Skip to main content

Találat: jog

Tuzson Bence: egymilliárd forintot sikerült visszaszerezni az online csalóktól

„A kormány határozott fellépésének köszönhetően az elmúlt fél évben egymilliárd forintot sikerült visszaszerezni az online csalóktól és visszaadni a jogos tulajdonosoknak - mondta az igazságügyi miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen az elmúlt év legfontosabb eredményeiről számolt be a jog területén. Tuzson Bence elmondta, az online csalások esetében rendkívül fontos a gyorsaság, ezért olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek lehetővé teszik a rendőrségnek a gyorsabb információszerzést, a bankoknak pedig azt, hogy csalás esetén leállíthassák az átutalásokat, így a csalók számlájáról arányosan visszaoszthatók az áldozatoknak...

Read more

Mi történik a Facebooknál? – szólásszabadság és európai szabályozás

„A január 7-i Zuckerberg-bejelentés elemzése Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója és legnagyobb tulajdonosa 2025. január 7-én egy meglepő bejelentést tett egy videóüzenetben. A nagy hírügynökségek (pl. az AP és a Reuters), hírportálok (pl. itt, itt és itt) az üzenetnek főleg azt a részét hangsúlyozták, hogy a Meta befejezi a külső tényellenőrzőkkel való együttműködést. Valójában azonban a nyilatkozat ennél jóval többről, és szerintem szinte csupa fontosabb dologról (is) szólt. Ezek közt van egy olyan is, amely miatt az európai jogalkotók és a DSA végrehajtói is komolyan elkezdhetnek aggódni. A Meta vezetője...

Read more

Napi alapon számolódó büntetés fenyegetésével érkezik DORA

„Január 17-től élesben kell alkalmazni a digitális operatív ellenálló-képességről szóló uniós direktívát, amely a pénzügyi szervezetek biztonságát hivatott javítani. Két éve, 2023. január 16-án ütötték rá az uniós pecsétet az EU digitális operatív ellenálló-képességről szóló direktívájára, a DORA-ra (Digital Operational Resilience Act). A rendelet, melyet idén január 17-étől kell élesben alkalmazni, uniós szinten szabályozza a pénzügyi szervezetek információs és kommunikációs technológiai rendszereivel szemben támasztott biztonsági követelményeket. Egyaránt tartalmaz előírásokat az irányításra, a kockázatkezelésre, a digitális működési reziliencia tesztelésére, valamint a külső szolgáltatók...

Read more

2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről

„ A közfeladatot ellátó szervek által vezetett közhiteles nyilvántartások rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség fogalmát, valamint joghatásait. A közhitelességet nem önállóan az egyes nyilvántartások viszonylatában, hanem a jogrendszer...

Read more

Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. december 17-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A tervezet célja, hogy a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtási szabályait tartalmazó önálló, új kormányrendeleti szintű szabályokat 2025. január 1-jével megalkossa. Ez alapján jövőben egy kormányrendelet fogja tartalmazni a kiberbiztonsággal összefüggő legfontosabb szabályokat.” Forrás: Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. december 9.

Read more

A neurotechnológiák és az Internet irányításának jövője

„1. A neurotechnológiák, amelyek elmossák a határokat elme, gép és valóság között, fejlődése várhatóan zavaros helyzetet fog teremteni fontos társadalmi-gazdasági jogok területén, az egészségügytől az emberi identitásig. Olyan kihívást jelentenek, mint amilyennel az emberiség még nem találkozott. 2. A neurotechnológia és az internetszabályozás metszéspontja nagyrészt feltáratlan terület a nemzetközi szakpolitikai napirenden. Ezek a technológiák nemcsak az agyi tevékenység közvetlen rögzítését vagy módosítását foglalják magukban, hanem az érzelmek és mentális állapotok értelmezését is olyan adatok alapján, amelyeket hordható eszközök, alkalmazások vagy MI-n alapuló...

Read more

Kibertér: az EU Tanácsa jóváhagyta a nemzetközi jog kibertérre való alkalmazásának közös értelmezéséről szóló nyilatkozatot

„A Tanács a mai napon jóváhagyta az EU és tagállamai által tett nyilatkozatot a nemzetközi jognak a kibertérre való alkalmazására vonatkozó közös értelmezésről. Az EU és tagállamai a nyilatkozatban rámutatnak, hogy a nemzetközi jog ezen a digitális területen változatlanul alkalmas a céljának betöltésére, és emlékeztetnek arra, hogy a kibertérben végzett tevékenységek során az államoknak eleget kell tenniük bizonyos szabályoknak és kötelezettségeknek. Megállapítják, hogy a rossz szándékú kibertevékenységeknek, többek között a zsarolóvírusok bevetésének léptéke, súlyossága, kifinomultsága és hatása is egyre nő, ami hatalmas...

Read more

Az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) gyakorlati kódexe egyedülálló lehetőséget kínál az EU számára (MI-jogszabály, AI Act)

„Hogyan kezeljék az általuk létrehozott potenciális kockázatokat azok a vállalatok, amelyek általános célú MI-modelleket (GPAI) - a ChatGPT-hez hasonló alkalmazások motorjait - készítenek? A mai napon (november 14-én) az Európai Bizottság MI-irodája közzétette a GPAI gyakorlati kódexének első tervezetét, amelynek célja, hogy választ adjon erre a kérdésre. A cikk írói ismert szakemberek. Yoshua Bengio Turing-díjas informatikus, akit széles körben a mesterséges intelligencia három „keresztapjának” egyikeként tartanak számon. Nuria Oliver az ELLIS Alicante Alapítvány igazgatója, és világszerte számos pozíciót tölt be az MI-irányítás...

Read more

Közzétették az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) gyakorlati kódexének első, független szakértők által írt tervezetét (MI-jogszabály, AI Act)

„Független szakértők bemutatják az általános célú mesterséges intelligencia (General Purpose AI, GPAI) gyakorlati kódexének első tervezetét, amelyet a jövő héten mintegy 1000 érdekelt féllel vitatnak meg. Az MI-iroda az érdekelt felek számára célzott kérdésekkel és válaszokkal segíti elő a vonatkozó MI-jogszabály (EU AI Act) megértését. Az általános célú mesterséges intelligencia gyakorlati kódexének (General-Purpose AI Code of Practice) iteratív kidolgozása fontos mérföldkőhöz érkezett a szeptember 30-i start után, lezárva a 2025 áprilisáig tartó négy szerkesztési körből az elsőt. A kódex első tervezetét független...

Read more

Új technológiák az igazságszolgáltatás és a jogalkotás szolgálatában

„A november 4-5-én Budapesten megrendezett konferencia kiváló alkalmat kínált az új technológiák – így különösen a mesterséges intelligencia alapú eszközök és a videokonferencia – igazságszolgáltatásban való alkalmazása lehetőségeinek a megvitatására, amit a mesterséges intelligenciáról szóló, nemrég elfogadott új uniós rendelet különösen időszerűvé tesz. Az esemény célja annak feltárása volt, hogy e technológiák miként növelhetik a jogrendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és hozzáférhetőségét az unióban. A magas szintű szakértői konferencián a tagállamok képviselői mellett számos uniós és hazai szervezet szakértői vettek részt, hogy megosszák a...

Read more
Page 3 of 172 1 2 3 4 172