Skip to main content

12. szám, 2026. március 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kórházak adósságának jelentős részét, 80 milliárd forintot január végén, február elején rendezték

„A kórházak adósságának jelentős részét, 80 milliárd forintot január végén, február elején rendezte az állam, egy 15 milliárd forintos adósságrendezés márciusban várható – mondta egy friss jogszabálytervezettel kapcsolatban Tóth Gábor, a Kórházszövetség elnöke az InfoRádióban. Az Orvostechnikai szövetség szerint bár a beszállítóknak a „tolerálható adósság az a nulla”, de tudják, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra egy évtizedek óta rosszul működő rendszert megjavítani, és a mostani lépésekkel normalizálható az az adóssághelyzet, ami már három éve borzolja a kedélyeket. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkársága megerősítette: még 15,5 milliárdot kapnak a kórházak.

Teljesen helytállóak a sajtóban megjelent hírek, miszerint kaptunk pénzt – fogalmazott Tóth Gábor, a Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. „2025-ben 150 milliárd forint pluszpénzt kaptunk az egészségügyben az ellátás biztosítására. Ennek látszott is az eredménye, hiszen nőtt a betegellátási forgalom, és kialakult az úgynevezett „tolerálható adósság” fogalma, és többé-kevésbé sikerült is ezt a szintet jó értelemben vett módon hozni” – tette hozzá. Január utolsó napjaiban, illetve február 1-jén és 2-án 80 milliárd forintot osztottak szét, és a lejárt beszállítóállomány tartozásait ki is fizették február 28-ig a kórházak. Az előírásnak megfelelően hátulról előre haladtunk, a sorban állás idejét vettük alapul. Nekünk ez nagy segítség volt, és szó van arról, hogy még márciusban is lesz egy kisebb csomag, ami segít minket, hogy teljes egészében konszolidáljuk a helyzetet – mondta a Kórházszövetség elnöke.

A kérdésre, hogy mekkora tételről van szó, mennyi van még hátra márciusban, azt mondta: különböző számok vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora a 2025-ös lejárt szállítóállomány a klinikákkal, a kórházakkal és az egyházi kórházakkal együtt, de általában 97,8 milliárd forint az a szám, amit többé-kevésbé mindenki elfogad. Tehát ha 82 milliárd már megvan, akkor még körülbelül 15,5 milliárdot fognak konszolidációban megkapni. „A beszállítóinknak tartozunk, mert arra mindenki kiemelten figyel, hogy a munkabéreket tudja fizetni. Esetleg még a járulékfizetésben vannak egyes kórházak elmaradva, de ez nem jellemző. A beszállítóink azok, akik sorban állnak” – mondta a szakember. A kérdésre, hogy mit jelent a „tolerálható adósság” szintje, azt mondta: a korábbi évek tapasztalatai, az adott kórház működési lehetőségei, a térség adottsága, a kórház szerkezete nagyon sok mindent befolyásol, és előfordulhat, hogy a dolgozók mindent megtesznek, de az adott kórház mégsem lesz nulla forintos. Ezért a tulajdonos fenntartó figyeli, ki milyen lehetőségek között dolgozik, és van olyan, akinek elfogadja, hogy azzal a struktúrával, humánerőforrás-kapacitással az adott térségben bizony lesz neki adóssága.

A jogszabály előírja, hogy milyen adósságszintnél, a költségvetés hány százalékánál milyen feladatai vannak az intézménynek és ezzel a tulajdonos fenntartónak. Ha a 100 millió forintot vagy a költségvetés bizonyos százalékát eléri az adósság, akkor intézkedési tervet kell hozni, amelyben priorizálni kell dolgokat, hogy mit és hogyan csinálunk. A menedzsmenteknek van már egy kis kialakult gyakorlatuk erre az elmúlt évekből. Ami bizakodásra ad okot, hogy a 2025 elején elképzelt adóssághalmozódás és egyéb tényezők többé-kevésbé 2026 végére is realizálódtak. Tehát úgy néz ki, hogy az a sok munka, amit az egészségügyben dolgozó vezetők, mind a kormányzati oldal, mind a kórházigazgatók, klinikavezetők belefektettek, az lassan-lassan meghozza az eredményét, mert egyre reálisabb képet látunk arról, hogy mi és hogyan történik az egészségügyben ma Magyarországon a finanszírozás szempontjából. Nem véletlen, hogy az államtitkár úr többször hangsúlyozta, hogy adatgyűjtés történik a ráfordítással kapcsolatban, tehát egyre inkább próbáljuk bemérni, hogy mi mennyibe kerül, de ez azért még munkát igényel – mondta Tóth Gábor, a Kórházszövetség elnöke az InfoRádióban.

A most megjelent jogszabálytervezet gyakorlatilag a múlt lepapírozása – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban, hozzátéve: arról van szó, hogy a kormány megígérte, hogy a tavaly év végén összegyűlt 95-96 milliárd forintos lejárt adósságállományt idén rendezni fogja. Ez végül nem egy összegben valósul meg, hanem kettőben. Az első, 80 milliárd forintos részlet már megvolt, és mostani jogszabálytervezet a maradék 15,5 milliárd kifizetéséről rendelkezik. Mint fogalmazott, „a februári adósságadatok még nem ismertek. A januári 109 milliárd forint volt, ami nem kis összeg, és ebből jön le az a 80, amit februárban fizettek ki az intézmények. Nekünk az a várakozásunk, hogy a már megvalósult, illetve most következő adósságrendezéssel, és ami még fontosabb, az idei pluszforrással normalizálható lenne az az adóssághelyzet, ami már három éve borzolja a kedélyeket”. A tavalyi 150 milliárd forint pluszforrás beépülő, tehát innentől kezdve minden évben kapja az intézményrendszer. Idén egy plusz 80 milliárd forintos forrást is megszavazott a kormány, ami szintén beépülő, és hamarosan megszületik a szabályrendszer, ami révén eljuthat ez a pénz a kórházakhoz. Mint mondta, a beszállítói oldalról nincs átfogó információjuk, de monitorozzák a tagvállalataikat, hogy milyen arányban kapták meg a lejárt kintlévőségeiket. 81-82 százalékos volt az első körben megkapott összeg, ami tulajdonképpen leképződik a cégeknél is, tehát az eddig megkapott információk alapján valóban jelentősen, körülbelül 80 százalékkkal csökkent a kintlévőségük a december 31-i állapot szerint.

Mint fogalmazott, „az állami oldalnak figyelembe kell venni, hogy a beszállítói részről nincs olyan, hogy tolerálható adósság. Az lenne a normális, azt is figyelembe véve, hogy az egészségügyben a számlázást követő 60. nap a fizetési határidő, tehát elég hosszú fizetési határidővel dolgoznak”. „De nyilvánvalóan mi is ismerjük a valóságot, azt is látjuk, hogy az egészségügyi államtitkárság az elmúlt években rendkívül sokat dolgozott, hogy megtörténjenek ezek a finanszírozásjavító intézkedések, és nem lehet egyik pillanatról a másikra egy évtizedek óta rosszul működő rendszert megjavítani. Ezért azt tudom mondani, hogy nem érzelmekkel, de ésszel tudomásul vesszük, hogy a jelen állapotban és az idei 80 milliárd beépülésével is fog keletkezni adósság. Abszolút pozitívnak tartjuk, hogy a Belügyminisztérium elfogadja, hogy az egyes intézményeknek nem ugyanaz a helyzete. Egy kisvárosi kórháznak nem ugyanaz az ellátási kötelezettsége, mint mondjuk egy megyei kórháznak vagy egy egyetemnek. Infrastrukturálisan sem mindegy, hogy valaki egy modernebb tömbben dolgozik, vagy esetleg mondjuk a Szent János Kórház elszórt, pavilon jellegű épületrendszerében. És a legvégén mindig az van, hogy mennyire szigorúan ellenőriz, kontrollál és vár el az adott intézmény vezetése bizonyos dolgokat az egészségügyi szakszemélyzettől. Amikor a kórházak nem tudják határidőre kifizetni a kötelezettségeiket, akkor mindenképpen jó, hogy a kormányzat egy ilyen világos rendszert helyezett az intézmények elé. Ez még akkor is pozitívum, hogyha, mint említettem, nekünk beszállítóknak a tolerálható adósság az a nulla” – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban.

Az államtitkárság megerősítette: még 15,5 milliárdot kapnak a kórházak

A társadalmi egyeztetés a társadalmi, a társadalmi egyeztetés alatt álló kormányrendelet értelmében az adóssággal rendelkező klinikai központok a korábbi 80 milliárd forintos adósságrendezés után további mintegy 15,5 milliárdos adósságrendezésre számíthatnak – erősítette meg az Inforádió érdeklődésére a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkársága. Hozzátették a „tolerálható adósság” fogalma alapján a 2024-es és 2025-ös adósságállomány után 95,5 milliárd forint összegben határozták meg ezt, amelyet felosztottak a konszolidációban részesülő tulajdonosi körben. A cél, hogy az adott körbe tartozó intézmények összességében ne lépjék túl az előre meghatározott mértéket. Kiemelték: a támogatás felhasználásának szabályait a kormányrendelet tervezete tartalmazza, annak jogszerű felhasználását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi a jövőben.”

Forrás:
Kórházszövetség: hozták a várt számokat, a pluszpénzzel ki tudják fizetni a tervezett adósságaikat a kórházak; Szabó S. Gergő; Infostart / InfoRádió; 2026. március 16.

