Skip to main content

40. szám, 2025. október 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A jövőben újragondolandó az önkormányzatok finanszírozása – Navracsics Tibor

„A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) létrehozásával szándék volt az is, hogy új korszak kezdődjön az önkormányzatokkal való együttműködésben – mondta a tárca vezetője csütörtökön Gödöllőn.

Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett magyar önkormányzatok napja ünnepi konferenciáján azt mondta: a KTM már a Belügyminisztériumtól való leválasztásától, 2024. január 1-jétől kezdve próbál olyan kapcsolatrendszert kialakítani az önkormányzatokkal és az önkormányzatok vonatkozásában, amely talán túllép az addigi hatósági, vagy jogi és finanszírozási kapcsolatrendszeren.

Kiemelte, azon túl, hogy az önkormányzatokat a saját településük vonatkozásában mindenféle üzemeltetési és fejlesztési feladatokban támogatja a tárca, szeretne velük létrehozni egy olyan szövetségét vagy egy olyan hálózatot, amely a fejlesztéspolitikában is szerepet játszik.

Ehhez szükség van arra, hogy az önkormányzatok ne csak a saját településük határain belül gondolkozzanak – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető szerint a magyar önkormányzati rendszer mára elérte azt az optimumot, amit az egymással versengő településekre alapított önkormányzati rendszer el tud érni.

Hozzátette, akár az uniós források, akár a hazai fejlesztési források felhasználása kapcsán számos olyan példát lehetne felhozni, amikor a szomszédos önkormányzatok presztízs okokból vagy egyszerűen csak félreértésből valójában egymással szemben fejlesztenek. Ezáltal a térségi összefogás hiányában attól is megfosztják az adott települést, hogy fenntarthatóvá váljon a fejlesztés – fűzte hozzá Navracsics Tibor.

Az együttműködés lehetővé teszi azt is, hogy jobb minőségű és jobb hatásfokú legyen az önkormányzati rendszer működése – emelte ki a miniszter.

Hozzátette, ebből adódóan arra is gondoltak, hogy a fejlesztéspolitikai célok meghatározójaként az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapjanak az önkormányzatok a területfejlesztésben.

Navracsics Tibor szerint ma minden önkormányzatnak számításba kell vennie a térségében lévő többi önkormányzatot is, mind a közszolgáltatásai, mind a fejlesztései, mind együttműködései terén, mert tulajdonképpen nincs olyan önkormányzat, amely gazdasági, politikai, közigazgatási, kulturális és oktatási értelemben száz százalékban a saját lakosaiból állna.

Hangsúlyozta, az Európai Unió statisztikái szerint a magyarok a harmadik legintenzívebben ingázó nemzet az unióban. Az ingázás legnagyobb része Budapest-vidék viszonylatban történik, de a megyeszékhelyek és a nagyobb városok, illetve ezek vonzáskörzeteire is jellemző – tette hozzá a miniszter.

Az, hogy az ingázás problémaként vagy lehetőségként jelenik meg, nagy mértékben függ attól, hogy az adott polgármester hogyan viszonyul a térségi együttműködésekhez – mondta.

„Én úgy gondolom, ha a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az egész ország önkormányzati rendszeréért is felel, politikailag legalábbis, akkor nekünk ezt ösztönöznünk kell, hogy valóban ezek az összefonódó mindennapi életek, ezek az önkormányzatok számára is együttműködési alapot jelenthessenek” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Hozzátette, a finanszírozási rendszer problémáit az világítja meg a legjobban, hogy 2024-ben már 1042 önkormányzatot kellett valamilyen formában rendkívüli kiadástámogatással segíteni.

„Valójában ennél többnek lenne rá szüksége, de tudjuk vannak szemérmes önkormányzatok, akik inkább nem fordulnak segítségért, mert ezt egyfajta szegény pénzként értelmezik” – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető jelezte, a jövőben újragondolandó a finanszírozás, és reményeik szerint el is tudják majd kezdeni az ezzel kapcsolatos munkát.”

Forrás:
Az önkormányzatokkal való együttműködésben is egy új korszak kezdődhet; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. október 2.

Közigazgatás, politika, jog

Magyar Falu Program – döntési lista

„Magyar Falu Program – Döntési lista
Kiírás kódszáma: KTÜ-KP-1-2025
Kiírás címe: A Magyar Falu Program keretében „A kistelepülési üzletek működési támogatása””

Forrás:
Magyar Falu Program – döntési lista; Agrárminisztérium; 2025. szeptember 29.

Európai Unió

Kutatás-fejlesztés: Beváltja-e a regionális szakosodás az Unióban a hangzatos ígéreteket?

„* A 2014–2027-es időszakra több mint 70 milliárd eurót különítettek el a K+F fellendítésére az uniós régiókban
* A regionális szinten meghatározott innovációs stratégiák nem feltétlenül felelnek meg az uniós prioritásoknak
* Még nem született egyértelmű értékelés az intelligens szakosodás mint megközelítés sikerességéről

Tizenöt évvel bevezetésük után továbbra is nehéz megállapítani, hogy teljesülnek-e az uniós régiókban a kutatásra és innovációra irányuló intelligens szakosodási stratégiák céljai: ez az Európai Számvevőszék elemzésének fő megfigyelése. A számvevők ezt a három fő megoldandó gondot emelik ki: az érdemi prioritások meghatározása és finanszírozása, az uniós régiók közötti konkrét együttműködés előmozdítása, valamint annak értékelése, hogy az intelligens szakosodás valóban betölti-e kívánt szerepét.

Az intelligens szakosodás innovációs politikai megközelítés, amely az ígéretes fejlesztési területekre rámutatva az uniós kohéziós politikai alapok jobb felhasználására törekszik. Más szóval: a régiók egyedi erősségeik és lehetőségeik alapján határoznak meg beruházási prioritásokat. Az intelligens szakosodási stratégia megléte szükséges ahhoz, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kutatási és innovációs finanszírozásban lehessen részesülni: az ERFA a 2014 és 2027 közötti időszakban 73,8 milliárd eurót különített el erre a célra.

„Az intelligens szakosodás segíti a régiókat, hogy törekvéseiket a saját maguk által választott prioritásokra összpontosítsák. A mostani időszakban azonban, amikor az uniós költségvetés átalakuláson megy át, és újonnan hangsúlyos szerepet kap az ipar és a védelem, a meglévő keret révén kevéssé lehet felmérni, hogy milyen értéket képviselnek az egyes prioritások, illetve hogy azok összhangban vannak-e az Unió tágabb céljaival” – jelentette ki Annemie Turtelboom, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – „Rendkívül fontos összeegyeztetni egymással az alulról felfelé, illetve a felülről lefelé irányuló megközelítést, és biztosítani, hogy a régiókban ténylegesen végrehajtott intézkedések összhangban legyenek az uniós szinten hozott döntésekkel. Ennek híján egyszerűen nem leszünk képesek stratégiaibb és eredményesebb módon felhasználni az uniós forrásokat.”

A Számvevőszék szerint az intelligens szakosodási folyamatnak jelenleg nincs felügyelete. Ezért a regionális prioritások nem mindig igazodnak az uniós prioritásokhoz, például az akkumulátorok, mikrocsipek és hidrogén előállítására vonatkozó iparpolitikai célokhoz. Tény, hogy szerepe szerint az Európai Bizottság nem értékeli, illetve nem befolyásolja a regionális döntéseket. Ebből adódóan a regionális prioritásokat és az egész Unióra érvényes innovációs célokat többnyire egymástól függetlenül hajtják végre, és nincsen közvetlen módja az eredményes együttműködés biztosításának.

A régiók közötti együttműködés nagy mértékben elősegítheti az intelligens szakosodási stratégia sikerét, mivel a régiók fel tudják használni egymás tapasztalatait, illetve új erőforrásokhoz, készségekhez és ismeretekhez férnek hozzá. Számos uniós régió azonban mindmáig nem él ezzel a lehetőséggel. A 2014–2020-as időszakban az intelligens szakosodásra kevéssé volt jellemző a régiók közötti együttműködés, és a határokon átnyúló kezdeményezések ritkán szerepeltek a programokban és stratégiákban. Bár a 2021–2027-es időszakban elvileg prioritás az interregionális együttműködés, szerény a szerepvállalás ezen a téren.

Az intelligens szakosodás sikerességét kezdettől fogva nehéz volt nyomon követni akár regionális, akár uniós szinten. Sőt, a szakpolitika annak 2014-es bevezetése óta nem részesült alapos értékelésben, így nehezen tudható, hogy mennyiben működik. Más szóval jelenleg nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy teljesülnek-e a megközelítés céljai, vagyis hogy segíti-e az a régiókat az intelligens és stratégiai szakosodásban, vagy pusztán az uniós források megszerzése érdekében letudandó követelménnyé vált-e.

Háttér-információ

Bár az intelligens szakosodás koncepciója már a 2000-es évek közepén felmerült, csak a 2014–2020-as költségvetésben vált a finanszírozáshoz való hozzáférés előfeltételévé, illetve a 2021–2027-es időszakra már feljogosító feltétellé. A 2014–2020-as időszakban Unió-szerte 185 intelligens szakosodási stratégiát dolgoztak ki, a 2021–2027-es időszakra pedig több mint 170 ilyen stratégiát irányoztak elő.

Az ellenőrzésekkel ellentétben az áttekintések főként nyilvánosan hozzáférhető információkon alapuló, leíró elemzéssel szolgálnak.

Lásd még: a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok közötti szinergiákról szóló számvevőszéki különjelentés, amely kiemelte, hogy az uniós országok eltérő mértékben támaszkodnak ERFA-finanszírozásra a kutatás és az innováció terén.

Kapcsolódó hivatkozások

Áttekintés 05/2025: Intelligens szakosodási stratégiák az Európai Unióban”

Forrás:
Kutatás-fejlesztés: Beváltja-e a regionális szakosodás az Unióban a hangzatos ígéreteket?; Európai Számvevőszék; 2025. szeptember 23.

