eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 6. szám, 2011. február 7.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Olyan közigazgatás kell, ahol mindenki jól érzi magát

„„Az elmúlt húsz évben azt lehetett hallani, hogy értékmentesen kell dolgozni a közigazgatásban, darab–darab, akta–akta, kilogramm–kilogramm, tonna–tonna” – mondta a miniszterelnök-helyettes, tárcavezető a Vas megyei kormányhivatal dolgozóinak állománygyűlésén elmondott köszöntőjében, hangsúlyozva, ő nem hisz ebben. A közigazgatásnak szerinte értékelvűnek kell lennie; ez az érték pedig „a közjó szolgálata, a nemzet szolgálata, a nemzet minden tagjának szolgálata”. A közigazgatás jelenleg is tartó átszervezésének szavai szerint az a célja, hogy emberközpontúvá, ügyfélcentrikussá, a korábbinál sokkal hatékonyabbá tegyék.

A kormányablakok Navracsics szerint az első kísérletei, „első szigetei” annak, hogyan lehet olyan közigazgatást megteremteni, ahol mindenki jól érzi magát, az ügyintéző és az ügyfél is, és ahonnan az ügyfél nem mérgelődve, hanem elégedetten távozik. A közigazgatás átszervezésének azt a célt is szolgálnia kell, hogy az emberek véleménye megváltozzon az államról, amelyet sokan ma kényszerű rossznak, sőt ellenségnek tekintenek – fejtette ki. Ebből következik az is, hogy az államigazgatásban dolgozókat olyan embereknek tartják, akik jobb híján dolgoznak ezen a területen, mert a munkaerőpiacon máshogy nem tudnának érvényesülni – fűzte hozzá.

Navracsics szerint a közigazgatás képes jó szakmai teljesítményre, a változásoknak pedig hozzá kell járulniuk ahhoz is, hogy a közigazgatásban dolgozók visszakapják társadalmi rangjukat és önbecsülésüket. Még ebben az évben bemutatják a kormánytisztviselők életpályamodelljére kidolgozott javaslatukat – mondta a miniszter.”

Forrás:
Olyan közigazgatás kell, ahol mindenki jól érzi magát, Magyar Nemzet, 2011. január 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kiút a hivatali útvesztőkből

„A hatékonyabb, eredményesebb és az ügyfelek számára sokkal kedvezőbb szolgáltatás érdekében elvégzett integráció meghagyja a szakmai önállóságot – jellemzi egy mondatban az új szervezet lényegét dr. Teschmayer Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal közelmúltban kinevezett főigazgatója.

Mit várnak az új hivatali szerkezeti formától?

Dr. Teschmayer Gábor: Átláthatóbb, költséghatékonyabb intézményrendszert és ennek olcsóbb működtetését. Egységes irányítás mellett jelentős megtakarításokat lehet elérni, míg az egységes elvárások mentén folytatott képzések, továbbképzések a magasabb szakmai színvonalon működő kormánytisztviselői kar kiépítését szolgálják. Mindezek végső soron az állampolgárok számára élvezhető előnyökben öltenek testet: cél, hogy az ügyfelek oldaláról nézve a jövőben egyszerűsödjön az ügyintézés, rövidülni fognak reményeink szerint az egyes ügyekben az ügyintézésre fordított időkeretek és humánusabb, ügyfélcentrikusabb lesz az ügyintézés. Azt szeretnénk, hogy ne tévedjenek el az emberek a bürokrácia világában, ne küldözgessék őket egyik helyről a másikra.

Hogyan jellemezhető a kormányhivatali munkamegosztás?

Dr. Teschmayer Gábor: Az új felállás egy osztott irányítási mechanizmussal bír: a kormányhivatal törzshivatala – a korábbi közigazgatási hivatal bázisán – a szakmai feladatok mellett funkcionális igazgatási feladatokat is ellát. Ezen belül egységes lesz a költségvetési gazdálkodás, a humánerőforrás gazdálkodás, kommunikáció, jogi és peres eljárási képviselet, a nemzetközi kapcsolatok kezelése, valamint az informatikai integráció is megvalósul. Emellett azonban a 14 integrált szakigazgatási szerv szakmai irányítását a szakmai felettes ágazati szervük látja majd el a jövőben is. A kormányhivatal törzshivatalának kormánytisztviselői valamint a szakigazgatási szervek vezetői felett a munkáltatói jogkört a kormánymegbízott gyakorolja. A szakigazgatási szervek kormánytisztviselői és munkavállalói vonatkozásában a munkáltatói jogkör az adott szakigazgatási szerv vezetőjét illeti meg.”

Forrás:
Kiút a hivatali útvesztőkből, Szabolcs Online, 2011. február 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Felére csökkentené a politikai vezetők szabadságát Navracsics

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010-es törvény szerint a minisztert és az államtitkárt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg. Navracsics Tibor javaslata ezt húsz munkanapra csökkentené.

A pénteken benyújtott kormány-előterjesztés nagy része a közigazgatási alapvizsga visszaállításáról szól, amely – mint az az indoklásban olvasható – a pályán maradás feltétele lesz. Ennek értelmében a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében egy, a középiskolai végzettségűek esetében két éven belül kellene a vizsgát teljesíteni. Ellenkező esetben a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnne. A vizsga alóli mentesítés eseteit a kabinet rendeletben határozza meg.

