Skip to main content

Találat: politika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 18.

Új kinevezéssel erősíti az USA Külügyminisztériuma a külföldi propaganda elleni harcot Diplomáciai hírek szerint Lea Gabrielle személyében veterán harci pilóta, egyben szakképzett hírszerző tiszt vette át a napokban az amerikai Külügyminisztérium egyik háttérben meghúzódó, de kulcsfontosságú szervezeti egysége vezetését. A „Global Engagement Center”-nek ugyanis meghatározó szerepet szánnak az „orosz dezinformáció, a terrorista üzenetforgalom, és a kínai propaganda elleni küzdelemben”. A minisztériumi osztály hivatalosan az amerikai külpolitika „ellen-propaganda” tevékenységének átfogó koordinációjáért felel. A nehezen lefordítható nevű egységet eredetileg a különböző nemzetközi terrorszervezetek online...

Részletek

Hogyan hozzunk jó döntéseket? – A részvételi demokrácia jó gyakorlatai Barcelona és Helsinki példáján

„A február 22.-én a Cervantes Intézetben megrendezésre kerülő műhelykonferencián az érdeklődők a részvételi demokrácia két bevált, innovatív gyakorlatát, a Barcelonai Önkormányzat IT-részlege által fejlesztett, nyílt forráskódú Decidim (mi döntünk) szoftver magyar változatát és a Helsinki Önkormányzatnál létrehozott részvételi társasjátékot ismerhették meg, valamint megtudhatták, milyen előnyökkel járhat a két közigazgatási innováció alkalmazása a magyar viszonyok között (1. ábra). A program az eDemokrácia Műhely Egyesület “Önkormányzati integritás megerősítése” című projektjének részeként valósult meg. A rendezvénynek nem csak a témája volt innovatív, hanem lebonyolítása is,...

Részletek

E-személyivel is kiváltható a gyógyszer

„Mostantól az összes patikában kiválthatjuk az orvos által felírt gyógyszert elektronikus személyi igazolvánnyal a tajkártya helyett – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az egyszerűbb megoldás annak köszönhető, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) több mint 82 ezer kártyaolvasót bocsátott a közfinanszírozott egészségügyi intézmények rendelkezésére. A kártyaolvasókkal könnyen kiolvassák az e-személyin tárolt tajazonosítót; ez a megoldás mostantól az ország mind a 3200 patikájában elérhető. – Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér bevezetése idején az ÁEEK térítésmentesen biztosított kártyaolvasókat a közfinanszírozott intézményeknek,...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 25.

A hét kérdése: alkalmas-e a digitális diplomácia a bizalomépítésre? Szakértői berkekben a korábbi évek eufóriája után most mintha a kétkedés hatalmasodna el a külügyminisztériumok háza táján, már ami az Információs és Kommunikációs Technológiák forradalmi jellegét, diszruptív potenciálját illeti a. Sokat idézett e-diplomáciai szakértőnk, az Oxfordban kutató Illan Manor a héten tovább feszegeti a digitális technológiák külügyi alkalmazásának határait. Kiábrándultságról azonban, úgy vélem, nincsen szó: csupán a józan ész kapja vissza jogos helyét a szakmai gondolkodásban. Erősödik a felismerés: csodaszerek nincsenek; az új...

Részletek

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, további fejlesztésekről, a kutatási tevékenység megújításáról nyilatkozott

„További fejlesztéseken, köztük a kutatási tevékenység megújításán dolgozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektori tisztségét tavaly szeptembertől betöltő Koltay András. A Tisza István Program elindításával az egyetem fejlődésének új szakaszába lépett, amely a minőséget és a nemzetközi versenyképességet helyezi a középpontba. Koltay András az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy a Ludovika Campus fejlesztése is folytatódik, további építkezésekkel, és azzal a céllal, hogy ne csak egyetemi képzőhely legyen, hanem kulturális centrummá is válhasson. A rektor hangsúlyozta: erős alapokkal rendelkező intézmény élére került fél...