Európai Unió

Föderális Európa? – Válságok formálta döntéshozatal az Európai Unióban

„Az elmúlt években megjelenő válságok újabb lendületet adtak annak a vitának, mely szerint az Európai Unió jellege tagállami szempontból egyre föderálisabb irányba tolódik el. Bár az alapszerződések nem változtak formálisan, a gyakorlat azt mutatja, hogy a tagállami együttműködés hagyományos keretei már nem mindig bizonyulnak elegendőnek. Az ukrajnai háború, az energiaválság és a globális versenyképességi kihívások során is egyre gyakrabban jelenik meg az igény a gyors, összehangolt fellépésre. Ez a gyakorlatban az uniós szintű döntéshozatal megerősödéséhez vezethet. A felmerülő kérdés tehát természetesen nem az, hogy jogilag az Európai Unió föderális állammá vált-e, hanem az, hogy az unió működésének logikáját az újonnan bekövetkezett válságok kezelésének gyakorlata mennyiben tolja el a föderális logika irányába, és ez a tagállami mozgástér szempontjából milyen politikai következményekkel jár a jövőben?

Az ukrajnai háború kitörését követően az Európai Unió gyors és kiterjedt külpolitikai fellépést valósított meg. 2022 februárjától kezdődően több egymást követő szankciós csomag lépett hatályba Oroszországgal szemben, amelyek az energiaszektort, a pénzügyi rendszert és a technológiai exportot egyaránt érintették. Bár ezek a döntések formálisan továbbra is tagállami jóváhagyáshoz kötődtek, a válság dinamikája jelentősen szűkítette az egyéni mozgásteret. A közös fellépés politikai elvárássá vált, miközben az eltérő nemzeti álláspontok egyre nagyobb politikai költséggel jártak. A szankciók végrehajtásának koordinációja során az Európai Bizottság szerepe is megerősödött, miközben a gazdasági és társadalmi következmények elsősorban nemzeti szinten jelentkeztek. A biztonságpolitikai dimenzióban ez az elmozdulás azonban még látványosabb volt. Az Európai Békekeret 2022 márciusától lehetővé tette Ukrajna katonai támogatását uniós forrásokból. Bár a döntésekhez továbbra is egyhangúságra volt szükség, a háborús helyzet olyan normatív keretet teremtett, amelyben az eltérés a közös állásponttól fokozatosan politikai kivétellé vált. A válsághelyzet nem jogilag, hanem politikailag szűkítette a tagállami mozgásteret. A részvétel a közös fellépésben egyre inkább lojalitási kérdéssé vált az uniós közösségen belül.

Az energiaválság kezelése hasonló mintázatot mutatott. A 2022/1032 rendeletében az Európai Unió kötelező minimális gáztárolási szinteket vezetett be, majd létrehozta az EU Energy Platformot, melynek keretében 2023-tól elindult a közös gázbeszerzések koordinálás. Ezek az intézkedések rövid távon enyhítették a válság hatásait, ugyanakkor hosszabb távon újrarendezték az energiapolitika hatásköri viszonyait. Bár továbbra is nemzeti kompetencia, a közös megoldások elfogadása fokozatosan politikai elvárássá vált, miközben az eltérő nemzeti energiastratégiák mozgástere beszűkült.

A globális versenyképességi kihívások tovább erősítették ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok Inflation Reduction Actje és Kína célzott iparpolitikája nyomán az Európai Unió 2023-tól rugalmasabban alkalmazta az állami támogatási szabályokat, és új iparpolitikai eszközöket vezetett be. Bár ezek a lépések a közös európai versenyképesség megőrzését célozzák, a gyakorlatban eltérő hatással vannak a tagállamokra. A nagyobb költségvetési és ipari kapacitással rendelkező államok könnyebben tudnak élni az új lehetőségekkel, míg mások számára a központi keretek inkább korlátozást jelentenek. A közös fellépés így nemcsak integrációs mélyülést, hanem új belső aszimmetriákat is termel.

Összegzésképpen, bár a Lisszaboni Szerződés nem hozott létre jogilag föderális államot, mégis olyan döntéshozatali mechanizmusokat tett lehetővé, amelyek válsághelyzetben a központi cselekvőképesség gyors megerősödését segítik elő. Az Európai Unió válságkezelése azonban inkább tekinthető reaktív alkalmazkodásnak, mint tudatos, hosszú távú föderális stratégiának. A központi cselekvőképesség erősödése nem egy átfogó politikai konszenzus eredménye, hanem válsághelyzetek által kikényszerített megoldások sorozata. Felmerül viszont a kérdés, hogy milyen politikai árat jelent, és hosszú távon fenntartható-e egy olyan rendszerben, ahol a központi cselekvőképesség erősödése a nemzeti mozgástér folyamatos újraértelmezésével jár együtt?”

Forrás:
Föderális Európa?; László Dalma; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. március 17.
(A cikkhez tartozó hivatkozások megtekinthetők az eredeti webcímen.)

Bóka János: lopakodva terjesztik ki az EU-s hatásköröket, újrarendezésre lenne szükség

„Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint a jelenlegi intézményi logikát egy többszintű együttműködési szerkezettel kellene felváltani, hogy az EU-t együttműködési körök mentén lehessen újrarendezni.

Az Európai Unió részéről általános gyakorlattá vált a hatáskörök lopakodó kiterjesztése – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter az európai uniós hatáskörvizsgálat eredményeit bemutató szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Hozzátette, ezt a magyar kormány szuverenitási kérdésnek tekinti. „Az EU ugyanis a hatáskörátruházás elvére épül, a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az intézményeken keresztül együttműködni”. Ha a döntést a tagállamok kezéből kiveszik, akkor a tagállami szuverenitás súlyosan sérül – közölte Bóka János. A kormány tavaly novemberben indította el az EU hatásköreinek rendszerszintű felülvizsgálatát, azzal a céllal, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát a gazdaságpolitika, az energiapolitika, a migráció, a jogállamiság, az oktatás, a kultúra és a családpolitika terén – mondta. Vizsgálták azt is, hogy mennyire optimális az EU és tagállamok közti kompetenciamegosztás, továbbá, hogy miért nem elég hatékonyak a tagállami hatásköröket „elvileg védő” uniós eszközök.

Bóka János elmondta, a vizsgálatot két lépcsőben folytatták le külső szakmai partnerek és társminisztériumok bevonásával. Első lépésként 2025-ben az Európa-tanulmányok Hálózat konferenciáján foglalkoztak az uniós hatáskörökkel, ezután indult meg az egyes területeket mélységeiben elemző szakmai konferenciasorozat, majd elemzéseket készítettek az egyes területekről – magyarázta, megjegyezve: a munkában szakmai partnerként részt vett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, a Századvég, az Energiastratégia Intézet, az MCC Migrációkutató Intézet, a Nézőpont Intézet, a Közép-Európai Akadémia és a Károli Gáspár Református Egyetem. Jelezte, hogy a jelentést magyar és angol nyelven is nyilvánosságra hozzák.

Bóka János közlése szerint a jelentés megállapította, hogy a hatáskörtúllépés leggyakoribb eszköze a döntéshozatali jogalappal való visszaélés. Ezt korábban csak a hatáskörök kiterjesztése érdekében használták, ma már az egyhangú döntéshozatali követelmény megkerülése érdekében is mindennapossá vált – fűzte hozzá. A hatáskörtúllépés másik megnyilvánulása formája az, amikor az uniós intézmények a formális tagállami hatáskört meghagyva, egyéb eszközökkel korlátozzák a tagállami politikai mozgásteret. Erre példa az európai szemeszterrel összefüggésben kialakított nyomásgyakorlási eszközrendszer, amihez már az uniós forrásokhoz való hozzáférés kondíciói is kapcsolódnak – ismertette. Bóka János hangsúlyozta: „az uniós jog térnyerése zajlik, miközben nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere”.

A szubszidiaritás védelmére hivatott sárga- és narancssárgalapos rendszer érdemben nem működik, egyetlen alkalommal sem volt képes megakasztani a jogalkotási folyamatot. Az Európai Unió Bírósága a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására vonatkozó követelményt is kiüresítette – emelte ki Bóka János. Hozzátette: tudatosan aláásták a tagállami szuverenitás- és alkotmányvédelmi intézmények pozícióit, megkérdőjelezik a tagállami alkotmánybíróságok általános legitimációját is.

A miniszter rögzítette: a szuverén tagállamok védelme érdekében új megoldásokra eszközökre, összehangolt fellépésre van szükség. Elmondta azt is, hogy a jelentés vitaindító jelleggel javaslatokat tesz, ezek egy része az alapszerződések módosítását is igényli, mások enélkül is végrehajthatók. A javaslatok közül kiemelte egy hatáskörmegosztással kapcsolatos vitákra szakosodott uniós bíróság kialakítását, amire a szerződések jelenleg is lehetőséget adnak. Megfontolásra javasolják olyan jogszabályi mechanizmus kialakítását is, ami az Országgyűlésben lehetővé tenné per indítását az EU bírósága előtt a szubszidiaritás sérelmére vonatkozólag – tette hozzá, jelezve: ilyen megoldás létezik például Franciaországban. Javasolják egy negatív hatásköri lista létrehozását is azokról a területekről, amelyek egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Amennyiben uniós jogszabálykezdeményezés ilyen területet érint, akkor a magyar Országgyűlés automatikusan sárgalapos eljárást kezdeményezhetne.

A szerződésmódosítást igénylő javaslatok közül a miniszter megemlítette: új hatásköri katalógust vezetnének be. Javasolják a már létező sárga- és narancssárgalapos eljárások mellé a piros- és zöldlapos eljárások bevezetését is, ez egy korai figyelmeztető rendszer kialakítását jelentené a nemzeti parlamentek részvételével. Közölte: a piroslapos eljárás keretében a tagállamoknak lehetőségük nyílna elutasítani egy jogszabálytervezetet, ha azt a nemzeti parlamentek többsége indokolt véleményében kéri. A zöldlapos eljárásban a tagállamok jogszabály-kezdeményezési jogot kapnának, amennyiben a nemzeti parlamentek legalább egyharmada ezt támogatja – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: javasolják egy vészfék klauzula megfogalmazását, amely szerint, ha a tagállamok egy része jelzi stratégiai, nemzeti érdekeinek vagy alkotmányos hagyományainak sérelmét, akkor az adott eljárást csak az Európai Tanács egyhangú döntéseivel lehetne tovább vinni. Bóka János elmondta: a jelenlegi intézményi logikát egy többszintű együttműködési szerkezettel váltanák fel, mert „fontos lenne, hogy az EU-t együttműködési körök mentén rendezzék újra”.