Európai Unió Tanácsa: az Uniónak vezető szerepet kell betöltenie az élettudományok területén

„A Tanács ma következtetéseket hagyott jóvá az élettudományokkal kapcsolatos, az Unió versenyképességét szolgáló cselekvési felhívásról. Ezekben egyrészt üdvözli azt a törekvést, hogy az EU-t – a Bizottság közelmúltbeli stratégiájában körvonalazottak szerint – 2030-ra a világ legvonzóbb helyévé tegyük az élettudományok terén, másrészt pedig iránymutatással szolgál arra vonatkozóan, hogyan aknázhatjuk ki maradéktalanul az Unió lehetőségeit a versenyképesség javára. A Tanács ösztönzi a támogatást az értéklánc egészében – az alapkutatástól és az alkalmazástól kezdve a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos intenzívebb kutatásig –, az EU vezető szerepét a klinikai vizsgálatokban, valamint a biotechnológia széles körű megközelítését. A Tanács a következtetésekben szorgalmazza továbbá az élvonalbeli technológiák – például a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika – alkalmazását az élettudományok területén, miközben hangsúlyozza, hogy fontos mind a készségfejlesztés, mind a tehetségek vonzása és megtartása. Ugyanakkor kiemeli azt is: vállalkozásbarát szabályozási keretre van szükség, amely csökkenti az adminisztratív terheket, valamint támogatja az innovatív kkv-kat és a fenntartható gyártási kapacitásokat. Végezetül a Tanács a következtetésekben felhívja a figyelmet arra, hogy az élettudományok terén összehangolt irányítási keretre van szükség, és mielőbb végre kell hajtani a javasolt intézkedéseket.

„A ma jóváhagyott tanácsi következtetések egyértelmű üzenetet közvetítenek: az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie az élettudományok területén folyó globális versenyben. Ehhez sürgősen és határozottan kell cselekednünk, olyan összehangolt stratégiát alkalmazva, amelynek keretében törekvéseinket átültetjük a gyakorlatba.” – Christina Egelund dán felsőoktatási és tudományügyi miniszter

Globális vezető szerep az élettudományok terén

Az élettudományok létfontosságú szerepet töltenek be alapvető ismereteink előmozdításában és az innováció ösztönzésében olyan stratégiailag fontos területeken, mint az egészségügy, az élelmiszerrendszerek és a környezetvédelem. Az EU-nak kiélezett globális versennyel kell szembenéznie ezen a területen, ahol az olyan kihívások, mint az innovációs szakadék, a széttagolt ökoszisztéma és más strukturális akadályok azonnali fellépést tesznek szükségessé. A Tanács a kutatás és az innováció holisztikus, a teljes értékláncban meglévő kapacitásokra épülő megközelítésére szólít fel. A következtetések különösen ösztönzik a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények fejlesztését, és üdvözlik a kiválósági központok hálózatának létrehozását ezen a területen.

Klinikai vizsgálatok és egészségügyi adatok

A Tanács hangsúlyozza, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell azzal a problémával, hogy a világszinten végzett klinikai vizsgálatoknak egyre kisebb hányada esik az Unióra, és az Unióban lefolytatott klinikai vizsgálatok hatása mérsékelt. Ennek megfelelően felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a több országra kiterjedő és több központban végzett klinikai vizsgálatok ökoszisztémáját, többek között azzal, hogy aktualizálja a szabályozási keretet, és beruházási tervet dolgoz ki a klinikai kutatásra vonatkozóan. Emellett rámutat arra is, hogy kihívást jelent az egészségügyi adatok kutatási és innovációs célra való felhasználása, és kiemeli, hogy le kell küzdeni a fennmaradó akadályokat annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a betegségmegelőzést és kiváló minőségű egészségügyi ellátást lehessen biztosítani. Mindennek megvalósításához jobb koordinációra van szükség a meglévő klinikai vizsgálati projektek között, folytatni kell az egészségügyi rendszerek digitális transzformációját, és használni kell a mesterséges intelligenciát.

A lehetőségek megragadása és a készségek fejlesztése

A ma jóváhagyott következtetésekben a Tanács olyan ökoszisztéma kialakítására szólít fel, amely fellendíti a kutatást és az innovációt, megerősíti az innovatív kkv-k támogatását, és megőrzi Európa gyártási kapacitását. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozásbarát szabályozási keret, amely csökkenti az adminisztratív terheket, és előmozdítja az innovációt. A Tanács várakozással tekint a Bizottság azon közelgő javaslatai elé, amelyekkel csökkenthető a széttagoltság, fokozható az egyszerűsítés, növelhető az átláthatóság, és lerövidíthető az ahhoz szükséges idő, hogy a kutatásintenzív biotechnológiai innovációk piacra léphessenek. E javaslatok közé tartozik az európai innovációs intézkedéscsomag és a biotechnológiai jogszabály. A Bizottság által bejelentett, az élelmiszerrendszerekre vonatkozó K+I programterv és a közelgő bioökonómiai stratégia várhatóan szintén fontos szerepet fog játszani a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a környezetvédelmi rendszerekben, biztosítva az élelmezésbiztonságot, az emberi és állati egészség védelmét, valamint a környezet védelmét.

Ideje cselekedni

A Tanács felkéri az uniós tagállamokat és a Bizottságot, hogy koordinálják erőfeszítéseiket az élettudományok szempontjából releváns kutatási infrastruktúrák, innovációs központok és kiválósági központok létrehozása és összekapcsolása terén annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió K+I autonómiáját és technológiai vezető szerepét ezen a stratégiai területen.

Háttér

Az élettudományokkal korábban a Tanács két, 2003-ban elfogadott következtetésében foglalkozott: először az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia ütemtervről szóló következtetéseiben, majd az „Élettudományok és biotechnológia – európai stratégia” című következtetéseiben. Ezekben hangsúlyozta azokat a lehetőségeket, amelyeket az élettudományok és a biotechnológia kínálnak több ágazatban (például a gyógyszeriparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban vagy az energiaágazatban), és rámutatott a növekvő globális verseny kockázataira.

A 2025 januárjában előterjesztett versenyképességi iránytűben a Bizottság az élettudományokat és a biotechnológiát a növekedés fő motorjaiként azonosította, és bejelentette, hogy javaslatokat nyújt be egy európai biotechnológiai jogszabályra, egy bioökonómiai stratégiára és egy élettudományi stratégiára irányulóan. Ennek nyomán 2025. július 2-án közzétette azt a stratégiát, amelynek célja, hogy 2030-ra az EU a világ legvonzóbb helyévé váljon az élettudományok terén.

”

Forrás:
Tanács: az Uniónak vezető szerepet kell betöltenie az élettudományok területén; Európai Unió Tanácsa; 2025. szeptember 30.

Az Európai Unió Tanácsa a kutatás és innováció támogatásáról az induló és a növekvő innovatív vállalkozások körében

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a kutatásnak és az innovációnak az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia szempontjából betöltött jelentőségéről. E következtetések iránymutatást nyújtanak egy olyan erős és dinamikus ökoszisztéma létrehozásához, amelyben a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek hozzá tudnak járulni az új vállalkozások létrehozásához és a már meglévők növekedéséhez, hasznosítani tudják a kutatási eredményeiket, valamint képesek vonzani és megtartani a tehetségeket. E célból a következtetések támogató szabályozási és pénzügyi környezetet szorgalmaznak az innovatív vállalkozások fellendítése érdekében.

„A kutatás és a vállalkozói lét nem egymástól elkülönülő realitások, hanem ugyanazon érme két oldalát jelentik. Míg a kutatóintézetek az induló és a növekvő innovatív vállalkozások beindulásában és növekedésében nyújthatnak segítséget, a magánszektor beruházások biztosításában és az eredményeik hasznosításában segíthet a kutatóintézeteknek. Ez a stratégia mindenki számára előnyös: nyernek a kutatóintézetek, nyernek a vállalatok és nyer az európai versenyképesség is.” – Christina Egelund dán felsőoktatási és tudományügyi miniszter

A megfelelő ökoszisztéma kialakítása

A következtetésekben a Tanács üdvözli az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó stratégiát mint fontos lépést az európai versenyképesség és innováció megerősítésében. A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy sürgősen határozott fellépésre van szükség a globális versenytársakkal szembeni innovációs szakadék megszüntetése céljából, biztosítva ugyanakkor a jólétet, a gazdasági biztonságot és a stratégiai autonómiát, valamint megőrizve a nyitott gazdaságot.

Az innovációs ökoszisztémák azonban összetettek, és az értéklánc egészére kiterjedő együttműködést, valamint az innovátorok és a kutatók közötti hatékony visszacsatolást igényelnek. A Tanács arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve lépjen fel olyan területeken, mint például az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, az innovatív vállalkozások és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások jogi fogalommeghatározásának kidolgozása, valamint az e vállalatokra nehezedő adminisztratív és gazdasági terhek csökkentése.

K+I – az induló és a növekvő innovatív vállalkozások alapja

A következtetésekben a Tanács emlékeztet arra, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások sikere és fejlődése szempontjából rendkívül fontos a K+I programok kiszámítható és koherens finanszírozása.

Ebben az összefüggésben a felsőoktatási intézmények és a kutatást végző szervezetek lényeges szerepet játszanak a tehetségek vonzásában és megtartásában, valamint az innováció akadémiai spin-off vállalkozások és induló innovatív vállalkozások révén történő hasznosításában. A következtetések arra ösztönzik az egyetemeket és más kutatóközpontokat, hogy erősítsék a vállalkozói, illetve a tudás hasznosításával kapcsolatos tevékenységeiket.

Lehetséges állami támogatással segíteni ezeket az erőfeszítéseket, de a jelenlegi keret megnehezíti ezt a felsőoktatási intézmények számára. A következtetésekben a Tanács felkéri ezért a Bizottságot, hogy javasoljon megoldásokat a meglévő jogszabályi kereten belül, és nyújtson iránymutatást a felsőoktatási intézményekre és a kutatást végző szervezetekre vonatkozó jelenlegi állami támogatási szabályok végrehajtásával kapcsolatban.