Részletek

Az innovációra fordított uniós pályázati források felhasználásának hatékonysága helyi szinten nehezen mutatható ki

„Az uniós pályázati források jelentős hatással vannak a magyar gazdaságra, illetve a városok fejlődésére. A források egyik célja az innováció támogatása, ennek ellenére kevés kutatás foglalkozik innovációra gyakorolt hatásuk vizsgálatával, vala- mint a területi eloszlásukkal. A tanulmányban a 2004–2017-es időszakban Magyarországon meg- ítélt, illetve kifizetett, innovációs tevékenységre fordítható uniós társfinanszírozású pályázatok eredményeit mutatjuk be országos és helyi szinten. A kutatás fő kérdése, hogy létezik-e valamilyen helyi mintázata az innovációs forrásoknak, vala- mint helyi szinten milyen mértékben mutatható ki ezeknek a hatása. A...

Részletek

Még lehet új ötlettel jelentkezni, vagy csatlakozni a most alakuló URBACT akciótervezési városhálózatokhoz

„Még lehet új ötlettel jelentkezni, vagy csatlakozni azokhoz a most alakuló URBACT akciótervezési városhálózatokhoz, amelyek közül a program huszonhármat fog támogatni. A pályázati felhívás részleteiről, az URBACT-részvétel kínálta lehetőségekről tartott információs napot a Lechner Tudásközpont 2019. február 5-én, a Kortárs Építészeti Központban. Bár Magyarország nem áll rosszul az URBACT programban résztvevő városok számát tekintve, jó lenne, ha minél több hazai önkormányzat részesülne – partnereivel együtt – abból a tanulási folyamatból, amit a program kínál – hangzott el február 5-én az URBACT infónapján,...

Részletek

Realista jövővízió – A városkormányzás egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője

„A szerző a jövővízióra épülő városfejlesztési/stratégiai dokumentumok sorát szembesítette a vízióalapú vezetéssel, jövőképalkotással foglalkozó általános szakirodalom tanulságaival és saját terepmunka-tapasztalataival, hogy mindezt a városfejlesztési térre alkalmazva sokoldalúan igazolhassa: a városkormányzás tervezési praxisának kulcsfontosságú elemeként kell tekinteni egy stratégiai dokumentumba foglalt realista jövővízió megalkotására. Nemzetközi és hazai települési gyakorlatok bevonásával tekinti át a legfontosabb kérdéseket: mit jelent egy realista jövővízió, milyen szempontokat érdemes mozgósítani, amikor hozzáfognak a megteremtéséhez, mik a legfontosabb jellemzői, milyen praktikus megfontolásokat kell figyelembe venni egy tervezői gondolkodásmód részeként, s...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 11.

Valójában semmi okunk sincs az álhírektől való páni rettegésre – véli az „álruhás közgazdász” Az álhír, a (digitalizált) média manipuláció toposza nem veszít semmit népszerűségéből. Miközben a fake news-jelenség drámai, negatív perspektíváit hangsúlyozó megszólalások vannak túlsúlyban – legyen szó médiaszakemberről, civil aktivistáról, nemzetbiztonsági „vonalon” mozgó szakértőről (hogy ilyen finoman írjuk körül azokat, akik hivatásszerűen foglalkoznak az információs hadviselés kérdéseivel) – időről időre akad egy-egy disszonáns hang a sokaságban. A közelmúltban érdekes írásban foglalta össze érveit, a felkorbácsolt közhangulat lehűtésének céljával, a nyugati...

Részletek

Az Európai Bizottság a digitális ipar határozottabb fellépését sürgeti az álhírek és a félretájékoztatás ellen

„Az Európai Bizottság ma közzétette a 2018 októberében elfogadott félretájékoztatás elleni gyakorlati kódex aláíró feleinek első jelentéseit. A Bizottság üdvözli az elért eredményeket, azonban a közelgő 2019. évi uniós választások fényében további erőfeszítések megtételére szólította fel az aláírókat. A Google, a Facebook, a Twitter, a Mozilla és a reklámipart képviselő szakmai szövetségek benyújtották első jelentéseiket arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a félretájékoztatás elleni gyakorlati kódexnek való megfelelés érdekében. Az elmúlt időszakban történtek előrelépések, különösen a hamis felhasználói fiókok törlése és az álhíreket...

Részletek
Page 161 of 174 1 160 161 162 174