Skip to main content

Találat: szakirodalom

Jogi technológiák. Digitális jogalkalmazás

„E kötet másfél év munkájának a gyümölcse. Még 2020 végén határozta el néhány lelkes szakember, hogy megalapítja a Digitális Jogalkalmazás Munkacsoportot ( Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete, ITKI) azzal a céllal, hogy a korszerű jogi technológiákat tanulmányozza. Ők a kötet szerzői. Van közöttük doktorandusz és professzor, fogalmazó és kúriai bíró, programozó és ügyvéd. Már a megalakuláskor megszületett az ötlet, hogy kötetbe kellene foglalni azokat a gondolatokat és kutatásokat, amelyek a csoport körül összesűrűsödtek. A tizenöt fejezet így vegyesen tartalmaz jogi informatikai...

Read more

Az Európai Számvevőszék értékelése az uniós intézmények tevékenységéről a világjárvány idején

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint az uniós intézmények jelentős ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot a Covid19-világjárvány idején. Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága egyaránt gyorsan és rugalmasan reagált, és ki tudta használni a digitalizáció terén végrehajtott korábbi beruházásainak előnyeit. Az uniós intézmények számára azonban még mindig nehézséget jelent, hogy a Covid19 utáni világban a lehető legjobban ki tudják aknázni a válság által felgyorsított innováció és rugalmasság lehetőségeit. Az első Covid19-megbetegedésről hivatalosan 2020. január végén...

Read more

Az Európai Számvevőszék értékelte, hogy az Európai Bizottság hogyan értékelte a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket

„2021 februárjában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet: az eszköz célja, hogy mérsékelje a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Az Unió pénzügyi támogatásának igénybe vételéhez a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk. Megvizsgáltuk ezen nemzeti tervek Bizottság általi értékelését és megállapítottuk, hogy az a folyamat összetettségét és az időkorlátokat figyelembe véve összességében megfelelő volt. Az eljárással kapcsolatban azonban több hiányosságot, a tervek sikeres végrehajtásával kapcsolatban pedig több kockázatot is feltártunk. Több...

Read more

Az önvezető autók problémái, különösen az elszabadult villamos dilemmája, és a magyar büntetőjog

„Az önvezető autó emberi befolyás nélkül, csak digitális technológiára támaszkodva közlekedik az utakon. Felismeri a környezetét, önmagát navigálja, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét, és habár elterjedésük országunkban még valószínűleg a távoli jövő zenéje, önműködő voltuk számtalan megválaszolatlan kérdést hagy maga után. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg...

Read more

Mire jó ma egy önvezető autó? Az önvezető autók jelenlegi szabályozásának kérdései és kritikái

„Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Mesterséges Intelligenciát felhasználó önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket abban a hipotetikus esetben, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja. A dolgozat egy interdiszciplináris áttekintés arról, hogy a jelenlegi szabályozási környezetbe miként illeszthető be az új technológiai jelenség és milyen anomáliákhoz vezetne a szabályok alkalmazása. Alkotmányjogi szempontból az MI potenciális jogalanyisága merült fel...

Read more

Az adatterek létrehozásának európai módja

„Abban a helyzetben, amit az adatok elérhetőségének gyors növekedése, valamint az adatforrások, infrastruktúrák, technológiák és az adatmegosztásban részt vevők közötti összetett viszonyok határoznak meg, az Európai Unió (EU) olyan megközelítéseket dolgoz ki, amelyek kihasználhatják az adatvezérelt innováció előnyeit. Az európai adatstratégiában 2020-ban meghatározott szakpolitikai jövőkép célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a mai adatközpontú társadalomban a szereplők és ágazatok közötti jobb adatfelhasználás révén, amelynek végső célja az, hogy a köz- és üzleti szférában jobb döntések szülessenek. Ezt a gyakorlatban egy...

Read more

A bürokratikus szervezetek információs infrastruktúrájának digitalizálása

„A tanulmány célja, hogy megpróbálja összefoglalni, hogy a kutatás keretében milyen megállapításokat tettünk a bürokratikus (közigazgatási) szervezetek elméleti alapja és infrastrukturális fejlődése kapcsán. Az elmúlt időszakban a közigazgatás modernizációja lendületet vett, ezért úgy véljük, hogy érdemes figyelmet fordítani arra, honnan indult az ügyintézés kialakított rendje, és hol tart ma a digitális közigazgatás fejlesztési lehetőségei terén. Jelen összegző tanulmányban nem a teljes digitalizációs folyamatot fogjuk vizsgálni, hanem csupán a bürokrácia alapfogalmait és a bürokratikus szervezetek back office folyamatait támogató, a közigazgatás alap infrastruktúrájának...

Read more

A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása

„A napjainkban zajló komplex társadalmi, gazdasági, geopolitikai, technológiai és szervezeti változások kiemelten szükségessé teszik a közigazgatásban megvalósuló fejlesztések stratégiai és operatív dimenziójának összekapcsolását. A tanulmány előfeltevése szerint az országos léptékű helyzetleíró mutatók és a projektalapú fejlesztések interaktív viszonyrendszere komplex mérésirendszer kiépítésével valósítható meg, amely egyszerre képes támogatni, mérni a fejlesztések eredményes megvalósítását, továbbá alkalmas azok társadalmi gazdasági hatásainak azonosítására és alátámasztására. A hipotézist a tanulmány a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaira támaszkodva a 2014–2020 közötti Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében...

Read more

Közigazgatási eljárási határidők megtartása és az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezésének követelménye

„Magyarország Alaptörvénye a tisztességes hatósági ügyintézés alapjogát biztosító XXIV. cikkében kifejezetten nevesíti az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelményét. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az észszerű időben való ügyintézés előírásának milyen érvényesülési mechanizmusa van. A tanulmány egyrészt áttekinti a jelenleg hatályos és a korábban hatályban lévő hatósági eljárásjogi szabályozást a határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. Másrészt az alkotmánybírósági és közigazgatási bírói gyakorlat alapján megvizsgálja az eljárási határidők túllépésének megítélését. A tanulmány az esetjog áttekintése után rámutat az abból adódó következtetésekre. Szankcióalkalmazási (közigazgatási...

Read more

Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a magyar államigazgatásban

„A tanulmány az egyablakos ügyintézési mód kialakulását és eddigi tapasztalatait veszi számba, a jogszabályi háttér ismertetésével. Az utóbbi 10 évben lezajlott fejlesztések eredményeképp az aktuális helyzetet is bemutatja, mindamellett, hogy a legújabb ügyfélbarát lehetőséget is röviden felvázolja. Külön kitér a mobilizált ügyfélszolgálati mód eddigi eredményeire, egy megye, Borsod-Abaúj-Zemplén adataira fókuszálva. Végezetül bemutatja az államigazgatási ügyfélszolgálati rendszer újdonságait, az aktuális fejlesztéseket, melyeket az ügyfélbarát, szolgáltató államigazgatás elérése érdekében vezetnek be. A Szerző kormányhivatali főigazgató.” Forrás: Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a...

Read more
Page 46 of 234 1 45 46 47 234