Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az NHH Tudásmenedzsment stratégiája, megvalósításának tapasztalata

„Kalmár Béla, az NHH Tudásmenedzsment programjának vezetője „Az NHH Tudásmenedzsment stratégiája, megvalósításának tapasztalatai” címmel tartott előadást... Az NHH esetében több kivételes körülmény segített abban, hogy egy sikeres tudásmenedzsment program útjára indulhasson. Ezek közül kiemelkedő fontosságú, hogy kiszámítható volt az intézmény finanszírozása, ez nyilvánvalóan nagyban megkönnyítette a hosszú távú tervezést. Továbbá nem elhanyagolható az a tény, hogy egy csúcstechnológiás környezetben szabályozó szerepet betöltő szervezetben egy-egy szakterületnek átlagosan egy specialistája van, így az nehezen helyettesíthető. Ez még inkább felértékeli az egyébként is a legjelentősebb...

Read more

A kórházi tulajdonformák hatása a hatékonyságra Németországban

„Német kutatók elemzése szerint a köztulajdonban lévő kórházak szignifikánsan nagyobb hatékonysággal működnek más tulajdonformában lévő intézményeknél, és különösen a magán profitorientált kórházakra jellemző az alacsonyabb hatékonyság. Az utóbbi években az egészségügy számos területén hajtottak végre reformokat Németországban. A kórházi szektorban a növekvő költségnyomás hatására végbement reformok fő célkitűzése a kiadások fenntartható szinten tartása volt. A két legjelentősebb változás a 2003-as és 2004-es években kezdődő átállás a DRG finanszírozási rendszerre mintegy 1800 aktív kórházban (amitől a németek is elsősorban hatékonyságjavulást reméltek), illetve a...

Read more

Társulási vagy megszűnési kényszer: Közoktatás-szervezés a többcélú kistérségi társulásokban

„A tanulmány első része összegzi azokat a körülményeket, amelyek az ezredfordulót követő években lépéskényszert teremtettek az önkormányzati intézményfenntartásban, azon belül is a közoktatásban és különösen a kistelepülések körében (demográfiai erózió, forráskivonás). A második rész a kistérségi szintű közfeladat-ellátás néhány sajátosságát és a különböző településszerkezetű régiók eltérő érintettségét mutatja be. Az elemzés hangsúlya a kistelepülésekre, aprófalvas régiókra esik, ahol az önálló intézményfenntartás, köztük az iskolák fenntartása a legnagyobb vérveszteséget szenvedte el a községek körében. A folyamat nyertesei a hagyományos intézményfenntartó és az újsütetű...

Read more

A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában

„A LEADER-megközelítés vidékfejlesztési politika megvalósításában játszott növekvő szerepének köszönhetően a Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) a vidékfejlesztés intézményrendszerének fontos szereplőivé váltak. A helyi fejlődést segítő, előmozdító tevékenységük révén térszervező erőt jelentenek a vidéki térségekben. Működésük hathatósan hozzájárul az európai vidékfejlesztési politika helyi szintű megvalósításához, térségük versenyképes és fenntartható fejlődéséhez. E szerepnek való megfelelés áldozatos és aktív munkát követel az Akciócsoportoktól a programozás és a megvalósítás folyamatában egyaránt. A tanulmányban foglalkozunk az életminőség, a versenyképesség és a fenntarthatóság kérdéseivel, bemutatjuk a HACS-ok megalakulásának folyamatát, értékeljük...

Read more

Vezetők és beosztottak a magyar közigazgatásban

„A közigazgatás személyzete – és nem csak Magyarországon – újra és újra tudományos vizsgálódások, kormányzati célkitűzések, olykor politikai viták célpontjává válik. Ennek a jelenségnek valószínűleg több oka is van, de ezek közül talán a legfontosabb, hogy a személyzeti politika roppant érzékeny terület, hiszen a közigazgatás – jogszerű és hatékony – működése elsődlegesen annak személyzetén múlik: kevésbé a beosztottakon, sokkal inkább a vezetőkön. Könyvemben arra törekszem, hogy komplex módon vizsgáljam a magyar közigazgatás személyi összetételét, a belső viszonyokat, a rendszer sajátosságait, a jogi...

