Találat: jog

„ A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is, mert a szuverén államhatalom mellett létrejött egy pszeudo jogrendszer, amelynek szabályait jelenleg szinte csak a techóriások alkotják - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Budapesten. Schanda Tamás az Alapjogokért Központ (AK) által a digitalizáció és a nemzeti szuverenitás témájában rendezett konferencián közölte: ma bizonyos vállalati birodalmak olyan hatalmi monopóliumra tesznek szert, amely eddig állami jogosultság volt, és ezt a befolyást alig vagy szinte egyáltalán nem lehet ellensúlyozni. Példa nélküli...

gazdaság

Megalakult a Digitális Szabadság Bizottság

1

„ A bizottság feladata feltárni, hogy a technológiai cégek milyen hatással vannak a jogállam intézményeire és működésére, a személyes szabadságjogok érvényesülésére és az alapvető demokratikus normákra. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ez a bizottság az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb kihívására kíván választ adni a következő kérdésekben: képesek leszünk-e uralni a technológiát vagy a technológia uralja majd az életünket? A jog uralma érvényesül-e a technológiai vállalatok felett vagy a technológiai vállalatok a jog felett állnak? Képesek leszünk-e megőrizni személyes szabadságunkat a digitális térben?...

informatika

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP): a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés

„A mesterséges intelligencia alapjogokra gyakorolt hatásait elemezték szakértők február 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendezvényen Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője hangsúlyozta, a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés, mely markánsan kihat a versenyképességre is. A DJP ötéves történetét bemutatva a szakmai vezető elmondta: mára több mint 150 intézkedés, stratégia vagy védjegy bevezetésében működött közre az általa vezetett szervezet. Ezek arra szolgáltak, hogy a digitalizáción keresztül segítsék, adott esetben fejlesszék az állam működését, a felhasználói kompetenciát és a...

jog

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről. Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így...

gazdaság

A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra – beszámoló a konferenciáról

„Mára a Föld népességének 59 százaléka lett aktív közösségi média felhasználó, ezért a kapcsolódó jogi kihívásokra az eddigieknél gyorsabban kell válaszolni, például az alapjogok terén, amelyek esetében az állami mellett a magánszereplők is megjelentek – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Mára a mesterséges intelligencia (MI) által futtatott algoritmusok jogi, vagyis szabályozó szerepet is ellátnak. Hamisítatlan slágertémának nevezte a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra gyakorolt hatását megnyitójában az NKE rektora. Koltay András szerint a konferencia együttműködő partnere, az Alkotmánybírság munkájában értelemszerű...

informatika

Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása

2020. február 29.

„Ez a tanulmánykötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 2015-ben elnyert, Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései (K 116551) című kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás olyan időszakban zajlott, amikor mind a digitális kommunikációs környezet, mind annak jogi keretei alapvető változásokon mentek át. A 2015-ös Brexit-kampánnyal és a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal lezárult az a korszak, amiben a forgalomirányító szolgáltatások nagyrészt a digitális környezet pozitív szereplői voltak, innovatív megoldásokkal, amelyek segítenek a felhasználóknak eligazodni az információtengerben. A Trump-kampány után a...

gazdaság

Európa digitális jövőjének megtervezése: az Európai Bizottság adat- és mesterségesintelligencia-stratégiája

2020. február 24.

1

„A Bizottság ma mutatja be egy olyan, mindenki javát szolgáló digitális átalakulással kapcsolatos elképzeléseit és intézkedéseit, amely az európai értékek legjavát – a nyitottságot, a méltányosságot, a sokszínűséget, a demokráciát és a bizalmat – tükrözi. A Bizottság stratégiája olyan digitális megoldásokra épülő európai társadalmat vázol fel, amelyek az embert helyezik előtérbe. A stratégia emellett új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt, és támogatja az olyan, megbízható technológia kifejlesztését, amely a nyitott és demokratikus társadalom, valamint az élénk és fenntartható gazdaság erősödését szolgálja....

gazdaság

A közigazgatás nagy értékű adatkészleteinek megnyitása – az adatszolgáltatók szempontjai

2020. február 17.

„Az adatok nyílt adatként történő hozzáférhetővé tétele az EU-tagállamokban elengedhetetlen ahhoz, hogy kiaknázhassuk ezek lehetőségeit az európai társadalom és a gazdaság számára, például a kutatás gazdagításához, a döntéshozáshoz szükséges információkhoz vagy új termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez. A nyílt adatok hatása elsősorban alkalmazások révén valósul meg, és olyan tényezőktől függ, mint a költségek, az adatok minősége és dokumentációja, vagy a hozzáférés módozata. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a nyílt adatok hatásának további fokozása, az induló vállalkozások és a kkv-k piacra lépésének akadályainak...

egészségügy

A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra – konferencia

„Szervezők: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI), Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Időpont: 2020. február 27. Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ (1083 Budapest, Üllői út 82.) 08:15-9:00 Regisztráció I. Plenáris előadások 9:00-9:15 Megnyitó: Dr. Koltay András rektor, Nemzeti Közszolgálat Egyetem 9:15-9:35 Dr. Sulyok Tamás elnök, Alkotmánybíróság: Hogyan készül az Alkotmánybíróság az MI jelentette kihívásokra? 9:35-9:55 Dr. Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Algoritmusok és adatvédelem: Quo vadis? 9:55-10:15 Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Digitális...

informatika

Európai adatvédelmi irányelvek a közigazgatási intézmények számára a helymeghatározó adatok használatához

2020. február 9.