A miniszter közölte, hogy a jelentést és javaslatokat eljuttatják a magyar Országgyűlésnek, a tagállami parlamenteknek, kormányoknak, uniós intézményeknek. Reményeik szerint a javaslatok jó vitaalapként fognak szolgálni ahhoz a munkához, ami az EU belső reformjával kapcsolatban jelenleg is zajlik…”

Forrás:
Bóka János: lopakodva terjesztik ki az EU-s hatásköröket, újrarendezésre lenne szükség; Infostart / MTI; 2026. március 18.
Lásd még:
Az Európai Unió hatásköreinek vizsgálata – Tanulmánykötet; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2026. március 18.

EU Inc.- egységes, digitális és rugalmas társasági forma az európai induló vállalkozások számára

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette az EU Inc.-re vonatkozó javaslatát, amely egy új, egységes vállalati szabályrendszer, amely az EU 28. rendszerének sarokkövét és kiindulópontját képezi. Az EU Inc. egy opcionális, alapértelmezés szerint digitális európai vállalati keretrendszer. Megkönnyíti a vállalkozások számára az EU-n belüli indulást, működést és növekedést – arra ösztönözve őket, hogy Európában maradjanak, és arra ösztönözve azokat, akik egykor másutt kerestek fel, hogy visszatérjenek.

Ma túl sok vállalkozó és innovatív vállalat számára az uniós határokon átnyúló terjeszkedés azt jelenti, hogy a széttöredezett vállalati jogi környezetben kell eligazodni. Az európai innovatív vállalkozások 27 nemzeti jogrendszerrel és több mint 60 társasági formával szembesülnek. Ez az összetettség hetekre vagy akár hónapokra is késleltetheti a vállalatalapítást, lassíthatja a növekedést, növelheti a költségeket és eltántoríthatja a léptéket.

Az EU Inc. a Bizottság e kihívásokra adott válaszának középpontjában áll: rendelet formájában egységes, harmonizált vállalati szabályrendszert biztosít, amelyet a vállalatok választhatnak ahelyett, hogy több nemzeti rendszerben navigálnának, felszabadítva az egységes piacban rejlő valódi lehetőségeket.

A Draghi-jelentés kiemelte, hogy sürgősen az EU versenyképességének javítására kell összpontosítani, többek között az innovatív vállalkozások európai növekedésének megkönnyítése révén. A Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban és Ursula von der Leyen elnök SOTEU-beszédében bejelentett EU Inc. javaslat célja a széttagoltság csökkentése, az EU versenyképességének fokozása és az innovatív vállalatok igényeinek kielégítése.

Ursula von der Leyen elnök kijelentette: „Európában megvan a tehetség, az ötletek és az ambíció, hogy az innovátorok számára a legjobb hellyé váljon. Ma azonban azok az európai vállalkozók, akik növekedni akarnak, 27 jogrendszerrel és több mint 60 nemzeti társasági formával szembesülnek. Az EU Inc.-vel drasztikusan megkönnyítjük a vállalkozás indítását és növekedését Európa-szerte. Bármely vállalkozó 48 órán belül létrehozhat egy vállalkozást az Európai Unió bármely pontjáról, és teljes mértékben online. Ez a döntő lépés csak a kezdet. Célunk egyértelmű: egy Európa – egy piac – 2028-ig.”

Tekintettel arra, hogy a javaslat kulcsfontosságú az EU jóléte szempontjából, a Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy 2026 végéig jussanak megállapodásra az EU Inc. javaslatáról.

Az EU főbb jellemzői többek között a következők:

  • Gyorsabb regisztráció: A vállalkozók, az alapítók és a vállalatok 48 órán belül létrehozhatnak egy EU Inc. vállalatot, kevesebb mint 100 euróért és minimális részvénytőke-követelmények nélkül.
  • Egyszerűbb eljárások: Az EU Inc. vállalatainak csak egyszer kell benyújtaniuk céginformációikat, a nemzeti cégnyilvántartásokat összekapcsoló uniós szintű interfészen keresztül. Második lépésként a Bizottság új központi uniós nyilvántartást hoz létre. Az EU Inc. vállalatai megkapják adóazonosító és héaazonosító számukat anélkül, hogy újra be kellene nyújtaniuk a papírmunkát.
  • Teljesen digitális műveletek: A vállalati folyamatok alapértelmezés szerint digitálisak lesznek a vállalat teljes életciklusa során.
  • Az alapítók gyorsabb és olcsóbb újraindításának elősegítése: az EU Inc. vállalatai teljes mértékben digitális felszámolási eljárásokhoz férhetnek hozzá. Az innovatív induló vállalkozások egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokhoz férhetnek hozzá a műveletek felszámolásának megkönnyítése érdekében. Ez lehetővé teszi az alapítók számára, hogy kipróbálják és teszteljék az innovatív ötleteket, és szükség esetén újrakezdjék.
  • Jobb feltételek a befektetések vonzásához: A mai javaslat megszünteti a személyes formaságokat, digitális eljárásokat biztosít a finanszírozási műveletekhez, és egyszerűsíti a részvények átruházását. Nem lesz többé kötelező a közvetítők bevonása a részvényátruházásokba és a felszámolási eljárásokba. A javaslat azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hozzáférést biztosítsanak az EU Inc. vállalatai számára a tőzsdéhez.
  • Jobb eszközök a tehetségek vonzására: az EU Inc. vállalatai az egész EU-ra kiterjedő munkavállalói részvényopciós terveket hozhatnak létre. A részvényopciót csak az értékesítés után keletkező jövedelem után adóztatják meg. Ez döntő tényező a vonzerő biztosításában, különösen az innovatív induló vállalkozások számára.
  • Teljes körű hozzáférés az egységes piachoz: Az EU Inc. vállalatai szabadon megválaszthatják azt a tagállamot, amelybe beilleszkednek. A javaslat tartalmazza a tiltott gyakorlatok feketelistáját annak biztosítása érdekében, hogy az EU Inc. vállalatait ugyanúgy kezeljék, mint bármely más nemzeti vállalatot.
  • Erős biztosítékok a visszaélésekkel szemben: a javaslat nem érinti a nemzeti foglalkoztatási és szociális jogszabályokat. Az EU Inc.-re ugyanúgy vonatkoznak, mint a nemzeti társasági jog szerinti bármely más vállalkozásra. A bejegyzés helye szerinti tagállam alkalmazandó biztosítékai teljes mértékben alkalmazandók lesznek az EU Inc. vállalatra, beleértve az együttdöntésre vonatkozó szabályokat is.
  • A részvények rugalmassága: Az EU Inc. vállalatai rugalmasan hozhatnak létre különböző részvényosztályokat, amelyek eltérő gazdasági vagy szavazati jogokkal rendelkeznek. Ez például segítheti az alapítókat abban, hogy megvédjék üzleti tevékenységüket az ellenséges felvásárlásokkal szemben.

Emellett a Bizottság a mai napon közleményt fogad el, amelyben felvázolja a 28. rendszer más szakpolitikai területeken történő kiteljesítésére irányuló, folyamatban lévő és jövőbeli kezdeményezéseket.

A közlemény a vállalatok és a hatóságok közötti interakciók maximális digitalizálását javasolja, például az európai üzleti tárcával.

A közlemény arra is felszólítja a tagállamokat, hogy fontolják meg olyan szakosodott bírósági kamarák vagy bíróságok létrehozását, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az EU Inc. társasági jogával kapcsolatos viták kezelésére, lehetővé téve az EU Inc. szabályainak hatékony, eredményes és egységes alkalmazását.

A Bizottság a közelgő méltányos munkaerő-mobilitási csomaggal tovább fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy Unió-szerte lehetővé tegye a 100%-ban határokon átnyúló távmunkát az innovatív induló és növekvő innovatív vállalkozások számára.

A közlemény emellett a megtakarítási és beruházási unió intézkedéseire, a nyugdíjalapok befektetési szabályainak esetleges felülvizsgálatára, valamint az európai kockázatitőke-alapok közelgő felülvizsgálatára építve intézkedéseket jelent be az induló és a növekvő innovatív vállalkozások tőkéhez való hozzáférésére vonatkozóan. Ami az adózást illeti, a Bizottság javaslatot tett egy központ szerinti adórendszerre, amely lehetővé tenné a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy a székhelyük szerinti ország adószabályait alkalmazzák. Emellett a „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret” (BEFIT) kezdeményezés célja, hogy egységes jogi keretet hozzon létre a társasági adózás számára az EU-ban. A közvetlen adózásra vonatkozó, küszöbön álló salátarendelet-egyszerűsítési csomag várhatóan megszünteti az uniós vállalkozások további adminisztratív terheit.

Végezetül a Bizottság a mai napon ajánlást fogad el az innovatív vállalkozások, az innovatív induló vállalkozások és az innovatív növekvő innovatív vállalkozások fogalommeghatározásairól. Az ajánlás Unió-szerte koherens megközelítést biztosít a vállalkozásokra vonatkozó uniós szakpolitikák jobb nyomon követésének biztosítása érdekében, biztonságot nyújtva a vállalatok, a befektetők és a döntéshozók számára a folyamatban.

