Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az innováció demokratizálása

„Az innováció az a motor, amely hajtja a mostani gazdaságokat. Az életszínvonalat a termelékenység növekedése határozza meg, ez viszont az olyan új technológiák bevezetésétől és elterjedésétől függ, amelyek lehetővé teszik, hogy még több különféle terméket és szolgáltatást lehessen előállítani egyre kevesebb természeti erőforrásból. A politikusok és a közvélemény jórészt tudatában van az innováció fontosságának. Ám kevéssé veszik észre, hogy az innovációs agenda mekkora hányadát foglalják el olyan befektetők és cégek szűk csoportjai, amelyeknek az értékei és érdekei nem szükségszerűen tükrözik a társadalom...

Read more

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Read more

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 3. rész

„...5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség Az előző problémakörrel függ össze az, hogy cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok esetén vajon a 2006. évi V. törvény („Ctv.”) 9. § (4) bekezdését és a 25. § (1) bekezdés r) pontját úgy kell-e érteni, hogy cégszerű aláírást csak az eIDAS szerinti elektronikus aláírással lehet megvalósítani, mégpedig akkor, ha előzetesen bejegyezték a képviselő elektronikus aláírási tanúsítványát a cégjegyzékbe. Ez a problémakör összefügg azzal, hogy mit jelent a cégszerű aláírás, és az mennyiben...

Read more

Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában

„Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek,...

Read more

Újraéledő francia iparpolitika – új dilemmák, kihívások és eszközök

„Franciaországban – ahol gyakran a német Mittelstand vállalatokat tekintik nemcsak példának, de versenytársnak is – a nagyvállalati fejlesztési modell megrekedése után ismételten napirenden az újraiparosítás. Ezúttal a figyelem fókuszában a középvállalatok, azoknak is egy speciális köre, az ETI-k, valamint a startup cégek kerültek. A dezindusztrializáció negatív hatásai, amit a 2008-as válság tovább súlyosbított, sok vitát generáltak részben a beavatkozás szükségességével, részben annak mikéntjével kapcsolatban. A decentralizált Németországhoz való felzárkózás, az ipari versenyképesség bázisát jelentő Mittelstand-modell sikeresebb alkalmazása komoly kihívás a centralizáltabb berendezkedésű...

Read more

Az IKT kutatás és fejlesztés Európában és Európán kívül – az elemzés legfontosabb tényei (PREDICT 2020)

„A jelentés az IKT-re irányuló K+F-tevékenységek helyzetét elemzi az EU-28-ban és világszerte további 12 országban. Ez a sorozat 13. tagja. A korábbiakhoz hasonlóan az online változat a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/jrc/en/predict. A statisztikai adatok lehetővé teszik a következők összehasonlítását: az IKT-ágazat és a teljes gazdaság; az IKT-gyártó ágazat és az IKT-szolgáltatások ágazata; a négy IKT-gyártó ágazat, két IKT-szolgáltató ágazat, valamint az MC- és RS-ágazat (Media and Content, Retail Sector); az Európai Unió országai; az EU és a nemzetközi környezet (beleértve a...

Read more

A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata

„Minden racionális állami és nem állami, politikai, társadalmi, gazdasági szereplő – sőt az egyén is – törekszik arra, hogy működése során tevékenységét – rendeltetésétől függetlenül – hatékonyan, hosszú távon kiszámítható keretek között végezze . Ebbe beletartozik a működési környezet és a működésre hatást gyakorló külső és belső tényezők megismerése, az előre jelezhető, várható akadályok, kihívások kiküszöbölése, az azok elhárítására való felkészülés, a lehetőségek felismerése és megragadása, a komparatív előnyök kihasználása . A jelen tanulmánykötet szerzői és a szerzők munkáját megalapozó kutatásban részt...

Read more

A magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri rendszere

„...E tananyag azt az igényt kívánja kielégíteni, hogy bemutassa a közigazgatási szervezési elveket és a magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri felépítését, mindezt érthetően, könnyen emészthetően és a közigazgatás gyakorlati működésére reflektálva. Jelen a tananyag nem kíván „mindent megtanítani”, tehát az elméleti keretrendszert teljes mélységeiben felölelni. Sokkal inkább egy áttekinthető értelmezési rendszert szeretne nyújtani az olvasónak, amely segít megérteni a közigazgatás törvényszerűségeit és rendezési elveit, közelebb visz a közigazgatás működésének megértéséhez, valamint a jelenlegi közigazgatási folyamatok átlátásához és értékeléséhez. Ezért a tananyagban gyakran...

Read more

Négy hónappal korábban frissülnek a KSH Tájékoztatási adatbázisának települési adatai

„Tisztelt Felhasználóink! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Tájékoztatási adatbázisán belül, a „Területi statisztika” adatkör településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatait idén két alkalommal frissíti, a 2019-es adatok egy része már július 31-én, azaz a korábbi gyakorlathoz viszonyítva négy hónappal hamarabb elérhetővé válik. Melyek ezek? * A terület, az állandó-, illetve lakónépesség nem és korcsoport szerint, * az élveszületések, a halálozások, a házasságkötések, a belföldi vándorlás, * a nyilvántartott álláskeresők száma, jellemzői, * a lakásállomány, -építés, -megszűnés, * a háziorvosok és házi...

Read more
Page 96 of 255 1 … 95 96 97 … 255