A tehetségek vonzása és megtartása

A Tanács a következtetéseiben üdvözli, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia hangsúlyt fektet a tehetségre és a készségekre, emellett pedig ösztönzi a vállalkozói készségek előmozdítását a diákok és a tudományos dolgozók, valamint a kutatóintézetek adminisztratív alkalmazottai körében.

A tapasztalatcsere, a határokon átnyúló hálózatok és az olyan európai programok, mint az Erasmus+, az Európai Kutatási Tanács, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, az EURAXESS és az új „Válaszd Európát!” kezdeményezés segíthetnek a tehetségek bevonzásában, előmozdításában és az Európában való megtartásukban.

A kutatási és technológiai infrastruktúrák jobb kihasználása

A mai napon elfogadott következtetések szerint az ipari felhasználók hozzáféréséről szóló charta értékes eszköz lehet annak elősegítésében, hogy a vállalatok és vállalkozások könnyebben hozzáférjenek az infrastruktúrákhoz. További pozitív lépés lenne a meglévő kezdeményezések – például az európai egyetemek szövetsége, a Rise Europe, a Startup Europe és a European Startup Nations Alliance (ESNA) – közötti együttműködés elmélyítése az induló és a növekvő innovatív vállalkozások központjainak létrehozása vagy megerősítése érdekében.

E központok digitális technológiák révén történő összekapcsolása és a FAIR adatkezelési elvek alkalmazása tovább könnyítheti a forráshoz jutást, javíthatja a szellemi tulajdon kezelését és elősegítheti a globális piacokhoz való hozzáférést.

A hiányok megszüntetése az értékláncban

A Tanács a következtetésekben szorgalmazza a meglévő európai, nemzeti és regionális szintű programok és eszközök jobb kihasználását a növekvő innovatív vállalkozások finanszírozási hiányának mihamarabbi megszüntetése érdekében. Végezetül pedig hangsúlyozza, hogy a stratégiát hatékony módon végre kell hajtani, továbbá hogy világos fő teljesítménymutatókra (KPI-k) és jobb tervezésre van szükség, és mindent meg kell tenni a jelentéstételi terhek csökkentése érdekében.

Háttér

A Bizottság 2025. május 28-án közzétette az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégiát, amelynek célja, hogy az EU-t a világ legjobb helyévé tegye a technológiavezérelt innovatív vállalkozások elindítása és növekedése tekintetében.

A stratégia a tudományos és innovatív tehetségek vonzására és megtartására irányuló „Válaszd Európát!” kezdeményezésre épül, és kiemeli, hogy annak ellenére, hogy az EU-ban rendelkezésre állnak a szilárd alapok (pl. gazdasági erő, magasan képzett munkaerő és stabil demokratikus intézmények), továbbra is strukturális akadályok nehezítik a vállalkozások létrehozását és növekedését. A vezetők az Európai Tanács 2025. júniusi ülésén üdvözölték a stratégiát.

”

Forrás:
A Tanács támogatja a kutatást és az innovációt az induló és a növekvő innovatív vállalkozások körében; Európai Unió Tanácsa; 2025. szeptember 30.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Már a Digitális Állampolgár weboldalon is igényelhető a TB-jogviszony igazolás

„Megjelent a Digitális Állampolgár weboldal első ügyintézési lehetősége, így a felület már nem csak a tájékozódásban segít.2025. szeptember 30.

Mihez kell igazolni a TB-jogviszonyt?

Az állami támogatások igényléséhez – így többek között a FIX 3% Lakáshitelhez is – szükséges TB-jogviszony igazolás igénylése mostantól gyorsan és egyszerűen, néhány kattintással elindítható ezen a felületen keresztül.

Az állami támogatások többségének egyik feltétele, hogy az érintettek biztosítottak legyenek és szerepeljenek az egészségbiztosító nyilvántartásában. Az erről szóló igazolást a FIX 3% Lakáshitel mellett többek között a Babaváró támogatáshoz, az Otthonteremtési kamattámogatáshoz, a CSOK-hoz, a Falusi CSOK-hoz és a CSOK Pluszhoz is mellékelni kell.

Igényeld egyszerűbben a Digitális Állampolgár weboldalon!

A Digitális Állampolgár weboldal új TB-jogviszony igazolás funkciójának köszönhetően mostantól az eddigi folyamathoz képest jelentősen egyszerűbben elindíthatod az igénylést a dap.gov.hu oldalon keresztül, ehhez csak aktív Digitális Állampolgár mobilalkalmazásra van szükség.

A nyáron elérhetővé vált Digitális Állampolgár weboldal célja, hogy életszerű és közérthető tájékoztatást kapj a téged érintő legfontosabb életesemények ügyintézési folyamatairól. A tervek szerint a dap.gov.hu nemcsak tartalmában bővül, de hamarosan további közvetlen ügyintézési funkciókkal gazdagodik, többek között a családi állapot igazolás is egyszerűen lekérhető lesz. A jövőben a weboldal és a mobilalkalmazás egymást kiegészítve segít majd a tájékozódásban és az ügyintézésben.A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás nemcsak a TB-igazolás kapcsán könnyíti meg FIX 3% Lakáshitel igénylését, további előnyeiről itt olvashatsz.”

Forrás:
Már a Digitális Állampolgár weboldalon is igényelhető a TB-jogviszony igazolás; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2025. szeptember 30.

Technika, tudomány, MI

Az MI etikai vonatkozásainak kutatására magyar-amerikai egyetemi konzorcium alakult

„A mesterséges intelligencia (MI) etikai vonatkozásainak kutatására jött létre 1 millió dolláros magyar támogatással konzorcium a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Amerikai Katolikus Egyetem között – jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön, miután tárgyalt a Washingtonban működő felsőoktatási intézmény vezetésével.

A miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a konzorciumba tömörült magyar és amerikai kutatók XIV. Leó pápa mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatása alapján keresik majd a válaszokat az MI terjedése által felvetődő kérdésekre. „Az Amerikai Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesterséges intelligenciával és etikával foglalkozó kutatócsoportja 1 millió dolláros kormányzati támogatásból keres megoldásokat a jelenünk és a jövőnk szempontjából meghatározó kérdésre” – mondta…”

Forrás:
Hankó Balázs: az MI etikai vonatkozásainak kutatására magyar-amerikai egyetemi konzorcium alakult; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. október 3.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport

„A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi szerepe a 2022 novemberében megjelent ChatGPT óta nyilvánvalóvá vált, és egyre inkább megkerülhetetlenné válik a mindennapi élet, a munka és az oktatás területén. A ChatGPT nyilvánosság számára történt meggnyitása nem csupán a technológiai haladást demonstrálta, hanem alapvető változásokat hozott a társadalmi diskurzusban is: széles körben felmerült a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia alapú eljárások milyen szerepet tölthetnek be és milyen etikai, gazdasági és politikai kihívásokat vetnek fel. Azóta az MI-technológiák fejlesztése és alkalmazása gyors ütemben növekedett, megalapozva egy olyan jövőt, ahol a mesterséges és az emberi intelligencia közötti kölcsönhatások egyre intenzívebbé és komplexebbé válnak.

A mesterséges intelligencia beépülése a felsőoktatás különböző szféráiba – a tanulásba, kutatásba és oktatásba – szintén megkerülhetetlenné vált, ami új lehetőségeket és kihívásokat hozott a pedagógiai és kutatási gyakorlatok terén. Az MI nemcsak az oktatási eszközök, hanem az oktatási tartalmak és módszertanok innovációjában is jelentős szerepet játszik. Automatizált eszközök és intelligens tanulási rendszerek alkalmazásával lehetővé válik a személyre szabott egyenlőbb esélyeket biztosító oktatás, amely hatékonyabbá és eredményesebbé teheti a tudás elsajátítását. Az új technológiák megjelenésével felvetődnek azok a kérdések, hogy miként biztosítható a tanulók autonómiája, adataiknak biztonsága, illetve az oktatási intézmények hogyan alkalmazkodhatnak az MI által hozott paradigmaváltáshoz?

A kutatócsoport fő célkitűzései

A Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport fő célkitűzése, hogy feltárja, milyen módon változik az ember fogalma és társadalmi szerepe az MI korában. Az emberi identitás, szubjektivitás és döntéshozási folyamatok vizsgálata kiemelt szerepet kap, hiszen az MI megjelenésével átalakulhatnak a hagyományos emberi képességek és funkciók. A kutatócsoport multidiszciplináris megközelítésével filozófiai, médiaelméleti, technológiai, történeti, pedagógiai és jogi szempontok szerint elemzi ezeket a változásokat. Így célja, hogy átfogó képet nyújtsanak az MI társadalomformáló hatásairól és azok következményeiről az emberi természet, jogi keretek és oktatási értékek szempontjából.

Az általános kérdéseken túl a kutatócsoport kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a felsőoktatás számára releváns, specifikus kérdéseket elemezze. Az MI technológiák oktatásban történő alkalmazása sajátos kihívásokat vet fel, mint például a tanár-diák viszony átalakulása, az etikai dilemmák a tanulási eredmények mérésekor, a tudományos integritás etikai oldalai, valamint az oktatási rendszerek emberközpontúságának fenntartása a gépi tanulás és automatizáció által dominált környezetben. A kutatócsoport arra törekszik, hogy ezekre a kérdésekre olyan gyakorlati megoldásokat és irányelveket dolgozzon ki, amelyek támogathatják az egyetemeket a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodásban.

A kutatás nemzetközi kontextusban zajlik, amely az európai, amerikai és ázsiai fejlemények, trendek és szabályozások összehasonlító elemzésére épít. Az MI fejlesztése és oktatásban való alkalmazása országonként jelentős különbségeket mutathat, így a kutatócsoport célja, hogy ezeket a kulturális és szabályozási eltéréseket figyelembe véve olyan komplex keretet nyújtson, amely alkalmazható különböző nemzeti környezetekben. A globális nézőpont különösen fontos, mivel az MI fejlődése és hatása világszerte egyre inkább meghatározza a felsőoktatás és a társadalmi struktúrák jövőjét.

