Skip to main content

Találat: közigazgatás: külföldön

Horizont 2020 a 2018–2020-as időszakban: 30 milliárd euró a társadalmi kihívások terén alkalmazott új megoldásokra és az áttörést jelentő innovációra

„Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra, hogy a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból rendelkezésre álló 30 milliárd euróból milyen ráfordításokat eszközöl a 2018–2020-as időszakban. A bejelentés szerint 2,7 milliárd eurót fordítanak az Európai Innovációs Tanács létrehozására. Az EU 77 milliárd eurós „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramja az európai tudományos kiválóságot hivatott elősegíteni, és finanszírozási forrásaival már több nagyszabású tudományos áttöréshez – például a Naprendszerünkön kívüli bolygók és a gravitációs hullámok felfedezéséhez – járult hozzá. A következő három évben a Bizottság...

Read more

Administratégia – Hogyan érjünk el sikereket közigazgatási vezetőként?

„Hogyan alkalmazhatóak a versenyszférában bevált menedzsmentmódszerek egy városi önkormányzatnál? Mit érhetnek el a stratégia alapján cselekvő, proaktív menedzserek a közszférában? Miért kell figyelembe vennünk az ügyfél-elégedettség szempontját a közigazgatásban? A jól működő közigazgatási intézmények egy ország gazdasági fejlődésének motorjai ügyfélbarát és kiszámítható környezetet teremtenek az állampolgároknak és intézményeknek az ügyintézéshez, a vállalkozásoknak pedig a tervezhető, versenyképes működéshez. Kelet-Közép-Európa országaiban azonban a rendszerváltás után elmaradt az ideális közeg megteremtéséhez szükséges átalakulás. Ehhez a reformhoz nemcsak a kreatív és tehetséges menedzserek és vezetők kellenek,...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 24.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR A személyre szabott diplomácia A digitális diplomácia korai időszakában a külügyi szakemberek, gyakorló diplomaták egyszerű „lineáris kommunikációs” eszközként karolták fel a közösségi médiumokat: úgy vélték, általuk üzeneteket gyárthatnak és továbbíthatnak az online közönséghez éppen úgy, mint más, korábbi tájékoztatási csatornákon, a rádión vagy a televízión át. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi médiumok, egyetlen közeg („közvélemény”) helyett valójában zárt „visszhang kamrák” ezreit takarják. Ahhoz, hogy a diplomácia üzenetei eljussanak a felhasználókhoz, valahogyan át kell törni ezeknek a...

Read more

A londoni önkormányzati közlekedési vállalat adatainak szabadon felhasználható, nyílt adattá tétele évente kb. 130 millió fonttal teszi gazdagabbá Londont

„A GovLab a londoni közösségi közlekedés működtetéséért felelős önkormányzati szervezet, a „Transport for London” (TfL) nyitott adatgazdálkodását elemző Deloitte-kutatás eredményét a TfL honlapján ismertető beszámolót szemlézi. A kutatási jelentés szerint az ingyenes, pontos és valósidejű nyílt adatok évente 130 millió font többletbevételt és megtakarítást generálnak. Az elérhetővé tett, 80-nál is több adatforrás mintegy 13 ezer fejlesztő számára vált közkinccsé. A TfL a nyílt adatokra épülő fejlesztéseken keresztül javítja az utazási minőséget, időt takarít meg az embereknek, támogatja az innovációt és munkahelyeket teremt....

Read more

Csökkent Magyarország teljesítménye a nyílt adatok területén – Jó Állam Jelentés 2017, Hatékony közigazgatás hatásterület

„Nyílt adatoknak vagy nyílt hozzáférésű adatoknak (open data) nevezzük azokat az információkat, amelyeket bárki szabadon megismerhet, felhasználhat vagy újrahasznosíthat. Ez a definíció szűkíthető a kizárólag a közigazgatást érintő információkra, de érthető olyan, a kormányzást érintő adatokra is, amelyeket a közigazgatás gyűjt vagy publikál. A nyílt adatok hozzájárulnak egy ország politikai, szociális és gazdasági fenntarthatóságának biztosításához is. Az utóbbi években publikált számos tanulmány hangsúlyozta a nyílt adatok fontosságát a gazdasági növekedés, az innováció, a termékek és szolgáltatások fejlesztése szempontjából. Ezek az előnyök nem...

