Skip to main content

Találat: politika

Kína a Pax Americana kihívója

„Az amerikai világrend A Szovjetunió szétesésével először egyértelmű amerikai hegemónia, majd a 2000-es évektől egy olyan sokpólusú világrend alakult ki, amelyben az USA egyértelműen továbbra is az első maradt. A 2010-es években nagyon sokat írtak és beszéltek arról is, hogy Európa és az euró hogyan ellenpontozza az USA-t és a dollárt, de arról is, hogy a BRICS országcsoport miként emelkedik fel újra. Utóbbi rövidítés tökéletesen szemlélteti a többpólusú világrendet. Amíg a világ egészének csendőre az USA, addig regionálisan a gazdasági és politikai...

Read more

Jogszerű-e az OSINT, azaz a nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése?

„Az OSINT fogalma, használata és korlátai Az OSINT (open source intelligence) nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése, információvá történő feldolgozása és szolgáltatása a megrendelő számára tudás formájában. Számos más definíciója is létezik, a hagyományos és az újabb megközelítés abban különbözik, hogy az adatok elérése jogszerű-e, engedélyezett-e, avagy nem feltétlenül az. A modern angolszász felfogás inkább arra hajlik, hogy ami mindenki számára elérhető, az bizonyos határok között fel is dolgozható. A klasszikus OSINT források különböző megjelent könyvek, tudományos publikációk, konferenciák előadásanyagai és hasonló nagyon...

Read more

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): minden, amit tudni kell a technológiai óriáscégek működésének szabályozásáról

„A Google-nek, a Facebooknak, a TikToknak és a többi hasonló vállalatnak is eleget kell majd tennie európai működése során az új előírásoknak, amelyek az eddigi legjelentősebb kísérletet jelentik az online tér megtisztítására. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) első szakasza már ezen a héten hatályba lép, ez része az Európai Unió azon törekvéseinek, amelyek keretében szabályozni kívánják a technológiai óriáscégek működését. A DSA-ban foglalt szabályok péntektől lesznek érvényesek a különböző közösségi platformokra nézve. A blokk célja a felhasználók biztonságának garantálása az interneten,...

Read more

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): mától sokkal nagyobb átláthatóságot követel meg az EU az IT-cégektől

„A világ legnagyobb techcégei mától kezdve egy olyan európai uniós törvénnyel szembesülnek, amely örökre megváltoztatja az internetet - az eddiginél nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel meg az olyan nagy platformokat üzemeltető cégektől, mint a Meta, a TikTok, az X, a Google, az Apple és az Amazon. A nagy online platformoknak és keresőmotoroknak meg kell felelniük az uniós digitális szolgáltatási törvénynek, amely az online gyűlöletbeszéd és dezinformáció elleni küzdelmet célzó mérföldkőnek számít. Az új szabályok betartatása azonban valószínűleg kihívást jelent majd. Több éves...

Read more

A mesterségesintelligencia-rendszerek katonai alkalmazásának előnyei és veszélyei

„A védelmi ágazatban mesterséges intelligenciával támogatott eszközök szédítő sokasága van fejlesztés alatt vagy már használatban. Bécsben egy találkozót tartottak a mesterséges intelligencia védelmi iparágban betöltött szerepéről, amelyen a gyártók mellett politikusok és szakértők is részt vettek. A megnyitót az osztrák külügyminisztérium leszerelési igazgatója, Alexander Kmentt tartotta, aki nem kertelt: "Az emberiség egy abszolút kritikus jelentőségű küszöb átlépése előtt áll." Szerinte a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az azt szabályozó szabályozás. "Ez az ablak gyorsan bezárul". Az emberek a fegyverek önálló, gépek általi...

Read more

Hogyan szabályozhatunk valamit, amit nem is ismerünk? (A Collingridge-dilemma működés közben)

„A technológiaszabályozással foglalkozók körében régóta ismert a Collingridge-dilemma. Ennek az a lényege, hogy amikor egy technológia megszületik, de még nem terjed el, nincsen kellő tapasztalat a szabályozásához, nem ismerjük az összes kockázatot és veszélyt, amiket kezelnünk kellene. Amikor pedig kifejlődik, elterjed és már láthatók a kockázatai, akkor pedig már különböző okok miatt, főként azért, mert bizonyos folyamatokat nem lehet már visszafordítani, befolyásolni, nagyon nehéz felette kontrollt gyakorolni és hatékonyan szabályozni.  A közelmúlt technológiai változásai és a rájuk adott szabályozói válaszok remekül illusztrálják a...

Read more

„A sorsunk közös.” Falvak és iskolák

„A neveléstudományi, szakpolitikai és pedagógiai-szakmai viták időről időre felbukkanó témája a (falusi) kisiskola, leginkább fenntarthatósága,előnyei-hátrányai kerülnek fókuszba. Tanulmányunk elsőként azokat a hazai történéseket, oktatáspolitikai irányokat tekinti át, melyek alapvetően befolyásolták az alapfokú intézményhálózat, főként falusi, alacsony tanulólétszámmal működő intézmények helyzetét. Az írás második része egyeset tanulmány, ami két kistelepülés oktatást érintő összefogását mutatja be, ami az ezredforduló előtt indult annak érdekében, hogy mindkét faluban fennmaradjon az általános iskola. Az esettanulmány vizsgálja, hogy az iskolát körülvevő aktuális társadalmi és oktatáspolitikai környezet miként befolyásolta...

Read more

Átalakító hatású innovációs politika Ausztriában, Finnországban és Svédországban

„Mit mondanak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek az átalakulási és az innovációs politika összekapcsolásáról? A kormányok egyre inkább kutatási és innovációs (K+I) politikát alkalmaznak a gazdasági és társadalmi változások előmozdítására. Az e politikák és a társadalmi-technikai átalakulások közötti empirikus összefüggést azonban továbbra sem tárták fel. A jelentés a Covid19 utáni Next Generation EU keretében kezdeményezett osztrák, finn és svéd helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összehasonlításával vizsgálja ezt a kapcsolatot. A jelentés jelentős eltéréseket állapít meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalma, folyamata és...

Read more

35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul

„A héten lezárul a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, a pályázat szeptember közepén jelenik meg - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a tárca keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa, Európában pedig a legjobb 10 ország közé kerüljön, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot. A program keretében írják ki a Fókuszterületi innovációs projektek...

Read more

Magyar űrhajósprogram: 2024-es indulással számolnak, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle

„A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként hirdették meg a nemzeti kutatóűrhajós-programot, a Hunort (Hungarian to Orbit). A magyar űrhajós útját 2024-re tervezik, de sok szempont befolyásolhatja az indulást. A kiképzés részeként a négy jelölt az elmúlt hetekben szárazföldi és vízi oktatást kapott. A programról Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyilatkozott. – Márciusban azt mondta, egy űrhajósnál nem elég, sőt nem is feltétlenül feltétel, hogy űrkutató legyen. Sokkal fontosabb, hogy olyan kiváló és különleges képességei legyenek mind fizikai, mind...

Read more
Page 86 of 195 1 85 86 87 195