A kutatócsoport a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karához kapcsolódik. Követi azt a nyitott, értő ugyanakkor kritikai szemléletet, mellyel a Katolikus Egyház – különösen a 20-ik századtól kezdve – viszonyul a technológia, a médiatechnológia innovációihoz; akár az Internetről, akár a közösségi médiáról vagy a mesterséges intelligenciáról legyen szó. Olyannyira, hogy Szent II. János Pál pápa 1999-ben sevillai Szent Izidort nyilvánította az internethasználók, valamint a tudomány és a technika iránt érdeklődők védőszentjévé. Legnagyobb hatású munkája a 630 táján befejezett Etymologiarum sive Originum Libri XX című enciklopédia, mely rendkívül fontos közvetítő szerepet töltött be az ókori és középkori kultúra között. A nagy mű húsz könyvben, másfélszáz ókori és keresztény szerzőt idézve tárgyalja az akkor elérhető emberi tudás minden területét.

A technológia kritikai megértésére bíztat a 2025-ös vatikáni dokumentum is, a mesterséges intelligencia antropológiai és etikai implikációinak végiggondolására.

A kutatócsoport mindezek fényében szorgalmazza egy szélesebb körű dialógus elindítását a felsőoktatás szereplői, az ipar és a politikai döntéshozók között. A céljuk, hogy az MI használatának szabályozásában, oktatási integrációjában és etikai irányelveinek kidolgozásában iránymutatást nyújtsanak a felsőoktatási intézmények számára. Az MI hatásainak elemzésével és a döntéshozók támogatásával a kutatócsoport hozzájárulhat egy olyan felelős és átgondolt szabályozási keret kialakításához, amely biztosítja a technológia előnyeinek kihasználását anélkül, hogy veszélyeztetné az alapvető emberi értékeket és oktatási célokat…”

Forrás:
Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport – A kutatások társadalmi, oktatási kontextusa; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; 2025
Lásd még:
Antiqua et Nova – Mit mond az Egyház az intelligenciáról az MI-korszakban? (1. rész); Magyar Kurir; 2025. április 2.
A mesterséges intelligencia jó lehetőség, de az ember ne váljon a gépek rabszolgájává – Vatikán; eGov Hírlevél; 2025. február 2.

2025/29. A mesterséges intelligencia rendelet végrehajtása

„ Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete a T/12632. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan áttekinti az MI-rendelet végrehajtásával összefüggő legfontosabb kormányzati döntéseket, a hazai végrehajtásra eddig kijelölt személyeket, hatóságokat, és említést tesz néhány más, végrehajtásra vonatkozó tagállami példáról.”

Forrás:
2025/29. A mesterséges intelligencia rendelet végrehajtása; Szalay Klára; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; 2025/29.; 2025. szeptember 29. (PDF)

Palkovics László: februártól ott lehet a normál tanrendben is a mesterséges intelligencia oktatása

„Több oktatási intézményben is mesterségesintelligencia-kurzus indul a tanév első félévében, és már megjelent az ehhez kapcsolódó vitairat is.

Hatvan iskolában indul a tanév első felében mesterségesintelligencia-kurzus a tanrendbe építve – jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hankó Balázs hozzátette, ebben a félévben már több ezer gyermek vehet részt az MI-képzésben, a cél pedig az, hogy februártól valamennyi szakképzésben tanuló diák hallgathasson ilyen kurzust.

Az új mesterségesintelligencia-stratégia kiemelt területe az oktatás, ugyanis a változó technológiához gyorsan kell alkalmazkodniuk a munkavállalóknak. Ehhez az MI megfelelő lehetőséget kínál – mondta az InfoRádióban Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. „Szeretnénk nagyon gyorsan megjeleníteni az iskolarendszerű képzésben a mesterséges intelligenciát. Ezt is leírtuk a stratégiában, illetve György László kormánybiztossal bemutattunk egy vitaanyagot, hogyan is jelenjen meg az 1., az 5. és a 9. osztályban a mesterséges intelligencia oktatása” – jelentette ki a kormánybiztos.

Palkovics László fontos lépésnek tartja az MI tanrendbe épített oktatását. Azt is hangsúlyozta, hogy emiatt nem fejlesztenek új tananyagot, van ugyanis Magyarországon egy oktató cég, a Logiscool, ami mind itthon, mind nemzetközi viszonylatban nagy számú iskolán kívüli képzést végez. Velük született megállapodás, és az oktatás az ő tananyagukat veszi át, ami tartalmazza az oktatási platformot és a pedagógusok képzését is; ez kezdődik a szakképző intézményekben.

A kormánybiztos hozzátette, azt javasolják a kormánynak, hogy a szakképzést követően az általános iskolák 1. és 5. évfolyamán, valamint a gimnáziumok 9. osztályában is vezessék be ezt a tananyagot. Palkovics László hangsúlyozta: javasolni fogja, hogy februártól, azaz a második félév kezdetétől minden középiskolában jelenjen meg az MI normál tanrendbe illesztett oktatása, szeptembertől pedig felmenő rendszerben az említett általános iskolai évfolyamokban is. Megjegyezte, a Logiscool mindezekre fel van készülve.

Palkovics László szerint Magyarország az elsők között használja ilyen átfogóan a mesterséges intelligenciát az oktatásban.”

Forrás:
Palkovics László: februártól ott lehet a normál tanrendben is a mesterséges intelligencia oktatása; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2025. október 4.

Fenntartható fejlődés

Tizenhét járásban telepíthetnek még könnyebben szélerőműveket

„Magyarország élenjáró szerepre törekszik a zöldenergia termelésében és tárolásában. Tavalyelőtt megszülettek a szélerőművek létesítésének általános szabályai. Az eddigi engedélyeztetési tapasztalatok alapján a törvényi és rendeleti előírásokat egyértelműsítő, egyszerűsítő jogszabálycsomag indul társadalmi egyeztetésre. Az Energiaügyi Minisztérium javaslata szerint könnyített térségeket jelölhetnek ki főként az északnyugati országrészben. A kezdeményezés elfogadása esetén 17 járásban még kedvezőbb feltételekkel telepíthetők szélerőművek.

A hazai zöldenergia kapacitás döntő részben a naperőműveknek köszönhetően szeptember elejére túlnőtte a 9 gigawattot. Magyarország világelső a napelemek 25 százalékos részarányával az áramtermelésben. A napon belül reggel és késő délután, késő este, évszak szerint pedig télen csúcsra járó szélkerekek hasznosan egészíthetik ki a meglévő képességeket. Beépített teljesítményük a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt célszám szerint 2030-ra a jelenlegi háromszorosára, 1 gigawattra nőhet.

A 2025. október 9-ig véleményezhető tervezetek legfontosabb újdonsága a könnyített térségek kijelölése lehet. Támogató döntés esetén 17 járás tartozhat ebbe a kategóriába, amelyekben a magas átlagos szél energiasűrűség miatt már most is üzemelnek szélkerekek. Zömük az ország északnyugati részében, a Kisalföldön és szomszédságában található. Gyorsabb engedélyeztetéssel és kedvezőbb feltételekkel épülhetnek szélerőművek a dunaújvárosi, hevesi, mezőtúri, miskolci és törökszentmiklósi járásokban is. A könnyített térségekben az országos 130 méteres felső korlátnál magasabb, akár 199 méter lehet a tornyok engedélyezhető mérete. A szélerőművek telepítése esetén más országrészektől eltérően nem szükséges mezőgazdasági művelésre hasonlóképpen alkalmas csereterületet biztosítani.

A javaslat további elemei az engedélyezésben eljáró hatóságok egységes jogalkalmazása érdekében pontosítják a 700 méteres védőzóna számításának szabályait. Bizonyos feltételek fennállása esetén lehetővé tehetik a szélerőművek lapátjainak átnyúlását a szomszédos ingatlan területére. A rendelkezések változatlanul alapelvként rögzítik, hogy csak olyan település területén létesülhet szélkerék, ahol ezt a helyi közösség kifejezetten engedi. Az új szabályozás jóvoltából megvalósuló első szélerőművek 2029-től állhatnak kereskedelmi üzembe.

A kormány az időjárásfüggő megújulók rendszerbe illesztése érdekében több százmilliárd forinttal támogatja az áramhálózat fejlesztését, az energiatárolási képességek megerősítését. A Jedlik Ányos Energetikai Program pályázatai a többi között az ipari energiatárolók építését, a biogáz-biometán vagy a földhő fokozott hasznosítását is ösztönzik. A kiegyensúlyozottabb megújuló erőművi állomány erősíti Magyarország energiaszuverenitását, csökkenti az importkitettségeket, még biztonságosabbá teszi a hazai fogyasztók áramellátását.”

Forrás:
Tizenhét járásban telepíthetnek még könnyebben szélerőműveket; Energiaügyi Minisztérium; 2025. október 2.

Új, csúcsot érő lendületet adott az energiahatékonysági piacnak az EKR felülvizsgálata

„Minden várakozást felülmúló részvételt és forgalmat hozott az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) átfogó megújítása után megtartott első aukció 2025. szeptember 23-án. Az eredmények igazolják az idén lezajlott felülvizsgálat céljait: a piaci szereplők kedvezően fogadták a változásokat, az EKR-tőzsde indulása óta a második legnagyobb mennyiségű hitelesített energiamegtakarítás cserélt gazdát a valaha volt legmagasabb értékben.

A több mint 138 ezer gigajoule kereskedett mennyiséget csak a tavaly szeptemberi aukció forgalma múlta felül. A közel 2,5 milliárd forintos összértéknél azonban még sosem teljesített jobban az EKR-tőzsde. Az aukción kimagasló érdeklődés mutatkozott az új EKR-katalógus szerinti lakossági energiamegtakarítások iránt gigajoule-onként 18500 forintos irányárral.

