Skip to main content

Találat: jog

Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése

„Egy kiberbiztonsággal foglalkozó szakembernek Magyarországgal kapcsolatban egészen biztosan a kiberbűnözés visszaszorítását célzó Budapesti Egyezmény jut először az eszébe. Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezménye világszerte olyan referenciaként szolgál, mely a kibertér számos szabályozási hiányossága mellett szinte egyetlenként világos feladatrendszert szab a csatlakozó államok számára azzal kapcsolatban, hogy nemzeti jogukban hogyan kezeljék az egyre jobban elharapódzó kiberbűncselekményeket. Meg kell tehát becsülni ezt a megállapodást, mely felett azonban egyes vélemények szerint eljárt az idő, és ezért egyes keleti nagyhatalmak jelentős erőfeszítéseket...

Részletek

A keresési és böngészési előzményeket ne használják a hitelminősítéshez, az európai adatvédelmi biztos álláspontja szerint

„Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával. Az Európai Unió vezető adatvédelmi biztosa csütörtökön azt ajánlotta, hogy az olyan személyes adatokat, mint a keresési lekérdezések és az internetes böngészési előzmények, ne használják fel a hitelpontok és a hitelképesség értékeléséhez. Az ajánlást az európai adatvédelmi biztos szervezete (EDPS) dolgozta ki, amely az EU mellett működő független ügynökség, és "a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi kérdésben" ad tanácsot...

Részletek

Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? – 1. rész: ami bejött

„A jogi technológiával foglalkozó weboldalak és tanácsadó cégek (például itt, itt, itt,  itt, és itt)  időről időre szinte kötelességszerűen teszik közzé jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy rövid, vagy középtávon melyek lesznek a meghatározó trendek a jogi informatika (Legaltech) területén. Érdekes olykor számvetést készíteni, hogy az elmúlt években milyen jóslatok hangzottak el, és ezek közül melyek látszanak beigazoldóni, és melyek nem. Blogbejegyzésem első részében azzal foglalkozom, ami - úgy tűnik - beigazolódik. 1. A távoli munkavégzést elősegítő technológiák erősödése Szinte mindegyik jóslat tartalmazza, hogy a...

Részletek

Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei

„Jelen tanulmány azt igyekszik bizonyítani, hogy a hazai adatvédelem és információszabadság, tehát az információs jogok története Magyarországon nem a nemzetközi változások hazai adaptációjának a következménye, hanem az információs jogok hazai alakulása olyan szerves fejlődés eredménye, amely a rendszerváltás utáni Magyarországon egy nemzetközi összehasonlításban is vezető, progresszív adatvédelmi és aktanyilvánossági rezsim kialakítását tette lehetővé. ” Forrás: Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei; Bán-Forgács Nóra; MTA Law Working Papers, 2021/15; 2021. augusztus 2. (PDF)

Részletek

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal közleménye a kémszoftver ügyben, hivatalból indított vizsgálatról

„Közlemény A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint „egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust” az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított. Az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a Hatóság egyéb információt nem közöl...” Forrás: Közlemény a kémszoftver ügyben, hivatalból indított vizsgálatról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal; 2021....

Részletek

Gondolatok a mesterséges intelligencia egyes polgári jogi kérdéseiről

„A tanulmány kezdő axiómája a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazása. A biztonságos alkalmazás egyik aspektusa a jogi biztonság, az a jogi környezet, amelyben a felmerülő jogi kérdések rendezésére alkalmazható keret-rendszer áll rendelkezésre. A tanulmány a Semmelweis Egyetem projektjében fejlesztett mesterséges intelligencia alkalmazásának olyan polgári jogi problémáit vizsgálja, amelyek a mindennapi hasznosítás során merülhetnek fel. A tanulmány következtetése szerint a vizsgált mesterséges intelligencia szerzői műnek minősül és több védelmi forma is alkalmazható. A jogi szabályozás de lege ferenda kiegészítésre szorul a szerzői mű folyamatos...

Részletek

Felelősségteljes állami viselkedés a kibertérben – Az ENSZ mint normaalkotó

„Az ENSZ mint normaalkotó Normatív megoldások keresése A kibertérben zajló akciókkal kapcsolatos egyik szembeötlő körülmény a cselekvők és cselekedeteik szabályozására szolgáló jogi keretek erősen korlátozott volta. A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban a kibertér nem valamiféle „digitális Vadnyugat”. Inkább arról van szó, hogy működése különleges jellegénél fogva sok újszerű technológiai és jogi dilemmát vet fel. Ugyanakkor itt is léteznek normák, jól kigondolt, világos szabályok az online terekben zajló konfliktusokra, a követendő vagy tiltott magatartásokra. A kibertér biztonságát, élhetőségét előmozdító szabályozórendszer kialakítása az utóbbi...

Részletek

Itt az ideje meghatározni, hogy mi is az a mesterséges intelligencia

„ A technológiai fejlődésével egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése. Az Európai Unió már kiadott egy mesterséges intelligenciát szabályozó kódexet, amely jogi pontossággal igyekszik meghatározni az MI fogalmát. Ez a rendelettervezet bizonyos technológiákat, elsődlegesen a gépi tanulás technológiáját tekinti kiindulási pontnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. Török Bernát az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában kifejtette: jó pár évvel korábban, amikor elkezdtek a mesterséges intelligenciával társadalmi és szabályozási szinten foglalkozni, akkor még csak nagyon általános...

Részletek

A Kormány 1494/2021. (VII. 23.) Korm. határozata a hazánknak járó európai uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekről

„1. A Kormány meghallgatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyzetértékelését az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések előrehaladásáról a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz Magyarországnak járó forrásainak felhasználásáról szóló helyreállítási terv kapcsán. A Kormány megállapította, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a Kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti. 2. A Kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kapcsán az Európai Bizottsággal folytatott...

Részletek

Péterfalvi Attila: az ügyfélkapus azonosítás az ellenzéki előválasztásnál nem vehető igénybe

„ Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket. - Május 25-én nyújtotta be a pedofil bűncselekmények elleni szigorúbb fellépésről szóló törvényjavaslatát Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella. Ebben van egy úgynevezett pedofilnyilvántartás, aminek az volna a lényege,...

Részletek
Page 32 of 170 1 31 32 33 170