Skip to main content

Találat: szakirodalom

Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál

„Hazánkban a biometrikus útlevél 2006-os megjelenését követően egy évtizeddel később bevezetésre került az elektronikus személyazonosító igazolvány. Az új típusú okmányok megjelenésének oka a biztonsági paraméterek megerősítése mellett új funkciók bevezetése. Tanulmányomban elemzem az adatok tárolására alkalmas kártyák generációit és főbb jellemzőit, a passzív tárolástól a chipkártyákig, beleértve a biometrikus útlevelet is. Részletesen elemzem továbbá az elektronikus személyazonosító igazolvány adattartalmát, személyesadat-védelmét, és funkcióit (ePASS, eID, eSIGN), valamint az eID típusú okmányok biztonsági veszélyeit és védelmi lehetőségeit. A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó...

Read more

Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR)

„Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, ami a népességszámtól a pollenterhelésen át a sajtfogyasztási adatokig szinte mindenről tartalmaz információt hazánk településeiről. A maga nemében egyedülálló rendszerről Juhász Gézával és dr. Nagy Andrással, a TeIR vezető szakembereivel beszélgettünk. Milyen adatbázis a TeIR? Juhász Géza: A TeIR elképesztően sok adatot tartalmaz, most 690 millió darab egyedi adatérték van benne. A rendszer a magyarországi statisztikai adatok különböző változatos szempontok szerinti térképes, diagramos megjelenítésére jött létre. A TeIR-nek vannak...

Read more

Vége a válságperiódusnak, rövidesen egy „új aranykor” küszöbéhez érkezünk?

„A PwC hálózatához tartozó business+strategy szakportál egy 2002-ben megjelent könyv kapcsán szervezett és rögzített egy felettébb érdekes asztali beszélgetést, a résztvevők között a könyv szerzőjével, Carlota Perez gazdaságtörténésszel. A „Technológiai forradalmak és pénzügyi tőke: a buborékok és aranykorok dinamikája” c. könyv 15 éve jelent meg, de annál érdekesebb megvizsgálni, mennyire érvényesíthetők megállapításai napjaink tudományos-technológiai forradalmára és annak gazdasági hátterére. Perez tétele szerint az emberiség története nagy ciklusokon alapul. A nagy ipari forradalom óta négy nagy ciklust élhettünk meg, amelyeken belül mindegyikben megfigyelhető...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 6.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Digitális diplomácia 2.0, az (új) határ a csillagos ég A diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának első időszaka nyugodtan nevezhető forradalminak. Ebben az alapvetően hagyománytisztelő, hierarchikus intézményi struktúrákba szerveződő, minden váltástól idegenkedő szakmában a változás mértéke szinte hihetetlen. A közösségi média alig egy évtizedes tündöklése alatt az ENSZ tagállamainak 88 százaléka önálló oldalt nyitott a Facebookon, és csaknem 90 százalékuk jelent meg, valamilyen formában a Twitteren is. A nyugati világ külügyi szervezeteinek többsége hamar felismerte a közösségi médiumokban, az új...

Read more

760 ezer elektronikus személyit tiltottak le Észtországban váratlanul

„... mint kiderült, a kártyák jókora részének privát kulcsa gyorsan visszafejthető lehet a nyilvános kulcsuk ismeretében. Amennyiben például egy támadó félnek sikerül valamilyen módon leolvasni egy személyi igazolvány nyilvános kulcsát, akkor abból vissza tudja fejteni a kártyához tartozó privát kulcsot, ezután pedig az összes kormányzati rendszerben meg tudja személyesítenie a kártya tulajdonosát. ... A probléma csak azokat a személyi igazolványokat érinti, amelyeket 2014. október 16. és 2017. október 26. között állítottak ki. Bő 760 ezer kártyáról van szó, ami a lakosoknál lévő...