Az aukciós kereskedés sikerére és a piaci igényekre válaszul a szervezett piac új szegmenssel egészült ki. 2025. szeptember 24-től az aukciók időpontjától független, állandó szolgáltatásként elérhetővé vált az ügyletkötő platform. A piaci szereplők közvetlen ajánlat párosítással köthetnek ügyleteket, miközben az elszámolást továbbra is a CEEGEX garantálja.

A szervezett piac a kezdetektől fogva a tiszta, átlátható és biztonságos kereskedésre épül. Az új fejlesztésnek köszönhetően a piaci szereplők előtt még rugalmasabb és hatékonyabb lehetőségek nyílnak meg a hitelesített energiamegtakarítási egységek adásvételére.

Az idén felülvizsgált EKR a tőzsdei tapasztalatok szerint is hatékonyabban segítheti a tartós energia-megtakarítást eredményező beruházásokat. A rendszer így célzottan támogathatja a magyar családokat otthonaik kedvezményes felújításában, a korszerűsítések ösztönzésével megrendeléseket teremthet a hazai építőipar számára.”

Forrás:
Új csúcsot érő lendületet adott az energiahatékonysági piacnak az EKR felülvizsgálata; Energiaügyi Minisztérium; 2025. szeptember 30.

Jelentés Európa környezeti állapotáról

„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente vizsgálja, hogy Európa környezete milyen állapotban van. A jelentésből kiderül, hogy az Európai Unió vezető szereppel bír a klímaváltozás kezelésében, ugyanakkor jól visszaadja, hogy az előrelépéshez minimum ennyi cselekvésre van szükség, nem lehet visszavenni az ebbe fektetett erőforrásokból.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 1995 óta ötévente teszi közzé az Európa Környezeti Állapota című tudományos jelentését, szorosan együttműködve az Eionet (European Environment Information and Observation Network) szakértőivel. A jelentés túlmutat az Európai Unión, ugyanis az EEA 32 tagállama, illetve további 6 ország segíti adatszolgáltatással a környezeti, fenntarthatósági és klímaváltozási riport elkészítését.

A legújabb jelentés részletes képet ad Európa környezeti állapotáról, amely egyszerre mutat előrelépéseket és súlyos aggodalomra okot adó tendenciákat.
Az elmúlt évtizedekben bizonyos területeken sikerült előre lépni, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a megújuló energiaforrások részarányának növelésében. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a klímapolitikai intézkedések működhetnek, ha kellően ambiciózusok és következetesek.

Biodiverzitás és ökoszisztémák

A jelentés által vizsgált területek közül a biodiverzitás esetében látható leginkább negatív tendencia. Európa szárazföldi, édesvízi és tengeri biodiverzitásának általános állapota jelenleg gyenge, amelyhez az elmúlt évtizedekben lezajlott folyamatos állapotromlás vezetett. Jól szemlélteti ezt, hogy 2013 és 2018 között az élőhelyek több mint 80%-a, a fajok közel 60%-a az EU-ban gyenge vagy rossz állapotú besorolást kapott. Ugyanakkor pozitív példát is lehet találni, hiszen 2010-hez képest a felszíni vizek 38-%-nak állapota jó vagy kiváló állapotnak örvendett 2021-ben. Mindazonáltal ez az arány is meglehetősen alacsony, illetve a további csökkenés közép és hosszú távon az élelmiszer-termelésre, az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a társadalmi jólétre is hatással lesz. A túlhasználat mind a szárazföldön, mind a vizeinkben jellemző, nem beszélve a különböző szennyezésekről, illetve az invazív fajok elterjedéséről. Ezek együttes hatása alátámasztja a jelentés által is felvázolt jövőképet: „A romló tendenciák várhatóan dominálni fognak”.

Klímaváltozás

A jelentés a klímaváltozás témakörében nem beszél jelentős változásokról, helyette ráerősít arra a tényre, hogy Európa továbbra is a legjobban felmelegedő kontinens, amely mögött a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának, intenzitásának és következményeinek növekedése húzódik. Ugyanakkor a kibocsátáscsökkentés tekintetében javuló tendenciákat figyeltek meg, 1990-es bázisévhez képest, csaknem egyharmaddal csökkent az üvegházhatású gázkibocsátása a kontinensnek, és a különböző szcenáriók szerint ez a folyamat folytatódni fog. A 2050-re elérendő nettó zéró kibocsátási célkitűzés elérését azonban jelen állapot szerint erősen bizonytalannak ítéli meg.

A mitigáció mellett a jelentés kiemeli a klímaalkalmazkodás területén lezajlott előrehaladást. Kiemelendő, hogy 2025-ben már minden egyes EU tagállam rendelkezik adaptációs szakpolitikával és a 2024-es állás szerint több mint fele a hazai klímatörvény szerves részévé emelte ezt a területet. Hazánkban jelenleg felülvizsgálatra kerül ez a törvény, így várhatóan több és átfogóbb klímaadaptációs stratégiai irányvonal kerül meghatározásra.

Légszennyezés és emberi egészség

A levegőminőség terén történt némi javulás, különösen a szennyezéshez köthető korai halálozások csökkenése tekintetében. Ennek ellenére számos városban és régióban továbbra is túllépik az egészségügyi határértékeket. A légszennyezés így még mindig komoly közegészségügyi problémát jelent, amely egyenlőtlenül sújtja a társadalom különböző rétegeit.

A jelentés szerint 2030-tól a levegőszennyező anyagok szinte mindegyikének további kibocsátáscsökkentése jelentős kihívást jelent majd, mivel egyes szennyező anyagok csökkentési üteme mostanra stabilizálódik. Különösen igaz ez a mezőgazdasági tevékenységből fakadó ammónia-szennyezésre, ott további beavatkozások szükségesek a politika részéről.

Körforgásos gazdaság

Bár az anyagfelhasználás és a hulladéktermelés növekedése valamelyest lelassult, a gazdasági növekedést még mindig nem sikerült leválasztani a környezeti terhelésről. Az EU-ban keletkező hulladék mennyisége továbbra is igen magas, és bár az újrahasznosítási arányok emelkedtek, az EEA rámutat, hogy a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása eddig elsősorban a hulladékgazdálkodás szintjén történt meg, miközben a teljes életciklus-szemlélet – a termékek tervezésétől kezdve az anyagok újrafelhasználásáig – még nem épült be a gazdasági rendszerekbe. A jelentés hangsúlyozza, hogy a fogyasztási szokások változása és a forrásfelhasználás jelentős csökkentése nélkül a körforgásos gazdaság nem tudja betölteni a szerepét. Ezért a jövőbeli szakpolitikákban sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a fenntartható termelési és fogyasztási minták elterjesztésének, különösen az építőipar, az élelmiszeripar és a közlekedés területén, amelyek a legnagyobb anyagfelhasználók.

Kitekintés

Ahogy számos egyéb kutatás és szakpolitikai elemzés folyamatosan számot ad környezetünk állapotáról, így az EEA jelentése is ráerősít arra a tényre, hogy a klímaváltozás nemcsak, hogy velünk él, fokozatosan túl is él bennünket. Éppen ezért nem lehet félbeszakítani az eddigi előrehaladást, még akkor sem, ha Európa messze az élvonalba tartozik e téren. Ugyanakkor erősödnek azok a hangok, amelyek szerint feleslegesen cselekszik Európa, miközben a nagy kibocsátók, mint például Kína vagy India töredékét teszi a klímaváltozás elleni küzdelemben. Viszont a megfelelő szabályozásokkal (pl. vámok), a fogyasztói szokások megváltoztatásával (európai termékek előnyben részesítése), és természetesen az ehhez elengedhetetlen európai gazdaság fellendítésével aktívan tehetünk egy fentarthatóbb jövőért. A kulcs a politikánál van, az eszköz a gazdasági szereplőknél, az akarat pedig elsősorban a társadalom irányából kell, hogy erősebben feltörjön.”

Forrás:
Jelentés Európa környezeti állapotáról; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. október 2.
Lásd még:
State of Europe’s environment not good: threats to nature and impacts of climate change top challenges; European Environment Agency’s (EEA); 2025. szeptember 29.
Európa környezeti állapota nem jó: a legfőbb kihívást a természetet fenyegető veszélyek és az éghajlatváltozás hatásai jelentik; Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA); 2025, szeptember 29. (PDF)

Európa környezeti állapota nem jó – Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)

„Az üvegházhatású gázok kibocsátása és a légszennyezés csökkentése terén jelentős előrelépés történt, azonban az európai környezet általános állapota nem jó – különösen igaz ez a természetre, amelyet továbbra is sújt a károsodás, a túlhasználat és a biológiai sokféleség csökkenése. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett, a környezet állapotáról szóló legátfogóbb jelentése szerint a gyorsuló éghajlatváltozás hatásai is sürgető kihívást jelentenek. A kilátások a legtöbb környezeti tendencia esetében aggodalomra adnak okot, és komoly kockázatot jelentenek Európa gazdasági jólétére, biztonságára és életminőségére.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetlenül veszélyezteti Európa versenyképességét, amely a természeti erőforrásoktól függ. Hozzáteszi, hogy a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése a termőföld-, a víz és egyéb erőforrásokkal való jobb és felelősségteljesebb gazdálkodáson is múlik. A természeti erőforrások védelme, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a szennyezés csökkentése erősíteni fogja a természettől függő, alapvető társadalmi funkciók, például az élelmezésbiztonság, az ivóvízellátás és az árvízvédelem ellenállóképességét.

A jelentés sürgeti az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében már elfogadott szakpolitikák és a fenntarthatóságot elősegítő hosszabb távú intézkedések végrehajtásának felgyorsítását. Ezek az intézkedések összhangban állnak az Európai Bizottság versenyképességi iránytűjének az innovációra, dekarbonizációra és biztonságra vonatkozó prioritásaival.

