejlesztőkkel és a terület egyéb fontos szereplőivel.
  • Végezetül folyamatosan figyelemmel kell kísérni a mesterséges intelligenciához kötődő törvénymódosításokat, a szabályozási keretet és a megjelenő új szabványokat, mivel ezek alapvetően befolyásolják az MI-modellek telepítésének helyét, módját és idejét.

”

Forrás:
Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra; Bitport; 2026. január 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az INTERNET.GALAXIS – 30 éve – Előadások a korabeli rendezvénysorozatról, 1996-2000

„A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF)
és az Óbudai Egyetem (ÓE) tisztelettel meghívja Önt a következő rendezvényre
Az INTERNET.GALAXIS 30 éve. Előadások a korábbi rendezvénysorozatról, 1996–2000

Dátum: 2026. február 27. (péntek)
Helyszín: Óbudai Egyetem 1036 Budapest, Bécsi út 96/B. F09. előadó
Levezető elnök: Kiss István

A program:
13:30–14:00 Érkezés, regisztráció, kötetlen beszélgetés
14:00–14:10 Kiss István (a korabeli OMFB Rendszerelemzési irodájának volt igazgatója)
A levezető elnök megnyitója

14:10–14:30
Bakonyi Péter (Neumann-díjas, a Magyar Internet Társaság korabeli elnöke, az NJSZT volt elnöke)
Az internet akkor és most

14:30–14:50 Erdély Dániel (Média-díjas, az aDAM Stúdió vezetője, a rendezvénysorozat szervezője)
Az Internet.galaxis története

14:50–15:10 Geréb János (a MATÁV internetes termékmenedzsere)
Egy szolgáltatói paradigmaváltás kezdetei

15:10–15:30 Hanák Péter (Kalmár-díjas, az első internet klub alapítója, BME EMT elnöke)
A Doom labortól az Internet.galaxisig

15:30–15:50 Seres Szilvia (az újmédia-művészet szakírója, a Digitális perspektívák c. könyv szerzője)
Az Internet Galaxisoktól a Brain Barig

Szünet

16:30–16:50 Tószegi Zsuzsanna (Kalmár-díjas, a Neumann János Digitális Könyvtár volt igazgatója)
„De jaj, a Cselekvés! … mivé lett?” A Neumann-ház szolgáltatásai anno és most

16:50–17:10 Z. Karvalics László (Neumann-díjas informatikatörténész)
Kulcsszereplők az Internet-kultúra magyarországi recepciójában (1991–1998)

… és a múltból a jövőbe

17:10–17:30 Bati Dániel (49x.ai Co-founder) Az AI valódi ereje – hype vagy valóság?

17:30– Kérdések, vita

Meghívó
Minden érdeklődőt szívesen látunk. Részvételi szándékát kérjük, hogy itt jelezze.
Korábbi rendezvényeink anyagai megtalálhatók az itf.njszt.hu-n, az iTF események alatt.”

Forrás:
Az INTERNET.GALAXIS 30 éve; Neumann János Számítógéptudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF); 2026. január 22.

Elindult az Egészség 1. Lépés elnevezésű ingyenes online oktatóprogram

„Hivatalosan is elérhetővé vált az Egészség 1. Lépés elnevezésű ingyenes online oktatóprogram. A kezdeményezés célja a magyar lakosság egészségértésének fejlesztése, a tudatosabb betegutak kialakítása és a megelőzés szemléletének népszerűsítése. A több mint 60 hiánypótló oktatófilm elkészítéséhez 30-nál több nemzetközileg elismert orvos és egészségügyi szakember nyújtott szakmai támogatást.

100-ból mindössze 11 magyar állampolgár képes megfelelően értelmezni az orvosi utasításokat és követni a javasolt terápiát. Éppen ezért szükséges célzott és összehangolt fejlesztés az egészségértés terén, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint olyan készségek összessége, amely lehetővé teszi az egyének számára az egészségügyi információkhoz való hozzáférést és azok hatékony használatát. Az Egészség 1. Lépés kulcsfontosságú küldetése a közérthető, „12 éves gyerek szintjén” is befogadható kommunikáció.

Stratégiai összefogás a betegbiztonságért

A program szakmai arca és házigazdája dr. Kőnig Róbert, a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos. A program indításakor hangsúlyozta: a tudatos páciens a magyar egészségügy legfontosabb szövetségese.

