Skip to main content

Találat: szakirodalom

A bürokratikus szervezetek információs infrastruktúrájának digitalizálása

„A tanulmány célja, hogy megpróbálja összefoglalni, hogy a kutatás keretében milyen megállapításokat tettünk a bürokratikus (közigazgatási) szervezetek elméleti alapja és infrastrukturális fejlődése kapcsán. Az elmúlt időszakban a közigazgatás modernizációja lendületet vett, ezért úgy véljük, hogy érdemes figyelmet fordítani arra, honnan indult az ügyintézés kialakított rendje, és hol tart ma a digitális közigazgatás fejlesztési lehetőségei terén. Jelen összegző tanulmányban nem a teljes digitalizációs folyamatot fogjuk vizsgálni, hanem csupán a bürokrácia alapfogalmait és a bürokratikus szervezetek back office folyamatait támogató, a közigazgatás alap infrastruktúrájának...

Részletek

A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása

„A napjainkban zajló komplex társadalmi, gazdasági, geopolitikai, technológiai és szervezeti változások kiemelten szükségessé teszik a közigazgatásban megvalósuló fejlesztések stratégiai és operatív dimenziójának összekapcsolását. A tanulmány előfeltevése szerint az országos léptékű helyzetleíró mutatók és a projektalapú fejlesztések interaktív viszonyrendszere komplex mérésirendszer kiépítésével valósítható meg, amely egyszerre képes támogatni, mérni a fejlesztések eredményes megvalósítását, továbbá alkalmas azok társadalmi gazdasági hatásainak azonosítására és alátámasztására. A hipotézist a tanulmány a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaira támaszkodva a 2014–2020 közötti Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében...

Részletek

Közigazgatási eljárási határidők megtartása és az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezésének követelménye

„Magyarország Alaptörvénye a tisztességes hatósági ügyintézés alapjogát biztosító XXIV. cikkében kifejezetten nevesíti az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelményét. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az észszerű időben való ügyintézés előírásának milyen érvényesülési mechanizmusa van. A tanulmány egyrészt áttekinti a jelenleg hatályos és a korábban hatályban lévő hatósági eljárásjogi szabályozást a határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. Másrészt az alkotmánybírósági és közigazgatási bírói gyakorlat alapján megvizsgálja az eljárási határidők túllépésének megítélését. A tanulmány az esetjog áttekintése után rámutat az abból adódó következtetésekre. Szankcióalkalmazási (közigazgatási...

Részletek

Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a magyar államigazgatásban

„A tanulmány az egyablakos ügyintézési mód kialakulását és eddigi tapasztalatait veszi számba, a jogszabályi háttér ismertetésével. Az utóbbi 10 évben lezajlott fejlesztések eredményeképp az aktuális helyzetet is bemutatja, mindamellett, hogy a legújabb ügyfélbarát lehetőséget is röviden felvázolja. Külön kitér a mobilizált ügyfélszolgálati mód eddigi eredményeire, egy megye, Borsod-Abaúj-Zemplén adataira fókuszálva. Végezetül bemutatja az államigazgatási ügyfélszolgálati rendszer újdonságait, az aktuális fejlesztéseket, melyeket az ügyfélbarát, szolgáltató államigazgatás elérése érdekében vezetnek be. A Szerző kormányhivatali főigazgató.” Forrás: Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a...

Részletek

A hazai közigazgatási hatósági eljárás 65 év távlatában

„Hazánkban a közigazgatási hatósági eljárás általános tételes jogi szabályozása nem tekint vissza olyan régmúltra, mint a polgári perrendtartás vagy a büntetőeljárási kódex első kodifikációi. A közigazgatás is csupán a 19. század derekán önállósult. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 1. §-a értelmében„Az igazságszolgáltatás a bírói hatalomtól elkülöníttetik.”, ettől az időponttól beszélhetünk hazánkban a hatalmi ágak tiszta elválasztásáról. Ezt követően megjelentek az egyes jogszabályok eljárásjogi rendelkezésekkel – mint például a kisajátításról szóló 1868. évi LV. törvény – azonban az egyes...