Read more

A közigazgatási modernizáció „hívószavai”

„A közigazgatási modernizáció hármas szempontrendszer – a hatékonyság, a hatásosság és az eredményesség – mentén alakult az elmúlt évekig. Az e-közigazgatási törvényszerűségek, az információs társadalom, valamint a szolgáltató állam jelleg azonban felülírta és bővítette e hármast, így napjaink közigazgatásának számtalan szempontnak kell megfelelnie. A következőkben arra teszek kísérletet, hogy megvizsgáljam, milyen tényezők hatására alakulnak az ideális közigazgatást jellemző hívószavak. Először felállítom e hívószavak lehetséges katalógusát, majd valamilyen logikus rendszerbe szervezve csoportosítom őket. a csoportosítást követően pedig felteszem az olyan kérdéseket, amelyekre adekvát...

Read more

Az Európa Tanács jó közigazgatásról szóló ajánlásának magyar szövegéhez

„Az Európa Tanács olyan területeken fogalmazza meg ajánlásait, amelyekre vonatkozóan a tagállamok „közös politika” követésében állapodtak meg. Ezek az ajánlások nem bírnak jogi kötőerővel a tagállamok számára, ugyanakkor a „Miniszteri Bizottság felkérheti a tagállamok kormányait, szolgáltassanak információt az ajánlásokkal összefüggésben az általuk foganatosított intézkedésekről”. Az Európa Tanács az utóbbi évtizedekben több közigazgatási, illetve közigazgatási eljárásjogi tárgyú ajánlást fogalmazott meg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is számos döntésében foglalkozott a közigazgatáshoz, általában a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó kérdésekkel, amely gyakorlat ma már esetjogi tanulmányokban...

Read more

A jó közigazgatás. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága CM/Rec(2007)7. számú ajánlása és függeléke

„...a tagállamok kormányainak azt ajánljuk, hogy – a jog uralmának elvei és a demokrácia keretei között segítsék elő a jó közigazgatást; – segítsék elő a jó közigazgatást a közhivatalok megszervezésén és működtetésén keresztül, biztosítva a hatékonyságot, a célszerűséget és a szolgáltatások értékarányosságát. ezek az elvek azt kívánják, hogy a tagállamok: – biztosítsák a célok megfogalmazását és a teljesítménymutatók alkalmazását, hogy rendszeresen ellenőrizzék és mérjék e céloknak a közigazgatási hatóságok és a közhivatalnokok általi megvalósulását; – késztessék a közhivatalokat arra, hogy a jog...

Read more

A számítógép és a jog interakciója – a kezdetek. A Jurimetrics mozgalom …

„A számítógép és a jog (az Amerikai Egyesült Államokban) legalább ötven éve van szoros kapcsolatban egymással. A számítógép feltalálása után néhány évvel, 1949-ben egy Lee Loevinger nevű 36 éves minnesotta-i ügyvéd cikket ír a Minnesotta Law Review-be, Jurimetrics. The Next Step Forward (Jurimetria, a következő lépés) címmel, amelyben egy előre kiszámítható, logikus, természettudományos alapokon nyugvó, és gépekkel támogatott jog vízióját vázolja fel. A cikk akkor hatástalan marad, a méregdrága és hatalmas számítógépek pedig szinte kizárólag néhány kiemelt természettudományos műhely és a hadiipar...

Read more

A közigazgatás átrendezésének aktuális kérdései

„Előadásomat egy terminológiai kérdés magyarázatával kezdeném. az eredeti cím az, hogy a közigazgatás fejlesztésének aktuális kérdései. Ezt a címet átigazítanám, nem fejlesztésről beszélnék, hanem átrendezésről. A fejlesztés azt jelenti, hogy korábban nem létező, új megoldásokat vezetünk be a korábbi helyett. A közigazgatási jog, a közigazgatás-tudomány művelői ilyet nemigen tudnak mondani, mert ha áttekintjük ebből a szempontból az állami berendezkedések történetét, azt látjuk, az emberiségnek nincs olyan fantáziája, hogy képes lenne minden politikai, gazdasági változás után újonnan kifejlesztett megoldásokat a közigazgatásba bevezetni. mozgástere...

Read more
Page 222 of 228 1 221 222 223 228