A Kormány 2017. I. féléves jogalkotási terve
Forrás: A Kormány 2017. I. féléves jogalkotási terve; Miniszterelnökség; 2017. február 22. (pdf)
Read moreTalálat: jog
A köz természete – új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban
„A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány – hagyományosan – rendkívül jogias jellegű. Ezen az sem változtat érdemben, hogy a magyar közigazgatás-tudomány legjelesebbjei (korábban Magyary Zoltán, a közelmúltban Lőrincz Lajos) időről-időre hangot adtak a közigazgatás egyoldalú jogi elemzésével kapcsolatos ellenérzéseiknek. Mindazonáltal a közigazgatás alapvetően jogtudományi módszerekkel, jogi megközelítésben történő elemzése kézenfekvő, hiszen „(...) a közigazgatás kérdései jogilag egyneműsíthetőek, illetve mechanizmusai a 19. század elejétől tudatosan jogra alapítottak”, azaz a tényleges gyakorlatban is ez a maghatározó. Egy nemrégiben közzétett felmérés adatai szerint a megkérdezett köztisztviselők...
Read moreIsmét elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartási törvényt
„Módosítva ismét elfogadta a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután Áder János köztársasági elnök az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia...
Read moreMegerősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett
„A közigazgatási perrendtartási törvény alkalmazásával rendkívüli módon megszilárdul a bírói kontroll a közigazgatás felett - jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Pécsen. Handó Tünde a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón az Országgyűlés által módosítva ismét elfogadott perrendtartási törvény újdonságairól azt mondta: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mulasztások, amelyek a bíróság előtt megtámadhatóak lesznek. Az azonnali jogvédelem intézménye komoly hatással lehet az ügyek kimenetelére, egyúttal rendkívüli felelősséget ró a bírákra –...
Read moreAz e-perek hatása
„Az elektronikus kapcsolattartás egyes eljárásokban 2016. júliusától kötelezővé vált. 2016. második félévében a civilisztikai peres ügyszakban az ügyek 40,57%-a indult elektronikus kapcsolattartás útján. Az e-perek kötelező bevezetése érdemi változást nem eredményezett az ügyek számában. A bírósággal az elektronikus kapcsolattartás kötelező a * jogi képviselővel eljáró fél, * belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, * közigazgatási szerv részére 2016. július 1. napjától a csőd – és felszámolási eljárásokban, a polgári -, gazdasági-, közigazgatási-, munkaügyi perekben. Az érkezett ügyek 40,57 %-a elektronikus kapcsolattartás útján indult a...
Read moreA területfejlesztés intézményrendszerének változása Magyarországon
„...2015 decemberében jelentek meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első felhívásai, mellyel kezdetét vette a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak területi operatív programjaiban dedikált forrásainak felhasználása. A felhívások megjelenését megelőzően, a rendszerváltást követően sokadik alkalommal, a területfejlesztés intézményrendszerének teljes átalakítására került sor, azonban az eljárásrend részletszabályai csak a közelmúltban kezdtek véglegesedni. Jelen tanulmány a területfejlesztés intézményrendszerének változását mutatja be a rendszerváltástól napjainkig, kiemelten fókuszálva a szubszidiaritás alapelvének érvényesülésére az intézményrendszer felépítésében és döntéshozatali mechanizmusában...” Forrás: A területfejlesztés intézményrendszerének változása Magyarországon;...
Read moreFellebbez a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a Vodafone miatt
„Megfellebbezi a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) azt a közbenső bírósági végzést, amely felfüggesztette azon KDB-határozat végrehajtását, amely jóváhagyta a Vodafone kizárását egy közelmúltbeli állami mobilszolgáltatási tenderből. A tendert a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) írta ki, amely az eljárásból kizárta a Vodafone Zrt.-t, a mobilszolgáltató szerint „túl alacsony árajánlatra hivatkozva”. A KEF az eljárás nyertesével, a Magyar Telekommal február 6-án megkötötte a szerződést. A Vodafone jogorvoslati kérelmét a KDB 2017. január 17-én elutasította, így lezárult a szerződéskötési tiltás, és ezzel az időponttal megnyílt az...
Read moreKúria: tisztázni kell a a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos alapvető fogalmakat
„Az egykori Igazságügyi Palotában, a ma a Néprajzi Múzeumnak otthont adó Kossuth téri épületben tartott ülésen a főbíró megnyitójában kiemelte, a kezdeményezések, a kihívások, a választások, az új módszerek és a konzultáció éve után az újjáalakult Kúria 2017-ben működésének hatodik évét kezdi, és újabb változásra készül az intézmény. Utalt arra, hogy 2018-tól várhatóan új eljárásjogi kódexek határozzák meg a Kúria tevékenységének kereteit. „Lehetővé válik, hogy a Kúria visszatérhessen abba a kultúrkörbe, ahol a legmagasabb szintű igazságszolgáltatás mérlegelheti, mely ügyeket tartja a jogrendszer...
Read moreMegjelent az európai hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat
„Az Európai Bizottság 2017. január 10-én tette közzé az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelésére és a magánélet védelmére vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetét. A javaslat általános célja, hogy aktualizálja a 2002/58/EK irányelvet*, és annak hatályát kiterjessze az összes elektronikus hírközlési szolgáltatóra. A javaslat másik célja, hogy új lehetőségeket teremtsen az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a hírközlési adatok feldolgozása terén, egyúttal növelje a digitális tartalmak egységes piacába vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, ami az Egységes Digitális Piaci Stratégia (továbbiakban:...
Read moreRandevú a visszhangkamrában: a közösségi média hatalma/csapdája?
„Az interaktív digitális média, az internet elterjedése nyomán a politikai kommunikáció döntő változásokon ment át, és ez a tapasztalat ma már a mindennapoknak olyan mértékben a részévé vált, hogy a politikacsinálásra és a társadalom szerveződésére gyakorolt hatását senki nem kérdőjelezheti meg. A politikai kommunikáció megváltozása azt jelenti, hogy az információátvitel nem csupán a küldőtől a fogadóig terjedő „egyirányú utca”, hanem sokkal inkább nyitott párbeszéd, amelyben a politikai üzenetek fogadója egyidejűleg azok küldője is lehet, azaz az internet társadalmi méretekben lehetőséget nyitott a...
Read more
© 2025 eGov Hírlevél.