Skip to main content

15. szám, 2011. április 11.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 15. szám, 2011. április 11.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Márciusi statisztikák a kormányablakok forgalmáról

„Márciusban az ügyfélkörök bővülése mellett az állampolgárok kiemelkedő érdeklődése jellemezte az integrált ügyfélszolgálatok működését. A statisztikák azt jelzik, hogy az állampolgárok körében kiemelten népszerűek a Kormányablakok.
Az ügyfélszolgálatok márciusban összesen 18.824 ügyben nyújtottak segítséget. Ezzel 61.808-ra nőtt a 2011. január 3-án megnyílt – az ország 29 pontján megtalálható – Kormányablakoknál intézett ügyek száma.

Márciusban összesen 16.782 ügyfél fordult meg a Kormányablakoknál. Az elmúlt hónapban az általános ügyek mellett legtöbben (1417-en) a családi pótlék igénylésében és (969-en) az utazási költségtérítéssel kapcsolatban kértek közreműködést. A hatósági ügyek internetes intézésében segítséget nyújtó új ügyfélkaput 1379-en létesítettek.”

Forrás:
Koncentrált segítség az állampolgároknak, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics a korrupció elleni harcról

„A magyar kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban – hangsúlyozta Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Budapesten az „Öntisztulás” című korrupcióellenes konferencián. A miniszter az AmCham Hungary rendezvényén kifejtette azt is, hogy az öntisztulást mindenkinek saját magán kell kezdeni.

Ismertette: az Állami Számvevőszékkel hamarosan megállapodnak egy olyan együttműködésben, amelynek keretében rendszeresen tapasztalatokat cserélnek majd arról, miképpen lehet még hatékonyabban fellépni a korrupció ellen. Ezen túlmenően az idei költségvetésben többletpénzt adtak az ügyészségeknek és a bíróságoknak azért, hogy hatékonyabbak lehessenek a korrupció elleni fellépésben. Az ügyészségek most veszik fel azokat a specialistákat, akik kimondottan a korrupcióval foglalkoznak, míg a bíróságoknak azért adtak több pénzt, hogy például a sokszereplős, bonyolult, nagy jelentőségű korrupciós ügyeket gyorsabban tudják elbírálni.

A miniszter elmondta, az új Büntető Törvénykönyvben szigorúbb lesz a korrupció ellenes szabályozás, nagyobbak lesznek a büntetési tételei, s már dolgoznak az új, átláthatóbb viszonyokat teremtő, várhatóan jövőre hatályba lépő közbeszerzési törvényen is.”

„A miniszter emlékeztetett rá, mivel a közvélemény-kutatók a korrupciót nem, csak a vele kapcsolatos érzetet tudják mérni, paradox helyzet alakul ki: minél több ügy kerül a felszínre egy országban, azt annál korruptabbnak tartják az emberek.”

Forrás:
Navracsics: Most veszik fel a korrupcióirtó specialistákat, Világgazdaság Online, 2011. április 4.
Navracsics: az öntisztulást mindenkinek saját magán kell kezdeni, HVG.hu, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Soltész: fenntarthatatlan a mostani szociális és gyermekvédelmi rendszer

„Soltész Miklós szociális államtitkár szerint fenntarthatatlan jelenlegi formájában a mostani szociális és gyermekvédelmi rendszer. A helyettes államtitkár hozzátette: a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció új alapokra helyezi a szolgáltatórendszert.

…Meg kell teremteni Magyarországon a tervezhető szociálpolitikát – emelte ki, hozzátéve: 2011 őszén három fontos területen – a gyermekvédelmi gondoskodásban, a szociális szolgáltatásokban, a segélyezés és a támogatások területén – új szabályozási keret születik.

Kifejtette: a koncepcióban megjelenik az egyén és az család elsődleges felelőssége, azaz az állam csak ott lép be, ahol szükség van rá. Beszélt a szociális számla bevezetéséről, mellyel valamennyi szociális juttatás és a szolgáltatások állami támogatási összege is láthatóvá válik. Nyitrai Imre elmondta, a koncepció szerint középtávon a rendszeres támogatások a járási hivatalokhoz lennének telepítve.

Véget fog érni a normatív támogatások felülről nyitott büdzsével rendelkező finanszírozási rendszere – szögezte le, hozzátéve: az állam szolgáltatás-vásárlóként fog fellépni a szociális szolgáltatások jelentős területén.

A koncepció tartalmazza a tanácsadó és támogató központok rendszerét, amely járási szinten működne; a Szociális Adminisztrációs Központ a források elosztásában venne részt, a források pedig a Nemzeti Szociális Alapban lennének – sorolta a helyettes államtitkár, aki elmondta azt is, hogy az alapkezelés felügyelete a mindenkori szakminisztérium dolga lenne.”

Forrás:
Soltész: fenntarthatatlan a mostani szociális és gyermekvédelmi rendszer, HVG.hu, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Civilek együttműködésre köteleznék a kormányt

„Civil szervezetek javasolják, hogy a készülő alkotmányban jobban garantálják a jövő nemzedékek érdekeiért felelős biztos munkájának feltételeit. Azt is kérik, hogy az alkotmány kötelezze a kormányt együttműködésre a társadalommal.

Az elmúlt hetekben több mint 100 zöld civil szervezet csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely javaslatokat fogalmazott meg az új alkotmánnyal kapcsolatban. A civilek hétfőn levelet írtak az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának, amelyben felhívták a figyelmet több javaslatuk fontosságára. A szervezetek szerint lényeges, hogy az alkotmány megfelelő függetlenséget garantáljon a jövő nemzedékek ombudsmanjának, aki az alapvető jogok biztosa helyetteseként fog működni. Azt kérik, hogy a helyetteseket is az Országgyűlés válassza, és biztosítsák szervezeti függetlenségüket.
…
A civil szervezetek javasolják, hogy az új alaptörvény kötelezze a társadalmi egyeztetésre a kormányt és az önkormányzatokat. A kötelezettséget a jelenlegi alkotmány is tartalmazza, ezért súlyos visszalépésnek tartanák a kérdés mellőzését. Közösségek, civil szervezetek bevonása nélkül nem biztosítható a társadalmi részvétel sem a helyi, sem az országos ügyekben – állítja Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány igazgatója.”

Forrás:
Civilek együttműködésre köteleznék a kormányt, HVG.hu, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Intézményracionalizálás

„Megszünteti Enyingen a gimnáziumot és az idősek otthonát is a Fejér Megyei Önkormányzat, ha a kisváros önkormányzata átadja neki azokat működtetésre – írja a Fejér Megyei Hírlap online.

Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke levélben kérte Enying polgármesterét, hogy fontolják meg a döntésüket, mert mint írta – a megye jelenlegi intézményeit is alig tudja fenntartani. Az önkormányzati törvény előír a megyének feladat-ellátási kötelezettséget, amely nem egyenlő a működtetési kötelezettséggel – hangsúlyozza a közgyűlési elnök.

Az enyingi képviselő-testület intézményracionalizálás címén határozott a két intézmény megyei kezelésbe adásáról. A megyei önkormányzat fájlalja, hogy előzetes egyeztetés nélkül döntöttek erről a város vezetői – írja a lap”

Forrás:
Intézményeket szüntetnek meg Enyingen, HVG.hu, 2011. április 4.
Egyelőre marad az enyingi önkormányzatnál a gimnázium és az idősek otthona, HVG.hu, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A vidék fővárosainak jegyzői Békéscsabán

„A Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumának legutóbbi ülésére 2011. március 29-30. között került sor Békéscsabán. A 23 megyei jogú város címzetes főjegyzője és jegyzője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Állami Számvevőszék és a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőivel illetve magas szintű képviselőivel, elismert szakemberek körében tárgyalta meg a nagyvárosokat érintő aktuális ügyeket.
A tanácskozás témáinak középpontjában a közigazgatási rendszer átalakítása, a reformfolyamat jelenlegi helyzete, eddigi eredményei és tapasztalatai, továbbá az önkormányzati működés gyakorlati kérdései álltak.

Az első előadó Dr. Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt, aki a közigazgatási reformintézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatást „A területi közigazgatás átalakítása és a Jó Állam születése” címmel.
A kormányváltás óta eltelt szűk egy év eredményeit ismertetve elmondta, forradalmi változás, történelmi léptékű átalakítás kezdődött a területi közigazgatásban. Az új közigazgatás célja a Jó Állam megteremtése. Kiszámítható, stabil, átlátható és felelős államra, elszámoltatható döntésekre és jogbiztonságra van szükség. Vissza kell állítani a közigazgatás rangját, és egy új társadalmi szerződést, egyenrangú, bizalmi kapcsolatot kell létrehozni az állam és az állampolgárok között.
Ezeket a pozitív változásokat, az ügyfélbarát állam kialakítását és a bürokrácia csökkentését szolgálják az elmúlt hónapok intézkedései.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a területi közigazgatás átfogó átalakításának fontos lépése volt a kormányhivatalok és a kormányablakok létrehozása. A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű helyi szervei, melyek a kormány döntéseinek területi végrehajtását, koordinálását és ellenőrzését végzik helyi szinten, valamint informatikai, képzési, ügyfélszolgálati és hatósági feladatokat is ellátnak. 2011. július 1-jétől bizonyos önkormányzati hatósági feladatkörök is a kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek.
Az első 29, egységes arculattal rendelkező kormányablak 2011 januárjában kezdte meg működését. A végső cél a kormányablakok működésének kiszélesítése bővülő helyszínekkel és ügykörökkel. Az egyablakos ügyintézés a tervek szerint 2013 végére valósul meg. Ehhez az államigazgatási feladatok és hatáskörök felmérése szükséges.
Dr. Csonka Ernő elmondta, hogy az integráció a központi hivatalok szintjén is megtörtént, ennek köszönhetően jött létre a Nemzeti Államigazgatási Központ, mely a kormányhivatalok vonatkozásában funkcionális és koordinációs feladatokat lát el.
A kormány céljai között szerepel az államigazgatási és önkormányzati feladat-és hatáskörök tisztázása.
A már lezajlott és a közeljövőben végbemenő változások európai uniós támogatásból valósulnak meg, és jól működő közigazgatást, egyenrangú állam-állampolgár viszonyt teremtenek. Mindezen törekvések a Széll Kálmán Tervben szerepelnek.
A helyettes államtitkár a változtatásokhoz szükséges jogszabály-módosításokról is beszélt.
…
Ezt követően Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke az ÁSZ önkormányzati államháztartási alrendszert érintő ellenőrzési tevékenységéről, módszereiről és tapasztalatairól beszélt…