Következő lépések

Az EU Inc. javaslatát most az Európai Parlament és a Tanács fogja megvitatni. A Bizottság minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy e tekintetben támogassa a társjogalkotókat azzal az egyértelmű céllal, hogy 2026 végéig megállapodás szülessen.

Háttér

Az EU Inc. az EU versenyképességi menetrendjének kulcsfontosságú eredménye, és az egyik fő kezdeményezés a vállalkozások, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások támogatására az egységes piacon belüli innováció és növekedés érdekében.

Az EU Inc. nem helyettesíti a nemzeti vállalati keretrendszereket. Ez egy opcionális, harmonizált vállalati keretrendszer, amely az egész EU-ban elérhető, és minden vállalat számára elérhető.

Mario Draghinak az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésének elemzésére építve a Bizottság 2025 januárjában előterjesztette a versenyképességi iránytűt. Ennek az új ütemtervnek az a célja, hogy helyreállítsa Európa dinamizmusát és fellendítse gazdasági növekedésünket. Az EU Inc.-t ezen intézkedések részeként jelentették be az európai gazdaság versenyképességének fokozása érdekében, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az innovatív vállalkozások számára, hogy az egész EU-ra kiterjedő egységes, harmonizált szabályok előnyeit élvezhessék, beleértve a társasági jog, a fizetésképtelenség, a munkajog és az adójog releváns szempontjait is.

Ezt követően az Európai Tanács 2025. márciusi következtetéseiben felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy opcionális 28. társasági jogi rendszerre, amely lehetővé teszi az innovatív vállalatok növekedését. Konkrétabban a megtakarítási és beruházási unió, az egységes piaci stratégia, valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó stratégia meghatározta azon intézkedések listáját, amelyek célja a magánberuházások mozgósítása, a finanszírozáshoz való hozzáférés megerősítése, az egységes piac megvalósítása és az innovatív vállalkozások növekedésének fellendítése az EU-ban, és hangsúlyozta, hogy az EU Inc. döntő szerepet fog játszani e célok elérésében.

Bővebb információért

Kérdések és válaszok

Tájékoztató: Javaslat az EU Inc. társasági jogi keretére

EU Inc.: Új, harmonizált társasági jogi rendszer

Közlemény: Az EU Inc. felé az uniós vállalatok számára

Javaslat az EU Inc. vállalati jogi keretére

Az EU Inc. vállalati jogi keretének hatásvizsgálata

Ajánlás az innovatív vállalkozások, az induló innovatív vállalkozások és a gyorsan növekvő innovatív vállalkozások fogalommeghatározásának harmonizálására

Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia – Kutatás és innováció

Idézet(ek)

„Európa rendelkezik azzal a tehetséggel, ötlettel és ambícióval, hogy az innovátorok számára a legjobb hellyé váljon. Ma azonban azok az európai vállalkozók, akik növekedni akarnak, 27 jogrendszerrel és több mint 60 nemzeti társasági formával szembesülnek. Az EU Inc.-vel drasztikusan megkönnyítjük a vállalkozás indítását és növekedését Európa-szerte. Bármely vállalkozó 48 órán belül létrehozhat egy vállalkozást az Európai Unió bármely pontjáról, és teljes mértékben online. Ez a döntő lépés csak a kezdet. Célunk egyértelmű: 2028-ra egy Európa – egy piac.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Gazdasági növekedésünk mozgatórugói megkongatták a vészharangot. Az egységes piac túlságosan széttagolt ahhoz, hogy vállalataink boldogulni tudjanak. Olyannyira, hogy az innovátorok máshol keresik a növekedést és a terjeszkedést. Ma egy pragmatikus forradalmat hajtunk végre. Indokot adunk arra, hogy a jövőbeli alapítók növekedjenek és növekedjenek Európában. Megkönnyítjük a jó ötletekkel rendelkező emberek dolgát.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„Az európai vállalkozásoknak túl sokáig kellett szembenézniük a 27 különböző rendszer és közigazgatási szerv összetettségével, amikor egyszerű eljárásokat kívántak lefolytatni – például regisztrálni kívántak, vagy új piacokon kívántak terjeszkedni Európa-szerte. Túl sokáig veszítettek időt és pénzt az ügyvédek, közjegyzők vagy fordítási folyamatok miatt. Az EU Inc. véget vet ennek. Minden európai innovatív vállalkozás számára lehetővé teszi, hogy 48 órán belül egyszer és mindenkorra regisztráljon, legfeljebb 100 euróért, anélkül, hogy bankszámlára lenne szüksége, vagy minimális közös tőkekövetelmények nélkül – az európai egységes piac minden műveletére vonatkozóan. Évekig tartó viták után ez az új javaslat azt a kis forradalmat és nagymértékű egyszerűsítést hozza magával, amelyet számos európai vállalkozás kért.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök

„A mai javaslat az a jövőképünk, hogy az EU legyen a legjobb hely egy vállalkozás elindításához és méretezéséhez. Az EU Inc. meg fogja változtatni az EU-ban folytatott üzleti tevékenységünket. Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb. Az innovatív vállalkozásokra, az innovatív induló vállalkozásokra és az innovatív növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó fogalommeghatározásokról szóló ajánlás csökkenteni fogja a bizonytalanságot, és az innovátorainkra irányuló testre szabott intézkedések elősegítésével támogatni fogja az induló és a növekvő innovatív vállalkozások fejlődését.” – Ekaterina Zaharieva, az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos

„Az alapértelmezett digitális keretnek köszönhetően az EU Inc. javaslatában részt vevő vállalkozók 48 órán belül vállalkozást hozhatnak létre, legfeljebb 100 EUR költséggel – gyors, megfizethető és hatékony. Az egyszeri, teljes mértékben digitális benyújtási folyamat csökkenti az adminisztratív terheket, és több időt biztosít a vállalkozóknak arra, hogy vállalkozásuk fejlesztésére összpontosítsanak. Az új uniós vállalati jogi keret értelmében az EU Inc. vállalatai a vállalat teljes életciklusa során egyszerűsített irányítási eljárások előnyeit élvezhetik. Ez az egyszerűség biztosítja, hogy a tehetségek és az ötletek Európában maradjanak, miközben értékes beruházásokat vonz.” – Michael McGrath, a demokráciáért, a jogérvényesülésért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság javaslatot terjeszt elő az EU Inc.-re vonatkozóan – az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása az európai vállalkozók számára; Európai Bizottság; 2026. március 18.
(Uniós gépi fordítás, az eredeti változat ez volt.)
Lásd még:
„28. rezsim” – uniós kezdeményezés egy egységes vállalati jogi keret érdekében; BKIK; 2026, március 18.
Az Európai Bizottság uniós szinten egységesítené a vállalatok szabályozását; Karóczkai Balázs; Index.hu; 2026. március 18.
Már jövőre 28 tagállama lehet az EU-nak, ami megmentheti az uniót; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2026. március 2.
A 28. tagállam maga az EU? – Navracsics Tibor; eGov Hírlevél; 2026 február 1.

Konfliktusok árnyékában – Az Európai Tanács ülése

„Az Európai Tanács ma kezdődő ülésének középpontjában a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus áll majd.

Ma találkoznak egymással Brüsszelben az uniós tagországok állam-és kormányfői a soron következő Európai Tanács ülés keretében. A csúcstalálkozó elején a szokásjognak megfelelően az Európai Parlament (EP) elnöke, Roberta Metsola ismerteti majd az EP álláspontját a napirenden lévő ügyekben, valamint általában az Európai Unió középtávú jövőjét illetően. Őt követi, az utóbbi esztendőkben ugyancsak megszokottá vált módon, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij beszéde.

A ma kezdődő csúcstalálkozó két legfontosabb témájának a közel-keleti helyzet és annak következményei, továbbá Ukrajna ügye ígérkezik. Az Európai Unió vezetése és a tagállamok egyaránt különbözőképpen reagáltak az amerikai–izraeli támadásra Irán ellen. Míg a spanyolok, a franciák, valamint az Európai Tanács elnöke, António Costa kritikát fogalmaztak meg a katonai beavatkozással kapcsolatban, indokolatlannak és a nemzetközi joggal szemben állónak nevezve azt, addig mások, mint például Németország már sokkal óvatosabban, a szövetségesekkel szemben megengedőbben nyilvánultak meg, még úgy is, hogy a német kancellár egyértelművé tette, országa nem kíván részt venni ebben a háborúban. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen első nyilatkozataival egy harmadik utat képviselt, amikor is a politikai változás szükségességét fogalmazta meg Iránban, amely kijelentése az amerikai–izraeli támadások jóváhagyására engedett következtetni. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével járó feladatokat ellátó Ciprus azt szorgalmazza, hogy szankciók és diplomáciai erőfeszítések által, az Európai Uniónak a régió stabilitásának megteremtésére és az iráni atomprogram megszüntetésére kell törekednie. A mai Európai Tanács ülés egyik legfontosabb feladata az lesz a politikusok számára, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, amelyet nem csupán a fentebb is bemutatott eltérő álláspontok nehezítenek, de az a tény is, hogy az Unió vezetése is megosztott a kérdésben.