„Az egészségértés nem csupán elméleti fogalom, hanem a gyógyulás alapfeltétele. Ha a páciens érti, mi történik vele, és miért kapja az adott kezelést, drasztikusan javulnak a gyógyulási esélyei. Az ’Egészség 1. Lépés’ programmal lebontjuk a falakat az orvos és a beteg között: célunk, hogy senki ne távozzon úgy a rendelőből, hogy kérdései maradtak. Olyan tudást adunk az emberek kezébe, amellyel magabiztosabban navigálhatnak az ellátórendszerben, ez pedig közös érdekünk. Hiszen az egészségértés iránytű az életben.” – fogalmazott dr. Kőnig Róbert.

A szakmai tartalom összeállításában orvosok, mentők, gyógyszerészek és pszichológusok vettek részt. Dr. Kerékgyártó Dávid, a programban közreműködő háziorvos szerint a kurzus a napi munkát is megkönnyíti
…
Rövid, lényegre törő és ingyenes

A minden magyar állampolgár számára díjmentesen elérhető online képzés több mint 60, egyenként átlagosan 6-8 perces epizódból áll.
…
A program elsősorban a 20-59 év közötti, online aktív korosztályt célozza, de kiemelt figyelmet fordít az 60 év felettiek digitális segítésére és a fiatalok prevenciós nevelésére is. A videók már elérhetők a projekt hivatalos weboldalán (https://egeszsegtanfolyam.hu) és a kapcsolódó YouTube-csatornán.”

Forrás:
Elindult az „Egészség 1. Lépés” online tanfolyam; Tények.hu; 2026. január 30.

 

Fenntartható fejlődés

A következő tíz évre szóló Tájstratégia megalapozása

„Ezért is kiemelkedő esemény, hogy az egyezmény firenzei aláírásának 25. évfordulója alkalmából Budapesten megrendezésre került tudományos konferencián a résztvevők áttekintették az egyezmény hazai ratifikálása óta eltelt időszak eredményeit és a további feladatokat.

A tudományos konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Tájépítészeti Albizottsága, a Jövő Nemzedékek Szószólója és az Agrárminisztérium Természetvédelemért felelős Államtitkársága közösen szervezte meg. A rendezvényt megnyitotta és köszöntőt mondott Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, köszöntőt mondott továbbá Prof. Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, emeritus professzor és Dr. Sallay Ágnes, az Magyar Tudomány Akadémia Tájépítészeti Albizottságának elnöke. A konferencia vendége volt Dr. Ellen Fetzer a LE:NOTRE Intézet igazgatótanácsának elnöke.

A plenáris előadásokon a tájegyezmény szellemiségével kapcsolatos gondolatokat osztották meg hazai, illetve európai kontextusba helyezve. Az egyezmény hazai ratifikálása óta eltelt időszak eredményeit hazai végrehajtásához kapcsolódó feladatok köré csoportosítva három panelbeszélgetés keretében vitatták meg. Az első a tájpolitika volt, mélyrehatóan elemezték a nemzeti tájstratégia jelenét és jövőjét, második fő körben a tájkutatást, azon belül is a tájkarakter kutatást, valamint a tájvédelmet települési és regionális szinten részletezték. A harmadik téma pedig a társadalmasítás volt, ezen belül is a lakossági bevonás eszközei, jó gyakorlatai.

Javaslatok is elhangzottak a következő tíz éves időszakra vonatkozó tájstratégia felépítésére, vállalásaira. A konferencián elsődlegesen a tájvédelmi, tájtervezési témakörökben tevékeny kutatók, egyetemi oktatók, tervezők és az egyezmény végrehajtásáért felelős ágazatok képviselői vettek részt.”