Read more

Hét hajtóerő a közigazgatás átalakításához – az IBM közigazgatási kutatóközpontjának ajánlásai

„Az IBM kormányzati ügyekkel foglalkozó központja (IBM Center for The Business of Government) működésének huszadik évfordulóján nagyszabású kutatási kerekasztalt szervezett 2017 tavaszán kormányzati szereplők, a tudományos élet és nonprofit szervezetek részvételével, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai és az alapvető trendek alapján azonosítsák azokat a fő hajtóerőket, amelyek sikeres és eredményes közigazgatási átalakításokhoz vezethetnek, a közszféra operatív vezetőinek címezve a megállapításokat és javaslatokat, munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében. Az IBM összegzésképpen mindent összevetve hét hajtóerőt azonosított, amelyeket – részletes kifejtve azokat – friss jelentésükben...

Read more

Digitális szegénység – Információs Társadalom, 2017. XVII. évf. 2. szám

„Az Információs Társadalom új, „Digitális szegénység” tematikus számának létrejöttét az „Újragondolt szegénység” címmel a Blinken OSA Archívum 2016. szeptemberében rendezett kétnapos konferencia szolgált, melyet abból az alkalomból szerveztek, hogy Kemény István irathagyatéka az OSÁ-ba került, és nyilvánosan kutathatóvá vált. Ugyan a digitális szegénység magyarországi természetrajzáról a konferencián csak egyetlen előadás – Rab Árpád előadása – hangzott el, nyilvánvaló, hogy ma már a szegénység vizsgálata sem lehet teljes, ha csupán a hagyományos életviszonyokra irányul. A digitális eszközök és szolgáltatások a szegény és kirekesztett...

Read more

Hogyan segítsük elő az innovációt a közigazgatás irányítási rendszerében?

„Az IBM Center for The Business of Government oldalán Prajapati Trivedi indiai professzor arra keresi írásában a választ, hogy a kormányzatnak miképpen lehetne elősegíteni az innovációt nem csak a támogatásra érdemesnek ítélt gazdasági és tudományos területeken, hanem magában a közigazgatási intézményrendszerben is. Az ugyanis ma már eléggé elterjedt, hogy az adott kormányzatok az innováció előmozdítójának szerepét szeretnék magukat – legalábbis meghirdetett célként – láttatni, de az erre fordított források – pénz és idő – nagy része a nem-kormányzati szervezetek innovatív tevékenységének ösztönzésére...

Read more

Vezetés a közjó szolgálatában. Közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment

„A könyv szerzői kollektívája arra vállalkozott, hogy összefoglalja a közszféra vezetői és vezetői utánpótlása számára szükséges kulcsfontosságú ismereteket. A közszféra hatékonysága, amelyre vezetőinek döntő befolyása van, az ország versenyképességének meghatározó tényezője. A kötet a közszférát az üzleti (verseny-) és a civil szférától megkülönböztetve szélesen értelmezi. Közszféra alatt azon szervezetek összességét érti, amelyek közszükségletet elégítenek ki. A közszükséglet pedig egy olyan sajátos társadalmi igény, amely a társadalom tagjainak többsége részéről felmerül, s amelyet közösségi (politikai) döntés alapján közösségi igénynek ismernek el, s ezért...

Read more

Administratégia – Hogyan érjünk el sikereket közigazgatási vezetőként?

„Hogyan alkalmazhatóak a versenyszférában bevált menedzsmentmódszerek egy városi önkormányzatnál? Mit érhetnek el a stratégia alapján cselekvő, proaktív menedzserek a közszférában? Miért kell figyelembe vennünk az ügyfél-elégedettség szempontját a közigazgatásban? A jól működő közigazgatási intézmények egy ország gazdasági fejlődésének motorjai ügyfélbarát és kiszámítható környezetet teremtenek az állampolgároknak és intézményeknek az ügyintézéshez, a vállalkozásoknak pedig a tervezhető, versenyképes működéshez. Kelet-Közép-Európa országaiban azonban a rendszerváltás után elmaradt az ideális közeg megteremtéséhez szükséges átalakulás. Ehhez a reformhoz nemcsak a kreatív és tehetséges menedzserek és vezetők kellenek,...

Read more
Page 144 of 233 1 143 144 145 233