A rendelkezés alapján közigazgatási alapvizsgát kellene tennie annak is, aki a közigazgatásiversenyvizsga-kötelezettség megszűnése után kapott kinevezést.

A kormánynak az a célja, hogy 2014-re, a parlamenti ciklus végére olyan szolgáltató közigazgatás működjön Magyarországon, amellyel elégedettek az adófizető polgárok – jelentette ki Navracsics Tibor a pénteki sajtótájékoztatón. Fel kell számolni az elmúlt húsz évben kialakult „intézményi dzsungelt” – közölte az igazságügyi és közigazgatási miniszter, hozzátéve, az elképzelések szerint 2013-ban már járási, vagyis kistérségi szinten is megnyílhatnak a kormányablakok.

A kormányzat még az idén közigazgatási életpályamodellt kíván bevezetni, amely hosszú távon biztosítja az államigazgatás hatékony és magas színvonalú működését…
A politikus úgy vélekedett, egyaránt szakítani kell azzal a szemlélettel, amely egyenlőséget tesz az önkormányzati igazgatás és a közigazgatás közé, illetve azzal, hogy az államigazgatás-politika értékmentes szakmai feladat. Szerinte nem az a kérdés, hogy több állam vagy kevesebb állam, hanem az, hogy jó állam vagy rossz állam – fogalmazott. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a kiszervezések nyomán különböző feladatok ellátatlanok maradtak. Ugyanakkor az egyszerű felhasználókat, vagyis az állampolgárokat arra kényszerítették, hogy tanulják meg az állam működését. Ha pedig a polgár nem érzi, hogy a közigazgatás érte van, nem érti, hogy miért fizeti be adóforintjait, elidegenedik a demokráciától – szögezte le.

Mint mondta, olyan intézményrendszer kialakítása szükséges, hogy a polgároknak az állammal történő találkozása ne okozzon frusztrációt; ebben a helyzetben pedig a kormányablak a legfontosabb pont. Ugyanakkor a közigazgatás kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából is. A külföldi elemzők ugyanis Magyarország esetében a leggyengébb pontokat mindig az állam túladóztatása és bürokráciája tekintetében jelölték meg. Vagyis a közigazgatás lehet az a motor, amely új fejezetet nyit Magyarország történetében.

Végül hangsúlyozta, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kell a legmagasabb színvonalú munkát végezniük, hiszen csak így várható el hasonló színvonalú munkavégzés másoktól is. Éppen ennek elősegítését szolgálja a közigazgatási életpályamodell. ”

Forrás:
Felére csökkentené a politikai vezetők szabadságát Navracsics, Magyar Nemzet, 2011. február 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott a Veszprém Megyei Kormányhivatal munkájáról

„Ma Magyarországon az államigazgatásnak egy jelentős mértékű átalakítása zajlik abban a reményben, hogy hatékonyabban és olcsóbban, az önkormányzatokat valamint az állampolgárokat jobban kiszolgálva működik majd az elkövetkezendő esztendőkben- fogalmazott a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője. Az állam területi szerve a kormányhivatal, amely megyénkben 14 szervezetből jött létre. dr. Kovács Zoltán hangsúlyozta: a kormányhivatal az önkormányzatok szolgálatára szegődött, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a hivatal hatóságként is működik, a hatóság pedig nincs másnak alárendelve, mint a jogszabályoknak. Ha a polgármesterek és a jegyzők partnereink lesznek, a kormányhivatal nem a törvényességi felhívások garmadáját akarja zúdítani az önkormányzatokra, hanem a partnerség és a megbeszélés elvén kíván közelíteni ezekben az ügyekben- tette hozzá.

Fontos kérdés a Kormányablakok jövője- folytatta. A Kormányablak decentralizációja azt jelenti- ez ma még csak terv, nincs még erre vonatkozó törvényjavaslat sem- hogy ezt a fajta szolgáltatást ki tudjuk terjeszteni 2013-tól a térségközpontokba is. Ennek köszönhetően részben csökkenni fog a körzetközponti jegyző feladata, viszont az elképzelések szerint lesz egy olyan centrális kormányablak a térségközpontokban, ahol egyablakos- ügyintézési rendszerrel el lehet látni az állampolgári ügyeket.”

Forrás:
A Kormányhivatal vezetője szerint a közigazgatás rendszerváltása most van napirenden Magyarországon a területi közigazgatásban, Kálóczi Beáta, balaton.vehir.hu, 2011. február 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv lassan kerül át a gyakorlatba

„A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv egyik legfontosabb követelménye az egyablakos ügyintézési pontok (PSC) kialakítása volt, ahol a vállalkozások egy helyen megtudhatnak minden információt a többi tagállam munka- és adójogi szabályozásáról, a társadalombiztosítási és más az üzletmenet szempontjából fontos szabályokról. A 2006-ban elfogadott irányelvet 2009 végére kellett volna átültetni a gyakorlatba.

Január 31-én tette közzé az EuroChambers, a kereskedelmi kamarák egyesülete, egy elégedettségi felmérés eredményét. Ebben az EU soros elnöki tisztjét júliusban átvevő Lengyelország az utolsó helyen végzett. A Lengyel Kereskedelmi Kamara a gazdasági minisztériummal együttműködésben jelenleg is dolgozik az egyablakos ügyintézési pont kialakításán, ami valamikor idén kezdheti meg a működését. A rosszul teljesítők között volt még Görögország, Luxemburg, Románia és Szlovénia. A legjobbra Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország egyablakos ügyintézési pontjait értékelték.