Az európai környezet állapotáról szóló 2025. évi jelentés a kontinens környezetének, éghajlatának és fenntarthatóságának jelenlegi helyzetéről és kilátásairól szóló legátfogóbb elemzés, amely 38 ország adataira épül. A jelentés kiemeli, hogy az Európai Unió világszinten vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni erőfeszítések terén: csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagok használatát, miközben 2005 óta megkétszerezte a megújuló energiaforrások részarányát. Az elmúlt 10-15 évben jelentős előrelépés történt a levegőminőség javítása, valamint a hulladékok újrahasznosítása és az erőforrás-hatékonyság növelése terén is. A fenntarthatóság felé való elmozdulást lehetővé tevő számos tényező – például az innováció, a zöld foglalkoztatás és a fenntartható finanszírozás – tekintetében elért eredmények szintén reményre adnak okot.
…
Összetett kihívások várnak ránk

Az európai szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákban csökken a biológiai sokféleség a fenntarthatatlan termelési módok és fogyasztási szokások tartós hatása miatt, amely leginkább az élelmiszerrendszerben mutatkozik meg. Ami a jövőt illeti, a jelentés szerint az európai biológiai sokféleség és ökoszisztémák állapotának romlása várhatóan folytatódni fog, és az elfogadott szakpolitikai célkitűzések 2030-ig valószínűleg nem fognak teljesülni.

Hasonlóképpen komoly nyomás nehezedik Európa vízkészleteire is, és Európa lakosságának és területének egyharmadát vízhiány sújtja. A jelentés szerint az egészséges vízi ökoszisztémák fenntartása, a vízgyűjtő területek védelme és a felszín alatti vízkészletek feltöltésének biztosítása elengedhetetlen az európai vízgazdálkodás jövőbeli ellenállóképességének biztosításához.

Ami az éghajlatváltozást illeti, Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense. Az éghajlat riasztó ütemben változik, ami veszélyezteti a biztonságot, a lakosság egészségét, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát és a gazdaságot. Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák növekvő gyakorisága és nagyságrendje, valamint annak ismerete, hogy az éghajlat még az EU ambiciózus mérséklési erőfeszítései mellett is tovább fog változni, rávilágít arra, hogy az európai társadalomnak és gazdaságnak sürgősen alkalmazkodnia kell –ugyanakkor biztosítva, hogy senki se maradjon le.

A jelentés szerint ezek a főbb kihívások szükségessé teszik a gazdaság, valamint a természeti környezet, a föld, a víz és a természeti erőforrások közötti kapcsolatok újragondolását. A versenyképes gazdaságot és az európai polgárok magas életminőségét csak az európai természeti környezet helyreállítása révén lehet fenntartani.

Vertikális és horizontális léptékváltás

A jelentés szerint sürgősen szükség van a termelési és fogyasztási rendszerek átalakítására – a gazdaság dekarbonizációjára, a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásra, a szennyezés csökkentésére és a természeti erőforrások felelősségteljes kezelésére. Az uniós szakpolitikák, köztük a Zöld Megállapodás egyértelműen kijelölik a fenntarthatóság felé vezető utat. A jelentés különösen az élőhelyek természetalapú megoldások révén történő helyreállítására irányuló erőfeszítésekre hívja fel a figyelmet, amelyek ellenállóképességet építenek, és segítik az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseket is.

Hangsúlyozza továbbá, a kulcsfontosságú gazdasági ágazatok, különösen a közlekedés dekarbonizációjának szükségességét, a mezőgazdaságból származó kibocsátások kezelését. A körforgásosság fokozása csökkentheti Európa függőségét az energia és a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalától. Ezenfelül az európai ipar digitális és zöld átállásába való beruházás révén Európa növelheti a termelékenységet, és a zöld innováció globális vezetőjévé válhat, miközben technológiákat fejleszthet ki a nehezen csökkenthető iparágak, például az acél- és a cementipar dekarbonizációja érdekében.
…
Háttér

Az EEA a rendeletnek megfelelően ötévente jelentést tesz közzé a környezet állapotáról. Az „Európa környezete – 2025” az EEA által közzétett hetedik ilyen jelentés 1995 óta. E jelentés megbízható, tudományosan megalapozott információkat közöl arról, hogy miként reagáljunk az előttünk álló hatalmas és összetett kihívásokra, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a levegő- és a vízszennyezés.
A jelentés az EEA európai környezeti információs és megfigyelőhálózatával (EIONET) szoros együttműködésben készült. A jelentés az EIONET kiterjedt szaktudásából merít, amelyhez az EEA 32 tagországának és hat együttműködő országának vezető környezetvédelmi szakértői és tudományos szakemberei járultak hozzá.
”

Forrás:
Európa környezeti állapota nem jó: a legfőbb kihívást a természetet fenyegető veszélyek és az éghajlatváltozás hatásai jelentik; Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA); 2025. szeptember 29. (PDF)

Európa környezete 2025-ben – Magyarország országprofilja

„Magyarország országprofilja tömör áttekintést nyújt három dimenzió mentén – környezet és éghajlat, társadalmi-gazdasági változások, valamint rendszerváltozások (energia, mobilitás és élelmiszer) – a legfontosabb tendenciáikról az országban. Kiemeli a főbb fejleményeket és kihívásokat ezeken a területeken, beleértve a fenntarthatóság felé vezető fejlődést támogató intézkedéseket Magyarországon. A három dimenzió mindegyikére vonatkozó értékelést az Európai Környezetvédelmi Információs és Megfigyelő Hálózat (Eionet) magyarországi nemzeti szakértői készítették, az EEA vagy az Eurostat 20 megállapított mutatója alapján.”

Forrás:
Country profile: Hungary; European Environment Agency (EEA), Europe’s environment 2025; 2025. szeptember 29.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Elindul a 2025. évi európai kiberbiztonsági hónap, amelynek középpontjában az adathalász fenyegetések állnak

„Ma kezdődik az Európai Kiberbiztonsági Hónap. Ez egy éves figyelemfelkeltő kampány, amely gyakorlati útmutatást nyújt az uniós polgároknak az online biztonság megőrzéséhez.

Az idei év középpontjában az adathalászat elleni küzdelem áll, amely a leggyakoribb módszer, amelyet a támadók a digitális eszközök biztonságának megsértésére használnak.

Jelenleg a kibertámadások 60%-a adathalászattal, az információk ellopására irányuló kísérlettel vagy a rendszerekhez való hozzáférés megtévesztő üzeneteken vagy csalárd weboldalakon keresztül történő megkísérlésével kezdődik. Az adathalászat számos formát ölt, az e-mailektől kezdve, amelyek becsapják a felhasználókat, hogy érzékeny adatokat adjanak ki, a hamis webhelyekig, amelyek célja a bejelentkezési adatok rögzítése. Ez a kampány nagy hangsúlyt fektet a polgárok tudásának kiépítésére e támadások leküzdése érdekében, segítve annak biztosítását, hogy kudarcot valljanak, mielőtt kárt okozhatnának.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott:
„A kiberbiztonság nem csupán a technológiáról szól, hanem a társadalom valamennyi rétege számára kritikus feltétel és közös felelősség. Az adathalász támadások és más kiberfenyegetések pusztító következményekkel járhatnak, megzavarhatják kritikus infrastruktúránkat és vállalkozásainkat, és alááshatják a digitális világba vetett bizalmunkat. Azáltal, hogy éberek maradunk és egyszerű lépéseket teszünk online védelmünk érdekében, mindannyian szerepet játszhatunk a kiberfenyegetések elleni küzdelemben, miközben hozzájárulunk ahhoz, hogy mindenki számára biztonságosabb és biztonságosabb digitális jövőt építsünk.”

Az Európai Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) által Európa-szerte különböző szervezetek támogatásával szervezett kezdeményezés a kiberbiztonsági karriereket is előmozdítja, és támogatja az európai kibermunkaerőt egy olyan időszakban, amikor az EU készséghiánya kritikusabb, mint valaha.

További információk az uniós kiberbiztonsági politikákról.”

Forrás:
Elindul a 2025. évi európai kiberbiztonsági hónap, amelynek középpontjában az adathalász fenyegetések állnak; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. október 1. (uniós gépi fordítás, az eredeti itt olvasható.)

Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) jelentése az Európát 2025-ben érő legfontosabb kiberfenyegetésekről

„Az ENISA Threat Landscape legújabb kiadása 4875 incidenst elemez a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakban. A jelentés alapvetően a jelenlegi kiberfenyegetési ökoszisztémában az EU előtt álló legjelentősebb kiberbiztonsági fenyegetésekről és trendekről nyújt áttekintést. A jelentésben alkalmazott megközelítés a kiberfenyegetésekre és kontextuális elemzésekre támaszkodik.”

Forrás:
ENISA Threat Landscape 2025; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. október 1.
Lásd még:

„A kiadvány a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti kiberfenyegetettségi helyzetet mutatja be, 4875 incidens alapján.

A leginkább célzott ágazat a közigazgatás volt (az esetek közel 40%-ában), de jelentős támadások érték a közlekedést, a pénzügyi szektort és a digitális szolgáltatókat is. A támadások több mint fele kritikus infrastruktúrát érintett. A fenyegetések mögött leggyakrabban ideológiai vagy hacktivista motiváció állt (79%), de pénzügyi indíttatású és állami hátterű akciók is jelentősek maradtak. Utóbbiakhoz olyan ismert csoportok köthetők, mint az APT28, APT29 vagy a Sandworm, amelyek mellett egyre nagyobb szerepet kap az információs manipuláció (FIMI) az EU lakosságát célzó dezinformációs kampányokban. Ezek között magyar adatok is szerepelnek – névtelenül.

A zsarolóprogramok továbbra is a legpusztítóbb fenyegetések közé tartoznak, bár számuk enyhén csökkent, míg a DDoS és adatszivárgások, valamint az Initial Access Brokerek aktivitása változatlanul erős. Jellemző módszer a „Living off the Land” technika, amikor a támadók a rendszer saját eszközeit fordítják a szervezetek ellen. A jelentés kiemeli: a digitális ökoszisztéma összekapcsoltsága növeli a kockázatokat, így a védelem kulcsa a folyamatos fenyegetésfigyelés, a beszállítói lánc biztonsága és a biztonság-by-design megközelítés.”