Forrás:
A következő tíz évre szóló Tájstratégia megalapozása; Agrárminisztérium; 2026. január 30.
Lásd még:
Európai Táj Egyezmény; Wikipédia

Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program, civil adatgyűjtő platform

„Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó, nagyobb „megyényi” terület kijelöléséhez nem új térképek rajzolása, hanem sokkal több és pontosabb adat szükséges arról, hol élnek az értékes fajok. Ebben játszanak egyre nagyobb szerepet a közösségi tudományos programok, amelyekbe ma már bárki bekapcsolódhat, akár egy telefonos megfigyeléssel is. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú, és már most érdemi módon hozzájárulhat a kutatáshoz és a természetvédelemhez.
…
A fajok elterjedésének ismerete kiemelkedően fontos mind tudományos, mind természetvédelmi szempontból. Egy terület fajgazdagságának mértéke több, egymást nem kizáró okra is visszavezethető, amilyen például a terület produktivitása, klímájának hosszútávú stabilitása, egyedisége, vagy éppen a területet határoló földrajzi akadályok megléte – nincs egyértelmű „képlet”, ezért a téma ma is intenzíven kutatott.
…
De a gyakorlatban, a természetvédelmi területek kijelöléséhez, a természetvédelmi tervezéshez szintén alapvető fontosságú a fajok elterjedésének ismerete. Jelenleg a Föld szárazföldjeinek nagyjából 16,5%-a, valamint tengereinek 10%-a élvez védelmet, míg Magyarországon a védett területek aránya nagyjából 22%. Az ENSZ által 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiában az aláíró országok, köztük az Európai Unió tagországai Magyarországgal együtt azt a vállalást tették, hogy 2030-ig a területük 30%-ára bővítik a védett területek arányát. Ez azt jelenti, hogy országunk területének további 8%-át – vagyis egy nagyobb megyényi területet – szükséges védelem alá helyezni. Ezen túl az EU által elfogadott természet-helyreállítási rendelet értelmében Magyarország többféle vállalást is tett a biodiverzitás növelése érdekében, például a beporzó rovarok állományainak vagy a városias területek ökoszisztémáinak helyreállítását.
…
iNaturalist: híd az amatőr megfigyelők és a kutatók között

Jelenleg a legelterjedtebb biodiverzitással kapcsolatos közösségi tudományos adatgyűjtő platform az iNaturalist. Az amerikai székhelyű adatbázis – mely magyar nyelvű verzióval is rendelkezik – a világon mindenhol használható, felületére bármilyen élőlény előfordulási adatát fel lehet tölteni, jelenleg közel 300 millió adatot tartalmaz a Földön élő fajok ötödéről. Egyre bővülő eszköztára nagy hasznára tud lenni mind az amatőr megfigyelőknek, mind a kutatóknak. Adatfeltöltéskor fotó és helyszín alapján határozási javaslatot tesz, ami megkönnyíti a feltöltést. A feltöltött adat a többi felhasználó által azonnal meghatározható, validálható – vagyis szakmailag ellenőrizhető és jóváhagyható – lesz, ami növeli az adat megbízhatóságát. A validálásokat legtöbbször tapasztalt felhasználók, vagy tudományos kutatók végzik, így azok szinte mindig megbízhatóak. Összességében a határozási javaslat és a validálás segítheti a felhasználók személyes tanulását, elmélyülését egy-egy élőlénycsoport vagy faj esetében.
…
A biodiverzitás fehér foltjait célozza az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program

Bár az iNaturalistre és más közösségi tudományos platformokra feltöltött adatok száma rohamosan növekszik, az adatok eloszlása messze nem egyenletes például különböző élőlénycsoportok, napszakok, vagy éppen földrajzi régiók szerint.
…
Emiatt hoztuk létre az Ökológiai Kutatóközponttal az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Programot, amelynek célja Magyarország biodiverzitás szempontjából adathiányos területeinek feltérképezése. A programra a projekt honlapján lehet jelentkezni. Előzetes egyeztetés után minden felmérő kap egy koordinátát, amelyre évente minimum háromszor kilátogatva adatokat kell feltöltenie iNaturalistre, lehetőleg minél többet. A felmérőknek elsősorban nem védett vagy Natura 2000-es, de műholdkép, valamint Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe alapján természetközelinek tűnő helyeket jelöltünk ki térképezni.
…
Új felmérések és nemzetközi kihívások indulnak 2026-ban – fókuszban a korán virágzó növények, valamint Budapest és Debrecen élővilága

2026-ban folytatódik az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A programra már lehet jelentkezni, a felmérők pedig tavasszal kezdhetik is a terepbejárásokat. Várhatóan egy tavaszi, egy nyári és egy őszi bejárás lesz a feladat.
…
A programokkal kapcsolatos részletekért és dátumokért érdemes felkeresni Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program honlapját, valamint Facebook- és Instagram-oldalát. ”

Forrás:
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe; Szabolcs Márton; Másfélfok blog; 2026. január 29.