Az ÁSZ által lefolytatott kiemelt ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: a költségvetési pénzügyi egyensúly biztosítása; az európai uniós források fogadására való felkészültség; a belső kontrollrendszer; valamint az ÁSZ korábbi javaslatainak hasznosítása. Az ellenőrzés célja a közpénzek megtakarítása, hozzáadott érték teremtése, a szükséges változások kezdeményezése, valamint mérhető eredmények felmutatása.
Az ÁSZ 2009-ben 119, 2010-ben 125 önkormányzatnál folytatott kiemelt ellenőrzést. 2011-ben a Magyar Államkincstár adataira támaszkodva 232 olyan önkormányzatot választottak ki, amelyeknél kockázatosnak tűnt a vagyoni helyzet, a gazdálkodás és a likviditási mutató. A szóban forgó önkormányzatok részére az ÁSZ testreszabott tanúsítványokat készített, melyek kitöltése után döntenek a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról.
Az ÁSZ fontos célkitűzése az ellenőrzések ésszerűsítése és a hatékonyság növelése. A rövid távú tervek között szerepel egy olyan monitoring rendszer létrehozása, mely a Magyar Államkincstár rendelkezésére álló és egyéb adatok alapján folyamatosan ellenőrzi az önkormányzatokat. Ha valamely mutató aggályosnak tűnik, az ÁSZ az érintett önkormányzathoz fordul további információért, és ez alapján dönt a helyszíni ellenőrzés szükségességéről. Mindez folyamatos jelenlétet és a vagyoni, pénzügyi kockázatok figyelemmel kísérését biztosítja anélkül, hogy helyszíni ellenőrzést kellene lefolytatni.
A monitoring rendszernek köszönhetően az ÁSZ naprakész lesz az önkormányzatok pontos feladatait illetően is, mivel jelenleg nem egyértelmű, melyek a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok.
Warvasovszky Tihamér bemutatta az önkormányzatok kötelezettségállományának és eladósodási mutatójának alakulását, valamint a kötvénykockázatokat is. Kifejtette, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt az önkormányzati feladatok száma, de nem nőtt arányosan a rendelkezésre álló központi források összege.
…
A második ülésnap Dr. Szekeres Antal előadásával kezdődött, melynek címe „A megyei jogú városok képviselőtestületeinek és a polgármesteri hivatalok működésének összehasonlító elemzése, különös tekintettel az önkormányzati választások óta eltelt változtatásokra”. A megyei jogú városok önkormányzati működésének összehasonlító elemzése során beszélt az önkormányzati választások új anyagi és eljárásjogi szabályairól, valamint az önkormányzati szervezeti struktúra változásairól. Elmondta, hogy az új jogszabályok értelmében több aljegyző is választható, és lehetőség nyílt nem képviselőtestületi tag alpolgármesterek megválasztására. Az előadás során szó esett a hivatali szakmai munkáról, az önkormányzati ügyiratforgalomról, valamint adózási, végrehajtási és az állampolgárok adatainak nyilvántartását érintő kérdésekről is.”

Forrás:
A vidék fővárosainak jegyzői Békéscsabán, Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja, 2011. március 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A II. Magyary-Emlékkonferencián dr. Kis Norbert a kormánytisztviselői életpályáról tartott előadást

„A 2011. március 24-én megrendezett II. Magyary Zoltán-Emlékkonferencia témája a közszolgálati életpálya jelenlegi helyzete volt, kitekintéssel a jövőben tervezett átalakításokra. A rendezvénynek a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara adott otthont, szervezését a Magyary Zoltán Szakkollégium és a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság vállalta magára.

Az emlékkonferencián kilenc előadó három szekcióban tartott előadást a kb. százötven-kétszáz fős hallgatóság számára. A közigazgatás szakmai és humánpolitikai megújításának egyik meghatározó intézménye, a Nemzeti Közigazgatási Intézet minden főosztályát és osztályát 1-1 fő képviselte.

A Köztisztviselői életpályáról szóló szekcióban előadást tartott dr. Kis Norbert, KIM miniszteri biztos, az NKI főigazgatója Kormánytisztviselői életpálya címmel. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy életpályáról és ne kényszerpályáról beszéljünk a közigazgatásban, megfelelő motivációs eszközrendszert kell kialakítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy az életpálya kialakításában a létszám csökkentésére irányuló intézkedések nem tekinthetők első rangú kérdésnek, mivel a leépítések a létszámgazdálkodás torzulásához vezetnek és hosszú távon mellékhatásokat eredményeznek, nem pedig a létszám tényleges csökkenését.

Kiemelte, hogy stratégiai szempontból fontos az ideális tisztviselő meghatározása, amelynek alapjául Magyary tézisei szolgálhatnak (szakmai felkészültség, értékrend), figyelembe véve a jó állam iránti igényt. Az életpálya nyolc mérföldköveként az utánpótlás képzését, a kiválasztás folyamatát, az adaptációs időszakot, az alapvizsgát, az egyéni fejlődést és a továbbképzési lehetőségeket, a vezetőképzést, a szakvizsgát és a mobilitás lehetőségének megteremtését nevezte meg. Az életpálya kialakításának horizontális elemeiként a munkakör alapú képzést, előmenetelt, teljesítményértékelést, valamint a javadalmazás és egyéb ösztönzési módok rendszerének átalakítását emelte ki. Záró gondolatában megerősítette, hogy az életpálya fontos eleme annak a képnek, amely a társadalomban alakul ki a közigazgatásról.”

Forrás:
A II. Magyary-Emlékkonferencián dr. Kis Norbert a kormánytisztviselői életpályáról tartott előadást, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2011. április 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a köztisztviselők indoklás nélküli felmentését

„Alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését – állapította meg az Alkotmánybíróság kedden. A taláros testület ugyanazokra az indokokra hivatkozva döntött így, mint februárban, amikor a kormánytisztviselők indokolatlan kirúgásáról szóló törvényt meszelte el.

Az Ab szerint azért alkotmányellenes a rendelkezés, mert az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest, ennek azonban nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést a határozat közzétételét követő nappal megsemmisítette.

A Fidesz nem döbbent meg
Kósa Lajos, a javaslat korábbi beterjesztője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy tudomásul veszik az Alkotmánybíróság döntését. A határozat nem érte váratlanul őket, hiszen a taláros testület korábban megsemmisítette a kormánytisztviselőket érintő hasonló szabályozást is, ez a mostani pedig annak az „unokatestvére”. A fideszes képviselő szerint megkeresik az alkotmányos lehetőséget a kérdés rendezésére, ahhoz azonban még megvárják az új alaptörvény elfogadását.”

Forrás:
HVG.hu, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jegyzőség tradicionális magyar intézmény

„A Magyary Zoltán nevével fémjelzett reformprogram fontos része az önkormányzati rendszer áttekintése, a jegyzői intézmény felülvizsgálata. A kormányzat az államigazgatási feladatokat járási hivatali szintre kívánja emelni. Ez a szándék kiváltotta a 2500 fős jegyzői kar érdeklődését – árulta el Nánási Éva, Gödöllő városának címzetes főjegyzője. Sárospatak kistérségében is hatalmas az érdeklődés az elképzelés iránt – tette hozzá Komáromi Éva, Sárospatak jegyzője. A reformok hatására növekedhet a szakmaiság szintje, azonban fontos, hogy az állampolgárokhoz közeli ügyeket továbbra is helyben lehessen intézni – emelte ki a Rádió Orient stúdiójában Tóth János, Tahitótfalu jegyzője.

A jegyzőség tradicionális magyar intézmény. A jegyzők kettős státuszát – egyszerre látnak el államigazgatási és önkormányzati közfeladatokat – igazolta az elmúlt 20 év. Hatalmas tapasztalat, tudásanyag halmozódott fel. Érdemes részletesen végiggondolni a reformokat, hiszen vannak olyan szakigazgatási kérdések, melyeket értelmetlen járási szintre vinni – emelte ki a Rádió Orient stúdiójában Gödöllő címzetes főjegyzője. A jegyzők 2200 hatáskörrel rendelkeznek. A jövőben a jogalkotónak ezeket akár egyenként kéne áttekintenie. Meg kellene vizsgálni, hogy mely feladatokat kell települési, melyeket magasabb szinten elhelyezni – erősítette meg kollégáját Komáromi Éva.

…. Az önkormányzatok helyi sajátosságaik miatt sok területen rendelkeznek szabályozási lehetőségekkel. Ha a magasabb szintű jogszabályok részletesebben szabályoznának, nem lenne szükség ennyi rendeletre – válaszolt a Rádió Orient hallgatóinak kérdéseire Tóth János.

A helyes az lenne, ha a közigazgatási reform meghagyná a települési jegyzők pozícióját, azonban mellettük az állami szervezeteknek, a járási hivatalnak kormánytisztviselője lenne. A jegyzői kar bebizonyította alkalmasságát, partnerségben tud dolgozni a kormányzati és más társhatósági szervezetekkel. A jegyzőség intézményének maradnia kell, hiszen az önkormányzatnak is van igazgatása, a helyi közösségek igénylik a szaktudást – hangsúlyozta Nánási, majd Komáromi hozzátette: a folytonosság biztosítása érdekében maradnia kell a szakmai vezetőnek.”

Forrás:
A jegyzőség tradicionális magyar intézmény, OrientPress, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kettévágott műemlékvédelem

„- A közelmúltban lezajlott közigazgatási átszervezés kapcsán sokan úgy vélik, az örökségvédelem elvesztette önállóságát. Nem áll fenn a veszélye, hogy alkalmatlan emberek dönthetnek az épített örökség sorsáról?
– A kormányhivatalok részét képező örökségvédelmi irodák vezetője fölött valóban a kormányhivatal vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, de kinevezésük és felmentésük esetén a KÖH elnökének egyetértési joga van. Érvényesíteni fogjuk a szakmai szempontokat, és a jelöltekkel a szaktudást igazoló tesztet fogunk iratni.

– Tegyük fel, hogy a területi felügyelő engedélyezi egy védett ház ízléstelen átalakítását. Mit tudnak tenni?
– Ha az ügyfél fellebbez, másodfokon megsemmisítjük a döntést, és új eljárást kezdeményezünk.

– Miért fellebbezne? Ilyen esetekben az építtető elégedett, a „sértett” a védett ház, amely nem tud fellebbezni.
– Módomban áll felügyeleti intézkedés keretében megvizsgálni az eljárást, s ennek eredményeként akár a határozat megsemmisítésére is sor kerülhet. Jelentést is kérhetek az ügyről, és szakmai protokollokkal orientálhatom a szakigazgatási szervet.
…
Az örökségvédelem a januártól életbe lépő közigazgatási reform vesztesei közé tartozik. Az elsőfokú hatósági ügyeket mostantól a megyei kormányhivatalokhoz tartozó, de elvileg önálló szakigazgatási irodák intézik.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megmaradt mint szakmai irányító szerv, tudományos háttérintézet és másodfokú hatóság, de a hivatal elnöke nem utasíthatja a szakigazgatási szerv munkatársait, és nem gyakorol fölöttük munkáltatói jogokat. A műemléki tervtanács véleményét egyes tételesen felsorolt esetekben figyelembe kell venni az elsőfokú döntések során. Ha a hivatalnok ettől eltér, indokolnia kell az okát.

Az átszervezés kritikusai szerint a kormányhivatalokba beolvasztott területi irodák alkalmazottai még kevésbé tudnak majd ellenállni a helyi politikai és gazdasági erőcsoportok nyomásának. Az ún. területi felügyelők a műemlékvédelem kulcsszereplői, mivel minden építési engedélyezési ügyben ők hozhatnak döntést. A felügyelőkre súlyos nyomás nehezedik, hogy az építtetőknek kedvező döntéseket hozzanak.”

Forrás:
Lobbisták és műemlékvédők, Heti Válasz, Zsuppán András, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Járás vagy kistérség?

