Skip to main content

Találat: szakirodalom

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2022

„Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Harmadízben jelenik meg ez a 18 kulcsindikátort tartalmazó füzet, melyben bemutatjuk, milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. Igazodva a tartalomhoz, a környezettudatosság jegyében a füzetet újrahasznosított papírra nyomtattuk. Ajánljuk figyelmébe az azonos címmel, de bővebb tartalommal (132 jelzőszámmal) bíró digitális kiadványunkat is, ahol a mutatók a 17 SDG cél szerinti csoportosításban is elérhetőek.” Forrás: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2022; Központi...

Részletek

IFIP eGov 2023 konferencia 2023. szeptember 5-7. a Corvinus Egyetemen

„Idén a Corvinus Egyetem ad otthont az IFIP (International Federation for Information Processing) 8.5 (ICT & Public Administration) munkacsoportja éves összevont konferenciájának e-Kormányzat, e-Demokrácia és e-Részvétel témában szeptember 5-7-ig. Az EGOV-CeDEM-EPART 2023 konferencia részletei a https://dgsociety.org/egov-2023/ linken érhetők el. Cikk beadási határidő március 31, a felhívás (CfP) pedig a https://dgsociety.org/egov-2023/call-for-papers/ címen található. Az esemény házigazdája az Adatelemzés és Informatika Intézet, fő szervezője pedig az Intézet docense, Dr Csáki Csaba (eGov2023@uni-corvinus.hu). ” Forrás: IFIP eGov 2023 konferencia 2023. szeptember 5-7.; Corvinus Egyetem; 2023...

Részletek

Hiába drága, a magyarok sokat beszélnek mobiltelefonon

„A mobilhasználat intenzitásának európai összehasonlítását vizsgálta az NMHH A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon 247 perc, ami a jövőben tovább fog emelkedni – derült ki az NMHH legfrissebb kutatásából. Sok vagy kevés ez a beszélgetés európai összehasonlításban? A legbeszédesebbek a svédek, ott közel 6 órát telefonálnak havonta, a legkevesebbet pedig a hollandok mobiltelefonálnak, ők havi 135 percet fordítanak erre. Az európai átlag egyébként 227 perc. Magyarországon hosszabb ideje stabil a telefonálásra (is) használt SIM-kártyák száma: míg 2015-ben összesen...

Részletek

Funkcionális térségek Európában, különös tekintettel a Visegrádi országokra

„Kollégánk, Igari András – Szabó Tamással, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének PhD-hallgatójával közösen – előadást tartott a Funkcionális térségek a területfejlesztésben című konferencián. A 2023. január 12-én Siófokon megrendezett esemény célja az volt, hogy a funkcionális térségek területfejlesztésben elfoglalt helyéről szakmai-tudományos diskurzust indítson el. Igari András és Szabó Tamás Funkcionális térségek Európában, különös tekintettel a Visegrádi országokra című előadásukban bemutatták az európai regionális politika időben változó megközelítéseit a speciális kihívásokkal küzdő térségekre vonatkozóan, valamint a környező országok funkcionális térségeire hoztak példákat. Európai...

Részletek

Az elektronikus aláírások és bélyegzők dimenziói a közigazgatásban

„Az elektronikus aláírás fogalmát széles körben használják a közigazgatásban és a közigazgatási jogban is. Az elektronikus aláírás értelmezése számos átalakuláson ment keresztül az elmúlt négy évtizedben, továbbá használata során sokszor keverednek az azonosítás, hitelesítés és feljogosítás információbiztonsági és a bizalom, hitelesség, szavahihetőség köznyelvi fogalmak. Az elektronikus aláírás jogi definíciójából nem következik automatikusan annak mérhetősége, de számos aspektusa jelent meg az európai és magyar jogszabályokban. Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy létezik-e az elektronikus aláírásoknak mint az összes elektronikus...

Részletek

Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?

„Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022 novemberében egy videóüzenetben arról számolt be, hogy nagyjából 20 ezer ukrán civil és 100 ezer katona esett áldozatul az Ukrajna és Oroszország között zajló háborúnak. A konkrét számadatok közlése kiváltotta Ukrajna nemtetszését, hiszen a veszteségek száma elvileg titkosított információ, hiteles forrásból tehát a Bizottság nem értesülhetett róla. Nem sokkal később a videót el is távolították, a Bizottság sajtóosztálya pedig az az alapján készült sajtóközleményből kivette a számokat tartalmazó mondatot. A Bizottság esete korántsem egyedi:...

Részletek

Adat- és digitális kormányzás egy forrongó világban – A nyílt forrású információk növekvő szerepe a diplomáciai munkában

„A modern állam változatos eszköztárral igyekszik érvényre juttatni érdekeit, képviselni céljait a nemzetközi mezőben. A geopolitikai törésvonalak mélyülésével, a konfliktusok élesedésével felértékelődik a diplomácia és a hírszerzés eszközrendszereinek „metszéspontjában” virágzó nyílt forrású információszerzés, az OSINT. Valójában nagy múltú koncepció és tevékenység ez, amely azonban az IKT-forradalom nyomán páratlan új lehetőségeket kaphat. A társadalmak digitalizálódása az ilyen nyílt tömeges információk generáló (és fogyasztó) közegét teremti meg, miközben az új technológiák az információ megszerzése számára kínálnak hatékony, nyílt eszközrendszereket. Esély és fenyegetés gyakran kéz a...

Részletek

Műhelyvita: „Az információs társadalom jogi kérdései”

„MEGHÍVÓ Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia „Az információs társadalom jogi kérdései” rovatának szerkesztői tisztelettel meghívják Önt az Internetes Jogtudományi Enciklopédia „Az információs társadalom jogi kérdései” rovatának Első Műhelyvitájára A rendezvény időpontja: 2023. március 8. (szerda) 14.00 óra Helyszíne: a műhelyvita hibrid formában kerül megrendezésre, fizikai jelenlét az NKE (Budapest, Ludovika tér 2, 1083) szárnyépület fszt. 21. teremben, videó weblink: hamarosan. PROGRAM 14.00 – 14.20 Pünkösty András: Az adatgazdaság jogi kérdései (Opponens: Szőke Gergely László) 14.20 – 14.40 Homoki Péter: A jogászi munkák automatizálása...

Részletek

Különleges kiberműveletek – A kiber különleges műveleti képesség és kialakításának vizsgálata

„...Kutatási céljaim a következők: 1) Feltárni az aktuális kiberbiztonsági és kibervédelmi stratégiai dokumentumok alapján a nyíltan felvállalt kiberműveleti képességeket és ambíció szintet Magyarország és a nemzetközileg feldolgozható stratégiai dokumentummal rendelkező szomszéd országok, illetve néhány kiválasztott kisállam és nagyhatalmi szereplő esetében. Ezek alapján következtetéseket megfogalmazni a kiberműveleti képességek megismerésének korlátjaira vonatkozóan. 2) Azonosítani azokat a kibertérből érkező fenyegetéseket, amelyekhez a legsúlyosabb ismert kiberbiztonsági incidensek köthetők és a legkifinomultabb eszközöket, módszereket és eljárásokat alkalmazva érik el a céljukat. Ez alapján meghatározni azokat a paramétereket,...

Részletek

Kibővített valóság (XR). Lehetőségek, sikertörténetek és kihívások (egészségügy, oktatás): zárójelentés

„E tanulmány általános célja, hogy ismertesse a technika állását, és értékelje a kibővített valóságon (extended reality, XR) alapuló technológiák egészségügyi és oktatási ágazatban való alkalmazásának erősségeit és gyengeségeit. A tanulmány a szakirodalom feldolgozásán, felméréseken, interjúkon, esettanulmányokon és ágazati munkaértekezleteken alapuló vegyes módszereket alkalmaz. A tanulmány az egészségügyi és oktatási ágazatban az XR-önellátások azonosításával kezdődik, az európai XR-eszközök és -alkalmazások példáival együtt. Emellett azonosítja az XR szélesebb körű európai bevezetéséhez kapcsolódó akadályokat. Ezek a piaci feltételekhez, a technikai korlátokhoz, a kutatási hiányosságokhoz és...

Részletek
Page 25 of 219 1 24 25 26 219