Forrás:
Kiberbiztonság ma: ENISA éves kiadvány és Európai Kiberbiztonsági Hónap; Krasznay Csaba; LinkedIn; 2025. október 3.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az információs társadalom néma ütőerei

„Napjaink geopolitikai eseményei rávilágítottak a tenger alatti kábelek védelmének fontosságára. E témában rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézete (TLVKI) október 1-jén, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.

A tudományos eszmecsere a tengeri alatti kábelek távközlésben betöltött szerepének bemutatásával, biztonságpolitikai szempontú jelentőségük vizsgálatával és a nemzetközi jogi szabályozási háttér felvázolásával kereste a választ e kritikus infrastruktúrát övező kihívásokra. Mint azt a megnyitó beszédében Bartóki-Gönczy Balázs, a TLVKI intézetvezetője elmondta, az egyetem kutatóintézete 2020-ban kezdte meg munkáját, portfóliója időközben bővült a távközléssel. Kollégáival sokat gondolkodtak, hogy milyen forró témával mutassák be új területüket, végül a tenger alatti kábelekre esett választásuk. Ez egy ritkán szóba kerülő téma, noha e kábelek 1,4 millió kilométer hosszan vesznek körül bennünket, s az internet forgalmának 95 százaléka fordul meg rajtuk.

A kábelezés történetét Bartolits István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének címzetes egyetemi docense, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési szakértője mutatta be.

A tenger alatti kábelek az információs társadalom néma ütőerei – hangsúlyozta előadásában Kovács Dóra, az NMHH Technológiaielemző Főosztályának műszaki elemzője.

A nemzetek digitális szuverenitásának alapja a tenger alatti kábelek sértetlensége, így minden állam érdeke e kábelek üzemszerű működése – emelte ki előadásában Tilinger Krisztina, a TLVKI kutatója, tengerjogi szakértő.

A tengeri infrastruktúra nem csupán optikai kábelekből áll, hanem közlekedési, szállítási és energetikai rendszer is – emlékeztetett végül a konferencián Balogh Tamás nemzetközi jogász, hajózástörténeti szakíró, hajóroncskutató…”

Forrás:
Az információs társadalom néma ütőerei; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2025. október 2.
—

„Napjaink geopolitikai eseményei rávilágítottak a tenger alatti kábelek védelmének fontosságára. E témáról rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézete (TLVKI) október 1-jén, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.

A hőskor

A tudományos eszmecserén Bartóki-Gönczy Balázs, a TLVKI intézetvezetője megnyitója után elsőként a hőskorról esett szó, a kábelek történetét Bartolits István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének címzetes egyetemi docense, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési szakértője mutatta be. Az első fontos dátum e témában 1838, amikor Samuel Morse bemutatta az elektromos távírót, majd kísérletképpen összekötötte a New York-öböl két partját két mérföld távolságban. Morse biztos volt abban, hogy ez az óceánon keresztül is működni fog. Európában elsőként 1850-ben hidalták át a La Manche-csatornát, de a sziklás tengerfenék tönkretette a kábelt, így 1851-ben, jobb védelemmel, szigeteléssel újratelepítették. Ez után indult be a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tengeren a kábelek fektetése. 1852-ben Frederic Newton Gisborne javasolta a transzatlanti kábel megvalósítását, ám e feladat meghaladta vállalkozása erejét. 1854-ben találkozott Cyrus West Fielddel, majd 1856-ban megalakult az Atlantic Telegraph Company, amelyhez az üzletember privát és városi (London, Liverpool, Manchester és Glasgow) támogatást szerzett. A tervezett összeköttetés hossza körülbelül 4100 kilométer volt, a szerkezet miatt több ezer tonnás kábelt gyártottak. A kábel fektetéséhez két korábbi hadihajót vásárolt a cég. Maga az összeköttetés két sikertelen kísérlet után 1858. augusztus 5-én született meg a két kontinens között. Ezen a királynő és az amerikai elnök üzenetet váltott, a 98 szavas távirat átküldése több, mint 16 órát vett igénybe. A kábel a több ezer voltos impulzusok miatt hamar elhallgatott, ezért új kábelspecifikációt hoztak létre. Az újabb fektetéshez új gőzhajót vásárolt a cég. A következő kísérletet 1865-ban hajtották végre, ez először nem sikerült, elszakadt, de végül 1866-ban újra létrejött a kapcsolat. Még ebben az évben a korábban elszakadt kábelt is sikerült megtoldani, így ezt is üzembe helyezték, s hosszú ideig működött. Később Bell feltalálta a telefont, így a távíróhoz képest egy másik kábelre, s erősítőkre volt szükség. Ezen összeköttetést 1956. szeptember 25-én adták át a Bell Telephone Laboratories mérnökei, s egészen 1978-ig használatban volt. A kábel távírócsatornaként is működött. Az első transzatlanti optikai kábel 1988-ban készült el, egészen 2002-ig használták, ezen az adatok 280 megabit/s sebességgel utaztak.

Miért kritikus infrastruktúra?

A tenger alatti kábelek az információs társadalom néma ütőerei – hangsúlyozta előadásában Kovács Dóra, az NMHH Technológiaielemző Főosztályának műszaki elemzője. A kritikus infrastruktúrának számító kábelek hossza kétszerese a Föld és Hold közötti távolságnak, ezeken keresztül pedig alacsony késleltetéssel terabitnyi adatcsomagokat továbbítanak másodpercenként. 2016 óta több, mint 100 új kábelt fektettek a tengerbe – hagyományosan a távközlési szolgáltatók, de az internetes platformok (Amazon, Google, Meta, Microsoft) is megérkeztek erre a területre. A tenger alatt jellemzően 1–2 méter mélyen futó optikai kábeleken fény formájában továbbítják az adatot, ehhez a tengerparton átalakító egységre, illetve tápellátást biztosító berendezésre van szükség. A kábel fektetése komoly műszaki előkészítést igényel. Ez után naponta 100–200 kilométernyit tudnak a hajók haladni. A lefektetett kábel élettartama 20–25 év. A világon jelenleg 30 olyan hajó van, amely önállóan képes kábelt fektetni, valamint 33 olyan, amely képes a kábeleket javítani is. Az összeköttetésre a legnagyobb veszélyt a véletlen fizikai károsodás (emberi vagy természeti), a szándékos szabotázs (ám nagyon nehéz a szándékosságot kimutatni) és a kiberfenyegetés (a tengerparti részeken) jelenti. A kábelek rezilienciájának több komponense van, ilyen az útvonalak és az érkezési pontok diverzifikációja, a redundancia, a folyamatos védelem, illetve a védelmi zónák kialakítása és a monitorozás, valamint a gyors helyreállítás lehetőségének megteremtése. Ennek része, hogy már tervezik egy globális hatóság felállítását, hogy a javításhoz szükséges adminisztrációt felgyorsítsák. Ma ugyanis a tenger alatti kábelekre az egyes országok különféle távközlési törvényei vonatkoznak. Emellett érvényes még az ENSZ Tengerjogi Egyezménye, illetve az EU is igyekszik harmonizálni a vonatkozó jogot. A vonatkozó akciótervnek négy pillére van: a megelőzés, a károk észlelése, a gyors reagálás, javítás, valamint az elrettentés. Az új technológiák megjelenése még inkább segítheti a kommunikáció fenntartását – okoskábelekkel, automatizált karbantartással, kvantum- vagy műhold-alapú alternatívákkal.

A nemzetközi jog szerepe

A nemzetek digitális szuverenitásának alapja a tenger alatti kábelek sértetlensége, így minden állam érdeke e kábelek működése – emelte ki előadásában Tilinger Krisztina, a TLVKI kutatója, tengerjogi szakértő. A problémát két fogalom okozza szabotázsok esetén, egyrészt a nyílt tenger, illetve az úszó államterület (azaz a hajó lobogója szerinti állam), amelyet más államnak nincs joga megállítani. A kábelrongálásnak akkor van nemzetközi jogi jelentősége, ha az állami szereplő közbenjárásával történik. Évente 150–200 rongálás történik, ám nagyon nehéz felderíteni, melyik lehetett szabotázs. A közelmúltban Tajvan környékén és a Balti-tengeren történt ilyen akció. Az ENSZ 2024 szeptemberében közös nyilatkozatot fogadott el a tenger alatti kábelek biztonságáról, ami egyelőre csupán diplomáciai szempontból lényeges reakció. Az EU 2025-ben indított cselekvési tervet e célból, azonban magát a feladatot a tagállamokra bízta. A tenger alatti kábelekről azonban már 1884-ben született egyezmény (így az akkori magyar jogszabályok is büntetni rendelték a károkozást), emellett az 1958-as nyílt tengerről szóló nemzetközi szerződés (36 állam részese) és az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (1982) szabályozza a területet. A károkozás büntetését azonban csak lehetőségként tartalmazza ez az egyezmény. Eddig Finnország és Tajvan tudott sikeresen végigvinni szándékos kábelrongálásért büntetőügyet az adott hajók kapitánya és tisztjei ellen. Robert Beckman jogtudós ezért a nemzetközi jog árváinak nevezi a tengeri kábeleket. Nehéz a joghatóság eldöntése, magát a jogsértést is nehéz észlelni és bizonyítani, a szabályok betartása szintén kihívást jelent. Megoldási javaslatként a társadalomtudósok a nemzeti jog kiterjesztését pártolják a nyílt tengeri extraterritoriális területekre. Emellett fontos lenne az államok közötti koordináció és információáramlás felgyorsítása is.