„A kormány nevében Szabó Erika igazságügyi államtitkár válaszolt. „Tisztelt képviselő úr! Ön szakember, közigazgatási miniszterként dolgozott, tudhatja, hogy az önkormányzatiságnak és az állami hatóságok működésének nincs közük egymáshoz” – mondta. A járás a kormányhivatalok kiterjesztése helyi szintekre, magyarázta. „Az önkormányzati rendszer az más, a kistérségi társulások a közös feladatok ellátására létrejött önkormányzati rendszer” – mondta. A járás pedig az állami közigazgatás területi megvalósítása. A cél, hogy következetesen szétvállasszák az államigazgatást az önkormányzatiságtól. Tehát a járás és a kistérség nem riválisai egymásnak. Varga nem fogadta el a választ, a parlament igen.”

„MSZP: felváltják-e a járások a kistérségeket?
Lamperth Mónika (MSZP) emlékeztetett arra, hogy hétfőn Varga Zoltán azt kérdezte Szabó Erika államtitkártól, hogy a járásokkal a kistérségi rendszert akarják-e felváltani. Hozzátette, az államtitkár arról beszélt, hogy mindkettő tartósan fennmarad.

Lamperth Mónika azt mondta, hogy Rétvári Bence államtitkár viszont egy gödöllői kistérségi konferencián arról beszélt, hogy 2013-ban a kistérségi rendszert felváltja a járási.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte, hogy az államigazgatás, azaz a járási szint azon feladatok szintje lesz, amit az állami szervek fognak ellátni. Kijelentette, a tárcája abba viszont nem akar beleszólni, hogy a közigazgatási rendszer hogyan alakul majd.

Hozzátette, hogy ezeket a gondolataikat a szocialista politikusok az alkotmánytervezet vitája során is elmondhatták volna.”

Forrás:
Nincs köze a járásnak a kistérséghez, Index.hu, 2011. április 4.
OGY – Krónika, Galamus, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kis Norbert: alapjaiban fog megváltozni a képzés

„A közigazgatási személyzetpolitikában szükség van egy (Magyary Zoltán szavaival) központi szellemi centrumra. A közigazgatás megreformálásában a tisztviselői állomány központi tényező. A személyzetpolitikában és a tisztviselői állomány javításában a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) meghatározó szerepet játszik. Az NKI januártól mint központi hivatal működik, azonban a valódi szellemi centrum továbbra is a közigazgatásért felelős minisztérium maradt. Az intézet fontos missziója, hogy a képzés és a felkészítés megkapja megfelelő súlyát a közigazgatásban, hiszen a hatékonyság kulcskérdése a minőségi képzések megléte – emelte ki a Rádió Orient stúdiójában Kis Norbert, a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója, miniszteri biztos.

Az elmúlt 20 évben óriási problémát jelentett az, hogy a közigazgatás, a közszolgálat szerepéről nem alakult ki szakmai megegyezés. Rendszerszerű döntéseket kellene hozni az állami felelősségvállalás határairól. A közigazgatás versenyképességi tényező, ennek ellenére nem született meg az innovativitást ösztönző teljesítményalapú modell – fejtette ki Dudás Ferenc, a műsor állandó szakértője, majd Kis Norbert folytatta: a diagnózis felállítása nagyon fontos. Az első állapotfelméréskor sajnálattal tapasztaltuk, hogy az uniós támogatásokkal lezajlott reformok egy része nem fejeződött be, a várt eredmények elmaradtak. A problémákat fel kell térképezni, az életpálya kialakításában helyre kell tenni.

Az NKI fontos missziójának tartja a szakértői agytröszt funkció betöltését. Az elmúlt időszakban nem volt kihasználva az egyetemi, akadémiai szakértelem. Hiánypótló megoldásként az intézményben összpontosul a szakértelem, a kormányzat munkáját segítő tudásbázis. A köztisztviselők és kormánytisztviselők képzése alapjaiban fog megváltozni. Korábban az állam a piacról vásárolt képzéseket, azonban a jövőben ezen radikálisan változtatni kívánunk. Jelenleg zajlik a tudás összegyűjtése, az oktatás tematikai keretének kialakítása. Továbbá szükség van minőségbiztosítási rendszerre, jelentős módszertani újragondolásokra is. Felül kell vizsgálni a klasszikus frontális képzéseket – emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

Az új tisztviselői életpálya-program előkészítés alatt van. A bekerülés feltétele továbbra is a pályáztatás marad, azonban az eljárást rugalmasabbá kívánjuk tenni, hiszen a bürokrácia eltorlaszolja a közigazgatás bejáratát. Az új struktúrában az előmenetel és a teljesítményértékelés elválaszthatatlanul össze fog függeni. A szolgálatban eltöltött évek mellett a valós teljesítmény is bekerül a rendszerbe, így felgyorsulhat a vezetővé válás folyamata. Ehhez teljesítménymérésre lesz szükség. A Magyary-program hivatalos bejelentésére június 9-én kerül sor, azonban számos momentuma már most áthatja munkánkat. Júniustól gyakorlatba lép a bemeneteli feltételrendszer, továbbá az átlépés és a kilépés jogi eszközei. 2012-től pedig a teljesítményértékelés, a motivációs eszközök és a javadalmazás is bekapcsolódik a rendszerbe – részletezte a főigazgató a gyors tempójú átalakulás menetét.”

Forrás:
Kis Norbert: alapjaiban fog megváltozni a képzés, OrientPress, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Önkormányzat nem szűnik meg, csak kevesebb feladatuk lesz

„„Ha megnézzük a nemzetközi példákat, a magyarhoz hasonló liberális szabályozás a hosszú távú önkormányzati hitelfelvétel, eladósodás és kötelezettségvállalás terén teljességgel lehetetlen; legyen szó EU-s, vagy unión kívüli országról” – így reagált Tállai András az ellenzék azon állításait említő felvetésre, miszerint az önkormányzatok hitelfelvételét az Állami Adósságkezelő Központ és a helyi kormányhivatal kontrolljához kötni egyet jelentene a politikai ellenőrzéssel és a helyhatóságok gazdasági önállóságának elveszítésével. Az államtitkár visszautasította ezeket az ellenzéki állításokat.

A szláv államokban szinte mindenütt miniszteri engedély kell az önkormányzatoknak a hitelfelvételhez. De például az EU-tag Lengyelországban is a regionális állami számvevőszék engedélye kell ahhoz, hogy egy önkormányzat hitelt vehessen fel – sorolta a nemzetközi példákat Tállai András, hozzátéve: minden uniós szabályozásban van valamiféle példa erre nézve.

A jövő érdekében kell szigorítani
Nálunk az önkormányzati törvény szabályozza az önkormányzatok hitelfelvételének mértékét, ám a túllépésnek semmilyen törvényben nincs szankciója, amit az önkormányzatok egy része ki is használ és túllépi a megszabott határt – magyarázta az önkormányzatokért felelős államtitkár…

Az államtitkár szerint kontrollt szeretnének, szigorítást – de nem tiltást – annak érdekében, hogy ne folytatódjon az a tendencia, miszerint felelőtlenül, átgondolatlanul, a következő ciklusokat megterhelve hitelt vesznek fel az önkormányzatok, sokszor nem racionális, nem értelmes célokra is.
…
Megmarad az önkormányzat minden településen. Az alkotmány teljesen egyértelműen meghatározza, hogy a helyi közügyek és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek Magyarországon. Ez így marad az új alkotmány hatályba lépését követően és a következő önkormányzati választásokat követően is – szögezte le kérdésre válaszolva Tállai András.

Kis település, kevés feladat
Az önkormányzati ügyekért felelős államtitkár azt mondta: érdekes vita alakult ki az országban egy általa felvetett lehetőségről, hogy talán nem gazdaságos megtartani minden településen a teljes önkormányzati struktúrát. A Fideszben, a parlamenti frakcióban és az érdekszövetségben sem értettek azonban egyet ezzel az elképzeléssel – ezért azt mondtuk, hogy legyen képviselő-testület, az önkormányzás mai formája maradjon meg – hangzott a nyilatkozatban.

Az viszont, hogy mely településeken milyen feladatokat kell kötelezően ellátni – ez minden bizonnyal változni fog a jövőben. Vélhetően – ha ez az önkormányzati törvény változtatásában is „átmegy” majd – a kisebb településeknek jóval kevesebb feladatuk lesz, mint a ma hatályos törvény értelmében. „Ma egy néhány száz fős településnek éppen olyan feladata például az alapfokú oktatás megszervezése, mint egy nagyobb megyei jogú városnak, holott a kis településnek nincs meg hozzá a gazdasági háttere” – hozott egy példát a politikus, hozzátéve, hosszan sorolhatná még azokat a feladatokat, amelyek ellátásához nincsenek meg az infrastrukturális és személyi feltételek, avagy a szükséges adóbevétel az önkormányzatok egy részénél – de a törvény kötelezően előírja számukra e feladatok ellátását. ”

Forrás:
Önkormányzat nem szűnik meg, csak kevesebb feladatuk lesz, Magyar Nemzet, 2011. április 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Orbán Viktor az állam szerepéről

„Rámutatott továbbá, hogy az államot nem szabad többé kizárólag versenyhátrányként értelmezni, ugyanis ha van egy jó politikai menedzsment, ha az állam gyorsan hozza meg a döntéseit, deregulál, átlátható viszonyokat teremet, keveset költ, és kooperatív a gazdaságot működtető vállalkozói csoportokkal, akkor az állam nem versenyhátrány, hanem versenyelőny.
…
Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, hogy rendkívüli károkat okozott az európai kultúrában az a szembeállítás, amely szerint a szakértők elfogulatlanok és okosak, a politikusok pedig elfogultak és buták. El kell ismerni azt, hogy nemcsak gazdasági menedzsmentre van szükség, hanem azzal egyenértékűnek kell tekinteni a politikai menedzsmentet is, utóbbi hiányában ugyanis „az OECD legjobb tanulmányaiból sem lesz soha semmi”; kölcsönös elismerésre és együttműködésre van szükség – hívta fel a figyelmet.”

Forrás:
Index.hu, 2011. április 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Háromezer ügyfél – pozitív a visszajelzés a kormányablakról

„Székesfehérvár – A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára, Szabó Erika megyénkben járt, ahol a kormányablakok működését nézte meg.

A csütörtöki sajtótájékoztatón Dorkota Lajos kormánymegbízott elmondta, hogy az elmúlt 97 nap alatt csak pozitív a visszajelzés a kormányablakok működéséről. A fehérvári és dunaújvárosi kormányablaknak ezen idő alatt 3 ezer ügyfele volt. A politikus kérdésünkre kifejtette, hogy a kormányhivatalok minden hatósági ügyben tudnak tanácsot adni, olyanokban is, ami ma még nem hozzájuk tartozik. Dorkota arról is beszélt, hogy az emberek az eltelt évizedek tapasztalatai alapján még nem igazán szoktak hozzá, hogy 16 óra után is lehet ügyet intézni, pedig a kormányablakok minden munkanapon 8-20 óra között várják az ügyfeleiket. A kormányablakoknál sok ügy iratait lehet leadni, s Dunaújvárosból hetente kétszer behozzák a beadványokat, és szétosztják a különböző hivatalok között.