Részletek

A járvány előtti szintet is felülmúlta a GDP tavaly – Megjelent a Magyarország, 2021 című kiadvány

„Tavaly már újból a pandémia előtti folyamatok érvényesültek a hazai gazdaság több területén, így a GDP nem csak a 2020. évi, hanem a járványt megelőző, 2019-es szintet is felülmúlta. A gazdasági növekedést az ipar hajtotta, és bár a Covid19-járvány nagy vesztesének tekinthető turizmus is erősödött, teljesítménye még elmaradt a 2019-es szinttől. Folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartások tovább növelték fogyasztásukat, megtakarítási rátájuk pedig sokéves rekordszintet ért el. Szintén emelkedett a házasodási kedv, 1986 óta nem kötöttek olyan sok frigyet, mint...

Részletek

Egy befejezetlen törvény margójára. A közszolgálati HRM fejlesztési keretrendszere

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) paradigmaváltást hozott a közszolgálati jogban. Jelentős közjogi deregulációt és decentralizációt valósított meg. Tudatosan végigvitte ugyan a karrierrendszer lebontását, de adós maradt az új személyzeti rendszer felépítésével. A munkáltatókra bízta a személyügyi tevékenység újraszabályozását. A legfőbb kritika ezért éppen azzal szemben fogalmazható meg, ami a törvényből kimaradt. A soron következő kormányzati ciklusnak ezért az egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy befejezze a Kit. által megkezdett átalakítást. Mindezt abban a szellemiségben tegye meg, amely összhangban áll...

Részletek

Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre

„Egy olyan léptékű feladat- és szervezetrendszer, mint a közigazgatás, nem nélkülözheti a közép- és hosszú távú működést biztosító, annak keretet adó stratégiákat. És mégis! Ma hazánkban nem tudunk olyan elfogadott és érvényesülő dokumentumot felmutatni, amely konzekvensen kijelöli azokat a sarokköveket, amelyek mentén építkezik a közigazgatás feladat- és szervezetrendszere, személyzeti politikája és egész működése. Vannak ágazati stratégiák szép számmal, különösen a digitalizáció területén volt aktív a stratégiaalkotás az utóbbi időben, azonban továbbra is hiányzik egy átfogó, a közigazgatás egészét felölelő stratégia. Jelen tanulmány...

Részletek

A magyar településhálózat-fejlesztés kihívásai és lehetséges irányai

„Érdemes számot vetni azzal, hogy a következő stratégiai tervezési időszakban a magyar közigazgatás a településhálózat-fejlesztéssel kapcsolatban milyen kihívásokkal és dilemmákkal néz szembe, figyelemmel a térségi versenyképesség és a jóllét (well-being) szempontjaira. A kihívások körében meghatározható a szuburbanizáció, a főváros európai városhálózatba integrálása, a regionális nagyvárosok szerepkörének kialakulatlansága, a megyeszékhelyek gyengülése, valamint a város és vidéke kapcsolatrendszerének rendezetlensége. Ezekre egy új településhálózat-fejlesztési stratégia keretében kell megoldásokat találni, amiben az európai világvárosi központ mellett a regionális nagyvárosok (speciális regionális szerepkörrel rendelkező központok), a megyei...

Részletek

Termelékenység: a fenntartható növekedés kulcstényezője – MNB Termelékenységi jelentés (2022. július)

„Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához kulcskérdés a termelékenység javítása. A termelékenység fejlesztése jelenti a legnagyobb növekedési tartalékot a következő évtizedben. A gazdasági növekedés ugyanis a felhasználható erőforrások oldaláról globálisan is korlátokba ütközik, ezért a meglévő erőforrások (környezet, munkaerő, tőke és tudás) hatékonyabb felhasználására, azaz a termelékenység javulására van szükség. A termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréshez is hozzájárul. A rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben,...

Részletek
Page 32 of 219 1 31 32 33 219