Skip to main content

Találat: szakirodalom

Közigazgatási bíráskodás 2.

„A Kormány T/5241. számon nyújtotta be a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatát. A Képviselői Információs Szolgálat korábbi, 2016/47. Infojegyzete a közigazgatási bíráskodás jogtörténeti hátterét, szervezeti modelljeit, és a felmerülő szakmai véleményeket foglalja össze.” Forrás: 2019/8. Közigazgatási bíráskodás 2.; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat; 2019/8.; 2019. március 14. (PDF)

Read more

30 éves a World Wide Web!

„Tegyük fel, hogy a számítógépeken tárolt információk mindenhol összekapcsolódnak. Tegyük fel, hogy a számítógépemet programozva létre tudok hozni egy olyan teret, ahol minden mindennel kapcsolódni tud. Sir Tim Berners-Lee, inventor of the World Wide Web 1989-ben a világ legnagyobb fizikai kutatólaboratóriuma, a CERN, az ötletek és információk zsibongó tárháza volt, azonban az információkat egymással nem kompatibilis számítógépeken tárolták. Sir Tim Berners-Lee elképzelt egy olyan egységesítő struktúrát, amely lehetővé teszi az információk különböző számítógépek közötti összekapcsolódását, és megírta az „Információkezelés: Javaslat” (Information Management:...

Read more

Az üzleti döntéshozatalhoz felhasznált közigazgatási adatok értéke

„Az Amerikai Közgazdasági Társaság lapja, a Journal of Economic Perspectives aktuális számában megjelent elemzések egyike az üzleti döntésekben felhasznált amerikai közigazgatási adatok piaci értékének meghatározására tesz kísérletet (The Value of US Government Data to US Business Decisions). A szerzők megfogalmazása szerint az Egyesült Államok kormányzata a gazdasági és pénzügyi adatok, statisztikák, elemzések, előrejelzések „nagytermelője”. A közigazgatás az adatokat közjavakként gyűjti össze, rendezi és publikálja azokat a polgárok, kormányzati ügynökségek, kutatók, nonprofit szervezetek és üzleti szereplők részére. Mivel azonban a folyamat során pénzmozgásra...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 11.

A nyelv a kibertérben is fontos Sokszor írtunk már, a digitális diplomácia szakterületét definiálva, a terminológia kiforratlanságáról, néha egyenesen lazaságáról. Persze, ezzel nem vagyunk egyedül: gyakori helyzet az, hogy az egyes használók, politikusok, újságírók, kommentátorok és maguk a tudományos kutatók is eltérő jelentéstartalmakkal használnak egy-egy szakszót. A szabatos, jól átgondolt, pontos terminológia ráadásul nem csupán fogalmazásbeli elegancia kérdése. A nyelvi „nagyvonalúságnak” súlyos, akár politikai következményei lehetnek, ahogy erre az európai közdiplomáciai szakma egyik elismert kutatója, Shaun Riordán egy közelmúltban közzétett bejegyzésében rámutatott....

Read more

eIdő, avagy a szabadidő behálózása

„...A disszertáció elméleti összegzésre és empirikus elemzésekre épül. Az első, alapvetően a téma irodalmának és elméleti fejlődésének áttekintésére fókuszáló részben a kutatási kérdéshez kapcsolódóan egy általános,– az időfelhasználás változását feltételező – és több specifikus hipotézist fogalmaztam meg. Az elméleti keretezés során arra törekedtem, hogy rendszerezzem az emberi létezést determináló fő tényező, az idő szociológiai szempontú megközelítéseit, majd feltárjam az idő, a kultúra és az életmód kapcsolatát, illetve bemutassam a szabadidő történeti fejlődését. Dolgozatom főszereplői a generációk, vizsgálatuknak mélyen gyökerező hagyományai vannak a...