Megkérdeztük a kormánymegbízottat, hogy a hozzá tartozó 14 hivatalnak mikor lesz az ideiglenes megbízású helyett tényleges vezetője.
– Ugyan az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló törvényt, ám május végéig még érvényben van. Egyébként a vezetők augusztus végéig rendelkeznek ideiglenes kinevezéssel, így addig mérlegelhetem a teljesítményüket, de még inkább az emberek addig értékelhetik őket. Mert kiderül, hol, mennyire teljesítettek. Hogy egyet kiemeljek, itt van a nyugdíjbiztosítási igazgatóság. A nők negyven év utáni nyugdíjbavonulása, a magánnyugdíjakkal kapcsolatos ügyek rengeteg munkát adtak nekik. Az elmúlt hónapokban ők rendkívülit teljesítettek. A tapasztalatok és a visszajelzések alapján értékelem majd a vezetőket.

Rákérdeztünk, hogy hol lesznek majd a járási kormányhivatalok. A politikus azt mondta, hogy azt ő is szeretné tudni. Több szakmai anyagot kapott, amelyben a történelmi háttér, a mai gazdasági, közlekedési viszonyok, az egészségügy szervezete és még egy sor szempont szerepel. Mindezek elemzése után tesz majd javaslatot a járási kormányhivatalok székhelyére. Júliusra készül el egy tanulmány, hogy hogyan tudnak a legközelebb jutni az emberekhez. Viszont még az idén meg lesz a parlamenti döntés, mert egy évvel előbb szeretnének dönteni, mint ahogy a működés beindul.

A megyei kormányhivatalt meglátogató államtitkár, Szabó Erika kérdésünkre elmondta, hogy a majdani járások területén működő szakigazgatási szervezeteket ugyanúgy össze kell majd vonni, mint ahogyan az a megyei szinten is történt.
– Dolgozunk azon is, hogy a hatósági ügyeket leválasztjuk a polgármesteri hivatalokról – folytatta az államtitkár. – Hiszen ezek a feladatok nem odavalók, ott a helyi ügyek maradnak, a hatóságiakat az államnak kell ellátni.
Megkérdeztük az államtitkárt arról is, hogy az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézmények irányítása szintén állami kézbe kerül majd. Ő elmondta, hogy az ágazati vezetések dolgoznak a koncepciók kidolgozásán. A területi államigazgatás asztalára akkor kerülnek ezek az ügyek, ha már megszületett a döntés, hogy ki működteti, finanszírozza az intézményeket.

Rákérdeztünk, elképzelhető-e, hogy az önkormányzatok hitelfelvételéről, közbeszerzéseiről állami szervezet döntsön.
– Különböző felvetéseket hallottunk. A mostani elképzelések szerint az Államkincstár lehet az szervezet, amely dönteni fog. De ezek a kérdések még nincsenek lezárva. Számomra az a fontos, hogy az államnak legyen rálátása és eszköze, hogy a hiteleket egy bizonyos nagyságrend felett kontroll alatt tartsa.
A kormányhivatalhoz tartozó szakmai hivatalok kettős irányításáról az államtitkár elmondta, hogy tudják kezelni az apró feszültségeket.”

Forrás:
Háromezer ügyfél – pozitív a visszajelzés a kormányablakról, Tribolt Lajos, Fejér Megyei Hírlap, 2011. április 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jelentős változások várhatóak a közigazgatásban is

„A magyar közigazgatás tükre címmel tartottak pénteken pódiumbeszélgetést Budapesten az ELTE TTK szervezésében, többek közt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes részvételével.
…
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy 1996-1997-ben a területfejlesztési törvénnyel létrejöttek a statisztikai régiók. A nagy gond szerinte az volt, hogy 2006 nyarán az akkori kormány önkormányzati, majd államigazgatási régiókat akart létrehozni. „Ez volt a kisiklás szerintem” – fogalmazott. Úgy vélte: politikai intézményrendszert csak identitásra lehet építeni, márpedig megyei identitás létezik, regionális azonban nem. Hozzátette: a közigazgatásban ma nem tartaná jónak a regionális berendezkedést, de ez nem jelenti azt, hogy ötven év múlva sem lenne értelme. „Most a megyei szint a megfelelő” – jelentette ki.
…
Navracsics megemlítette a leendő Közszolgálati Egyetemet, amely azért jön létre, hogy az állampolgárok magas színvonalú állami szolgáltatásokat kapjanak, s „ehhez kell egy speciális felsőoktatási intézmény”. Az idevonatkozó alapismereteket más állami alkalmazottaknak – például katonatiszteknek, rendőrtiszteknek – is szeretnék tanítani. A cél egy egységes egyetemet kialakítása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemből, a Rendőrtiszti Főiskolából és a volt Államigazgatási Főiskolából, hogy minden állami alkalmazottnak átfogó ismerete legyen az államról. Pesti Imre mindehhez hozzátette, hogy ez a fiatalok számára hatalmas pálya lehet.
…
A területi államigazgatás minden más problémának alárendelődött a rendszerváltás óta – vélte Navracsics, hozzátéve: „a professzionális, üzemszerű államigazgatás hívei vagyunk”. Az államreformot a kormányzat „Magyary Zoltán szellemében” kívánja végrehajtani – mondta a miniszterelnök-helyettes. Pálné szerint „Magyary igazi technokrata volt”, vizsgálta a közigazgatásnak az emberre gyakorolt hatását és odafigyelt a helyi viszonyokra.

A közigazgatás negyedik hatalmi ágként jelenik meg – közölte, a sajtót némileg zárójelbe téve Pesti Imre. Úgy folytatta: szeretnék megszüntetni az államigazgatásban működő teljes káoszt.

Eddig nem létezett a közigazgatási miniszteri poszt, ez pedig jól mutatja, hogy Magyarországon mennyire volt fontos a közigazgatás – mondta Navracsics Tibor. Szerinte egységes közigazgatási politikára van szükség. Ezért is hoztak létre egységes, nagy minisztériumokat. Azt akarták ezzel elkerülni, hogy a miniszterek ágazati lobbisták legyenek – tette hozzá. A miniszter az ágazatokon belüli vitákat már a minisztériumán belül intézze el – fogalmazott, hozzátéve, hogy neki miniszterelnök-helyettesként feladata segíteni ezeket az egyeztetéseket. Egy kérdésre válaszolva a miniszter úgy felelt: ha létrejönnek és számos feladatot átvesznek a járások, akkor megmaradhat a mostani háromezer önkormányzat. Az állami feladatokat azonban a kétszáz-kétszázötven járás látja majd el. Ezáltal megmaradnak és életképesek lesznek az aprófalvak – tette hozzá.
…
A hvg.hu-nak interjút adó Pesti Imre szerint egy olcsó, sikeres, a közpénzeket hatékonyan felhasználó főváros kialakítása a cél. Úgy vélte, az is járható út, hogy a kerületek közül – a londoni City mintájára – jelentőségében kiemelkedjék egy központi kerület. Kérdésünkre, hogy ez az V. kerület lenne-e, úgy felelt: nem biztos; történelmi hagyományai miatt az I. kerület is szóba jöhet. Az „erős főváros – gyenge kerületek” koncepció is elképzelhető. Hogy végül melyik elképzelés válik valóra, annak eldöntésében a szakmai, a tudományos és a politikai élet résztvevőinek is lesz szavuk – közölte a Fővárosi Kormányhivatal vezetője. Kérdésünkre azt mondta: egy ilyen súlyú kérdésről „még a kétharmad birtokában is” indokolt az ellenzéknek véleményének „legalább meghallgatása”.”

Forrás:
Jelentős változások várhatóak a közigazgatásban is, Szegő Péter, HVG.hu, 2011. április 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Napi átlag húsz ügyfelet fogadott a megyei kormányhivatal

„Az első negyedévben 1253 ügyfél kereste fel a megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáját, a kormányablakot, melynek hatásköre március 1-jétől tovább bővült.
…
Alig több mint három hónappal ezelőtt alakult meg a kormányhivatalok. Az első negyedév tapasztalatairól a megyei kormánymegbízottat kérdeztük.

– A kormányzati szándék szerint elsődleges fontosságú, hogy a közigazgatás ügyfelei hatékony, ügyfélbarát ügyintézési kultúrával találkozzanak – mondta Harangozó Bertalan vasi kormánymegbízott.
…
A kormánymegbízott elmondta: a legnépszerűbb ügytípus az ügyfélkapu létesítése, az integrált ügyfélszolgálati irodánál az első negyedévben 234 ügyfélnek végeztek regisztrációt. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő bejelentési kötelezettségek ma már kizárólag elektronikus úton végezhetők. E kérdésekhez a kormányablak munkatársai szakmai és informatikai segítséget is nyújtanak. Harangozó Bertalan hozzátette: az ügyfelek az elektronikus ügyintézéshez jelenleg kizárólag az integrált ügyfélszolgálati irodákban vehetnek igénybe segítséget.
A szombathelyi kormányablak családtámogatási kérelmet az elmúlt három hónapban 119 esetben vett át, az ügyfelek többsége családi pótlékot és anyasági támogatást igényelt. Az ügyintézők minden esetben segítenek a nyomtatványok kitöltésében, és az átvett kérelmeket még aznap elküldik a Magyar Államkincstárhoz.
Az ügyfélszolgálati irodák hatásköre márciusban tovább bővült, így már állampolgársági eljárás kezdeményezésére, és az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos tájékoztatásra is lehetőség van.”

Forrás:
Napi átlag húsz ügyfelet fogadott a megyei kormányhivatal, Prófusz Péter, Vas Népe, 2011. április 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Részvételi demokrácia és komoly játék – I. rész

Molnár Szilárd (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület) cikke

A modern társadalmakban az elmúlt évtizedekben folyamatosan azt állapítják meg a kutatások, hogy az állampolgárok egyre kisebb aktivitással vesznek részt a képviseleti demokrácia nyújtotta eseményeken, választásokon, a közügyekben. Ennek megváltoztatása érdekében persze számos területen újításokat próbálnak bevezetni.

Egyrészt változik a demokrácia-felfogásunk: a képviseleti demokráciát lassan, de talán egyre magabiztosabban felváltja az aktív állampolgárság megközelítésmódja. Az állampolgárság az utóbbi évtizedekben már nem egy statikus, az oktatás során száraz ismeretanyag átadásával elérhető állapot, amely a választójoghoz szükséges életkor elérésével automatikusan járó jogi státusz. Ennél ma már többről van szó: ez sokkal inkább egy dinamikus fogalom, ami aktivitást, részvételt, cselekvőképességet, érdeklődést, bizalmat, képessé tételt feltételez, ráadásul mindez új készségekkel is bővül, mint például a környezeti tudatossággal, kockázatvállalási hajlandósággal, kritikai gondolkodással, önkéntesség vállalásával.

Ezzel párhuzamosan persze maga a politika, a közigazgatás is próbál nyitottabbá válni. A nyitott kormányzás előnyeit, a civil társadalommal való szorosabb együttműködést hangoztató nemzetközi szervezetek által kibocsátott dokumentumokból, ajánlásokból nincs is hiány.

Az internet adta lehetőségek révén az állampolgárok egyre inkább azt igénylik, hogy véleményüket figyelembe vegyék a közérdekű döntések meghozatalában. A jó kormányzás alapelveinek egyikévé mára ez vált a nyitottság, átláthatóság és a számonkérhetőség mellett – emeli ki például az OECD (2001, 2003) több elemzése.

