Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az önkormányzati gazdasági társaságok eladósodásából és vagyonvesztéséből eredő kockázatok – az Állami Számvevőszék elemzése

„...A hazai jogszabályi környezet lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy kötelező és önként vállalt feladataik ellátását gazdasági társaságok működtetésével végezzék. Ebből következően az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jellemzően közfeladatot látnak el, közszolgáltatásokat nyújtanak. Az általuk előállított javak és közszolgáltatások érintik a lakosság életminőségét, biztonságát, egészségét és jólétét. A társaságok közvetlenül vagy közvetetten közpénzeket használnak fel. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alapján gazdálkodnak, de a helyi önkormányzat és a 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági...

Read more

Az Állami Számvevőszék elemzése az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerről (OTR)

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése azt vizsgálta, hogy az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer (OTR) adatminőségével kapcsolatban milyen kockázatok azonosíthatók be, mi ezeknek a kockázatoknak a hatása, és azok milyen okokra vezethetők vissza. Az elemzés értékelte, hogy ennek nyomán az OTR mennyiben alkalmas a tervezett funkciók ellátására. Az elemzés rámutat, hogy jelenlegi formájában a rendszertől nem várható, hogy a létrehozása indokaként megjelölt célokat teljesítse, a feltárt kockázatok és hiányosságok pedig jelentősen korlátozzák azt, hogy az OTR adatokat az ÁSZ ellenőrzési kiválasztás céljából felhasználhassa...” Forrás:...

Read more

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében – Állami Számvevőszék

„...Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon,...

Read more

Hogyan alakítható az uniós iparpolitika?

„A Számvevőszék ECA Journal című folyóirata legfrissebb számának témája: az európai iparpolitikára irányuló uniós intézkedések, és mindaz, amihez ennek a szakpolitikának köze lehet. Az Európai Unió Tanácsának – az iparpolitikai kérdéseket szintén kiemelten kezelő – belga elnöksége idején közzétett tematikus számunk azt a kihívást elemzi, hogyan egyeztetheti össze az Unió a dekarbonizáció szakpolitikai célját a szabadkereskedelmi törekvéseivel, megőrizve ugyanakkor stratégiai autonómiáját. A fő kérdés: hogyan alakítható ki olyan uniós iparpolitika, amelynek révén el lehet érni ezeket az átfogó célkitűzéseket? Korunkban, amikor a...

Read more

Uniós kohéziós kiadások: nem működik a kontrollrendszer

„* 409 milliárd euró kohéziós kiadásokra 2014 és 2020 között: az uniós költségvetés bő egyharmada * A kiadások bizottsági és tagállami ellenőrzése nem kellően megbízható * A kohéziót folyamatosan magasabb hibaarány jellemzi, mint más költségvetési területeket Az Uniónak nem sikerült jelentősen csökkentenie az – Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek enyhítését célzó – kohéziós politika kiadásait ismételten érintő hibákat. Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint az Európai Bizottság és a tagállamok ellenőrzései még minden szinten kívánnivalót hagynak maguk után. Míg a tagállami hatóságok...

Read more

Új kohéziós politika szükséges a fejletlen régiók problémái következtében

„Anyagi veszteség vagy versenyképességi probléma? Az új kohéziós politika kialakítása során az egyes régiók adminisztratív kapacitását kell javítani. A soros magyar elnökség prioritásai olyan témák köré szerveződnek, amelyek úgy a hazai, mint az európai közéletben jelentős visszhangot kaptak – és valóban nem lehet fontosságukat elhanyagolni. Ezek közül első helyen a versenyképességi megállapodás létrehozása szerepel, amit az európai védelempolitika megerősítése, a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika, valamint az illegális migráció megfékezésének kérdése követ. A magyar elnökségnek azonban három olyan prioritása is van, amelyek a nemzetközi...

Read more

Az adatelemzés olyan munka, mint a nyomozóké

„Ritkán írnak magyar szakemberek olyan tankönyvet, amelyből az élvonalbeli egyetemek tucatjai – a McGilltől a Bocconiig – azonnal tanítani akarnak. Békés Gábor és Kézdi Gábor adatelemzést tanító könyve hamar nemzetközi siker lett, amelyet több Nobel-díjas is ajánl. Többek között azért, mert nulláról elkezdheti bárki, miközben egyből a mély vízbe, a valós és problémás adatok közé küldik az olvasót. Ki a legjobb fociedző az angol Premier League-ben vagy a magyar megyei bajnokságban? Miért nem elég a cégeknek felvenniük néhány őrült jó matekost, és...

Read more

A nagyobb állami ráfordítások nem jártak együtt javuló innovációs teljesítménnyel

„Július 8-án jelent meg az EU új Innovációs Teljesítménytáblája (Innovation Scoreboard 2024). Magyarország pozíciója nem változott, továbbra is a 21. helyen vagyunk. A rangsort Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia vezeti. Ausztria a 6., Csehország a 15., Lengyelország a 23. és Szlovákia a 24. helyen van. A tanulmány az összesített pozíciót 4 nagyobb területen és az azokhoz tartozó 12 részterületen, összesen 32 mutató segítségével vizsgálja. Az idén először a tagországokon kívül az elemzés további 12 európai országra is kiterjedt. Ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ízland,...

Read more

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei a számvitelben

„A mesterséges intelligencia mint hívószó egyre gyakrabban jelenik meg az élet minden területén. Leggyakrabban abban a kontextusban találkozunk vele, hogy a mesterséges intelligencia megszüntethet-e egyes szakmákat. Jelen tanulmányunkban más oldalról vizsgáljuk meg a témát, és a fókuszba egyrészt a mesterséges intelligencia használatához szükséges üzleti oldali paradigmaváltást állítjuk, másrészt megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia – ennél pontosabb szóhasználattal a gépi tanulás (machine learning, ML) és a mélytanulás (deep learning, DL) – egyes fontosabb területeinek helyét és szerepét a számviteli munkában. Ez a megközelítés azért...

Read more

A norvég közszféra digitális átalakulása

„Bár Norvégia az OECD-országok között vezető szerepet tölt be a digitális kormányzat terén - az OECD 2023-as digitális kormányzati indexében a 4. helyet foglalja el -, a digitalizáció révén még mindig van lehetőség a norvég közszféra hatékonyságának, eredményességének és innovációjának javítására. A jelentés áttekinti Norvégia digitalizációs erőfeszítéseit a 2017-es OECD digitális kormányzati felülvizsgálat óta, és ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzat számára a digitális átalakulás új stratégiájának kidolgozásához. Nyolc területet vizsgál meg, a digitális kormányzástól és a digitális kormányzati beruházásoktól kezdve a mesterséges...

Read more
Page 33 of 246 1 32 33 34 246