A legújabb háború egyik következménye, melyet mindenki a saját bőrén érez, az energiaárak növekedése, az olajkészletek csökkenése lett. Az uniós tagországok különböző intézkedésekkel segítik állampolgáraikat a növekvő benzinárak miatt, azonban a közös fellépés szükségessége is megfogalmazódott. Az Európai Unió rövid-, illetve hosszú távú következtetések levonására egyaránt törekszik a mostani jelenségből. Rövid távon két megoldási lehetőséget vetettek fel a tagállamok. Egyfelől a stratégiai olajtartalékok felszabadítását sürgetik, az energiát terhelő adók csökkentését, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok ideiglenes enyhítését. A másik javaslat, amelyet Magyarország és Szlovákia támogatna elsősorban, az orosz energiával szembeni szankciók felülvizsgálatát és enyhítését foglalja magában. Ez utóbbi ötlet éles ellenállásba ütközik más tagországok és az Unió vezetése részéről, így az európai tanácsi következtetések tervezete szerint a politikai vezetők a másik javaslatban foglalt intézkedéseket támogatják majd az árak csökkentése érdekében. Hosszú távon ugyanakkor az Európai Unió újabb jelet lát mindebben arra, hogy fokozza saját energiabiztonságát, több forrásra támaszkodjon – például az amerikaira és a norvégra – a kőolaj beszerzésekor, illetve még nagyobb hangsúlyt helyezzen a megújuló energiaforrások felhasználására.

Egy másik jelentékeny napirendi pont a csúcstalálkozón Ukrajna lesz. A következtetések tervezetében az szerepel, hogy a tagállamok üdvözlik a 90 milliárd eurós hitel első részének odaadását az országnak. Ahhoz, hogy ez a mondat valóban megjelenhessen egy, mind a huszonhét ország által elfogadott végső dokumentumban, még sok munka áll a politikusok előtt, ugyanis Magyarország és Szlovákia a Barátság kőolajvezeték helyreállításáig vétózást helyezett kilátásba. Egyezség hiányában, alternatív és átmeneti megoldásként a skandináv és a balti államok nyújtanának hitelt Ukrajnának. Szó eshet az Oroszországgal szembeni huszadik szankcióscsomag elfogadásáról is, melyet utóbbi két ország tiltakozása nyomán nem sikerült eddig hatályba léptetni. Egyöntetű támogatás ugyanakkor a mostani alkalommal sem valószínű. Ukrajna Unióhoz való csatlakozása szintén napirenden lévő téma az európai belpolitikában. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha gyorsított eljárásban, már 2027-ben taggá válhatna, még úgy is, hogy adott esetben csupán korlátozott – szavazati jog nélküli – tagságot jelentene mindez. Amennyiben elő is kerül ma ez a kérdés nagy vitára nem lehet számítani, hiszen Magyarország mellett Németország és Franciaország is ellenérzését fejezte ki a gyors csatlakozással szemben, továbbá egy, a bővítési stratégiáról szóló állásfoglalásában az Európai Parlament szintén hasonló véleményt fogalmazott meg.

Ezeken túlmenően, a ma kezdődő uniós csúcson az állam- és kormányfők egyeztetnek migrációs kérdésekről, melynek során amellett, hogy nyugtázzák a Tanács által a közelmúltban elfogadott jogszabályokat a biztonságos harmadik és származási országokról, közös elvek mentén igyekeznek felkészíteni rendszereiket egy újabb lehetséges migrációs hullámra a Közel-Kelet irányából. Végezetül az európai versenyképesség megerősítésének céljából, a politikai vezetők a mostani formális ülésükön erősítik meg a februári nem hivatalos, Alden Biesenben tartott csúcstalálkozón született megállapodást a belső piac reformjáról.”

Forrás:
Konfliktusok árnyékában; Pesztericz-Kalas Vivien; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. március 19.

Európai Tanács, 2026. március 19. – Főbb eredmények (részletek)

„…Versenyképesség és az egységes piac

Az uniós vezetők elindították az „Egy Európa, egy piac” elnevezésű menetrendet, amelyet lehetőség szerint 2026-ban, de legkésőbb 2027 végéig végre kell hajtani.

Ez a menetrend ambiciózus határidőkkel ellátott konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyek arra hivatottak, hogy fokozzák Európa versenyképességét, az EU stratégiai autonómiáját és gazdasági biztonságát, és fenntartsák Európa jólétét és társadalmi modelljét.

Az uniós vezetők rendszeresen át fogják tekinteni az előrelépést minden munkaág tekintetében, és szükség esetén további stratégiai iránymutatást fognak nyújtani.

Egységes piac

Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy 2027 márciusáig kézzelfogható előrelépést kell elérni a négy szabadság előtt álló akadályok megelőzése és felszámolása terén. A következő, 2026-ban prioritásként kezelendő intézkedéseket vázolták fel:

  • a társasági jogra vonatkozó 28. rendszer
  • a szolgáltatások határokon átnyúló nyújtására vonatkozó e-nyilatkozatok egységes és önkéntes rendszere
  • a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének javítása
  • az egyszeri adatszolgáltatás elvének érvényesítése, többek között az európai üzleti tárca révén
  • a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó biztosítékok megerősítése
  • a széttagolt termékcímkézési és csomagolási követelmények kezelése

Egyszerűsítés

Az uniós vezetők a szabályok egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, folyamatban lévő munka uniós, nemzeti és regionális szintű folytatását szorgalmazták egy egyszerre innováció- és kkv-barát szabályozási keret biztosítása érdekében, többek között a „gondolkozz először kicsiben” elv alkalmazásával.

Egyebek mellett felszólították a társjogalkotókat, hogy 2026 vége előtt állapodjanak meg az összes függőben lévő omnibusz csomagról, többek között 2026 júliusáig egy ambiciózus MI-omnibusz csomagról.

Energia

Továbbra is az energetikai átállás jelenti a leghatékonyabb stratégiát Európa stratégiai autonómiájának elérésére, a reziliencia megerősítésére, az energiaárak csökkentésére, valamint a tiszta és helyben előállított energia biztosítására.

Mivel a közel-keleti konfliktus azonnali hatást gyakorol az energiaárakra, az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy összehangolt válaszra van szükség.

E tekintetben az uniós vezetők:

  • egy olyan eszköztárat szorgalmaztak, amely az árak közelmúltbeli meredek emelkedéseinek kezelésére szolgáló célzott ideiglenes intézkedéseket foglal magában
  • egyrészt konkrét fellépéseket szorgalmaztak a villamosenergia-árak rövid távú csökkentése és a túlzott volatilitás rövid távú kezelése érdekében, másrészt felszólították a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt olyan átmeneti és célzott nemzeti intézkedések kialakítása érdekében, amelyek célja azon hatás mérséklése, amelyet a tüzelőanyagok a villamosenergia-termelés költségeire gyakorolnak
  • felszólítottak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára
  • megállapodást szorgalmaztak az európai hálózati csomagról
  • felszólítottak az energiaunióval kapcsolatos, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásának felgyorsítására

Ipar és innováció

Ahhoz, hogy Európa reziliens legyen, növekedjen, és munkahelyeket tudjon teremteni, elő kell mozdítani az ipari megújulását, fel kell gyorsítani az innovációt, és csökkenteni kell a stratégiai függőségeit.

Az uniós vezetők több intézkedést is szorgalmaztak, beleértve az alábbiakat:

  • a stratégiai ágazatokban fennálló függőségek feltérképezése
  • a stratégiai ágazatokban és technológiákban egy célzott és arányos „európai preferencia” kialakítása
  • a kulcsfontosságú ágazatok tisztességtelen versennyel szembeni védelmét és a gazdasági kényszerítés kezelését célzó intézkedések
  • a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok diverzifikálásának folytatása
  • a technológiai szuverenitásra vonatkozó csomag

Beruházás

Az Unióban a fenntartható növekedés egyik előfeltétele egy olyan megtakarítási és beruházási unió megléte, amely teljes mértékben integrált tőkepiaccal rendelkezik.

Annak érdekében, hogy ez teljesüljön, az Európai Tanács a következőket szorgalmazta:

  • a tárgyalások lezárása az értékpapírosításról, a kiegészítő nyugdíjakról, valamint a piaci integrációs és felügyeleti csomagról szóló jogalkotási javaslatokról
  • megállapodás a digitális euróról
  • célzott módosítások a prudenciális keretre vonatkozóan
  • az uniós bankpiac integrációjának elmélyítése

Európai szemeszter

Az Európai Tanács megvitatta a 2026. évi európai szemeszter prioritásait, és jóváhagyta az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást.

…”

Forrás:
Európai Tanács, 2026. március 19.; Európai Tanács; 2026. március 19.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Munipolis „okos város” platform már Túrkevén is elérhető

„Hírek, információk, meghívók, bejelentések egyszerűen, pár kattintással. A Munipolis alkalmazás Túrkevén is megkönnyíti a lakosság számára, hogy mindenben naprakész legyen.

Elindult a Munipolis alkalmazás Túrkevén. Ez a telefonra letölthető applikáció sok mindenben segít a helyi lakosságnak. Nem csak információkat oszt meg, de a felhasználók könnyedén tehetnek bejelentéseket is.

Ezért jó a Munipolis alkalmazás Túrkevén

A Munipolis alkalmazás letöltésével a felhasználók minden fontos, a települést érintő információhoz egyszerűen hozzáférhetnek SMS-ben, e-mail-en vagy magán az applikáción keresztül. Legyen szó hulladékkezelésről, testületi határozatokról, esemény meghívókról, felmérésekről és kérdőívekről – mind elérhetők lesznek néhány kattintással. Sőt, azonnali értesítést kaphatnak például arról is, ha a víz- vagy villany szolgáltatásban szüneteltetés várható, így időben felkészülhetnek mindenre.

Mindezeken kívül az applikáción keresztül a túrkeveiek képpel együtt azonnali bejelentést tehetnek olyan témákban is, amelyekről eddig csak körülményesen tudtak hírt adni. Ilyenek például:
* szemét, rendetlenség észlelése;
* természet, erdők, állatok kapcsán;
* közterület, parkok állapotával kapcsolatban;
* közlekedéssel, utakkal összefüggő információkról.

Mi az a Munipolis?