Az állampolgárok széleskörű tájékoztatása (az információk szabadsága, FOI), a velük való konzultáció, valamint a döntésekbe való bevonásuk teszik lehetővé a kormányzat felé irányuló általános bizalom erősödését, a demokrácia színvonalának javulását. Ennek a bevonásnak persze különböző szintjei, lehetőségei vannak. A leginkább elterjedt, a statikus, egyirányú tájékoztatás. Különösen igaz ez az információkhoz való „passzív” hozzáférésre, de lényegében ide tartozik az is, amikor az állam arra törekszik, hogy az információkat terjessze az állampolgárok irányába. A konzultáció lehetőségének biztosítása már egy következő szint, ami már kétirányú kapcsolatot feltételez: azaz az állampolgárok visszajelzéseket adnak a kormányzatnak. Az OECD meglepő tapasztalata, hogy még a tagállamok körében is meglehetősen kevés ország biztosít ilyen lehetőségeket az állampolgárai számára. Az állammal való partneri viszony legmagasabb foka az aktív részvétel, a döntéshozatali folyamatokban való részvétel biztosítása. Természetesen a végső döntést mindenhol a politikusok, a választott képviselők hozzák meg, de az odáig vezető úton az állampolgárok fontos szerepet tölthetnek be. Ezeknek az elveknek az alkalmazására viszont még ma is csak elvétve találni példát.

A közösségi részvétel elméletének és gyakorlatának fejlődése az európai gondolkodásban talán az 1998-ban napvilágra került Aarhusi Egyezménnyel indult. Ez a dokumentum gyűjtötte össze és emelte ki a döntési folyamatokban a közösségi részvétel lehetőségeit és elemeit, aminek jelentőségét persze cseppet sem csökkenti az a tény, hogy ez a környezetvédelmi joggyakorlat területén belül született meg. Az Egyezmény kimondja a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételi jog, valamint a jogorvoslat biztosítását. Az Egyezmény persze nagy nemzetközi elismerést vívott ki magának, más földrészek is átvették ezt a törekvést.

Magyarország 2001-ben ratifikálta az Egyezmény elemeit, ugyanakkor persze még a mai nap sem mondhatjuk azt, hogy a közösségi részvétel rendszere akár csak a környezetvédelmi joggyakorlatunkban létezne már. Nincs olyan magyar államigazgatási vagy önkormányzati hivatalunk, amely biztosítaná, alkalmazná a közösségek aktív részvételében rejlő lehetőségeket, eszközöket.

Az Aarhusi Egyezmény hatására az Európai Bizottság el is indította „Az Ön hangja Európában” internetes konzultációs és döntéshozatali webhelyét, ahol bármely európai állampolgár megoszthatja véleményét az uniós szakpolitikákról, részt vehet vitafórumokon, konzultálhat az EU vezetőivel. A nyílt forráskódú szoftver segítségével eddig több mint 100 nyilvános konzultációra került sor. Viszont még ez az oldal is csak szinte kizárólag online kérdőívek kitöltési lehetőségét nyújtja, az interaktív vitafórum lehetősége nem takar mást, mint az EU vezetői által írt blogok gyűjteményét, míg az egyéb eszközök alatt az európai parlamenti képviselők e-mail és egyéb elérhetőségi lehetőségeit, illetve közvélemény-kutatások eredményinek elérését teszik lehetővé.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Ilyen még nem volt Magyarországon

„A népszámlálások történetében most először háromféle válaszadási mód közül lehet választani: az elektronikus vagy papíralapú önkitöltéses, illetve az interjús válaszadás között.

Az igazi újdonság az, hogy a kérdőívet az adatfelvétel első időszakában, október 1-16. között az interneten keresztül, elektronikusan is ki lehet tölteni. A számlálóbiztosok szeptember utolsó napjaiban minden lakcímre eljuttatják a kérdőíveket és az internetes kitöltéshez szükséges azonosítókat, október első két hetében pedig mindenkit felkeresnek.

Akik papíron, saját maguk kívánnak válaszolni, azoknál a számlálóbiztos annyi kérdőívet hagy ott, ahányan az adott lakásban laknak. Akik nem szeretnének maguk fáradni a kitöltéssel, azoknál a számlálóbiztos tölti ki a kérdőívet. Azokat pedig, akik október 16-ig sem papír, sem elektronikus formában még nem válaszoltak a kérdésekre, ismét felkeresi a számlálóbiztos, hogy felvegye adataikat. Október 16. után interneten keresztül már nem lehet kitölteni a kérdőívet.
…
Az adatbeviteli és feldolgozási feladatok informatikai infrastruktúráját a Delta Informatikai Zrt. biztosítja 111,3 millió forintért. A körzetesítés támogató alkalmazását a Bull Magyarország Kft. fejlesztette ki 124,8 millió forintért, míg az adatgyűjtést támogató rendszer beszerzését az IQSYS Zrt. nyerte meg 288,7 millió forintért. Jelenleg folyamatban van a népszámlálás kérdőíveinek, segédleteinek és egyéb nyomtatványainak előállítására és szállítására kiírt közbeszerzés, továbbá a papír alapú kérdőíveinek optikai karakterfelismerésen alapuló adatbeviteli rendszerének kialakítására és működtetésére szóló eljárás, valamint két kommunikációs tender is: a médiavásárlásra, illetve a népszámlálással kapcsolatos tájékoztatóanyagok beszerzésére.

Szakértői szerződéseket is kötött a KSH a lebonyolítás támogatására, így informatikai feladatokra a Stratis Kft.-vel 193,8 millió forintért, továbbá e céggel a központi adatbeviteli szolgáltatás megvalósításának informatikai szakértői támogatására is megállapodást kötött 27,4 millió forintért. Az informatikai beszerzések jogi, közbeszerzési szakértői támogatására pedig a Réti, Antal, Mádl ügyvédi irodával szerződtek hatmillió forintért.”

Forrás:
Ilyen még nem volt Magyarországon, Napi Gazdaság, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Brüsszel tender nélkül választaná a Windowst

„Az Európai Bizottság közbeszerzési eljárás nélkül tenné a jövőben is a Microsoft Windows operációs rendszert több tízezer számítógépére – vallott színt az unió végrehajtó testülete.

Idén május 31-ével lejár a Windows operációs rendszerek licencére kötött szerződés az Európai Bizottság (EB) és az Microsoft szoftvervállalat között. Az EB azonban nyílt pályázat kiírása helyett csak az óriásvállalattal kezdett tárgyalásokba a szerződések megújításáról március 24-én. Az EB álláspontja szerint ellenben minden az Unió belső szabályainak megfelelően zajlik. Azok lehetővé teszik, hogy az európai intézmények egyetlen vállalat alkalmazásara szerződjenek amennyiben a megállapodások időtartalma nem hosszabb három évnél.
…
A Computerworld magazin értesülései szerint az év végi döntéskor az EB költségvetési főigazgatósága rákérdezett az informatikai főigazgatóságnál, hogy miért nem írnak ki nyílt tendert, utóbbi szerint azonban arra nincs szükség, mert a Microsoft minden kritériumnak megfelel.

Az IDC piacelemző vállalat szerint az európai kormányok szoftverköltései teszik ki az Európai Unióban eladott szoftverek 19 százalékát. Ennek megfelelően a redmondi vállalat mindent megtesz a kormányok és közintézmények megnyerésére, ezzel a nyílt szoftverek támogatóinak erős kritikáját vívva ki gyakran. A most szóban forgó üzlet több millió euró bevételt jelenthet az amerikai szoftveróriásnak, hiszen több mint 36 ezer asztali gép operációs rendszerét szállíthatná az Uniónak.

A tervezett szerződés azonban az Unió saját Európai Interoperábilitási Keretprogramja ellen van, amelynek irányelvei szerint a kormányzati IT infrastruktúrák esetében támogatandó a nyílt forráskódú szoftverek használata. A dokumentum egyúttal felhívja a figyelmet az egyetlen cég szoftvereire épülő rendszerek veszélyeire is. A közelmúltban lezajlott kibertámadások az EB informatikai rendszerei ellen pedig még inkább rávilágítanak az egyetlen gyártótól származó szoftverek jelentette veszélyekre.”

Forrás:
Brüsszel tender nélkül választaná a Windowst, HVG.hu, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Cégügyek: tovább bővült az elektronikus ügyintézés

„Az ítélőtábla nem fogad be papírnyomtatványt – ezzel a címmel ír a Napi Gazdaság arról, hogy a papíralapú ügyintézés újabb eleme tűnt el.

Április elsejétől ugyanis a cégbejegyzési ügyekben a jogorvoslati eljárás is elektronikus lett. Az új szabályok szerint a cégbíróságok és az ítélőtábla közötti ügyintézés is elektronikus lett.

A fellebbezéseknél változott most a helyzet: bár a fellebbezéseket továbbra is a cégbíróságokra kell beadni, és ezek továbbítják a kérelmet az ítélőtáblára, a kérelmeket ezentúl csak elektronikusan fogadják be.”

Forrás:
Cégügyek: tovább bővült az elektronikus ügyintézés, HVG.hu, 2011, április 4.
Lásd még:
Cégbejegyzés: egy hónappal is csökkenhet a fellebbezési ügyek átfutási ideje

Vissza a tartalomjegyzékhez

Cégbejegyzés: egy hónappal is csökkenhet a fellebbezési ügyek átfutási ideje

„2011. április 1-jétől a cégbejegyzési ügyekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások is elektronikusak lesznek – tudtuk meg a Microsec Kft. fejlesztési igazgatójától. Ennek hatására az a csekély számú papírmennyiség is tovább csökken a cégbíróságoknál, ami az elektronikus cégeljárás 2008-as kötelezővé tétele után megmaradt. A 2010. évi CLXXIX. törvény az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról elektronikussá teszi a cégbejegyzési ügyekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárásokat. A 2011. április 1-jétől életbe lépő módosítások értelmében a cégbejegyzési ügyekben a jogorvoslati eljárás is elektronikus, nem peres eljárás lesz. A változások körülbelül évi 300-400 ügyet érintenek, és a módosítások következtében a papír alapú ügyintézés tovább mérséklődik a cégbíróságoknál.

Elektronikus iratok
A fellebbezési eljárásban eddig jellemző volt a papír alapú és az elektronikus iratok egyidejű használata, ugyanis az ügymenetben hol papír alapon, hol pedig elektronikusan történt az iratok továbbítása. A 2010. évi CLXXIX. törvény értelmében az eljárás tisztán elektronikus lesz, nem lesz oda-vissza átalakítás a papír és az elektronikus formátum között. A változásoknak köszönhetően tehát a cégbíróságok és az ítélőtáblák közötti iratmozgás is elektronikus lesz. A jogorvoslati kérelemhez kapcsolódó iratokat ezen túl nem lesz szükséges kinyomtatva elküldeni az ítélőtáblára, hiszen az ítélőtábláról elektronikusan be tudnak tekinteni a cégbírósági iratjegyzékbe.”

