Skip to main content

Találat: szakirodalom

Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át

„Tapasztalataink alapján a fordító-, tolmács- és terminológusképzéseink hallgatói akkor tanulják meg idegen nyelven sikeresen a jogi terminológiát, ha elsőként megismerik és tisztában vannak a magyar jogi terminusok által jelölt fogalmakkal. A jogi ismeretekről szóló bevezető kurzusok általános jogi ismereteket adnak, de nem foglalkoznak kiemelten a jogi terminusok megfeleltetésekor felmerülő olyan fogalmi kérdésekkel, amelyek a nyelvi közvetítők esetében különösen nagy kihívást jelentenek. E könyv a szerző gyakorlati és oktatói tapasztalataira építve ezt a hiány kívánja pótolni. Tartalma és szerkesztése alapján egyértelműen újdonság, mert...

Read more

Bevezetés a területfejlesztési jogba

„Ez a jegyzet elsősorban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán alternatív kurzusként tartott, Területfejlesztés című tantárgy ismeretanyagához kapcsolódik. Az alternatív kurzus célja, hogy a joghallgatók számára bemutassa a területfejlesztés fogalmát, alapvető jogintézményeit, a területfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tervezési ismereteket, annak érdekében, hogy a hallgató értelmezni és alkalmazni tudja a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat későbbi munkája során. A jegyzet elkészítése során arra is törekedtem, hogy azt más felsőoktatási intézmények – így különösen a gazdasági felsőoktatás intézményei, valamint egyes mérnöki képzések – is fel tudják használni...

Read more

Élő laboratóriumok (living labs): nyitott innováció megvalósítása a közszférában

„A Government Information Quarterly 34. számában Mila Gascó-Hernández katalán kutató az általa „élő laboratóriumoknak” (living labs) nevezett, a közszférában megvalósított nyitott innovációs megoldásokat és azokból levont tanulságokat mutat be. A bemutatott és elemzett gyakorlatok egyike a „Citilab” kezdeményezés Cornellà városában (Cornellà de Llobregat, Barcelona), a másik a fab atheneumok hálózata Barcelonában. Mindezt 14 félig strukturált interjú és egy fókuszcsoport kvalitatív elemzésén keresztül térképezve fel. A fab atheneum a nyilvános fab lab pontokat jelent Barcelonában. A fab lab – ami a digital fabrication...

Read more

Ha olvasásról van szó, a gyerekek inkább a könyvet választják, mint a táblagépeket

„Nem kell még sietni a könyvek lecserélésével e-könyvekre. Elég makacsul tartja magát az elképzelés, hogy a mai gyerekek sokkal szívesebben vesznek a kezükbe egy tabletet vagy egy e-book olvasót, semmint egy könyvet. Egy új kutatás szerint viszont ez nem feltétlenül van így. A szakemberek olyan négy és hat év közötti gyerekek szokásait vizsgálták, akik rendszeresen hozzáfértek olvasásra is alkalmas eszközökhöz, de kiderült, hogy ezeket az eszközöket alapvetően nem olvasásra használták. Még azok sem, akik naponta olvastak. A kutatás azt is megállapította, hogy...

Read more

Intézményi vállalkozások: intézményi újítások – létező intézmények kombinációjával

„Az intézményi változások utóbbi két-három évtizedben tapasztalható dinamikája, eddig nem ismert intézmények felbukkanása, ráirányította figyelmet a kérdésre, hogy miként jönnek létre új intézmények. A 90-es évektől kezdve a szakirodalomban megjelent egy új terminus technicus: az intézményi vállalkozás (institutional entrepreneurship), amelyet az egyének és szervezetek új intézmények létrehozására, a meglévők kardinális átalakítására vagy lerombolására irányuló céltudatos akciójaként definiálnak. A szerző az intézményi vállalkozások lényegét a korábban ismert intézmények új kombinációinak kialakításaként ragadja meg. A tanulmány a sharing economy példáján – az Uber és...

Read more

Mi a baj az okos város fogalmával?