Az Európai Parlament belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottsága a múlt héten elfogadott egy jelentést a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvről, amely kiemeli, hogy “a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatokat még mindig erősen megnehezíti az információ hiánya és a szükségtelen adminisztratív korlátok.” Gyengeségként említik a PSC-k idegennyelvűségének hiányát. Az EuroChambers felmérése szerint az egyablakos ügyintézési pontok mintegy fele kínál egy második nyelven – általában angolul – információt – de a szükséges nyomtatványok kitöltése és a folyamat lebonyolítása idegen nyelven csak hét helyen lehetséges.

Maria Martin-Prat, az Európai Bizottság belső piacért felelős osztályvezetője szerint a tagállamok nem tudták, mire vállalkoznak, amikor leszerződtek az e-kormányzat gyakorlati megvalósítására. A gazdasági válság pedig forrásokat vont el az egyablakos ügyintézési pont technológiájának kifejlesztésétől. Mégis, 22 országban valamilyen formában működik PSC, még ha nem is érhető el minden funkció. Kilenc olyan egyablakos ügyintézési pont van, ahol az eljárások nagy része online elindítható. “A következő években tovább kell dolgoznunk az egyablakos ügyintézési pontokon.””

Forrás:
A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv lassan kerül át a gyakorlatba, Euractiv.hu, 2011. február 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fekete Gábor: „Nyitott lesz a kártyarendszer”

„Az e-közigazgatásnak új a felelőse a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM). Fekete Gábor helyettes államtitkárként irányítja az elektronikus közigazgatás szabályozási környezetének kialakítását, fejlesztését. Az Infotér.eu-nak adott interjúban a helyettes-államtitkár hangsúlyozta, hogy a KIM megközelítése stratégiai jellegű e téren, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és az NFM-hez tartozó különféle intézmények feladata pedig a tényleges fejlesztések megvalósítása. Fekete Gábor kifejtette, hogy most a vízió a fontos: az elektronikus közigazgatásban, az elektronikusan nyújtható szolgáltatások világában ugyanis folyamatos a változás. Így például a mobil eszközök használata gyorsan terjed a piaci szolgáltatások terén, technológiai értelemben tehát nehéz ma megmondani, hogy mi lesz a trend két-három év múlva. Jövőkép kell: a „jó állam” megfogalmazása és az oda vezető út kijelölése a fontos most.
A napokban indul a Nemzeti Egységes Kártya rendszerének megalapozása. Az államtitkár-helyettes hangsúlyozta, hogy a projekt, amelyben vezető koordinációs szerepet vállal a KIM, nem konkrét kártyáról vagy kártyákról szól. Az a feladat, hogy kidolgozzák a működés szabályrendszerét, amelyhez igazodnia kell azoknak a közigazgatási szereplőknek, amelyek terveznek valamilyen kártyát bevezetni a közeli jövőben. A rendszer nyitott lesz: ha egy piaci szereplő úgy dönt, hogy elfogadja e szabályrendszert, maga is csatlakozhat – mondta Fekete Gábor, aki Mester Sándor (Infotér Egyesület) kérdéseire válaszolt.”

Forrás:
Fekete Gábor: „Nyitott lesz a kártyarendszer”, Kott Ferenc, Infotér.eu, 2011. február 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Adatalapú döntéshozatal és stratégiaalkotás a felsőoktatásban – zárókonferencia

„TÁMOP 4.1.3 Felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése
Diplomás Pályakövető Rendszer – Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer
Időpont: 2011. február 24.
Helyszín: 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., ELTE-ÁJK Aula Magna

Program
9.30 – 10.00 Érkezés, regisztráció

Nyitó előadások
(moderátor: Németh Antal osztályvezető, Felsőoktatási Osztály, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.)
10.00 – 10.20
Tények és adatok, mint a kormányzati fejlesztéspolitika eszközei
Farkas Krisztina közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (egyeztetés alatt)
10.20 – 10.40
Új felsőoktatási törvény küszöbén. Az ágazati stratégia célkitűzései az empirikus adatok alapján
Dr. Kardon Béla főosztályvezető, Tudománypolitikai Főosztály, Nemzeti Erőforrás Minisztérium
10.40 – 11.00
Fejlesztési célok az adatszolgáltatásban. Ágazati fejlesztési irányok.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (az előadó egyeztetés alatt)
11.00 – 11.20
Educatio az ágazati oktatási informatika szolgálatában
Kerékgyártó Sándor ügyvezető, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
11.20 – 11.50 Kávészünet

Új információs rendszerek bemutatása
(moderátor: Horváth Tamás szakértő, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.)
11.50 – 12.20
A diplomások helyzete Magyarországon a pályakövetési adatok tükrében (intézményi adatok, adatintegráció, országos kutatások)
Dr. Veroszta Zsuzsanna vezető elemző, Felsőoktatási Osztály, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
12.20 – 12.50
Integrált államigazgatási adatbázisok a pályakövetésben
Fodor Szabolcs osztályvezető-helyettes, Felsőoktatási Osztály, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
12.50 – 13.20
Új eszköz a tényeken alapuló oktatáspolitikában – a VIR központi adattár működése
Bángi-Magyar Attila felsőoktatási szakmai vezető, Felsőoktatási Osztály, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
13.20 – 13.40 Kérdések, hozzászólások
13.40 – 14.40 Szendvicsebéd