Forrás:
Cégbejegyzés: egy hónappal is csökkenhet a fellebbezési ügyek átfutási ideje, [origo], 2011. március 31.
Lásd még:
Cégügyek: tovább bővült az elektronikus ügyintézés

Vissza a tartalomjegyzékhez

Meg kell szakítani a műsort, ha katasztrófahelyzet van

„A katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos információk terjesztésével kapcsolatban írt alá kedden együttműködési megállapodást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az új médiatörvény szerint a négy közszolgálati és a közösségi műsorszolgáltatónak műsorukat megszakítva kell beszámolniuk az eseményekről, illetve így kell tenniük azoknak a médiumoknak is, amelyeknek vételkörzetében a tragédia történt.

A közlemények küldésében, illetve fogadásában egy elektronikus levelező rendszer nyújt segítséget, ide „kötik be” a négy közszolgálati, az országos kereskedelmi és a közösségi médiaszolgáltatókat. Ez a rendszer garantálja a jövőben azt, hogy a veszélyre figyelmeztető üzenet minden körülmények között eljusson az emberekhez. Az NMHH emellett elektronikus úton hozzáférést biztosít a katasztrófavédelemnek a médiaszolgáltatókról vezetett hatósági nyilvántartásához.

Amennyiben katasztrófa történne, az médiahatóság szakmai segítséget nyújt a kiesett hálózatok helyreállítását végző polgári védelmi szervezeteknek, közreműködik a katasztrófahelyzet kezeléséhez szükséges kiegészítő hírközlési kapacitások létrehozásában, illetve a szükséges információknak, az egyéb hálózatok felhasználásával történő továbbításában.”

Forrás:
Meg kell szakítani a műsort, ha katasztrófahelyzet van, HVG.hu, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mobiltelefonok használata Magyarországon

„Az állam jól tükrözi az állampolgárok hozzáállását, és Magyarországon a közigazgatás is lassan mozdult rá a hordozható eszközök piacára. Távolról elérhető, érdemi telefonos ügyintézésre van szükség – mondta Fekete Gábor, a Közigazgatási és igazságügyi Minisztérium munkatársa, miután elismerte, hogy az elmúlt 11 évben megjelent állami stratégiák nagyon silányak voltak. Például az esetek nagy részében csak azt vizsgálták, hogy az ügyintézésen mennyit spórolhatnak, azt viszont már nem, hogy az állampolgárnak mennyi ideig tart elintéznie az ügyét. Fekete Gábor azt mondta, a Széll Kálmán terv célja, hogy a hivatal és az ügyfél szempontjából is javuljon az ügyintézés hatékonysága.

Egy konkrét is megemlített Fekete Gábor, a mobillal támogatott közterület-felügyeletet. A közigazgatás sokszor nem tud helyi információkat begyűjteni, belterületen például nehéz megtalálni a parlagfüves telkeket és az illegális szemétlerakókat. Ebben nagy segítséget nyújthatnak az állampolgárok, csak azt kell megoldani, hogy ha egy esetet tizenhárman jelentenek, akkor az illetékes hatóság felismerje, hogy csak egyetlen ügyet kell kezelnie. A másik fontos cél pedig az lenne, hogy az állampolgári inputokra gyorsan reagáljanak, tehát ne a parlagfű virágzása után két hónappal kezdjenek kaszáltatni, hanem azonnal.”

Forrás:
Lassan rámozdultunk a mobilitásra, Tóth Balázs, Index.hu, 2011. április 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Aranyat kerestek a kiberkalózok

„Informatikai támadások európai intézmények ellen
„Átmenetileg senki sem léphet be házon kívülről az e-mailjébe vagy az intranetre. Ezek a korlátozások valószínűleg még hetekig érvényben lesznek” – mondta lapunknak Antony Gravili, az Európai Bizottság intézményi ügyekért felelős szóvivője. A jelszavát is meg kellett változtatnia minden bizottsági munkatársnak, miután hackerek jutottak be a brüsszeli intézmény számítógépes rendszerébe, néhány órával a március végi csúcstalálkozó előtt. „A számítógépes kalózok azóta már az Európai Parlamentbe is behatoltak. Kapcsolatban vagyunk a parlamenttel, hogy kiderítsük, van-e összefüggés a két támadás között” – tette hozzá Gravili.

A sors iróniája, hogy az Európai Bizottság éppen a napokban tette közzé jelentését, amelyben tanácsokat ad a tagállamoknak: miként védekezzenek még hatékonyabban a kibertámadások ellen. Az informatikai fenyegetések ugyanis egyre kifinomultabbak – érvel a dokumentum, és mintha a valóság is ezt akarná alátámasztani. A világháló kalózai behatoltak a minap a Catherine Ashton vezette Európai Külügyi Szolgálat, illetve (a G20-csúcs előtt) a francia pénzügyminisztérium rendszerébe is. „Megerősítettük a biztonsági rendszert, nálunk is volt például jelszócsere” – válaszolták a Népszabadság érdeklődésére a minisztérium sajtóosztályán.

Egyre profibb és céltudatosabb hackerek vadásznak ma már az áldozatokra. Mint a brüsszeli bizottság szóvivője közölte, „konkrét EU-tisztségviselők ellen intéztek célzott támadást”. Hasonlóra figyeltek fel a francia pénzügyi tárcánál is: azért sikerült behatolni az informatikai rendszerbe, mert a trójai falóként felhasznált e-mailek olyan találkozókra és időpontokra hivatkoztak, amelyeket kizárólag a beavatottak ismertek (így gyanútlanul megnyitották a csatolmányt). A címzettek „nagyon-nagyon magas rangú munkatársak voltak” – ismerték be a minisztériumnál az ügyet elsőként kiszivárogtató Paris Match hetilapnak.
…
Kibertámadások rendszeresen érik az uniós intézményeket, de a mostani különösen nagy volt – vallották be uniós források az EUobserver hírportálnak. Az informatikai rendszerek biztonságáért felelős franciaországi ügynökség vezetője, Patrick Pailloux is úgy nyilatkozott: „színtiszta kémkedés” volt a pénzügyi tárca elleni akció, amely az eddigi legnagyobb támadás a francia közigazgatás ellen. A hackerek tudták, hogy mit keressenek. A minisztérium belső, titkosított hálózatára jutottak be, ahol adatokat tárolnak a nemzetközi pénzügyekről, a bankok állapotáról, a szabályozási tervekről; ahogy egy kormányzati illetékes fogalmazott, „mindez aranyat ér”.”

Forrás:
Aranyat kerestek a kiberkalózok, Népszabadság, 2011. április 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mobilra költözne az állam

„Van még mit fejleszteni az elektronikus közigazgatáson, de látszanak már kedvező kezdeményezések.

A kereskedelemhez, a pénzügyi tranzakciókhoz vagy a különböző szolgáltatásokhoz képest jelentős a lemaradása a közigazgatás „elektronikusításának” – mondta el a szerdai Smartmobil konferencián Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára.

„Ha az élet legkülönbözőbb területein már bátran bízunk a mobiltechnológiában, akkor a közigazgatás terén is kellene” – mondta el a politikus. Eddig – afféle ez van, ezt kell szeretni alapon – a fejlesztők és az üzemeltetők mondták meg, hogy mire van szüksége az e-közigazgatásnak és felhasználóinak, ami hibás hozzáállás, mert kevéssé hatékony rendszereket szül.

Az ügyintézés során ma már nem eltűrhetők a hosszú várakozási és válaszadási idők az állampolgárok részéről, ezért érdemben ki kell használni az új eszközökben rejlő lehetőségeket. Erre voltak korábban is próbálkozások, s bár a WAP alapú ügyintézés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az SMS-es annál inkább – mondta el a helyettes államtitkár.

A közigazgatásnak szembe kell néznie saját alacsony hatékonyságával, s arra kell törekednie, hogy olcsó és használható legyen, ne csak a szervezeteken belüli, hanem az ügyfelekkel történő érintkezés során is. Fontos a Fekete Gábor által nagytakarításnak nevezett folyamat is, vagyis hogy az elavult módszerektől meg kell szabadulni.

Az egyszerűsítésben sokat segíthetne, ha mindent a maga szintjén kezelnének, vagyis hogy kiválasszák a feladat elvégzésére képes legegyszerűbb rendszereket, a magasabb szintek pedig fogadják el azok döntéseit. A mindent központilag irányítani akaró minta nem életképes – tudhattuk meg a helyettes államtitkártól.

A hazai közigazgatásban vannak már kezdeményezések az új eszközök kihasználására. Fekete Gábor példaként említette az állampolgári bejelentéseken alapuló, mobileszközökkel támogatott közterületfelügyelő rendszert, amely a gyors információgyűjtésben és a megfelelő eljárások hatékony elindításában hasznos.

A politikus azt is bejelentette, hogy az új kormányzati portál, a kormany.hu is hamarosan mobilra optimalizált oldallal rukkol elő.”

Forrás:
Mobilra költözne az állam, Médiainfo, 2011. április 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Olcsóbb és gyorsabb az e-igazságszolgáltatás

„A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által szervezett nemzetközi képzési napon az e-igazságszolgáltatás és a fizetési meghagyások elektronikus ügyintézése mellett, a határokon átívelő behajtásokról tartottak előadásokat csütörtökön Budapesten. A konferencia előadói szerint, az elektronikus igazságszolgáltatás bevezetésével hazai és nemzetközi ügyekben egyaránt olcsóbbá és gyorsabbá válnak a hivatalos végrehajtói eljárások.

Az e-igazságszolgáltatás európai szintű bevezetésének kihívásait tűzte napirendre az az európai képzési nap, melyet „Úton az e-igazságszolgáltatás felé” címmel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szervezésében tartottak Budapesten a szakma nemzetközi képviselői számára.

2011-ben a szervezők Budapestet választották az évente megrendezésre kerülő esemény helyszínéül, ezt Leo Netten a Bírósági Végrehajtók és Tisztviselők Nemzetközi Szervezetének elnöke azzal indokolta, hogy a „magyar társszervezet kiemelkedően európai az igazságszolgáltatás terén”. A helyszínválasztás bizonyítja, hogy a hazai végrehajtók munkáját külföldön is magas szinten ismerik el a szakemberek.
…
A képzési napon részletesen tárgyalták az elektronikus aláírás és az elektronikus archiválás kihívásait is, amit a hivatalos ügyiratok hosszú távú tárolásának problémája okoz. Az elektronikus ügyintézés mindamellett, hogy jelentős időt takarít meg a hétköznapokban – ezzel növelve a munka hatékonyságát – már középtávon igen komoly megtakarításokat eredményez mind a szóban forgó intézmények, mind pedig a társadalom számára.
…
A 2.000 tagot számláló magyar végrehajtói szervezet az elektronikus ügyintézés élvonalában jár, Hollandiához hasonlóan iratait a cégbíróság és a bankok is elektronikusan fogadják. Ahhoz, hogy az évente közel 300.000 üggyel foglalkozó szervezet még hatékonyabb legyen, a földhivatalokkal és bíróságokkal is együttműködést próbál kialakítani az elektronikus kommunikáció megvalósításának érdekében.

2012-től Magyarország is csatlakozik ahhoz az Európai Uniós projekthez, amelynek keretén belül kilenc uniós tagállam (Magyarország, Olaszország, Németország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Franciaország, Skócia és Németország) közösen hoz létre egy weboldalt a határokat átívelő igazságszolgáltatás bevezetésére. A rendszer kiemelt fontosságú, mert lehetővé teszi, hogy a jövőben a behajtási kérelmeket országhatárokon átnyúlóan is lehessen kézbesíteni. A weboldalon válnak elérhetővé a határon túli követelések behajtásához szükséges információk: az, hogy kihez kell ilyen estben fordulni, ki az illetékes végrehajtó, és hogy hogyan zajlik az adott országban a végrehajtás.”

