Skip to main content

Találat: szakirodalom

Mutató a postai szolgáltatások liberalizált piacához

A Consumer Postal Council nevű szervezet elkészítette aktuális jelentését, melynek címe The Postal Freedom Index. Az Index olyan tényezők elemzése után alakult ki, mint a piaci liberalizáció, a szolgáltatók tulajdonformája (magán vagy állami), a piacokon belüli verseny szintje, a szabályozottság szintje és az általános szolgáltatások. Forrás: Index of Postal Freedom, Consumer Postal Council, 2012. január 18. (pdf) Consumer Postal Council

Read more

Szervezeti hekkelés

A videó témái: * különböző típusú szervezeti kultúrák; * hogyan értsük meg azt a kultúrát, amelyben dolgozunk; * hogyan készüljünk fel a változásra. Előadó: Lloyd Taylor, a Google, LinkedIn és más vállalatok vezetője volt, amikor azoknak a gyors növekedés problémáival kellett megbirkózniuk. Forrás: Hacking Your Organization, Lloyd Taylor, InfoQ, 2011. január 13.

Read more

Közigazgatási teljesítmény – A közigazgatás külső hatékonyságának mérése – kutatási vázlat

„...Kutatási főkérdés: Hogyan mérhető a közigazgatási ún. belső illetve külső teljesítmény? Kutatási alkérdések: Alkérdés 1: Hogyan definiálható és modellezhető úgy a közigazgatás, hogy a közgazdaságtan számára kezelhető legyen? Alkérdés 2. Hogyan definiálható a közigazgatási teljesítmény és milyen szintjei, összetevői vannak? Alkérdés 3. Milyen eszköztárral mérhető a közigazgatási teljesítmény adott szintje és fajtája? Alkérdés 4. Milyen specialitásai vannak a külső hatékonyság (társadalmi megítélés) mérésének? Alkérdés 5. Milyen gyakorlati mérési problémák jelentkeznek a külső hatékonyság mérésekor és hogy lehet ezt kezelni?”... Forrás: Közigazgatási teljesítmény...

Read more

A politikai informacionalizmus Magyarországon : Információ és állam 2.

„...Az e-book válogatása az IFTI keretei között készült tanulmányok, előadások és demonstrációk, illetve a gondola.hu hírportál számára készített írások (elemzések és hírösszefoglalók) alapján készült. ... Ez a könyv az információtudatos gondolkodás, illetve az információtudományos rendszerszemlélet könyve. E könyv igényességét tekintve átmenet a tudományosság és a leíró jellegű (szociológiai) ismeretterjesztő munka között. E könyv szereplői állami és társadalmi aktorok (személyiségek, intézmények), amelyek az élet kereteit biztosítják a jelenben, illetve a lehetséges jövők felvázolásához, kidolgozásához járulnak hozzá. Minden téma és szereplő az információval és...

Read more

Kockázatmegosztás a magán- és közszféra kapcsolatrendszerében

„Ha a személyekre használatos megosztó jelzőt az üzleti megoldások világára ki szabad terjeszteni, a Public-Private-Partnership (PPP) bizonyosan az elsők között nyeri el ezt a kétes címet. Kevés objektivitást tükröző megnyilatkozás hangzik el vele kapcsolatban, sokkal gyakoribb az indulatos elutasítása, vagy egyedüli megoldásként való aposztrofálása. Megesik, hogy ugyanabból a forrásból hangzik el egyik, majd egy-két év elteltével a másik minősítés is. Ez a dolgozat igyekszik elkerülni minden szubjektív véleménynyilvánítást – igaz, kevésbé a legkritikusabb megéri - nem éri meg dilemmát firtatja – inkább...