Adatok, tények a felsőoktatásban
(moderátor: Fodor Szabolcs osztályvezető-helyettes, Felsőoktatási Osztály, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.)
14.40 – 15.00 Adatalapú intézményi fejlesztések – DPR, VIR (Miskolci Egyetem)
15.00 – 15.20
Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban
Dr. Halász Gábor tudományos tanácsadó, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
15.20 – 15.40
A Központi Statisztikai Hivatal felsőoktatási és K+F adatgyűjtési tapasztalatai
Janák Katalin főosztályvezető, Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai Főosztály, Központi Statisztikai Hivatal
15.40 – 16.00
Közadattár, avagy az államigazgatási adatvagyon közcélú hasznosításának lehetőségei
Kodaj Katalin, Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft.
16.00 – 16.20

Összegzés, zárszó
Németh Antal osztályvezető, Felsőoktatási Osztály, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.”

Forrás:
Adatalapú döntéshozatal és stratégiaalkotás a felsőoktatásban – zárókonferencia, felvi.hu, 2011. január 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a költséghatékonyság javítása érdekében 2010. évben tett intézkedései

„Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a költséghatékonyság javítása érdekében 2010. évben tett intézkedései, azok hatása és rövid elemzése az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet 22. sz. mellékletének 18. pontja szerint.

A Magyar Telekom és a Miniszterelnöki Hivatal között létrejött keretszerződés alapján aláírásra került az új ágazati EKG szerződés, mely értelmében az ágazaton belül továbbra is ingyenes a telefon beszélgetés, illetve a díjak az MT korábbi szerződés feltételeivel azonos szolgáltatás nyújtására tett egyoldalas ajánlata alapján 8 %-kal alacsonyabbak lettek. Az SLA számítási képletében változtatást eszközöltünk, amely az ONYF szempontjából költséghatékonyabb számítást tesz lehetővé.

A Telenor Magyarország Zrt.-vel folytatott tárgyalások eredményeként, egyoldalú tarifacsökkentések hatására költségeink 25-30 %-át takarítottuk meg.
….
Szerződés felülvizsgálat és módosítás következtében az ügyfél támogatási szolgáltatás (Help-Desk), a végfelhasználói környezetben lévő informatikai, infokommunikációs eszközök karbantartása, javítása kikerültek a szerződéses szolgáltatások közül, illetve a megmaradó Help-Desk szolgáltatást belső erőforrással oldjuk meg. A fejlesztések végrehajtásához szükséges embernap ráfordításért járó díj 14 %-kal csökkent.

A bérleti szerződés keretében 2010. decemberében lejárt eszközök helyett, tároló és mentési rendszerek korszerűsítéséhez szükséges kapacitásokat szereztünk be. A beszerzés megindítása előtt számításokat végeztünk a kapacitások mind bérlet formájában, mint szállítási konstrukcióban történő megvásárlására vonatkozóan. Ennek eredményeként mind pénzügyi, mind ágazati stratégiai szempontok figyelembe vételével a legkedvezőbb beszerzési formák kertültek kiválasztásra. A kalkuláció alapján egyértelművé vált, hogy 3 éves futamidő esetén – a mainframe kapacitás bérlésével, illetve a többi beszerzendő kapacitás megvásárlásával – közel 124 millió forintos megtakarítás érhető el az ágazat számára.

A vevői minőségbiztosításra kötött vállalkozói szerződést felmondtuk, a továbbiakban a feladatot belső erőforrás bevonásával teljesítjük, ami megtakarítást jelent.

Az ágazatban használt IBM szoftver termékek további használata érdekében a közbeszerzési törvény előírásai alapján a közbeszerzési portálon található legolcsóbb ajánlattevővel írásbeli konzultációt lefolytatva rendeltük meg az ágazatban használt munkaállomásokra és szerverekre telepített IBM licencek éves felülvizsgálatát és a további bővítési igények kialakításához szükséges licenceket a 2011-es évre. Ágazati szinten ezáltal ~95 millió forint megtakarítás értünk el.

Az anyagok fénymásolása helyett a papírfelhasználás csökkentése érdekében szkennert használtunk. A használt nyomtatványok űrlapterjedelmét is csökkentettük.

2009. decemberétől lehetőséget biztosítottunk a NYENYI keretrendszer bevezetésével, valamennyi visszamenőleges időszakra vonatkozó adatszolgáltatás e-NYENYI rendszeren keresztül történő teljesítésére, aminek következtében minimálisra csökkentek a regisztrációs floppy lemezek kiadásából, valamint a beérkező floppy lemezek tárolásából adódó költségek.”

Forrás:
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a költséghatékonyság javítása érdekében 2010. évben tett intézkedései, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, 2011. február 3. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Villányi párbeszéd a Rendezési Tervről

Villány készülő rendezési terve részben online formálódik. Blogbejegyzések formájában tekintik át a Rendezési Terv fontosabb témáit, biztosítva a hozzászólás lehetőségét. A szervezők láthatóan komolyan veszik a vállalt feladatukat. A bejegyzések tartalmasak, kimerítőek, a hozzászólásokra a szerzők reagálnak.
2011. január 20-án indult el a blog. Az első két bejegyzés az alapokat igyekezett tisztázni: mi is az a rendezési terv, milyen kérdésekkel fognak foglalkozni, hogyan fog megvalósulni az online párbeszéd? További két bejegyzés pedig elkezdte feldolgozni a Rendezési Terv egyes alkotórészeit.

