Forrás: A szociális szolgáltatások szervezésének szabályozása a közszektor szereplőinek feladatai szemszögéből; Krizsai Anita; Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2015. április 29. (pdf)
Read more„...az „új vidék” koncepciójának megjelenése, ahol a feszültségek fő forrását többé szintén nem a termelés, hanem a fogyasztás jelenti. Ennek oka, hogy a falvakba egy új társadalmi réteg érkezett: a „vidéki idillre vágyó” városi középosztálybeli szereplők, akiknek értékrendje, fogyasztási preferenciái és szokásai jelentősen különböztek az őshonos népességétől (Csite 1999). A konstruktivista vidékszociológia egyik legfontosabb alapvetése: a falu és város közötti éles határ elmosódott, a két élettér sem funkciójában, sem az ott élő emberek tevékenysége és életstílusa alapján nem különíthető el többé egyértelműen......
Read more„...A kutatás egy innovatív szervezeti megoldás, az osztott szolgáltatás (shared service) modell hazai piaci tendenciáira, a piaci szereplők szervezeti felépítésére, működési stratégiájára és szolgáltatási gyakorlatára koncentrál. Ugyan a kutatás érintőlegesen foglalkozik a különböző „sourcing és shoring” modellek bemutatásával is, azonban csak olyan mértékben, amennyire ezek az osztott szolgáltatás modellhez kapcsolódnak és annak megértését, más modellektől való megkülönböztetését, illetve egységes keretrendszerben való elhelyezését segítik. ... A kutatásom célja, hogy hiánypótló módon strukturálisan és stratégiailag elhelyezzem az osztott szolgáltatás (shared service) modellt az innovatív...
Read more„A kutatás alapvetően arra irányult, hogy a közbeszerzési jog gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó, a pénzügyi jog más területeit érintő problémákat, illetve e területek közötti összefüggéseket feltárja, elemezze. A közbeszerzési eljárásokban időszakonként visszatérően felmerülnek olyan jogalkalmazási kérdések, amelyekre a választ az adójogi, illetve számviteli normákban lehet megtalálni. E feladat csak úgy teljesíthető, ha az egyes területek kapcsolódási pontjainak elméleti, történeti megközelítésben történő kidolgozása is megtörténik. Ennek keretében elvégeztem a kapcsolódási pontok fejlődésének vizsgálatát, továbbá a konkrét jogalkalmazási kérdéseken túlmutatóan a közbeszerzési politika és az...
Read more„A tanulmányban bemutatott kutatás tehát a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezetének időbeli alakulásával, a települések növekedésével, a területi különbözőségek mögött fellelhető okokkal, elsősorban az önkormányzatok szerepével foglalkozik. A kutatás egyik célja az agglomerációs települések elmúlt húsz évbeli növekedése közötti egyenlőtlenség megragadása, másik célja pedig az annak alakulásában szerepet játszó okok felderítése. Az okok keresésében az elsődleges kutatási terep a települési önkormányzatok világa, azok lehetséges stratégiáinak megismerése, azaz annak kutatása, hogy a településekre való beköltözések mértéke mennyiben múlt, múlhatott a vezetők tudatos döntésein, és...
Read more„Barcelona Európa tavalyi Innovációs Fővárosa, itt rendezik a világ legnagyobb mobiltechnológiai vásárát, de Barcelona a világ élvonalába szeretne tartozni a modern városfejlesztési megoldások terén is. A helyi hatóságok fejlesztési koncepciójának végcélja ezért valami, amit ők okosvárosnak neveznek. - Úgy véljük, eddig nem gondolkodtak eleget azon, hogyan lehetne a már elérhető technológiát arra használni, hogy jobbá és könnyebbé tegyék a városlakók életét – magyarázza az okosvcáros-koncepció lényegét Antoni Vives, a város alpolgármestere. – Például az internet megváltoztatta a kommunikációt, de az életmódunkat nem....
Read more„Európa egy eddig nem látott technológiai átalakulás kezdetének napjait éli. Ezt „minden a hálón” (Internet of Everything) jelenségnek neveztem el, vagyis a világháló életünk minden területén megjelenik. A hordozható technológia például megmondja nekünk, mennyire aludtuk ki magunkat. Az utcai szenzorok segítenek elkerülni a dugókat, illetve parkolóhelyet találni. A telemedikai eszközök révén pedig az orvosok több száz kilométeres távolságból is kezelhetnek betegeket. Ez az erőteljes átalakulás megváltoztatja az emberek közötti kapcsolatot, és azt, ahogy a polgárok intézik hivatalos ügyeiket, illetve teljes iparágakat forradalmasít....
Read more„Ma már nem csupán valós időben nézzük a televízióban sugárzott műsorokat, hanem rögzítjük és visszanézzük azokat, online kölcsönzünk filmeket és videómegosztó oldalakat látogatunk. Sőt, a tévézéshez többé már tévére sincs szükség: a felnőtt netezők 80 százaléka legalább egy másik eszköz képernyőjén (is) szokott filmeket, videókat nézni. Az okostelefonok és tabletek a mobilinternet révén pedig már a lakásból is kiszabadítják a tévézést, hiszen bárhol és bármikor lehetővé teszik azt – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely a...
Read more„Egy évtizeden belül Szingapúr válhat a világ legelső okos államává, ahol „az emberek értelmes és teljes életet élnek, miközben a mindennapjaiknak alapvető részét képezik a modern technológiák”. Legalábbis ezt vetítette előre a szuverén állam miniszterelnöke, Lee Hsien Loong, amikor tavaly novemberben elindította a „Smart Nation” elnevezésű kezdeményezést. A programot elsősorban az hívta életre, hogy Szingapúr számos, sürgős megoldást igénylő kihívással szembesült az utóbbi időben. Ezek közé tartozik például a népesség elöregedése, a városok népsűrűségének gyors emelkedése, illetve a szomszédos országok – Indonézia...
Read more„Egy ideje immár az okos készülékek bűvöletében él a világ. Az okosságok eljuttatásához, átviteléhez nagy teljesítményű okos hálózatokra van szükség. Ebből a szempontból a jövő már itt van a jelenben: ez a mobilkommunikációs 5G szabvány. Jóllehet a szakmabeliek e szabványt a jövő újabb aranykorszakának tekintik, mégis olyan dologra kell gondolnunk nekünk, e rendszerek használóinak, hogy egyáltalán nem a távoli idők dolgairól van szó. A szupergyorsan adatokat kommunikálni képes 5G-s hálózatok ugyanis akár öt esztendőn belül már valósággá válhatnak. Ezt hangsúlyozták a szakemberek...
Read more
© 2025 eGov Hírlevél.