„Mi a baj az okos város fogalmával? Központosítás-párti, a technológiától remél megváltást, különböző településekre hasonló megoldásokat tukmálna rá, univerzalista, nagyváros-központú, üzlet-vezérelt. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalú, a mai okos város programok nagy része egyenlőtlenség-fokozó hatású, a polgárok ellenőrzésének magasabb szintjét teremti vagy teremtheti meg, a sebezhetőség növekedéséhez vezet, a könnyen bevezethető és alkalmazható megoldások miatt csökkentheti a lakossági aktivitást. A könyv az okos város irodalomban használt tipikus jellegzetességekből a ’jó várostól’ elvárt sajátosságokat formál. Az okos megoldásokkal élő város legyen...

Read more

A városi levegő kreatívvá tesz

„A város az emberi társadalom sajátos létmódja, mely nem következik az evolúciós előzményekből. A gyűjtögető, halászó, vadászó hordalét örökös vándorlást jelentett, aminek véget vetett a letelepedettséghez kötött átállás a mezőgazdasági termelésre. Város csak ott és akkor jött létre, amikor az együtt élő emberek egy csoportja kilépett a közösségi keretekből. A társulás közvetlen hálózata helyére közvetett kapcsolatok kerültek, melyek szerepek szerint különböztették meg és különítették el az embereket. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg a városlakók eredetileg törpe kisebbségéből többség lett. Ma már Afrika...

Read more

A közbizalom helyreállítása jó kormányzással (OECD)

„Az OECD kormányzati és területfejlesztési igazgatósága átfogó és széleskörű globális kutatáson alapuló jelentést adott közzé a közbizalom és a jó kormányzás kapcsolatáról Trust and Public Policy – How Better Governance Can Help Rebuild Public Trust címmel. Az OECD szerint a bizalomnak – vagy annak hiányának – kézzelfogható kapcsolata van a kormányzás hatékonyságával. Ennek ellenére a kormányok általában nem veszik komolyan az ebben rejlő lehetőségeket, illetve az ebből fakadó veszélyeket. A jelentés nem csal a közbizalomnak a szakpolitikai gyakorlatra irányuló befolyását vizsgálja, hanem...

Read more

Lőrincz Lajos élete és munkái

„Lőrincz Lajos professzor munkássága révén a Magyary-iskola egyik legfontosabb vonulatát, a komplex igazgatás-tudományi megközelítést élesztette újra és vitte tovább, hangsúlyozva a politikatudomány, a szociológia, a szervezés-és vezetéstudomány közigazgatásra vonatkozó nézeteit. Ezen kívül erőteljesen foglalkozott a közigazgatás alapintézményeivel, és ezen belül hangsúlyozottan a közigazgatás személyi állományával. Nagyon jelentősek volt a külföldi közigazgatás-tudomány bemutatására, és a külhoni, valamint a magyar közigazgatás-tudósok munkásságának feltárására tett erőfeszítései.” Forrás: Lőrincz Lajos élete és munkái; Koi Gyula; Államtudományi Műhelytanulmányok; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. évi 4. szám (pdf)

Read more

A Balanced Scorecard paradigma az egészségügyben

„Elméleti dolgozatunkban a Balanced Scorecard (röviden BSC) paradigma működését vizsgáljuk meg az egészségügyben. A dolgozatunk legelején ismertetjük BSC paradigmát, majd rátérünk arra, hogyan működik a gyakorlatban. Ezt követően olyan kutatásokat idézünk, melyek azt vizsgálták miként is működik a BSC a nemzetközi egészségügyben. Bemutatunk: angol, amerikai, svéd és spanyol kutatásokat. Majd áttekintjük az itthon e témakörből végzett releváns kutatásokat, illetve röviden kitérünk a hazai jogszabályokra. A dolgozat utolsó részében pár alternatív kutatási területet vázolunk fel, illetve érvelünk a BSC paradigma hazai bevezetése mellett.”...

Read more
Page 158 of 233 1 157 158 159 233