Forrás:
Villány párbeszédben a tervezővel

Vissza a tartalomjegyzékhez

Videokonferencia a portugál közigazgatásban

„Várhatóan keresztülmegy a portugál parlamenten a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslata, amely általánossá tenné a videokonferencia alkalmazását az állami intézményekben, többek között a parlamentben. Az ellenzéki párt szerint a megfelelő technológiai fejlesztések révén hatékonyabbá tehető az államigazgatás, mivel az utazások számának csökkenésével rengeteg idő és pénz spórolható meg. A PSD számításai szerint a környezetvédelmi szempontból is fontos intézkedés nyomán az állami kiadások mintegy 40 millió euróval csökkennének.”

Forrás:
Portugália: Olcsóbb és kisebb parlamentet!, Kitekintő.hu, 2011. február 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Messzebbre érhet a hazai infosztráda

„Merész álmot dédelgetett annak idején Baja Ferenc, a Gyurcsány-kabinet informatikáért felelős kormánybiztosa. A nagy ívű Nemzeti Digitális Közmű program keretében az ország összes városában és falvában kiépítették volna a szélessávú internet szolgáltatást lehetővé tévő optikai hálózatot. A két éve útjára indított, majd tavaly év elején kormányhatározatban meg is erősített terv szerint az elektronikus kormányzati gerinchálózat és az akadémiai hálózat bevonásával 2–3 éven belül országos rendszert alakítottak volna ki. Ez másodpercenként 6–10 megabit sebességű internetezést tett volna lehetővé.

Baja Ferenc akkor azzal érvelt a döntően uniós forrásokból megépítendő, a becslések szerint 100–150 milliárd forintos állami gigaberuházás mellett, hogy több mint 1200 olyan hazai település van, ahol semmilyen szélessávú szolgáltatás nem érhető el. Sőt, ugyanekkora nagyságrendű azon települések száma is, ahol csak egy szolgáltató van. A kezdeményezés nem titkoltan a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC gerinchálózati dominanciájának letörését is célozta. Az új hálózatot ugyanis a közigazgatási szervek mellett piaci alapon bármely szolgáltató igénybe vehette volna.
…Az elképzelés mellett széles iparági összefogás látszott körvonalazódni, bár a 100 milliárdos beruházás nagy valószínűséggel erősen torzította volna a versenyt a hazai távközlési szektorban. Az Orbán-kormány megalakulását követően azonban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter hamar egyértelművé tette, ebben a formában nem valósul meg a beruházás. Ám hogy mi lesz helyette, arra csak most jött válasz.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) közeli forrásból megtudtuk: a kormány az idén több mint 10 milliárd forintot fordít a szélessávú fejlesztések támogatására. Korábban sokan azt olvasták ki az uniós dokumentumokból, hogy az EU kizárólag az optikai hálózati fejlesztéseket preferálja. Ám azóta kiderült, nem ez a helyzet, ennél szabadabb értelmezésekre is van példa. Ezért végül a kiírandó pályázatoknál vegyes megoldásban gondolkoznak: a jelentkező vállalatok a szélessávú infrastruktúrafejlesztést a helyi adottságok figyelembe vételével valósíthatják meg. ”

Forrás:
Messzebbre érhet a hazai infosztráda, Bitport (eredetileg Figyelő), 2011. február 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Gestetner stencilgép története

„1854. március 20-án, Csornán született Gestetner Dávid. Elemi iskolái után nagybátyja üzletében dolgozott, mint hentesinas. Ez a munka azonban nem igazán kötötte le a jó műszaki érzékkel megáldott fiatalembert, így fiatalon, 17 éves korában elhagyta Magyarországot és Bécsben, a tőzsdén kezdett dolgozni. Feladatai közé tartozott, hogy a tőzsdei nap végén kimutatásokat és szerződéseket másoljon. Ez egy nagyon időigényes és frusztráló feladat volt, hiszen minden példányt egyesével kellett megírni majd összehasonlítani az eredeti példánnyal, hogy a szöveg teljesen azonos legyen. Ekkor kezdett el azon gondolkodni, hogy kell lennie egy jobb és gyorsabb módszernek a dokumentumok sokszorosítására.
A jellemzően 50-100 példányban készülő szerződések, megállapodások, levelek nyomdai sokszorosítása igen költséges lett volna. Gestetner 1880-ban érkezik Londonba, itt kap szabadalmat első találmányára a „kerekes toll”-ra (cyclostyle pen).

Ez a toll egy olyan szerkezet, melynek a hegyén egy apró fogakkal ellátott kerék található. Írás közben a papírt a kis fogak perforálták, ezzel, mint egy nyomó formát létrehozva. Ez a toll volt az alapja következő találmányának, a sokszorosító gépnek (stencilgép). A perforált papírt eleinte egy faládába helyezte. Egy szöveten keresztül festékezve a perforált íven keresztülhatolt a festék, így a formára egy tiszta ívet helyezve, enyhe nyomás hatására megkapta a perforált ívvel azonos nyomatot. Ezt a fadobozt tekinthetjük az első stencilgépnek.