Forrás:
Olcsóbb és gyorsabb az e-igazságszolgáltatás, TőzsdeFórum Online, 2011. április 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bővíteni kellene az EDR-rendszert?

„Megbízható és jól működik az egységes digitális rádiótávközlési rendszer (EDR), de szükség lehet a továbbfejlesztésére – mondta Kozma Béla, az EDR-t működtető Pro-M Zrt. vezérigazgatója. Szerinte ez lehetne az alapja a létrehozandó egységes európai segélyhívó alapja is. A cég 2015-ig évente 9,325 milliárd forint szolgáltatási díjért dolgozik.

A földrajzilag 99 százalékos lefedettséget nyújtó egységes digitális rádiótávközlési rendszernek (EDR) akkor is működnie kell és ki kell tudnia szolgálnia a készenléti szervezeteket, ha Magyarországot, az arányokat tekintve, hasonló katasztrófa érné, mint Japánt – mondta Kozma Béla, a rendszert kiépítő és működtető Pro-M Zrt. vezérigazgatója az ötödik Professzionális Mobiltávközlési Napon.

Szavai szerint a cég a kezdeti 20-22 milliárd forintos beruházás mellett a szerződéses kötelezettségén felül további 5 milliárd forintot fordított a készenléti szervezetek kommunikációját 270 bázisállomással 37 ezer készülékkel kiszolgáló rendszer kiépítésre és fejlesztésére. A Pro-M Zrt. az EDR TETRA-technológián alapuló rendszer kiépítésére és 2015-ig való működtetésére szóló megbízást öt évvel ezelőtt nyerte el pályázaton, s évente 9,325 milliárd forintot kap az államtól szolgáltatási díjként.
…
Az EDR egyébként a gyakorlatban 42 ezer felhasználót képes kiszolgálni, de az aktuális szám attól függ, hogy a készenléti szervezetek hány készüléket kívánnak csatlakoztatni a zárt rendszerre – idézte az MTI-Eco a vezérigazgatót. Szerinte szükség lenne a rendszer bővítésére is: egyrészt az öt évvel ezelőtti bevezetés óta piacra került technológiai fejlesztések beépítésére, másrészt az EDR lehetne akár a most létrehozandó az egységes európai segélyhívó rendszer alapja is. Emellett egy tavalyi kormányrendelet lehetővé tette, hogy a lehallgatásbiztos hálózathoz közcélú felhasználók – mint a polgárőrség, az erőművek, vagy a közüzemi szolgáltatók is – csatlakozhassanak.

Az EDR egyébként 60 ezer felhasználóig viszonylag könnyen, 1-2 milliárd forintért bővíthető, e fölött azonban már többe kerülne a fejlesztés, mivel ebben az esetben építeni kell a jelenlegi négy mellé egy újabb központot, ami mintegy 1 milliárd forintba kerül. Emellett jelenleg öt huszonnégy órán belül bárhol telepíthető, saját áramellátással rendelkező mobil bázisállomása van.”

Forrás:
Bővíteni kellene az EDR-rendszert?, Kiss Melinda, Napi Gazdaság, 2011. április 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az EKOP jelene és jövője

„A tavaly megalakult új kormány 1251/2010. számú határozatában jelentősen átalakította a 2007–2008. és 2009–2010. időszak akcióterveit. Az újjászerveződő minisztériumok akadozó, finanszírozási egyensúlytalanságokkal küzdő projekteket találtak, ezért egyes kiemelt projekteknél kétségesnek tűnt az eredményes befejezés. A Kormány döntése azokat a projekteket érintette, amelyek jelentős forrással rendelkeztek, de a csúszások után várható eredmény nem mutatkozott ezzel arányosnak, vagy pedig a mögöttes szakpolitikai koncepciók változtak meg. Az Új Széchenyi Terv ugyan közigazgatási célú informatikai pályázatokat nem tartalmaz, a módosításokban mégis közrejátszhatott a két nagy támogatási forma közötti összhang kialakítása.

Első körben törlésre került az interoperabilitás, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren működő elektronikus szolgáltatások informatikai biztonsági auditja és szervezetszintű technológiai értékelése, a telefonos ügyfél-kiszolgálási rendszer, az elektronikus azonosítás megteremtése, a zártcélú hálózati szolgáltatások bővítése a szolgálat-, bevetés- és mentésirányítási rendszerek közötti kommunikáció megalapozásához, biztosításához, a hatósági eljárások elektronikus támogatása és az elektronikus adatcsere az államigazgatási szervek között című kiemelt projekt.
…
2010. decemberben a kormány ismét módosította az akciótervet (1314/2010. számú Korm. határozat), ezúttal azonban már bekerültek az új célkitűzéseket tükröző nevesítések.
A korábbi Miniszterelnöki Hivatal jogutóda, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két projekttel is megjelenik az EKOP-ban, projektgazdaként felügyeli az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítását és az oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítését. A PMISZK – új nevén Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség – és a Kopint-Datorg Zrt. a kormányzati informatika infrastrukturális ágát képviselő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása mellett négy projektet kezel, néhány cél – pl. a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer azonosító és kézbesítő rendszerének modernizációja – a korábbi akcióterv egyes projektjeiben is megjelent fejlesztési eredményként, a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása viszont új cél, eredményeként megszülethet a teljes magyar fejlesztéspolitikát lefedő egységes támogatáspolitikai infrastruktúra.
A véglegesnek tekinthető listában megfigyelhető a központosítás, néhány központi nagy szervezetnél koncentrálódnak a fejlesztések…meg kell azonban említeni az ÁROP és EKOP projektek eltávolodásának tendenciáját. A két operatív program jellegét és céljait tekintve összefügg, a jelenlegi nevesítésekből láthatóan azonban nem rendelkezik közös tengellyel.”

Forrás:
Az EKOP jelene és jövője, Urbán Viktor, Infotér.eu, 2011. április 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

A mobileszközök és a közösségi hálózatok lehetnek a kiberbűnözők legfontosabb célpontjai

„A Symantec éves veszélyelemzési jelentése szerint a Facebookon és a Twitteren kívül a Google Android operációd rendszerét használó eszközök a legsebezhetőbbek. Az adathalászathoz képest a mobilokra specializált a támadások viszonylag még kevés kárt okoznak, de a próbálkozások száma is folyamatosan emelkedik. A mobil operációs rendszerek ismert biztonsági rései 2009-ben elérték a 115-öt, míg 2010-ben már 163 volt a támadható pontok száma. Az esetek egy részében az Android rendszerek gyenge pontjait használták kártékony szoftvereket telepítésére. A szakemberek szerint ez annak a jele, hogy a bűnözők az okostelefonok feltörését is jól jövedelmező üzletnek tartják.

A biztonsági szoftvercég szakemberei legkevesebb hat esetben találtak olyan mobiltelefon alkalmazást, amelyekben kártékony kódok is helyet kaptak. Ezek a rejtett programok képesek beleolvasni az SMS-ekbe, a készüléken tárolt más személyes adatokba, vagy akár a tulajdonos tudta nélkül tárcsáznak emeltdíjas számokat. A kártékony programok alól az iPhone-ok sem kivételek abban az esetben, ha a készülék használója az Apple szoftverletöltési rendszerének megkerülése tört operációs rendszert használ.”

Forrás:
Facebookon és Twitteren kívül az androidos eszközök is sebezhetőek, HVG.hu, 2011. április 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Naponta egy komoly bevetést végez az internetbiztonsági központ

„A kormányzati és egyéb, kritikus adatokat kezelő hálózatok biztonságára hazánkban is külön központ ügyel. A közvélemény sokszor – tévesen – „internetrendőrségnek” hívja ezt a szervezetet. Egy kormányrendelet értelmében a Puskás Tivadar Közalapítvány által működtetett Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ (a nemzetközi szervezetekben akkreditált nevén: CERT-Hungary) végzi el ezt a feladatot. Ők működtetik a sürgősségi reagálóegységet, vagyis a CERT-et.

A CERT egy mozaikszó, amely egy angol szóösszetételnek, a „Computer Emergency Response Team”-nek a rövidítése. Jelentése egy olyan csapat, amelyik megfelelő technikai háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy időben kezeljen minden kritikus, információs infrastruktúrára veszélyes internetes eseményt. Röviden a CERT egy Számítástechnikai Sürgősségi Reagáló Egység – olvasható a CERT honlapján.

A médiából tudható, hogy szinte naponta éri hackertámadás a bankokat, újságokat vagy a kormányzati portálokat. Mi igaz ebből?

Dr. Angyal Zoltán, a CERT-Hungary vezetője éves jelentésükre hivatkozik. Ebben az szerepel, hogy a CERT-Hungary, a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ a 2010-es év során összesen 301 incidensbejelentést kezelt, ennek nagy része közepes kockázati besorolású volt. A legnagyobb számban adathalász-tevékenységet észleltek, de a káros szoftverek terjesztése kapcsán is érkeztek bejelentések. A rendszerhozzáférési kísérletek – hackertámadások – miatt érkezik szinte minden 10. bejelentés (11 százalék). Érdekes, hogy a bejelentések többnyire külföldi partnerszervezetektől érkeztek, és több mint 90 százalékban hazai káros tevékenységgel voltak összefüggésben.

A számokból is látszik, hogy naponta átlagosan egy kiugró bevetésük mindig van. Ilyenkor szakembereiknek azonnal intézkedniük kell a támadások elhárítása ügyében. Nem mindig a jól felkészült és tudatos hackerek jelentik azonban a legnagyobb veszélyt. Mint ahogy a honlapjukon is olvasható éves jelentésükből látszik, a sérülékeny szoftverekről több ezer információt publikáltak, főleg a Microsoft termékei miatt lehetnek gondban az informatikai rendszerek használói.”

Forrás:
Naponta egy komoly bevetést végez az internetbiztonsági központ, Népszabadság, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Még több pénz kellene az európai GPS-hez

„Az amerikai GPS riválisaként még 1999-ben megálmodott, 30 műholdból álló Galileónak az eredeti tervek szerint már 2007-től működnie kellene, azonban a folyamatos finanszírozási gondok miatt évről évre csúszik annak megvalósítása. Miután a magánberuházók nem szálltak be a várt módon a projektbe, így az eredeti 3,4 milliárdos büdzséből 2,4 milliárdot a tagországok költségvetési ügyekért felelős miniszterei úgy teremtettek elő, hogy fel nem használt közösségi támogatásokat – köztük agrárkifizetéseket – irányítottak át.
A legújabb menetrend szerint 18 műholdat már 2015-ben fellőhetnek, a teljes körű, mind a 30 szatellitre kiterjedő működés azonban csak 2019–20-ra valósulhat meg. Belgium azonban arra számít, hogy már 2014-től tudja használni a rendszert az útdíjarányos autópálya-használati díj bevezetéséhez.”

Forrás:
Még több pénz kellene az európai GPS-hez, Világgazdaság Online, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közösségi bújócska: ki hol jár éppen?