Read more

Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – II. rész

„Előző heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) esettanulmányát a Szlovéniában kiépített innovációs ökoszisztémáról, valamint az abban központi szerepet betöltő Ljubljanai Technológiai Parkról (LTP). Jelen írásban folytatjuk az innovációs ökoszisztéma és a technológiai park bemutatását az esettanulmányból, további részletekre kitérve. Szlovénia a függetlensége elnyerése (1991) óta folyamatosan építi ki innovációs támogató rendszerét, amit azonban sokáig töredezettség és bizonytalanság jellemzett, a közvetítő intézmények vegyes színvonalával és a fiatal vállalkozók rendszeres, következetes támogatásának hiányával együtt. Az igazán jelentős előrelépésre...

Read more

Állami szuverenitás és globális infrastruktúrák: Mit jelenthet a szuverén orosz Internet, ha megvalósul?

„Az orosz szuverén internettel, az erre irányuló orosz kormányzati törekvésekkel kapcsolatos híradások komoly visszhangot váltottak ki az elmúlt hetekben. (A témával mi is foglalkoztunk két héttel ezelőtti hírlevelünkben.) A hírek és gyorselemzések legtöbbször olyan címekkel interpretálták a meghirdetett célokat, hogy Oroszország saját internetet épít, vagy hogy Putyin „lekapcsolná” az internetről Oroszországot. A hírekben megfogalmazott egyszerűsített állítások több téves értelmezésre is okot adhatnak. Az atlantai Georgia Institute of Technology egyetem Internet Governance Project (IGP) kutatóműhelye saját oldalán bemutatott, az IGP keretei között készült...

Read more

Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében. (Politica és diszciplinarizálódás a felvilágosodás tudományosságában)

„...Jelen értekezés a statisztika és az államtudományok felvilágosodás kori helyzetét tárgyalja. A modern államfogalom megjelenése szükségessé tette az állam érdekének és a vele egyenértékű államrezon meghatározását. Az államrezon (ragion(e) di Stato) és a politikai tudás definiálásának igénye elsőként a gyakorlati politika (Staatskunst) és a politikai nevelés kontextusaiban vetődött fel. A fő cél itt még elsősorban a morálisan helyes és a közjót megvalósító kormányzásra való felkészítés. Az állam működését és az államérdek ismeretét ebben a késő reneszánsztól egészen a 18. század közepéig tartó...

Read more

Közszolgáltatások és térbeli koncentráció

„Térgazdaságtani szempontból a versenyképesség felfogható a térségek népességmegtartó és tőkevonzó, illetve munkahelyteremtő képességének jellemzőjeként. Ennek szellemében a területi versenyképesség a meglévő és fenntartható infrastruktúrán, az elérhető közszolgáltatásokon, valamint a meglévő foglalkoztatottsági színvonalon (és a mindezek által biztosított vonzó életkörnyezeten) is mérhető. A jelen tanulmány egyik alapkérdése az volt, hogy bizonyos közszolgáltatások fokozott jelenléte előidézi-e a gazdaság térbeli koncentrációját. Ennek szellemében tanulmányunkban áttekintést kínálunk a közszolgáltatások tipizálásáról és a területi versenyképességhez kapcsolódó irodalmáról; konceptualizáljuk a területi tőketípusok és a közszolgáltatások kapcsolatát; majd a...

Read more

A motiváció, a mozgásba hozás művészete. Informatikai technológiák alkalmazási lehetőségei a közigazgatási struktúrák fejlesztésében

„Tanulmányunkban többek között arra keressük a választ, mit tanulhat a magyar közigazgatás a tanulószervezetek eszmeiségéből, mennyire van jelen a mai magyar közigazgatásról, szervezéstudományokról való gondolkodásban, s legfőképp mely elemei játszhatnának kulcsszerepet a magyar közigazgatás megújításában, dinamizálásában, a közigazgatás „átlelkesítésében”. Emellett az informatika világából hozott innovációkkal, a blockchain-technológia lehetséges alkalmazási területeinek, lehetőségeinek bemutatásával kíván hozzájárulni Magyarország közigazgatási struktúráinak modernizációjához, fejlesztéséhez. A blockchain-technológia valóságos informatikai forradalmat indít el, amelyben az állam akkor maradhat versenyképes résztvevő, amennyiben élére áll az ilyen irányú fejlesztések alkalmazásának igazgatási...

Read more
Page 108 of 234 1 107 108 109 234