A sokszorosítás azonban nem volt igazán tökéletes az akkoriban forgalmazott papírok minősége miatt. Gestetner rájött, hogy ehhez a technológiához leginkább a hosszúszálú rostokból készült viasszal bevont, úgynevezett „kite”papír a legmegfelelőbb. Ezt a fajta papírt keleten sárkányok készítésére használták. Az ilyen típusú papírra készült formákról már 1200 másolatot tudnak előállítani óránként, ahogy egy 1890-es években megjelent hirdetésben olvashatjuk. A maximum példányszám akár a 10000 darabot is elérhette egyetlen formáról. Mindezt bármiféle nyomdai előkészítés nélkül.

Az elektromosság és a villanymotorok megjelenésével a kézi meghajtású gép opcionálisan már elektromos meghajtással is megrendelhető lett. Kezeléséhez nem volt szükség különösebb nyomdai előképzettségre, hiszen a formakészítéshez is elég volt akár egy írógép vagy kerekes toll. Írógéppel úgy készültek a nyomóformák, hogy az írógépből eltávolították a festékszalagot. Így minden egyes leütésnél a leütött betű kistancolta a nyomóformát, amelyről ezután több száz nyomatot is elő lehetett állítani. Az 1930-as évekre a gyár területe eléri a 11 hektárt, fénykorában pedig 6000 embert is foglalkoztatott.”

Forrás:
A Gestetner stencilgép története, Szili József, Magyar Nyomdász, 2011. január 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Csupa E: e-töltőállomások, e-autók, e-mopedek és e-biciklik…

„ A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Zalát is érintő elektromos közlekedési régió kialakítását tervezi. Az e-töltőállomásokon e-autók, e-mopedek és e-biciklik tankolhatnának majd.
Az elektromos autózás, motorozás, azaz az e-mobilitás gondolata hosszú évek óta foglalkoztatja a kutatókat, s a gyártó cégeket. Energetikai szakértők a következő két évtizedre már milliós nagyságrendűre becsülik az európai utakon futó elektromos autók számát, a robogókéról nem is beszélve. (A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég előrejelzése szerint világszerte összesen 26 millió elektromos autó készül az évtized végéig, a legtöbb, 12 millió, Kínában.)
A fejlesztés háromirányú: egyrészt a járművek meghajtásához a gyártók egyre újabb megoldásokat dolgoznak ki, nem elfeledve, hogy egy elektromos jármű akkor lesz igazán zöld, ha a meghajtásához szükséges áramot megújuló energiaforrásból állítják elő. Ugyancsak fontos cél a felépítmények könnyebbé tétele, a kutatások harmadik csapásiránya pedig az e-járművekkel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, megfelelő színvonalú infrastruktúra, például e-töltőállomások nélkül ugyanis aligha elképzelhető a környezetbarát e-mobilitás széles körű elterjedése.
– Az akkumulátorok területén ugyan még nem történt meg a nagy áttörés, a kísérletek azonban rendkívül biztatóak – fogalmaz Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség ügyvezető igazgatója. – Az e-mobilitás elterjedésének egyelőre szintén gátat szab, hogy széles körben még nem elfogadott az elektromos járművek használata, hiszen sokan idegenkednek az újdonságoktól, s nem bíznak az új technológiában. Félnek, hogy elektromos járművük menet közben felmondja szolgálatot, s otthagyja őket, holott az úton futó járművek esetében már sokszorosan tesztelt technológiákról van szó.

Az ügynökség a maga eszközeivel próbál hozzájárulni az e-mobilitást övező félelmek eloszlatásához, már csak azért is, mert az ágazat fejlesztése számos innovációs eredménnyel kecsegtet. Három projektben máris részt vesznek.- A szlovén-magyar határon átnyúló együttműködési program fő célja közös e-mobil régiók kialakítása 15-15 töltőállomással Szlovéniában, illetve Vas és Zala megye határ menti térségében – mondja Kalcsú Zoltán, a Pannon Novum zalaegerszegi irodájának innovációs menedzsere.
A projekt előkészítése megkezdődött, s a remények szerint pályázati forrás is lesz a megvalósításra, akkor ugyanis ősszel indulhat a végrehajtás. A munka során két információs pont is kiépül és két ellenőrző állomás a töltőállomások távvezérlésére, s bérleti díj ellenében e-autókat, e-mopedeket és e-bicikliket is lehet majd kölcsönözni. A töltőállomások egy része az egészségturizmusra alapozva Bükfürdőre és kistérségébe, a turisták által kiemelten látogatott helyekre kerül. A másik célterület az Őrség-Lenti vonalában elterülő, hármas határ menti turisztikai és tájvédelmi terület, ahol 12-13 töltőállomás kialakítását tervezik. Itt az elmúlt 10-15 évben több turizmusfejlesztési projekt is megvalósult, a falvakban számos elektromos kerékpárt láthatunk már ma is.

A térségben elhelyezett elektromos töltőállomások egyébként több mint 150 kilométeres e-mobilitást támogató turistaútvonalat hozhatnak létre. A töltőállomásokat s az elektromos kerékpár- és robogóflottákat helyi partnerek üzemeltetik majd.”

Forrás:
Csupa E: e-töltőállomások, e-autók, e-mopedek és e-biciklik…, Varga Lívia, Zalai Hírlap, 2011. február 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nyáron tesz javaslatot a Bizottság az új adatvédelmi szabályokra

„Az európai állampolgárok személyes adatainak biztonságára hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság január 28-án, pénteken, az Adatvédelem Napján. A testület szerint ez jó alkalom arra, hogy az uniós polgárok megértsék, mekkora veszélynek teszik ki magukat, amikor akár hivatali ügyintézéskor, akár egy magánszolgáltatás igénybe vételekor, akár internetezés közben adatokat adnak meg idegeneknek.