Túl az optikán

A tengeri hálózatos infrastruktúra nem csupán optikai kábelekből áll, hanem közlekedési, szállítási és energetikai rendszer is – emlékeztetett Balogh Tamás nemzetközi jogász, hajózástörténeti szakíró, hajóroncskutató. Ez a hálózat rendkívül sűrű, az energiavezeték például még nagyobb is, mint a távközlési kábelek. A tengeri átjárókban szűk keresztmetszet alakulhat ki a hálózat folyamatos bővülésével. A kábelek elleni első támadás 1898. május 11-én történt Cienfuegosnál (ez Havanna külső öble). A spanyol–amerikai háborúban az amerikaiak elvágták a spanyol távírókábeleket. A spanyolok azt gondolták, hogy az ellenség partra akart szállni, így győzelemként értékelték a csatát, ám valójában az amerikaiak elérték a céljukat. Az első világháborúban, szinte első hadi cselekményként 1914 augusztusában Nagy-Britannia folytatta a kábelek elvágását, valamint egy globális kommunikációs megfigyelőrendszert épített ki. Ez összesen 50 millió üzenet ellenőrzését jelentette a háború során. Később a Szovjetunió halász- és kereskedelmi flottája rendelkezett a kábelek elvágására képességekkel. Ezt 1959-ben ki is próbálták. Később az USA 1971–80 között sikeres lehallgató műveletet (Ivy Bells) hajtott végre a kábelek segítségével a Kamcsatka-félszigetnél. Legutóbb 2024-ben történt kábelszakítás a Balti-tengeren. Ami e károkozás ellenszerét jelentené, azaz a javító, illetőleg kábelfektető flotta átlagéletkora 29 év, a legidősebb hajó 53 éves. A legnagyobb kapacitással (10 hajó) a francia állam rendelkezik, az összes eszköz közül 32 állami, 31 pedig magántulajdonban van. A hajók az eredeti elv szerint készültek, a megújítási kényszer miatt azonban igyekeznek ma új tervekkel frissíteni a kábelek fektetésére alkalmas vízi járműveket.”

Forrás:
Az információs társadalom néma ütőerei; Sarnyai Tibor; Ludovika Magazin; 2025. október 2.

Az EU új mesterséges intelligencia stratégiát szorgalmaz az Egyesült Államoktól és Kínától való technológiai függőség csökkentése érdekében

„Az Európai Bizottság új, a digitális szuverenitást megcélzó MI-stratégiát fog előterjeszteni, mert figyelmeztetése szerint a technológiát geopolitikai riválisai „fegyverként” használhatják fel.

Kijelentik, hogy az EU-nak elő kell mozdítania az uniós fejlesztésű mesterségesintelligencia-platformokat, és csökkentenie kell a külföldi szolgáltatóktól való függőségét, miközben új tervet készít elő az Egyesült Államokkal és Kínával való versenyre a forradalmi technológia globális versenyében.

A javaslattervezet szerint az Európai Bizottság új „MI-alkalmazási stratégiája” az európai gyártású mesterséges intelligenciaeszközöket fogja népszerűsíteni a biztonság és az ellenálló képesség biztosítása, valamint az EU ipari versenyképességének növelése érdekében. A stratégia kiemeli a mesterséges intelligencia használatának javításának szükségességét olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a védelem és a gyártás.

A Bizottság célja, hogy megerősítse az „EU mesterséges intelligencia szuverenitását”, ezért fel kívánják gyorsítani az EU-ban készített mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztését és használatát, beleértve azokat a szakpolitikai intézkedéseket is, amelyek „felgyorsítják az európai skálázható és replikálható generatív mesterséges intelligencia megoldások bevezetését a közigazgatásban”.

A stratégia még változhat. Várhatóan a jövő héten fogja ismertetni Henna Virkkunen, az EU technológiai szuverenitásért, biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke.

A stratégia az MI-értéklánc külső függőségeire – az MI-alkalmazások építéséhez, betanításához és kezeléséhez szükséges infrastruktúrára és szoftverre – figyelmeztet, mert úgy vélik, hogy ezeket mind az „állami, mind a nem állami szereplők” „fegyverként használhatják, ami kockázatot jelent az ellátási láncokra nézve.

Az ilyen aggodalmak fokozódtak Donald Trump amerikai elnökségbe való visszatérése óta, széles körű aggodalmak fogalmazódtak meg az amerikai technológiától való függőséggel kapcsolatban, megerősödtek a digitális függetlenséget sürgető felhívások.

Eközben megjelent a kínai kihívás az Egyesült Államokkal globális vezető szerepével szemben a mesterséges intelligencia fejlesztésének területén is. Mindez előrevetíti azt, hogy Európának kevés befolyása lehet a technológia jövőbeli felhasználására.

Az elmúlt években Európa számos ígéretes MI-cég otthona lett, a francia Mistral MI-modellgyártótól a német Helsing védelmi technológiai csoportig. Az EU azonban továbbra is az Egyesült Államokra és Ázsiára támaszkodik a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges szoftverek, hardverek és kritikus ásványok nagy részének tekintetében.

A tervezet szerint a közigazgatásoknak központi szerepet kell játszaniuk abban, hogy segítsék növekedni a mesterséges intelligencia induló vállalatait azzal, hogy európai gyártású, nyílt forráskódú MI-megoldásokat használnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy pénteki rendezvényen elmondta, hogy az Unió az Apply AI stratégia révén „fel akarja gyorsítani a mesterséges intelligencia széles körű elterjedését” annak érdekében, hogy Európa ne maradjon le az új technológiáról.

Brüsszel a mesterséges intelligenciát nem pusztán termelékenységi eszközként, hanem „stratégiai eszközként” szeretné pozicionálni, amelyet szorosan integrálni kell az EU intézményi, ipari és biztonsági rendszereibe.

A stratégia intézkedéseinek végrehajtásához, például az MI gyáripari és egészségügyi alkalmazásához a Bizottság 1 milliárd eurót mozgósít a meglévő finanszírozási programokból.

A Bizottság prioritásként kívánja kezelni az európai előállítású MI-vel támogatott eszközök védelmi alkalmazását, mivel az európai fővárosok gyorsan növelik védelmi kiadásaikat az orosz fenyegetés és Donald Trump politikája – az Egyesült Államok kivonulása az európai biztonság fenntartásából – miatt.

Brüsszel azt tervezi, hogy felgyorsítja az európai MI-támogatású vezetési és irányítási (C2) képességek fejlesztését és telepítését is.

A csapatok kiképzésére és a harctéri műveletek irányítására használt C2 rendszerek az úgynevezett kritikus fontosságú eszközök közé tartoznak, amelyek biztosításában az európai hadseregek jelenleg nagymértékben támaszkodnak az Egyesült Államokra a NATO-n keresztül.

A Bizottság emellett „támogatni kívánja az európai úttörő, élenjáró modellek fejlesztését” az űrvédelmi technológia terén.”

Forrás:
EU pushes new AI strategy to reduce tech reliance on US and China; Barbara Moens, Henry Foy; Financial Times; 2025. október 5.

Törvények, rendeletek

Az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló törvénytervezet – társadalmi véleményezés

„Az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló törvény tervezetének társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. október 9-ig.

Tartalmi összefoglaló
az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló törvénytervezethez A Javaslat célja a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről, valamint a 168/2013/EU és az (EU) 2019/1020 rendelet, és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a kiberrezilienciáról szóló rendelet) hazai végrehajtását szolgáló keretek megállapítása. A Javaslat a kiberrezilienciáról szóló rendeletben foglalt feladatok végrehajtása érdekében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.), valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény szükséges módosításait tartalmazza.

A digitális elemeket tartalmazó termékek – azaz a szoftver- vagy hardvertermékek és annak távoli adatkezelési megoldásai, beleértve a külön forgalomba hozott szoftver- vagy hardver-alkotóelemeket is – a kiberrezilienciáról szóló rendelet alapján megfelelőségértékelési eljárások hatálya alá tartoznak.

A Javaslat a kiberrezilienciáról szóló rendelet szerinti bejelentő hatósági, valamint piacfelügyeleti hatósági feladatok ellátására a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát jelöli ki.

A Kiberbiztonsági tv. iktatta be 2025. január 1-jei hatállyal a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései közé a kiberbiztonsági hatósági kötelezésnek eleget nem tevő szervezet vezető tisztségviselőjének eltiltását szabályozó rendelkezést. A Ctv. 2027. január 1-jei hatályvesztésére tekintettel a Javaslat a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény módosítását is magában foglalja.”

Forrás:
Az EU kiberrezilienciáról sz. rend. mo-i végr. sz. törv. terv. társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 2.

A szélerőművek engedélyezésével összefüggésben egyes törvények módosulnak – társadalmi véleményezés

„A szélerőművek engedélyezésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló tervezet társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. október 9-ig

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A törvénytervezet a szélerőművek létesítését könnyíti meg azzal, hogy orvosolja azokat a gyakorlati problémákat, amelyek a 2024 elején újraindult szélerőművi beruházások során merültek fel. A felülvizsgálat elsősorban az építésügyi-, földhivatali és energetikai hatósági ügyintézés során felmerült vitás kérdésekre ad megoldásokat.”

Forrás:
A szélerőművek engedélyezésével összefüggésben egyes törvények mód. szóló t.t.e.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 2.
További jogszabályok módosulnak a szélenergia jobb kihasználásáért – társadalmi véleményezés

„273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet mód. szóló Korm. rendelet tervezet társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. október 9-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A kormányrendeleti módosítás lehetővé teszi a szélerőművek elhelyezésének megkönnyítését, tekintettel annak rendkívül kis terület foglalására. Ez érinti a mezőgazdasági övezeteket, valamint a védőzóna számításának pontosítását.
Az energetikai engedélyezés módosítására is sor kerül, annak érdekében, hogy a széltornyok elhelyezésének a tervezési és kivitelezési szakaszban történő módosítása ne akadályozza az erőművi engedélyezési eljárás lefolytatását.”

Forrás:
273/2007. (X. 19.) k.r. t. és é.k.a. sz. 280/2024. (IX. 30.) k.r.m.sz.K.r.t.t.e.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 2.