„A Foursquare után a nagy rivális, a Facebook Places is elérhető a hazai (mobil) internetes közösség számára. Sokan adatvédelmi problémákat feszegetnek a közösségi bújócska kapcsán, mások viszont élvezik, hogy megoszthatják, merre járnak éppen.

A helyfüggő közösségi oldalak, szolgáltatások versengése tavaly érte el az átlagos felhasználók által is látható szintet, és lettek hirtelen nagyon népszerűek az USA-ban. A hasonló profilú oldalak csatájából végül a Foursquare került ki győztesen. Az oldalnak jelenleg hét és fél millió regisztrált felhasználója van, és naponta 35 ezerrel nő a tagok száma.

Tavaly a Facebook is bejelentette saját helymeghatározáson alapuló közösségi szolgáltatását, a Places-t (helyek). Sokaknak azonnal az volt a véleményük, hogy a Foursquare-nek befellegzett, hiszen a közösségi oldal félmilliárd felhasználójának egyre nagyobb részt lóg egész nap a közösségi oldalon, mobiltelefonja segítségével. Természetesen a közösségi bújócska nem öncélú szórakozás (bár annak sem rossz), a szolgáltatások kifejlesztői hamar rájöttek az üzleti jelentőségére annak, ha a felhasználók bejelölik, merre járnak éppen. A felhasználók bejelentkezéseikkel megjelölik azokat a boltokat, éttermeket, szórakozó vagy éppen pihenő helyeket ahova rendszeresen vagy szívesen járnak – innentől kezdve pedig minden regisztrált hely potenciális reklámfelület.”

Forrás:
Közösségi bújócska: ki hol jár éppen?, HVG.hu, 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megújult a szabályozás a frekvenciadíjakra

„Április elsejétől lépett hatályba a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének első rendelete a távközlési frekvenciák lekötési és használati díjainak szabályozásáról – derül ki a szakhatóság közleményéből. Az új szabályozás alapjaiban változtatja meg a mobilszolgáltatók által fizetendő frekvenciadíjak számítását, mert bevezeti a magyarországi piacra az európai trendeknek megfelelő sávdíj alkalmazását. A korábbi szabályozás a szolgáltatók által az adott mobilhálózatban működtetett rádió-adóvevő berendezések száma alapján vetette ki. Így arra az operátorra jutott nagyobb díjteher, amely többet fejlesztett. ”

Forrás:
Megújult a szabályozás a frekvenciadíjakra, Világgazdaság Online, 2011. április 4.
Hatályba lépett a frekvenciadíj-rendelet, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), 2011. április 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nyitrai: elengedhetetlen a digitális vívmányok használata

„Dr. Nyitrai Zsolt pénteki parlamenti felszólalásában külön is köszöntötte azokat, akik az interneten keresztül követik nyomon az Országgyűlés munkáját. Az államtitkár kiemelte: az új alaptörvény előkészítésekor figyelembe kell venni, hogy napjaink legdinamikusabban fejlődő ágazata az információs és tudásalapú kreatív gazdaság.

Nyitrai kifejtette: a kormány elkötelezett a magyar kreatív iparágak, a tudásalapú fejlesztések, a hazai információs társadalom megerősítésében, és ahhoz, hogy igazán súlyt adjunk a területnek, alkotmányos garancia szükséges. Ennek szellemében javasolta, hogy az új alkotmány XXIV. cikke így hangozzék:

„Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.”

A javaslat szerint tehát az államnak törekednie kell arra, hogy lépést tartson a modern kor technológiai fejlődésével és lehetőség szerint felhasználja azokat az új műszaki megoldásokat és más tudományos vívmányokat, amelyek az állam működésének hatékonyságát, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közügyek jobb átláthatóságát és a polgárok esélyegyenlőségét szolgálhatják.”

Forrás:
Nyitrai: elengedhetetlen a digitális vívmányok használata, Heves Megyei Hírlap, 2011. április 1.
A felszólalás teljes szövege (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Maradhat a mobiltelefon a magyar iskolákban

„Az oktatási jogok biztosa szerint a gond az, hogy a legtöbb szülőnek fogalma sincs, mire is használhatók a technikai újdonságok. A probléma pedig már Magyarországon is jelen van. Az oktatási államtitkárság közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint ezzel a problémával egyelőre nem kell foglalkozni.

Kitiltja az angol iskolákból a mobiltelefont a brit kormány. Magyarországon az oktatási államtitkárságon azt mondják: itthon egyelőre nem kell foglalkozni a problémával – hangzott el az RTL Híradóban hétfőn.
…
Az oktatási jogok biztosa szerint a gond az, hogy a legtöbb szülőnek fogalma sincs, mire is használhatók a technikai újdonságok. A probléma pedig már Magyarországon is jelen van. „Gyakran azért vernek meg, azért aláznak meg valakit, hogy azt felvegyék és a közösségi oldalakra feltehessék” – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.

Az oktatási államtitkárság közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint ezzel a problémával egyelőre nem kell foglalkozni. „Az angolszász oktatásban fennálló brutalitási viszonyoktól messze vagyunk. Azt gondolom, ez a mobiltelefonos probléma nem jelent nálunk veszélyt” – mondta Gloviczki Zoltán.

A közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint az elektronikai eszközök használata az agressziótól függetlenül problémát okoz az iskolában, de azt az intézményeknek kell a házirendben szabályozniuk, mit engednek és mit nem.”

Forrás:
Maradhat a mobiltelefon a magyar iskolákban, HVG.hu, 2011. április 4.
Lásd még:
Betiltják a mobilozást a brit iskolákban

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elkezdődhet az elektronikus jegyrendszer bevezetése Budapesten

„Elkezdődhet Budapesten az elektronikus jegyrendszer bevezetése a közösségi közlekedésben, a képviselők György István főpolgármester-helyettes javaslatát szerdán egyhangúlag fogadták el.
…
A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, papíralapú jegy drága, rugalmatlan és kényelmetlen az utasok szempontjából, veszteséges, nehezen ellenőrizhető, valamint kevés információt ad a szolgáltatónak.

A BKK több konzultációt is folytatott, ezek alapján az elvárások között szerepel, hogy a rendszer automatikusan alkalmazza az utazási paraméterek alapján a kedvezményeket, és alkalmas legyen a parkolási bírságok, behajtási díjak kezelésére is. Szükség van továbbá arra, hogy a rendszer felszálláskor jelezze, érvényes-e a jegy, a díjfizetésre használt összeget pedig ATM-en vagy internetes felületen keresztül is fel lehessen tölteni.

A BKK ezen túlmenően forgalmi információkat is szeretne kapni az új elektronikus rendszerben, ezért azt is elvárják, hogy az utazási szokásokról, a járatok kihasználtságáról és a járatokon jelentkező menetdíjbevételekről is minél pontosabb adatokat rögzítsen.”

Forrás:
Elkezdődhet az elektronikus jegyrendszer bevezetése Budapesten, Inforádió, 2011. április 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A holland vasút elérhetővé teszi adatait

Hollandia állami vasúttársasága, a Nederlandse Spoorwegen (NS), kísérleti jelleggel egy alkalmazásprogramozói felületen (REST API) keresztül lehetőséget nyújt arra, hogy külső, független fejlesztők saját alkalmazásaik számára hozzáférhessenek a vasúttársaság által kezelt adatok közül a következőkhöz:

  • jegyárak,
  • menetrend,
  • tervezett és nem-tervezett leállások,
  • minden holland vasútállomás listája (beleértve a térinformatikai adataikat is),
  • utazástervezés (állomásról-állomásra).

Jelenleg mindegyik információból naponta 50.000 kérést szolgálnak ki. A vonatok helyzetére vonatkozó valós idejű információ (amely létezik a vasúttársaságon belül) nem része a szolgáltatásnak.

Forrás:
De NS API (hollandul)
Dutch Rail Releases API, Ton Zijlstra, ePSIplus, 2011. április 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gartner: Jelentés a szolgáltatásként nyújtott informatikai felhőről

A szolgáltatásként nyújtott informatikai felhő (cloud infrastructure as a service – IaaS) azt jelenti, hogy az alapvető számítástechnikai infrastruktúrát (processzor kapacitás, hálózat stb.) a fogyasztó nem birtokolja, nincs felette ellenőrzése. A futtatott operációs rendszer és az alkalmazások tartoznak a fogyasztó döntési körébe. A szolgáltatást nyújthatja belső informatikai szervezet, vagy külső szolgáltató. Az informatikai felhőnek lehet egyetlen fogyasztója („magán felhő”), vagy megosztva használhatja fogyasztók közös szervezete („közösségi felhő”), vagy egy szolgáltató ügyfelei közösen használják („nyilvános felhő”).

A szolgáltatásként nyújtott informatikai felhő szolgáltatások széles körét jelenti, nincs egy minden problémát megoldó megoldás. Mivel a piac és a kapcsolódó technikai megoldások még a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, ezért a fogyasztók gyakran nem a tényleges szükségleteik, hanem az éppen rendelkezésre álló lehetőségek szerint döntenek. Pillanatnyi taktikai, és nem hosszútávú stratégiai döntéseket hoznak. Ennek következtében nincs olyan domináns szolgáltató sem, amelyik képes lenne minden piaci szegmenst uralni. Jelenleg még mindig a szolgáltatás elfogadottságának a kezdetén vagyunk. A piac gyors fejlődésen megy át, amely az informatikai infrastruktúra átalakulását jelenti a következő 10-20 évben. Mindenesetre a következő évek gyors növekedést ígérnek, az ilyen típusú szolgáltatások becsült világpiaci értéke 2011-ben 3,7 milliárd dollár lesz, ez 2014-re 10,5 milliárdra fog nőni.

Forrás:
Gartner Maps Out the Rapidly Evolving Market for Cloud Infrastructure as a Service, Gartner, Inc., 2011. Április 7.

A jelentéssel felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A nyílt és újító kormányzat az OECD-országokban


Az OECD nyomtatásban 2011. április 8-án megjelenő átfogó kiadványa áttekinti az egyes országok kezdeményezéseit a hatékony és eredményes közszolgáltatások, valamint a nyílt és újító kormányzás területén. Négy kulcsfontosságú témára összpontosít:

  • közszolgáltatások a nehéz pénzügyi helyzet idején;
  • hatékonyabb és teljesítményorientált közszolgáltatás;
  • a nyílt és átlátható kormányzat elősegítése;
  • a refomtörekvések megvalósításának stratégiai kérdései.

A könyv részletes országjelentéseket is tartalmaz a nyílt és újító kormányzati kezdeményezések tárgyában a következő országokról: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Chile, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Korea, Lengyelország, Luxemburg, Mexikó, Németország, Norvégia, Orosz Föderáció, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Ukrajna, Új-Zéland.

Forrás:
The Call for Innovative and Open Government : An Overview of Country Initiatives, OECD Publishing, ISBN: 9789264107052, 2011. március 28. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jelentés a közszektori információ újrahasznosításáról

Forrás:
United Kingdom Report on the Re-Use of Public Sector Information 2010 : unlocking PSI potential , The National Archives, 2011. április 4. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Közigazgatási Intézet tájékoztatója a közigazgatási szakvizsga hatályos követelményrendszeréről


Forrás:
A Nemzeti Közigazgatási Intézet tájékoztatója a közigazgatási szakvizsga hatályos követelményrendszeréről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 25. szám, 2011. április 8., 4925-4953. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.