A Bizottság szerint a legegyszerűbb művelet miatt is számos országon keresztül áramolhatnak az adataink. Példája szerint előfordulhat, hogy egy állampolgár Nagy-Britanniában feltölt egy fotót egy német gyártmányú, de Indiában működtetett szoftverrel, amely egy lengyelországi szerveren tárolja majd el a képet, azt pedig Spanyolországban megnyitja egy olasz állampolgár. Az elmúlt években jelentősen felgyorsult információáramlással magyarázta az Európai Bizottság az európai adatvédelmi szabályok felülvizsgálatát.

A testület november 4-én indított konzultációt a tizenöt évvel ezelőtt született adatvédelmi irányelv módosításának lehetséges irányairól. Neelie Kroes digitális politikáért felelős biztos azt mondta, „Az 1995-ös uniós jogszabály jól vizsgázott. Nem kell nyugdíjazni, hiszen az alapelvei és céljai még most is érvényesek, de a technika rohamos fejlődésével a modern kor követelményeihez kell igazítani”. A konzultáció lezárult, de annak eredményét egyelőre nem közölte Brüsszel. A Bizottság a begyűjtött vélemények alapján a nyáron áll elő a módosítási javaslattal.”

Forrás:
Nyáron tesz javaslatot a Bizottság az új adatvédelmi szabályokra, Bruxinfo, 2011. január 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új mobil fizetési eljárás jelenik meg

Az LG dél-koreai gyártó hivatalosan is megerősítette, hogy Európában a kis és középvállalatok számára 2012-től lesz elérhető a cég közeli rádiófrekvenciás kommunikációs technológiát (NFC) alkalmazó mobil fizetési megoldása. Az LG részlegvezetője szerint a lényegesen több tömegközlekedési eszközt használó utasnak köszönhetően Európa sokkal kedvezőbbnek tűnik az új technológia bevezetésére mint az Egyesült Államok, de persze a további fejlesztések nagymértékben függenek majd a fogadtatástól. Idén várhatóan nem csak az Android és a Symbian alapú modellek rendelkeznek majd közeli rádiófrekvenciás modullal, hanem a hírek szerint az Apple is beépíti majd a technológiát, melyhez saját fizetési szolgáltatásokat is tervez.

Forrás:
LG fizetési megoldások Európának, Nokia 5230 Stuffs blog, 2011. február 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai: versenyhátrányt okoz a digitális marketing hiánya

„A kis- és közepes vállalatok (kkv) versenyhátránya sokszor abból adódik, hogy nem megfelelő a digitális marketingjük – mondta Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatón bemutatták az Ipsos kutatást, ami szerint a kkv-k 55 százalékának nincs semmilyen online megjelenése, s ezek kétharmada soha nem is gondolkodott az internetre kerülésen.

Az úgynevezett offline cégek 91 százalékának semmilyen reklámbüdzséje nincs, s kétharmaduk nem tudja mennyibe kerül egy honlap. Ugyanakkor többségük azzal indokolja az internettől való távolmaradást, hogy nincs rá pénze és szüksége a cégnek, illetve a megjelenés nem járna gazdasági előnnyel.

Arra a kérdésre, hogy ingyen és egyszerűen létre hozna-e a cég egy honlapot, 55 százalékuk igennel válaszolt, mert a világhálón való megjelenéstől nagyobb forgalmat és költségcsökkentést remélnek.

Az Ipsos kutatása kimutatta azt is, hogy az interneten lévő kkv-k 72 százaléka csak bemutatkozásra használja honlapját, s csak 22 százalékuk értékesít a világhálón.

Az eseményen elhangzott, a kkv-k megjelenése azért is fontos lenne a neten, mert a felmérések szerint a magyar lakosság 62 százaléka internetezik, átlagosan heti 15 órát.”

Forrás:
Nyitrai: versenyhátrányt okoz a digitális marketing hiánya, Menedzsment Fórum, 2011. február 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Globális, mobil fizetési szolgáltatás az Ericssontól


A vállalat bejelentése szerint elindította az Ericsson Money Services névre hallgató globális, fizetési szolgáltatását. A vállalkozást úgy tervezték meg, hogy a pénzügyi műveleteket azok is könnyedén le tudják bonyolítani, akiknek nincsen hagyományos banknál számlájuk. Becslések szerint egymilliárd olyan ember van a világon, akinek van mobiltelefonja, de nincs bankszámlája. A vállalat várakozásai szerint 2015-re a mobil fizetések piaca el fogja érni az évi 27,7 milliárd dollárt. A szolgáltatás kezdetben a hagyományos pénzküldő szolgálatok (például Western Union) vetélytársa lesz, de később akár a hitelkártyákat is felválthatja. A hagyományos szolgáltatásokhoz hasonlóan az új mobil szolgáltatás is lehetővé fogja tenni a határokon átnyúló fizetést, illetve a valuták átváltását. Pénzügyi intézmények, mobil távközlési vállalatok segítségével használhatják majd az egyes emberek, az Ericsson globális jelenlétére támaszkodva.