Read more

Az állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben

„Az elemzés logikai felépítését tekintve az alábbi kauzalitásra épül: A digitális szakadék létezik, és ez hosszú távon is problémát okoz a gazdaság fejlődése (versenyképesség) és az esélyegyenlőség szempontjából. A digitális szakadék kialakulásának különböző magyarázó tényezői között szükséges elem az infokommunikációs infrastruktúra, melynek hiányában nem lehet „felszámolni” a digitális írástudatlanságot. Disszertációmban az intézményi közgazdaságtani szemléletből kiindulva mutatok képet a magyarországi elektronikus hírközlő hálózat fejlődéséről, és a fejlesztéseket állami oldalról ösztönző/felügyelő intézmények tevékenységének hatásairól. Bemutatom, hogy az államigazgatásban a területért felelős aktorok mely fejlesztési...

Read more

Közigazgatási informatikai rendszerek informatikai biztonsági kérdései

„KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA Kutatómunkám megkezdésekor az alábbi hipotéziseket állítottam fel: A közigazgatási szervezetek informatikai rendszereinek informatikai biztonsága mind szabályzói oldalról, mind a működtető humánerőforrás szemléletmódjából adódóan nem kielégítő. A közigazgatási informatikai rendszerek veszélyforrásai a támadók módszereit, eszközeit és motivációit tekintve nem különböznek a vállalati informatikai rendszerek elleni fenyegetésektől. A közigazgatási informatikai rendszerek esetében, az azokban alkalmazott operációs rendszereket tekintve nem hátrányosabb a nemzetközi trenddel ellentétben a zárt forráskódú operációs rendszerek további alkalmazása. A közigazgatási informatikai rendszerek biztonságának megteremtéséhez szükséges védelmi megoldások ugyanazok,...

Read more

A kormányzati rendszer és a globális versenyképesség : A fejlesztő állam perspektívája

„Ez a tanulmány a globális versenyképességről szóló nemzetközi felmérések alapján a hazai közintézmények teljesítményét vizsgálja az új uniós paradigma szerint, amely a GDP helyett a „társadalmi haladás” (social progress) fogalmát tekinti alapvető mércének. Az utóbbi évtizedben a nemzetközi társadalomtudományban jelentős fejlődés történt az állami és kormányzati, vagy a még szélesebb értelemben vett közintézményi működés pontos leírásában és teljesítményének megítélésében. A kibontakozó új elméleti vizsgálat egyben szükségképpen komparatív is, tehát hozzásegít bennünket a hazai helyzet jobb felméréséhez a hasonló helyzetű környező államokkal való...

Read more

Miniszteri fluktuáció és intézményi változások Magyarországon 1990–2010

„A rendszerváltozás utáni első kormánytól (Antall-kormány) a Bajnai-kormányig vizsgálja az írás a 139 fő miniszter kinevezésének és elbocsátásának, illetve a 204 pozíció betöltésének dinamikáját. A politikai rendszer jellemzői, intézményi változásai eltérő miniszteri típusokat kívánnak, és e típusok elkülönülnek a kormányon belüli helyzetük, többek között fluktuációjuk szempontjából is. Az írás bemutatja, hogy a változó intézményi kontextus nyomán, a 20 év során eltérő arányban találunk politikus és szakértő minisztereket, és változatos kinevezésük és elbocsátásuk, lemondásuk mintázata is. A magyar kormányok az elmúlt húsz évben...

Read more

Adminisztratív politika a 2000-es évtizedben

„A tanulmány a kormányzati szint „alatti” szervezeti populáció, az ún. ügynökség-típusú szervezetek strukturális jellemzőinek időbeli alakulását vizsgálja. A 2002–2009 közötti idő- szakot felölelő empirikus elemzés fókuszában két kérdés áll. 1. Kimutathatók-e a 2000-es évtizedben az ügynökség-típusú szervezetekre irányuló adminisztratív politika vonatkozásában valamiféle mintázatok vagy trendek, és ha igen, milyenek? 2. E mintázatok – végső soron a kormányzatnak a vizsgált szervezetrendszerre vonatkozó adminisztratív politikája – milyen módon reagáltak a 2006-ot követő pénzügyi és politikai válságjelenségekre? Kimutathatók-e, és ha igen, milyen módon és mértékben,...

Read more
Page 216 of 226 1 215 216 217 226