Read more

Csíkszereda teheti majd fel Hargitát az „okos” megyék térképére

„Elkészült az intelligens megyék térképe, amelyből kiderül, hogy Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található. De mit is fed pontosan a smart city kifejezés, és mi kell ahhoz, hogy egy város intelligenssé váljon? Arról is érdeklődtünk, milyen „okos” tervei vannak a csíkszeredai önkormányzatnak. Kiindulásként: a smart cityben, azaz intelligens városban átgondoltan és innovatívan alkalmazzák a környezetkímélő és költséghatékony technológiákat annak érdekében, hogy kihasználva a település adottságait, csökkentsék a kiadásokat, élénkítsék a helyi gazdaságot, javítsák a lakók életminőségét. Romániában másfél éve jött létre...

Read more

Konferencia: Székelyföld digitalizálásában át kell ugrani 30 évet

„Elkezdődött már a Digitális Székelyföld építése, de még sok a munka, hangzott el a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT és Innovációs konferencián. A háromnapos rendezvényen több előadó is követendő elvként fogalmazta meg azt, amit a tavalyi konferencián Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád bejelentett, miszerint arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, mert ha csak lemásolunk máshol létező dolgokat, folyamatosan le leszünk maradva és csak felhasználóknak, piacnak leszünk jók. A szervező, mintegy 40 székelyföldi informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter elnöke, Bihari Béla...

Read more

Megkezdődött Sepsiszentgyörgyön az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencia

„Megkezdődött szerdán Sepsiszentgyörgyön Erdély legjelentősebb informatikai fóruma, az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferenciára olyan közismert előadókat hívtak meg, akik elősegíthetik a térség társadalmi és gazdasági fellendítését. A Digitális Székelyföldet építő, közel negyven informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter azért szervezi évről évre a konferenciát, hogy feltárja és aktívabban kiaknázza a digitális technológia lehetőségeit, ezt a tudást pedig Székelyföld fejlesztésére fordíthassák. A konferencián bemutatják a legújabb ágazati trendeket, sikeresen működő innovatív modelleket és a régió legjobb startup ötleteit. Ugyanakkor lehetőség adódik arra...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 16.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Digitális diplomácia: a versengő valóságértelmezések eszköze A digitális diplomácia, tehát az IT-eszközök mind szélesebb körű alkalmazása a külszolgálati munkában, kezdetben a közönségkapcsolatok témakörébe tartozott. A külügyminisztériumok olyan eszköznek látták a Facebookot, vagy a Twittert, amellyel egyre szélesebb külföldi lakossági csoportokat érhetnek el, ráadásul közvetlen módon. Később (részben a nemzetközi helyzet kívánalmai, másrészt a fejlődő technika adottságai folytán) a digitalizáció alkalmasnak tűnt akár a hagyományos diplomáciai eszköztár korlátozottságainak meghaladására. Az USA web alapú Iráni Virtuális Nagykövetségének elindítása, vagy az...

Read more

V4: új kiberbiztonsági hatóság felállításáról rendelkezett a lengyel miniszterelnök

„Korunk egyik legnagyobb kihívásának nevezte a lengyel miniszterelnök a telekommunikációs rendszerek ellen indított támadásokat. Beata Szydlo a hírt a harmadik Európai Kiberbiztonsági Fórum megnyitóján jelentette be Varsóban. Az utóbbi időben több Európai Uniós tagország vezetőjének hivatalában hoztak létre hasonló részleget, a digitális fenyegetések elhárításáért. A lengyel politikus kiemelte, hogy a telekommunikációs rendszerek ellen indított támadások korunk egyik legnagyobb kihívását jelentik. „Ma azért vagyok itt, mert úgy gondolom, hogy a kiberbiztonság a modern világ legfontosabb kihívásai közé tartozik. Az országok gazdaságát és stabilitását...

Read more
Page 143 of 228 1 142 143 144 228