A Munipolis egy cseh alapítású, de Magyarországon is gyorsan terjedő „okos város” platform. A rendszer lényege, hogy az önkormányzatok közvetlenül, szűrt és hiteles információkkal érhetik el a lakosságot, kikerülve a közösségi média algoritmusait és a „kommentszekciók” zaját – és pont ez a lényeg. Hiszen hiába van jóformán minden városnak, településnek saját közösségi oldala, az ott megjelenő hírek gyakran elvesznek a hírfolyam sűrűjében, vagy éppen a parttalan viták és a téves információk árnyékolják be őket. Emellett maga a lakosság is könnyebben tud „panaszt tenni” kátyúk, rongálások, közlekedési fennakadások, szemetelés, vagy bármi hasonló kapcsán.

Volt, ahol jégpálya jegyet lehetett nyerni vele

Ott, ahol már bevezették a Munipolist, többnyire pozitív a visszajelzés, hiszen a lakosok gyorsan juthatnak hozzá a legkülönbözőbb tudnivalókhoz. Sőt, egy kis kreativitással még a segítség is könnyebben elérhető: Jakabszálláson például a helyi önkormányzat azzal motiválta a hólapátolásra a lakosságot, hogy aki fotót küldött be az általa elvégzett munkáról, az jégpályajegyet kapott érte.

Az alkalmazás tehát több szempontból is igazán hasznos lehet és már Túrkevén is elérhető. Regisztráció szükséges a használatához amely csupán pár percet vesz igénybe.”

Forrás:
Új applikáció segíti a hibabejelentést, minden mobilra telepíthető; Avar Vanda; SZOLJON.hu; 2026. március 21

Már a használt autó adásvétele is elintézhető a DÁP mobilalkalmazásban

„A magánszemélyek közötti használtautó-adásvétel már mobilon is elvégezhető a szerződés előkészítésétől és digitális aláírásától a kötelező biztosításon, eredetvizsgálaton és az illetékfizetésen át egészen a tulajdonosváltás bejelentéséig.

Mire van szükség a gépjármű-adásvételhez?
* Mind az eladónak, mind a vevőnek rendelkeznie kell aktív Digitális Állampolgár mobilalkalmazással.
* Mindkét félnek ismernie kell a saját digitális aláírása aláírásjelszavát.
* Az eladónak magánszemélyként kell eladnia a gépjárművet – vállalkozóként, vagyonkezelő vagy autókereskedés nevében nem végezhető el mobilon az adásvétel. Csak tulajdonostól lehet vásárolni, üzembentartótól nem.
* A járműnek elektronikus úton eladhatónak kell lennie.
* Szükséged lesz továbbá a jármű forgalmijára és törzskönyvére.
* Ha közeli hozzátartozódnak adod el a járműved, válaszd a hagyományos, papíralapú szerződéskötést, hogy a jármű átírása során a vevő igénybe vehesse a neki járó kedvezményeket.

Az alkalmazás általános súgóban válaszolja meg az adásvétellel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, emellett a folyamat egyes pontjain felmerülő célzott kérdésekre is választ adó információs blokkok is helyet kaptak az alkalmazásban.

A gépjármű-adásvétel lépései

Akár vevő, akár eladó vagy, az alkalmazás részletesen végigvezet a teendőkön. A folyamatot a szerződés aláírásáig bármely lépés befejezése után félbehagyhatod, és később folytathatod.

1.) Az adásvételt az eladó kezdeményezheti a DÁP alkalmazás főoldalán található Gépjármű-adásvétel csempére koppintva.

2.) Az eladni tervezett jármű kiválasztása után az eladó behívja a folyamatba a vevőt. Ez történhet e-mailben vagy – ha az eladáshoz a felek személyesen találkoznak – azzal, ha a vevő a saját mobiljával beolvassa az eladó készülékén megjelenő QR-kódot. E-mailes csatlakozásnál fontos, hogy az e-mailben kapott linket a vevő azon a mobileszközön nyissa meg, amelyen a DÁP alkalmazása található.

3.) A vevőnél ekkor megjelennek az eladó és a jármű adatai, amelyek ellenőrzése után meg kell jelölnie, hogy magánszemélyként vásárolja-e meg a járművet.

4.) Ezután a vevő ellenőrzi a saját adatait, és ha rendben találja, akkor elküldi azokat az eladónak, aki szintén ellenőrzi, és ha mindent rendben talál, akkor elfogadja a vevő csatlakozási kérelmét.

5.) A forgalmi engedély és a törzskönyv adatainak ellenőrzése következik. Ha bármelyik dokumentum hiányzik, azt az eladónak be kell jelentenie, de a hiány bejelentését követően az adásvételt folytathatjátok.

6.) A következő lépés az adásvétel részleteinek megadása: az eladónak lehetősége van részletezni a jármű állapotát, listázni az esetleges tartozékokat, rögzíteni a vételárat és a fizetési módot. Fontos: a vételár kifizetése nem az alkalmazáson belül történik!

7.) Az eladónak meg kell adnia a tulajdonosváltás dátumát és időpontját, valamint az eladáskor aktuális kilométeróra-állást.

8.) A megadott részletek alapján az alkalmazás elkészíti a szerződéstervezetet és az ahhoz kapcsolódó jogi nyilatkozatokat, ezt a vevő is megkapja, így mindkét fél ellenőrizheti.

9.) Ha az eladó és a vevő is átnézte és jóváhagyta a szerződéstervezetet, akkor az eladó és a vevő is aláírja a szerződést a saját Digitális Állampolgár alkalmazásában (az aláírótanúsítvány ellenőrzésével és az aláírásjelszó megadásával).

10.) Az alkalmazás ellenőrzi az aláírásokat, és ha minden rendben zajlott, akkor a digitálisan aláírt szerződést mind az eladó, mind a vevő megkapja a saját tárhelyére. Fontos, hogy a tárhely a beérkezett üzenetek mappában 30 napig őrzi meg a leveleket, így érdemes mielőbb letölteni és/vagy áthelyezni a tartós tárba.

11.) Ezt a vételár kifizetése, valamint a kulcsok és – ha megvannak – az autó dokumentumainak átadása követi.

12.) A folyamat az eladói oldalon a tulajdonosváltás bejelentésével zárul, ami egyből az alkalmazásban kezdeményezhető.

13.) A vevőnek ekkor még meg kell kötnie a jármű kötelező biztosítását. Ez az alkalmazáson kívül történik, az alkalmazásban viszont meg kell adni az ajánlat- vagy kötvényszámot.

14.) Szintén vevői teendő ezt követően az eredetiségvizsgálat elvégzése, amelyet a vevő az alkalmazáson kívül, bármely vizsgaállomásnál kezdeményezhet. A biztosítás megkötését és a sikeres eredetiségvizsgálatot az alkalmazás is jelzi.

15.) Ezt követően a vevőnek meg kell adnia az alkalmazásban, hogy postázva vagy személyesen szeretné átvenni az új forgalmit és törzskönyvet, és hogy melyik kormányablaktól kérelmezi azok kiállítását – személyes ügyintézés esetén itt lehet majd átvenni az okmányokat.

16.) Az utolsó lépés vevői oldalon az alkalmazásban elvégzett illetékfizetés, amelyet követően az alkalmazásban megtörténik az átírás kezdeményezése is a hatóságok felé.”

Forrás:
Már a használt autód adásvételét is elintézheted a DÁP mobilalkalmazásban; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. március 18.

Megújult az eSZJA felülete

„A 2025-os adóbevallásod már megújult, szebb és kényelmesebb felületen adhatod be.

Ugyan a személyi jövedelemadó bevallásának májusi határideje még messze van, már elindult a 2026-os szezon. A 2025-re vonatkozó szja-bevallások tervezetét idén is elkészíti neked a NAV.

A bevallást leggyorsabban a NAV eSZJA felületén tudod beadni magánszemélyként (valamint egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként és ún. áfakörös magánszemélyként is), éspedig a NAV által készített bevallási tervezetet ellenőrizve, szükség esetén kiegészítve és véglegesítve. Az eSZJA felülete idén megújult, a DÁP design system ajánlásainak megfelelő megjelenést kapott.

A tervezetek március 15-től érhetők el az eszja.nav.gov.hu (új ablakban nyílik meg) -n, ahová Digitális Állampolgár mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal tudsz belépni.

Az szja-bevallást önállóan akár már most is elkészítheted ugyanitt, ahol a kitöltött űrlapot kényelmesen, elektronikusan is be tudod küldeni. A bevallás elkészítésének és az szja befizetésének határideje: 2026. május 20. Ugyaneddig lehet nyilatkozni az szja 1+1 százalékának felajánlásáról is – ugyancsak az eSZJA felületen.”

Forrás:
Megújult az eSZJA felülete; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. március 18.

Technika, tudomány, MI

EU MI-rendelet (AI Act) – Az MI-testület hetedik ülésén a résztvevők megvitatták a Bizottság MI-stratégiájának legújabb fejleményeit

„Az MI-testület hetedik ülésén a résztvevők megvitatták a Bizottság MI-stratégiájának legújabb fejleményeit.

Március 20-án, pénteken a mesterséges intelligenciával foglalkozó testület az EU ciprusi elnökségének elnökletével ülésezett, hogy megvitassa és felülvizsgálja a mesterséges intelligenciára vonatkozó kontinensszintű cselekvési terv és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának jelenlegi prioritásait.

Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv

A Bizottság ismertette a mesterségesintelligencia-kontinensre vonatkozó cselekvési terv első évének eredményeit és sikereit, beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégia végrehajtásának aktualizálását is. Ezt követően felvázolta a nemzeti MI-stratégiák összehangolásának következő lépéseit. A megbeszélés arra is összpontosított, hogy miként lehet ösztönözni a vállalatokat az ipari ágazataikra szabott mesterségesintelligencia-megoldások fejlesztésére, bevezetésére és integrálására.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály

A munkacsoportok elnökei és alelnökei ismertetik a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak címkézésére és jelölésére vonatkozó gyakorlati kódex második tervezetét, amelyet kérdések és válaszok követnek. A második tervezet több száz résztvevő és megfigyelő – köztük az ipar, a tudományos élet, a civil társadalom és más érdekelt felek – írásbeli visszajelzését tartalmazza. A tervezet tartalmazza a tagállamok (az MI-testületen keresztül benyújtott) és az európai parlamenti képviselők észrevételeit is.

