Skip to main content

Találat: társadalom

MI-rendszert fejlesztenek Kínában az ügyészségi feladatok megoldására

„A kínai kutatók szerint a világon először sikerült olyan MI-rendszert létrehozniuk, amely képes az MI-re támaszkodva vád emelni. Az „MI-ügyész” egy adott eset szóbeli leírása alapján több mint 97 százalékos pontossággal képes vádat emelni. Sanghaj Putung (Pudong) városrészének Népi Ügyészsége, amely Kína legnagyobb ügyszámú ügyészségének számít, fejlesztette ki a rendszert. A projektet Si Jung professzor, a Kínai Tudományos Akadémia Nagy adatok és tudásmenedzsment laboratóriumának igazgatója vezeti. A kínai ügyészek 2016 óta használják az MI-t. A System 206 néven ismert mesterségesintelligencia-eszköz képes kiértékelni...

Read more

A társadalom bizalmát csak emberközpontú mesterséges intelligenciával nyerhetjük el

„Az MI terjedését leginkább befolyásoló beruházások legnagyobb részben továbbra is három fő területre fókuszálnak: az információtechnológiai (IT) funkciók és -folyamatok automatizálására, az MI által javasolt megoldások iránti bizalom növelésére, valamint arra a célra, hogy az MI megértse, „beszélje” az adott vállalat nyelvét, értse és tudja kezelni az adott iparágra jellemző sajátosságokat. Közhelyes, de igaz, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alapvetően változtatja meg a vállalatok működését: virtuális asszisztensek segítségével kommunikálnak az ügyfeleikkel, kulcsfontosságú munkafolyamatokat automatizálnak, és van, ahol már a hálózatbiztonság menedzselését is...

Read more

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2020

„Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Első ízben jelenik meg ez a 15 kulcsindikátort tartalmazó kis füzet, melyben bemutatjuk, milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A bővebb tartalommal (103 jelzőszámmal) bíró, Fenntartható fejlődés indikátorai című kiadvány idén digitális változatban (kereshető, szűrhető) kerül közzétételre, ahol az SDG-célok szerinti mutatók is elérhetők.” Forrás: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. december 15. Archívum (korábbi évek) Fenntartható...

Read more

Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?

„A tanulmány keretei között az Abaúji térség kutatása kapcsán arra szeretnénk választ kapni, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben, ahol alacsony szintű a gazdasági és természettudományi innováció segíthet-e és lehet-e a változások motorja a társadalmi innováció. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először áttekintjük a téma szakirodalmát és azokat a „smart modell”-eket, melyek támogatást adhatnak vagy szóba jöhetnek a fejlesztések során. Ennek során különbséget teszünk a falvak és nagyobb városok esetében alkalmazható modellek között. A modellek és a terepi kutatások alapján megfogalmazunk egy...

Read more

Az adat és a kormányzás jelentősége az okos város stratégiai alapú értékteremtési folyamatában – Magyar nagyvárosok összehasonlítása egy szintetizáló ökoszisztéma modell keretében

„Álláspontunk szerint az okos város az embert helyezi a középpontba, a technológia csupán a lehetőséget biztosítja arra, hogy a városok élhetőbbek, innovatívabbak legyenek, hatékonyabban működjenek, és jobban megállják a helyüket a polgárokért vívott versenyben. A városok digitális átalakulása azonban tudatos stratégia mentén, a kijelölt prioritások betartásával, kizárólag akkurátus megvalósítással lehet sikeres. Tanulmányunkban sorra vesszük az okos várossá válás tekintetében meghatározó tényezőket. Elemezzük az okos várossá válás lehetséges fókuszpontjait, illetve megrajzoljuk azokat az összefüggéseket, amelyek valóban komplex kihívássá teszik az átalakulás folyamatát. Értékeljük...

