Találat: szakirodalom

2016. október 2.

„A Világbank második kiadásban jelentette meg a „Hatáselemzés a gyakorlatban” (Impact Evaluation in Practice) c. kézikönyvét. A kézikönyv átfogó és könnyen érthető módon mutatja be a hatáselemzést, szakpolitika-alkotóknak és gyakorlati fejlesztési szakembereknek egyaránt. Az első kiadás 2011-ben jelent meg, és vált széles körben használttá tudományos és fejlesztési műhelyekben egyaránt. A könyv valós példák sokaságával mutat be gyakorlati útmutatást a hatáselemzések megtervezéséhez és megvalósításához. Az olvasó elsajátíthatja a hatáselemzést és annak legjobb használati módját a tényalapú (evidence-based) tervezésű programokhoz és szakpolitikákhoz. A frissített...

Internet

Elkészült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia egyeztetett címszólistája

2016. október 2.

„Csaknem hároméves előkészítő munka, számos műhelyvita és még több közvetlen egyeztetés nyomán elkészült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia egyeztetett címszólistája. A projekt a Jogtudományi Intézet legjelentősebb vállalkozása, amelynek célja a magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának minél szélesebb közönséghez való eljuttatása. A projekt honlapjáról letölthetők a projektterv részletei, a címszólisták és a szerzői útmutató” Forrás: Elkészült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia egyeztetett címszólistája; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; 2016. szeptember

közigazgatás: külföldön

A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban

2016. október 2.

„A francia közigazgatás a világ nagy közigazgatási rendszereinek egyik modellképző eleme, ezért fejlődésének trendjei, eredményei kihatással lehetnek a világ közigazgatásának fejlődésére, illetve a közigazgatás-tudományra egyaránt. E közigazgatási rendszernek számos olyan jellemzője van, melyek történetileg kialakulva ma is meghatározzák alapvető vonásait. Ilyen jellemző mindenekelőtt a forradalmi időkben kialakult jakobinusi centralizáció és annak napóleoni továbbfejlesztett és napjainkig érvényesülő változata. Ebben a centralizált közigazgatásban a helyi önkormányzatok államszervezetben elfoglalt helye, rendeltetése és alkotmányos mozgástere is sajátosan alakult. A más történelmileg kialakult rendszerekhez képest szűkebb autonómiával rendelkező rendszert több...

gazdaság

A Szépség és a Szörnyeteg – közigazgatás és vállalat

2016. október 3.

„A Walt Disney-mesefeldolgozás szegénylánya és elvarázsolt királyfija mindig önmaguk valósága és annak látszata közötti ellentmondással küzdenek. Pontosabban azzal a képpel, milyenként külső erők láttatni akarják őket. A mi régiónkban a közigazgatásra és a vállalatra gyakran osztanak hasonló szerepeket. A régvoltnak tűnő szocializmusban az állami vállalat a közösségi érdek elsődlegességének kifejezője volt a kárhoztatandó magántulajdonnal szemben. A rendszerváltást követően viszont a privatizált gazdasági társaság gyorsabb fejlődését a magántőke szerephez jutásától lehetett okkal várni az állami tulajdonban volt és rossznak minősült formációkkal ellentétben. Manapság látván, hogy az állami...

energia

Az okos mérés előírásai a villamosenergia-szektorban

„Az okos (intelligens) mérés Magyarországon ma még nem realitás, de nem is a tudományos-fantasztikus regények utópiája. Az alábbiakban a villamos energia szektorra koncentrálva igyekszem értelmezni, hogy mit jelent jogi szempontból az okos mérés, illetőleg ahhoz kapcsolódóan az okos hálózat (smart metering, smart grid). A mérésre vonatkozó követelményekhez szorosan hozzátartozik a számlainformációk szabályozása, hiszen az okos mérés átláthatóbb, a fogyasztó számára könnyebben értelmezhető számlainformációkat szolgáltathat, illetve jelentős tényező az energiaárak szabályozása is. E kérdésköröket azonban éppen csak érintem. A bemutatás során elsősorban a...

energia

Önkormányzati környezet- és klímavédelem német példák tükrében

„Az energiaügy (településrendezés, monitoring, közszolgáltatások), a víz- és hulladékgazdálkodás feladatai (vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés) a közlekedés (forgalomszervezés, közösségi közlekedés szervezése), a helyi adók (környezetterhelési és igénybevételi adók) területének az áttekintése (amiből itt csupán részleteket volt mód felvillantani) arra a következtetésre vezet, hogy az önkormányzatok környezetügyi kompetenciái körében Németországban már nem várható és nem is indokolt áttörés, hiszen máris rengeteg ilyen feladat és hatáskör létezik. Ahol növelhető az önkormányzatok szerepe – és ez Magyarországra éppúgy érvényes – az a megrendelői és szolgáltatói szerepkörben való...

energia

A megújuló energiák szabályozása Ausztriában (rövid bevezetés)

„Közismert tény, hogy a megújuló energiák az osztrák energiaellátásban máris nagyobb szerepet töltenek be a hazainál, ami részben a vízerő hasznosításának tudható be, amihez az ország földrajzi adottságai kedvezőbbek a mienknél. Emellett azt is látjuk, hogy a nyugati országhatárt elhagyva jóval több szélkerék forog, ahogyan a háztetőkre szerelt napelemek száma is nagyobb, mint nálunk. Kiindulópontom az a feltételezés, hogy ez nemcsak az adottságokon vagy az emberek gazdagságán, energiatudatosságán, környezeti érzékenységén, hanem a szabályozáson is múlik, ami a hazaitól alighanem eltérő. A vonatkozó...

jog

A klímavédelmi szabályozás helyi szintje

„A környezetvédelmi jogalkotás sajátossága helyi szinten, hogy a települési önkormányzatok a központi előírásnál szigorúbb követelményeket szabhatnak. Nem írhatnak elő azonban határértéket, nem tilthatnak generálisan a központi előírások szerint jogszerűen folytatható magatartásokat, s általában is tiszteletben kell tartaniuk a törvényi kereteket. A klímavédelem területén „tiszteletben tartandó” előírást a levegővédelemről, a településrendezésről, a távhőről szóló, s egyéb országos jogszabályok is tartalmaznak. Ezek alapján nem lehetséges, pl. a helyi emisszióval nem járó fűtési módok kikötése, a távhőre való csatlakozás előírása, illetve az arról való leválás...

Internet

Magyarország számokban, 2015 – Internet és OECD

2016. szeptember 25.