A Tanács ciprusi elnöksége naprakész tájékoztatást nyújtott továbbá a mesterséges intelligenciával foglalkozó testületnek az AI-ről szóló digitális salátarendeletről folytatott tárgyalások előrehaladásáról, kiemelve, hogy a Tanács a közelmúltban, 2026. március 13-án teljesítette megbízatását. A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület megvitatta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásával kapcsolatos egyéb frissítéseket is.

További megbeszélések

Az ülésen a mesterséges intelligenciával foglalkozó testület megvitatta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti szabályozói tesztkörnyezetek terén elért eredményeket, és kicserélte a bevált gyakorlatok példáit.

Végezetül az MI-testület tagjai megvitatták és jóváhagyták az MI-testület alcsoportja által készített dokumentumokat, különösen három jelentést, amelyeket hamarosan közzétesznek.”

Forrás:
A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület hetedik ülése; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. március 20.
(Uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható.)

Módosul a Digitális Európa 2025–2027-es munkaprogram

„A Digitális Európa program alkalmazkodik Európa változó digitális igényeihez.

A Digitális Európa 2025–2027-es munkaprogramját módosították annak érdekében, hogy lépést tartson Európa digitális prioritásaival.

Ez a módosítás számos új intézkedést vezet be, például az iskolák digitális infrastruktúráját vagy egy online biztonsági alkalmazást az internetes megfélemlítés elleni uniós cselekvési terv támogatására.

A módosítás azt is biztosítja, hogy a program továbbra is megfeleljen Európa változó digitális igényeinek. Ez magában foglalja a biztonságosabb internetközpontokra vonatkozó új felhívást, amelynek célja, hogy széles földrajzi lefedettséget biztosítson az EU-ban és a társult országokban, valamint a több országra kiterjedő európai digitális infrastruktúra-konzorciumokkal kapcsolatos fellépés új munkaterületét együttműködésük megerősítése érdekében.

Más változtatások célja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tesztelési és kísérleti létesítmények megvalósításának biztosítása, valamint az európai elektronikus egészségügyi dokumentációcsere-formátum és a digitális egészségügyi szolgáltatások bevezetése.

A helyzetismereti és operatív központtal (SAOC) kapcsolatos előző témát illetően is van egy módosítás az európai demokráciapajzshoz való igazodás érdekében.

A módosítás a 2025 októberében elfogadott első DIGITÁLIS módosítást követi, amely megerősítette a Bizottságnak a kritikus technológiák európai fejlesztésére és bevezetésére irányuló törekvéseit.

További információk a Digitális Európa programról és annak munkaprogramjairól.

Letöltések

1- Commission Implementing decision – Letöltés
2- Annex to the Commission Implementing decision – Letöltés”

Forrás:
A Digitális Európa program módosítása az innovatív digitális kapacitások Unió-szerte történő kiépítésének folytatása érdekében; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. március 19.
(Uniós gépi fordítás. Az eredeti változat elolvasható itt.)

Fenntartható fejlődés

Újra kell gondolni a vízhez való viszonyunkat! – Nem elvezetni kell, hanem megtartani

„Az utóbbi évek szélsőséges időjárási jelenségei világossá tették, hogy újra kell gondolni a vízhez való viszonyunkat.

Magyarországon ma már nem elegendő a gyors vízelvezetés logikája: a feladat az, hogy a rendelkezésre álló készleteket minél nagyobb arányban megőrizzük, visszatartsuk és felelősen használjuk fel. Erről, a vízkészletek szűkösségéről, a kormányzati szemléletváltásról és a Vizet a tájba! program gyakorlati eredményeiről beszélgettünk V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkárral.

– Magyarország vízkészleteinek jelentős része külföldről érkezik a folyóinkon keresztül. Mennyire tekinthető biztonságosnak a hazai vízellátás hosszú távon, és milyen geopolitikai vagy regionális kockázatokkal kell számolni a következő évtizedekben, ha a felvízi országok is tartósan kisebb vízhozammal szembesülnek?

– Magyarország helyzete különleges: külföldről érkező készleteink alapján vízben gazdag ország vagyunk, de ezek nélkül Európa egyik legszárazabb része. Vízbiztonságunk tehát nem magától értetődő. Ez egyrészt földrajzi tény, másrészt kitettségünk miatt figyelmeztetés. Ha a felvízi országoknál csapadékhiány, tározási kényszer, vagy növekvő mezőgazdasági és ipari vízigény lép fel, annak a következményeit közvetlenül megérezzük. Éppen ezért ma már nem abból indulunk ki, hogy elegendő vizünk lesz, hanem abból, hogy a vízkészletekért egyre erősebb verseny alakul ki a térségben.
Fontos, hogy klímánk változásával határainkon belül is csökkennek lehetőségeink. Az előző év csapadékátlaga 410 mil­liméter volt, mely megfelel Izrael és Botswana átlag csapadékának, és közelíti Marokkó, Csád vagy akár Tunézia, Irán éves átlagos csapadékmennyiségét.

Ebből is jól látszik, hogy a vízzel hosszú távon kell foglalkozni, rövid távon nem lehet eredményeket elérni. Ezt ismertük fel 2024-ben, amikor a vízgazdálkodás másik nagy ága, a területi vízgazdálkodás a víziközművek után az Energiaügyi Minisztériumhoz került. Az azóta eltelt időszakban számos eredményt elértünk, melyek mind a Vizet a tájba! program részei, hiszen ez törekvéseink, intézkedéseink, szemléletünk gyűjtőfogalma. A program célja, hogy a víznek újra helyet biztosítsunk, hogy az beszivárogjon a talajba, gyarapítsa a felszín alatti vízkészletünket és párologjon, hűtse a klímánkat.

A program keretében számos intézkedés született, hogy több vizünk legyen, hogy ami az égből vagy a folyóinkon a szomszédos országokból érkezik, itt maradjon és minket gyarapítson:

• Új érdekegyeztető fórumot hoztunk létre, hogy az érdekeltek – a mezőgazdaság, a területfejlesztés, a vízügy – leüljenek egy asztalhoz. Ez a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság.

• Elindítottuk a mezőgazdasági területek önkéntes alapú elárasztását.

• Vízi létesítményeink üzemrendjét felülvizsgáltuk.

• Belekezdtünk a jogszabályi reformokba: az idei hó szerencsésen, lassan olvadt, így bejutott a talajba, beszivárgott, nem okozott számottevő belvizet. De nagyon fontos, hogy ma már nem kell azonnal levezetni a vizet a mezőgazdasági területekről, hiszen ez nem káros, sőt, hasznos. Ehhez igazítottuk a jogi kereteket is.

• Forrást csoportosítottunk át vizeink jobb visszatartása érdekében: a vízkészleteink növelésére, pótlására rendelkezésre álló forrásokat egy év alatt megdupláztuk: 105 milliárd forintról 218 milliárd forintra, így a Vízügy rendelkezésére álló teljes fejlesztési összeg 293 milliárd forint. Olyan jelentős projektek indulnak el, mint a Homokhátság vízpótlása vagy a Félhalmi Holtág feltöltése, de természetesen folytatjuk a nyírségi fejlesztéseket, a Civaquát, a Keleti-főcsatorna rekonstrukcióját, csak hogy a legnagyobbakat említsük.

– Az utóbbi években egyszerre tapasztalunk szélsőséges aszályokat és hirtelen árvizeket. Hogyan alakítja át ez a kettős nyomás a magyar vízgazdálkodási stratégiát, különösen a vízvisszatartás és a tájhasználat szempontjából?

– A vízügyben ma már nem lehet külön kezelni az aszályt és az árvizet. Ugyanannak a megváltozott rendszernek a két szélső állapotát látjuk. Rövid idő alatt érkezik sok víz, aztán hosszú ideig nincs elegendő. A régi reflex az volt, hogy a fölös vizet minél gyorsabban elvezetjük. A mai stratégia lényege az, hogy amit lehet, azt ne elvezessük, hanem visszatartsuk, betározzuk, szétosszuk, és később hasznosítsuk.

Országosan lezártuk azt a nagyságrendileg 2500 műtárgyat, amikkel a vizet itt tarthatjuk. Ezek után feltöltöttük a csatornákat vízzel, ahol erre volt lehetőség. A kisebb árvizek idején kivezettük ezekbe az érkező vizet.
Módosítottuk a vízjogi engedélyeket, hogy a téli fagy idején is több víz lehessen a csatornákban. Ma összesen több mint 256 millió köbméter vizet tartunk vissza, ez 2025 azonos időszakához képest 100 millió köbméterrel több.

Ezek a számok már nem elméleti vitákról szólnak, hanem arról, hogy a vízügyi paradigmaváltás a gyakorlatban is zajlik. Én ezt tekintem a legfontosabb fordulatnak: a víz a földeken ma már nem kockázat, hanem megőrzendő erőforrás. Ezt a gondolatot folytatni kell, hiszen egyén és közösség szintjén is sokat tehetünk vízkészleteink érdekében, ha tudatosan hasznosítjuk az ingatlanunkra hulló csapadékot, vagy éppen odafigyelünk vízfogyasztásunkra.”

Forrás:
Új korszak kezdődött: ne elvezessük, tartsuk meg; Baklanov Szandra; Magyar Mezőgazdaság; 2026. március 22.