Read more

Az Európai Bizottság cselekvési terve a szociális gazdaság és a munkahelyteremtés fellendítésére

„Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő az európai szociális gazdaság fellendülésének elősegítésére, gazdasági és munkahely-teremtési potenciáljának, valamint a méltányos és inkluzív helyreállításhoz, és a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásának kihasználására. A szociális gazdasági szervezetek elsődlegesen szociális és környezetvédelmi célokat szolgálnak, és nyereségük nagy részét visszaforgatják. Európa 2,8 millió szociális gazdasági szereplője mintegy 13,6 millió embert foglalkoztat, és társadalmaink fő kihívásaira kínál megoldásokat. A szövetkezetektől a szociális vállalkozásokig a legkülönbözőbb formákban fejtik ki tevékenységüket a legkülönbözőbb ágazatokban, a gondozási szolgáltatásoktól...

Read more

Európa digitális évtizedének második éve – digitális szakpolitika az Európai Unióban 2021 (szakpolitikai összegzés)

„Noha a digitális visszaélések és károkozások, az adatbiztonság és a digitális piaci szabályok hiányosságai nem annyira látványosak, mint egy közlekedési baleset, éppen ezért talán sokkal veszélyesebbek is. Jelen összegzés a 2021-es év digitális szakpolitikai fejlődését igyekszik áttekinteni az Európai Unióban. Talán nem túl merész azt állítani, hogy a pandémia alatt a digitalizációt tekinthetjük az európai uniós szakpolitikák nyertesének, hiszen mindannyiunk megtapasztalta a mindennapokban a digitális fejlődés nyújtotta lehetőségeket és kihívásokat, legyen szó a személyes kapcsolattartásról, az oktatásról, a munkavégzésről, a szolgáltatások és...

Read more

Az Európai Bizottság szerint is megilleti az alkalmazotti státusz a haknigazdaságban alkalmazottként dolgoztatott munkásokat

„Hivatalosan is alkalmazottkéntként kell bejelenteni a papíron mindeddig többnyire egyéni vállalkozóként dolgozó digitális platformmunkásokat (általában futárokat, sofőröket) abban az esetben, ha valójában alkalmazotti munkakörben foglalkoztatják őket az érintett cégek – amennyiben jogszabállyá érik az Európai Bizottság csütörtökön délelőtt közzétett irányelvtervezete  – számolt be az AFP hírügynökség. A javaslatot hosszú ideje tartó vita előzte meg arról, hogy a digitális platformmunkában dolgozó emberek rendszerszintű jogsérelem éri a foglalkoztatási besorolásuk miatt. A digitális platformmunka valamilyen webes platform köti össze a szolgáltatót és az ügyfelet, a...

Read more

Hosszú egyeztetési folyamat indul az EU-ban a platformmunkáról (Wolt Magyarország Kft.)

„Javaslatot hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság a platform munkavégzéssel kapcsolatosan – azt szeretnék, ha az unió országaiban egységesen kezelnék az egyéni vállalkozók ilyen jellegű foglalkoztatására vonatkozó szabályokat. A Wolt csak Magyarországon több ezer futár partnerrel áll kapcsolatban, így egyértelműen érintett a kérdésben. Az éttermekből, üzletekből megrendelt termékek házhozszállítására specializálódott technológiai vállalat üdvözli az EU lépését, maga is arra törekszik, hogy a platformmunka keretei uniós szinten is tisztázottak legyenek. A platformmunka jellemzője, hogy egy digitális platform kapcsolja össze a szolgáltatót és az ügyfelet...

Read more

Matolcsy György: Miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret?

„Több fontos érv szól amellett, hogy miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret, hiszen minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell a főváros gazdasági, demográfiai és térszerkezeti túlsúlyának csökkentésére. Magyarország ma a fejlődő és fejlett országok határán halad előre a fejlett gazdaságok csoportja felé. Keressük a fenntartható felzárkózás magyar receptjét, ehhez pedig a 2030-ig érvényes jövőképünket. Abban biztosak lehetünk, hogy a felzárkózási folyamat fenntartásához, sőt gyorsításához helyre kell állítanunk a koronavírus által felfüggesztett „egyensúlyi növekedés” képletünket, amely megalapozta a 2010–19 közötti évtized sikereit....

Read more
Page 77 of 175 1 76 77 78 175