Skip to main content

Találat: szakirodalom

Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása

„Ez a tanulmánykötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 2015-ben elnyert, Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései (K 116551) című kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás olyan időszakban zajlott, amikor mind a digitális kommunikációs környezet, mind annak jogi keretei alapvető változásokon mentek át. A 2015-ös Brexit-kampánnyal és a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal lezárult az a korszak, amiben a forgalomirányító szolgáltatások nagyrészt a digitális környezet pozitív szereplői voltak, innovatív megoldásokkal, amelyek segítenek a felhasználóknak eligazodni az információtengerben. A Trump-kampány után a...

Részletek

A divatipar átalakulása

„A divat a kultúra szerves része, az önkifejezés eszköze. A 18. század végén szabadalmaztatott szövőgép megjelenése óta a divatipar többször jelentős változásokon ment keresztül. Az átalakulások sorába illeszkedik az elmúlt évtizedeken kibontakozó folyamat, amely a szektor felgyorsulását hozta magával. A tömeggyártásra szakosodott cégek át-alakították a gyártási technológiát, ezzel párhuzamosan megváltoztak a fogyasztói szokások: teret nyert a fast fashion (gyors divat), mint üzleti modell. A vásárlók igényeinek kiszolgálását és a gyártás tempóját tovább fokozza az ultra-fast fashion megjelenése. Globális szinten elmondható, hogy az...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. február 24.

A közdiplomácia „hátsó udvarában”: célpontban a véleményvezérek Sűrűn idézett elméleti szakfolyóiratunk, az E-International Relations legutóbbi számában érdekes témát boncolgat a szerző. Az ún. „influenszer diplomácia” ugyanis kevésszer kap figyelmet a szakmai közvélemény körében. Megijedni nem kell: az amúgy is kavargó fogalmi sokszínűségbe, hál istennek, nem valami teljesen új koncepciót vezet be ezzel a kifejezéssel a tanulmány. Amiről itt szó van, az a jól ismert közdiplomácia, angolszászul tehát „public diplomacy” egy sajátos, kicsit a félhomályban maradó, de vélhetően nagyon is fontos területe. Amit...

Részletek

A média gazdaságtanának kézikönyve – megjelent

„Gálik Mihály és Csordás Tamás szerkesztésében jelent meg Médiatudományi Könyvtár sorozatunk legújabb kötete, a Média gazdaságtanának kézikönyve. A Média gazdaságtanának kézikönyve két évet átfogó kutatási projekt eredménye. A munka 2017 őszén kezdődött el a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetén belül éppen megalakult Digitális Marketing, Média és Design Kutatóközpont projektjeként, és nagyjából két évre rá állt össze annak a terjedelmes kötetnek a végső változata, amelyet most a szerkesztők és a szerzők útjára bocsátanak. A hazai média-gazdaságtani kutatások kezdete visszanyúlik az 1980-as...

Részletek

Nyílt adatok, nyílt tudomány és nyílt innováció az intelligens szakosodás nyomon követésére

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) leszakadó térségekkel foglalkozó projektje („Lagging Regions” project) a JRC oldalán közzétett kutatási jelentésében (Open Data, Open Science & Open Innovation for Smart Specialisation monitoring) azt mutatja be módszertanilag, hogy hogyan lehet a nyílt adatokat, a nyílt tudományokat és a nyílt innovációt (Open (Government) Data, Open Science and Open Innovation, ODSI) az intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialization Strategy, S3), illetve az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (regional Research and Innovation Strategy for Smart...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. február 17.

A Mesterséges Intelligencia a nemzetközi kapcsolatokban. Egyiknek „motor”, a másiknak „szakadék” Az orosz szervezésű közpolitikai fórum, a Valdai Klub szakmai szervezete is tanulmányban járta körül a Mesterséges Intelligencia külpolitikai célú alkalmazási lehetőségeinek témáját. Az orosz agytröszt szakemberei úgy vélik, hogy a nemzetközi párbeszéd jól érzékelhető beszűkülésének időszakában talán éppen a technológiai innovációk segíthetnének hozzá a nemzetközi kommunikáció folyamatának fenntartásához. Ilyen szempontból a Mesterséges Intelligencia már egy ideje sikerrel szerepel a nemzetközi kapcsolatok „diszruptív” (tehát, kvázi-forradalmi) átalakítását célzó új fejlesztések sorában. Jó néhány...

Részletek

A közigazgatás nagy értékű adatkészleteinek megnyitása – az adatszolgáltatók szempontjai

„Az adatok nyílt adatként történő hozzáférhetővé tétele az EU-tagállamokban elengedhetetlen ahhoz, hogy kiaknázhassuk ezek lehetőségeit az európai társadalom és a gazdaság számára, például a kutatás gazdagításához, a döntéshozáshoz szükséges információkhoz vagy új termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez. A nyílt adatok hatása elsősorban alkalmazások révén valósul meg, és olyan tényezőktől függ, mint a költségek, az adatok minősége és dokumentációja, vagy a hozzáférés módozata. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a nyílt adatok hatásának további fokozása, az induló vállalkozások és a kkv-k piacra lépésének akadályainak...

Részletek

REL kisokos, új kézikönyv a rövid ellátási láncról

„A NAK új vidékfejlesztési kézikönyve többek között a rövid ellátási láncból (REL) történő beszerzés előnyeit, a REL működési formáit, támogatási lehetőségeit mutatja be. Nem egészen egy évszázaddal ezelőtt az volt a természetes, hogy az ember az élelmiszert helyből, akár háztájiból, a szomszéd utcából, esetleg egy szomszédos településről szerezte be. Azonban a közlekedés fejlődésével és az infokommunikációs technológiák elterjedésével kinyílt előttünk a világ, a globalizáció hozta magával előnyeit és azokkal együtt a hátrányait is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyetért az Európai Unió azon...

Részletek

Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének statisztikai elemzése

„A tanulmány célja az Európai Bizottság által az EU- (Európai Unió) tagországokról publikált DESI (digital economy and society index – digitális gazdaság és társadalom index) öt fő dimenziójának elemzése statisztikai módszerekkel. A szerzők elsőként a dimenziók közötti lineáris összefüggéseket vizsgálják egyszerű Pearson- és parciális korrelációs elemzéssel, valamint faktoranalízissel, kitérve a feltételezhető ok-okozati kapcsolatokra a parciális korrelációs vizsgálat során. Ezután az EU tagországait klaszterelemzéssel és MDS-sel (multidimensional scaling – többdimenziós skálázás) csoportosítják, és statisztikai módszerekkel rangsorolják, végül összevetik eredményeiket az Európai Bizottság által...

Részletek

A fenntartható városfejlesztési stratégiák kézikönyve

„Az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben alapos vita folyt a városokról és városok fejlődéséről. A kilencvenes évek vége óta a városfejlesztésért felelős miniszterek rendszeres találkozói (pl. Lille, 2000; Bristol 2005; Leipzig 2007; Toledo, 2010; Amszterdam, 2016) kidolgozták a városi kérdés „uniós perspektíváját” („urban acquis”), amely alapján megfogalmazható a városfejlesztés uniós megközelítése. Ezt a megközelítést az évek során finomították a gyakorlati megvalósítás során, az EU kohéziós politikája által támogatott városi kezdeményezéseknek és más, kifejezetten városorientált kezdeményezéseknek köszönhetően. Az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i...

Részletek
Page 69 of 219 1 68 69 70 219