A cég nincs egyedül a terveivel. Számos versenytársa fontolgat terveket a mobil fizetések területén. Így a közelmúltban a Google, Apple, MasterCard, PayPal, T-Mobile, Visa (mások mellett) jelentette, hogy dolgozik a mobil eszközökre alapozott fizetési lehetőségek kiaknázásán. A pénzügyi szektor lesz az egyik következő terület, ahol a műszaki fejlődés adta lehetőségek fenekestül fel fogják forgatni a dolgok megszokott rendjét.

Forrás:
Ericsson launches mobile phone banking services, Reuters, 2011. február 2.
Ericsson Launches Mobile Banking System to Rival Western Union, Sarah Perez, ReadWriteWeb, 2011. február 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jelszavak, igazolványok és bankkártyák ideje lejárt

„A jelszavak és PIN-kódok megkeserítik az életünket, de nem is lehet létezni nélkülük, egy biztonságtudatos internetezőnek legalább 2-3 tucat erős jelszót kellene megjegyeznie.
Eltekintve attól a szűk rétegtől, akik erre képesek, a legtöbb felhasználónak ez nem megy, ezért sokan kompromisszumokat kötnek.

Régi igény
Sokkal egyszerűbb lenne egy univerzálisan használható tokenalapú megoldás, amire a múltban több próbálkozás volt, de különböző okok miatt mind megbukott. Az egyik a fizikai token, amit USB-portra kell csatlakoztatni az azonosításhoz, vagy az ugrókulcsos token, amiről egyszerűen csak le kell olvasni az időről időre változó számokat. Ez azonban olyan, mintha az erős jelszavunk ott lenne a zsebünkben egy cetlire felírva – ha valaki megszerzi, övé a kontroll. A másik technológiai irány a biometrikus azonosítás, ami még mindig nem tűnik halott ötletnek, de mind az írisz-, mind az ujjlenyomat-felismerés viszonylag drága, illetve egyesek szerint személyiségi jogi problémákat is felvet.

Az okostelefonok ezt a problémát is megoldhatják idén, igaz némi kompromisszum itt is lesz. Korábban már több anyagban is beszámolt a HWSW arról, hogy a következő generációs okostelefonok már NFC (Near Field Communication) technológiával felvértezve érkeznek, ami elsősorban a mikrofizetési rendszerek gyors térnyeréséhez vezethet. Ugyanakkor az azonosítás területén is egy kiváló lehetőség a kényelem és a nagyobb biztonság együttes eléréséhez. Mivel az adatok a cloudban vannak, így az eszköz csak egy ajtó, s nem maga a kincstár.

Mivel az iOS és az Android, illetve az új készülékek támogatni fogják az NFC-t, ezért a felhasználói oldalon már nem kell külön erőfeszítéseket tenni, mindössze a kereskedői oldalon kell kiépíteni az elfogadórendszert. Fizetési esetekben ez a VISA és a MasterCard révén meg is valósulhat, míg az azonosítási területnél érdekesebb a helyzet. A notebookok, tabletek és asztali gépek terén 3-5 év egy új technológia térnyerése, ha azt minden gyártó támogatja. Addig maradnának a külső kiegészítők, ahogyan kezdetben a memóriakártya-olvasókat is hozzákapcsoltuk a géphez, amíg a noteszgépekben nem lett alapfelszereltség része.

2011-ben az NFC robbanni fog, s az okostelefon-eladások jelenlegi volumenét tekintve nem túlzó azt állítani, hogy 1-1,5 évben belül a világon több mint 100 millió NFC-képes okostelefon lesz, s várhatóan az Egyesült Államokban, illetve az Egyesült Királyságban ehhez jelentős mennyiségű elfogadóberendezés is társul majd. Egyelőre csak pletyka, de szinte biztos, hogy az idén megjelenő új iPhone már megkapja az NFC egységet, s addigra valószínűleg az Apple előáll az azonosítást lehetővé tevő háttérrendszerrel is.”

Forrás:
A jelszavak, igazolványok és bankkártyák ideje lejárt, Dojcsák Pál, HWSW.hu, 2011. február 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar javaslat az internetes szerencsejátékok szabályozására

„Magyarországon és a többi uniós tagállamban is alkalmazható online szerencsejáték szabályozási javaslatot dolgozott ki a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) – közölte a nyerőgépeket üzemeltető iparág vállalkozóit képviselő érdekvédelmi szervezet elnöke.

Schreiber István közleményében arról tájékoztat, hogy az MSzSz által kidolgozott mindkét modell lehetővé teszi, hogy véget lehessen vetni annak a most széles körben elterjedt gyakorlatnak, hogy a különböző offshore adóparadicsomok adta lehetőségeket kihasználó internetes szerencsejáték-szervezők nem adóznak bevételeik után.

Az MSZSZ szakértői szerint a szabályozásra két lehetőség van. Az egyik alternatíva, hogy egy nemzetközi szolgáltató – úgynevezett affiliate – szerződést köt egy hazai partnercéggel. Így a belföldi játékosok által generált bevétel után affiliate – azaz 70-80 – százalékot – fizet a hazai partnercégnek, amely ezután fizet közvetlenül adót, engedélyezési és ellenőrzési díjat a helyi adóhatóságnak.

Az MSzSz szerint a második szabályozási alternatíva az, ha nincs külföldi szolgáltató. Azaz a helyi szolgáltató fejleszti és üzemelteti az internetes játékhoz szükséges technikai hátteret.”

Forrás:
Magyar javaslat az internetes szerencsejátékok szabályozására, Inforádió, 2011. február 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.