A víz ott marad, ahol szükség van rá – revitalizáció egy hazai kulcsterületen

„Egyensúlyát vesztette a Kőrös-vidéki vízgazdálkodás – fogalmazott az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese az InfoRádióban. A térségben a Félhalmi-holtágnak van meghatározó szerepe ökológiai- és mezőgazdasági, illetve vízkárelhárítási szempontból is, az elmúlt évtizedek beavatkozásai és folyamatai miatt viszont indokolttá vált a mielőbbi revitalizáció.

A Félhalmi-holtág Gyomaendrőd közelében a 19. század végén a Hármas-Körös átmetszésével keletkezett. A Békésszentandrási duzzasztóval együtt ez a Körös-vidék vízgazdálkodási rendszerének egyik legfontosabb eleme. Az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese szerint a Körös-vidék vízgazdálkodása egyensúlyát vesztette, ezért fontos a Félhalmi-holtág fejlesztése.

A szabályozással leválasztott Félhalmi-holtág egy nagyjából 9 kilométeres szakasz, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyás alatt, a Hármas-Körös a bal partján, aminek a vízpótlását, vízmennyiségi kapacitásbővítését, valamint a vízminőségének helyreállítását fogják egy projekt keretében megvalósítani – közölte az InfoRádióban Gacsályi József, hangsúlyozva: a Félhalmi-holtág revitalizációja nem öntözésfejlesztési projekt, hanem vízgazdálkodási fejlesztés, ami összefüggésben van a „Vizet a tájba!” programmal, mely lényege, hogy „a vízkészletekkel térben, időben, ott és akkor gazdálkodjanak, ahogy rendelkezésre áll”. A tározókapacitás bővítésével a tiszai, illetve a kőrösi vízkészleteknek a betározására nyílik lehetőség, majd annak a továbbhasznosítására, nemcsak mezőgazdasági, de ökológiai szempontból is – magyarázta a szakember. A tározóhoz tartozik egy körülbelül 40 négyzetkilométeres hatásterület, ahol a betározott többlet vízkészletet tudják elárasztásokkal-vízmegtartásokkal, de a legfontosabb elem, hogy a felszín alatti vízkészletek növelésével, vagy dúsításával hasznosítani – mondta.

A Félhalmi-holtágnak a térség komplex vízgazdálkodásában ökológiai, mezőgazdasági és vízkárelhárítási szempontból is meghatározó szerepe van. A vízvisszatartás fejlesztése mérsékelheti a klímaváltozás káros hatásait és csökkenti a vízzel kapcsolatos kockázatokat.”

Forrás:
A víz ott marad, ahol szükség van rá – revitalizáció egy hazai kulcsterületen; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2026. március 22.

A legutóbbi Környezetvédelmi Tanács eredményei – Európai Unió

„A ciprusi uniós elnökség első formális Környezetvédelmi Tanács ülését március 17-én rendezték, amelyen fontos stratégiai kérdésekről vitáztak a tagállamok képviselői.

A legutóbbi Környezetvédelmi Tanács ülésén az Európai Unió klíma- és környezetpolitikájának több kulcsterületét érintették, különös tekintettel a közlekedési kibocsátások csökkentésére, a hosszú távú, 2040-es klímacélokra, valamint a fenntartható gazdasági átmenetre. Az agenda jól tükrözte az EU és a ciprusi elnökség irányvonalait, vagyis, hogy klímasemlegesség felé vezető átmenet a versenyképesség mentén érhető csak el.

Ahogy az elnökség a féléves prioritásaiban is megjelent, az első Tanács ülés meghatározó részét képezte a biogazdaság témaköre. Az Európai Bizottság 2025 novemberében tette közzé biogazdasági stratégiáját, amely a jelenlegi fosszilis energiaforrásokon alapuló gazdaságot biológiai (mezőgazdasági-, erdészeti-, tengeri biomassza, szerves hulladék stb.) alapokra kívánja helyezni a fenntarthatóság jegyében, a versenyképesség fenntartása és a reziliencia kiépítése mellett. A cél, hogy csökkentsük a fosszilis nyersanyagoktól való függést, erősítsük az ipart és támogassuk a zöld átmenetet. A Tanács ülés eredménye, hogy a tagállamok képviselői elfogadták következtetéseiket a stratégia kapcsán, vagyis folytatódhat a munka a részletszabályozásokat és a konkrét – akár jogi – lépéseket illetően.

A 2040-re szóló klímacél kapcsán szintén megegyeztek a résztvevők. Ez azt jelenti, hogy a Tanács hivatalosan elfogadta a módosított európai klímatörvényt, amely kötelező köztes éghajlati célt vezet be 2040-re. Ez az elfogadás a jogalkotási folyamat utolsó lépését jelentette, így a módosított rendelet 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően lép hatályba, és közvetlenül alkalmazandó lesz minden EU-tagállamban. Korábban a célérték körül számos vita merült fel, de a jelenlegi döntés értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-os csökkentését tűzi ki az 1990-es szinthez képest a klímatörvény. Az ülésen a miniszterek arról is véleménycserét folytattak, hogy milyen eszközökkel lehet ösztönözni a beruházásokat, miközben biztosított az igazságos átmenet a tagállamok és gazdasági szereplők számára. Felmerült a különböző szektorok közötti rugalmasság kérdése, valamint az is, hogy a nemzetközi karbonkreditek milyen szerepet játszhatnak a jövőbeli szabályozásban.

Harmadik kiemelt témaként merült fel az ülésen a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási szabályok felülvizsgálata. A vita során a tagállamok miniszterei azt mérlegelték, miként lehet a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat rugalmasabban elérni. A Bizottság javaslata szerint a teljes (100%-os) kibocsátáscsökkentési cél helyett 90%-os cél maradna kötelező, a fennmaradó rész pedig alternatív üzemanyagokkal és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákkal lenne kompenzálható. A vita középpontjában az állt, hogyan lehet egyszerre biztosítani a klímavédelmi célok teljesítését és az európai autóipar versenyképességének megőrzését. E témában egyelőre nem született meg a végső tanácsi következtetés.

Mindezek mellett még számos témát érintettek, csakúgy, mint a következő nemzetközi klímakonferenciára (COP 31) való felkészülés, az erdőgazdálkodási szabályozások végrehajtása vagy a legutóbbi biodiverzitási platform eredményei. Összességében a március 17-i ülés inkább stratégiai és előkészítő jellegű volt, mintsem végleges döntéseket hozó fórum, kivéve a 2040-es klímacél, és részben a biogazdasági stratégia. A félév során várhatóan – a korábban meghatározott prioritások szerint – még számos klímapolitikai kérdéskörben lép majd előre a Tanács, csakúgy, mint a vízreziliencia, a klímaalkalmazkodás vagy a körforgásos gazdaság.”

Forrás:
A legutóbbi Környezetvédelmi Tanács eredményei; Felde-Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. március 20.

Bioökonómia: Az Európai Unió Tanácsa támogatja, hogy a bioalapú innovációk eljussanak a laboratóriumokból a termelésig

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá az új uniós bioökonómiai stratégiáról. A Tanács a következtetéseiben üdvözli a versenyképes és fenntartható bioökonómia 2040-ig történő megvalósításával kapcsolatos jövőképet, ösztönzi a bioalapú és körforgásos megoldások – így a fosszilis energiahordozóktól mentes alternatívák – alkalmazását valamennyi érintett ágazatban, továbbá támogatja az innovációt és a beruházásokat.

A bioökonómia megújuló biológiai erőforrások – például növények, állatok és mikroorganizmusok – felhasználását jelenti élelmiszerek, energia és ipari termékek előállítása céljából.

„Már ma is kézzelfogható egész Európában a bioökonómia vezérelte átalakulás, amit tetten érhetünk mindennapjainkban: a bioalapú termékektől, például a méhviaszból készült ajakbalzsamtól kezdve a lenszöveteken át az élvonalbeli anyagokig, például az olajfahulladékból származó gépjárműalkatrészekig. A ma elfogadott következtetésekben egyértelműen fogalmazunk: a versenyképességet, a fenntarthatóságot és a hazai innovációt kell a középpontba állítani ahhoz, hogy 2040-re az EU-ban realitássá váljon a reziliens bioökonómia és Európa stratégia autonómiája.” – María Panajótu, a Ciprusi Köztársaság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi minisztere

A Tanács a következtetéseiben üdvözli a Bizottság által javasolt uniós bioökonómiai stratégiát, amely időszerű és elengedhetetlen lépés az európai versenyképesség, reziliencia, jólét és fenntarthatóság megerősítéséhez.

A tanácsi következtetések szerint fontos hatékonyan végrehajtani a bioökonómia szempontjából releváns meglévő uniós jogszabályokat, és a stratégiával összhangban aktualizálni a nemzeti intézkedéseket. A Tanács támogatja az innováció fokozását, csakúgy mint a fenntartható bioalapú megoldásokba való beruházásokat előmozdító további intézkedések elfogadását, ideértve a gyorsabb jóváhagyást és az egyszerűsített szabályokat is, valamint hangsúlyozza, hogy a bioökonómiával kapcsolatos globális fellépés terén az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie.

A fenntartható bioalapú anyagok és technológiák iránti kiszámítható kereslet megteremtése elengedhetetlen a magánberuházások felszabadításához. Ezzel összefüggésben a Tanács hangsúlyozza, hogy azonosítani kell és meg kell erősíteni a nagy potenciállal rendelkező ágazatokat (a vezető piacokat).

Ezeknek a vezető piacoknak nem kellene az uniós bioökonómiai stratégiában felsoroltakra (pl. bioalapú műanyagok, vegyi anyagok, építési termékek, műtrágyák) korlátozódniuk, hanem ki lehetne terjeszteni őket további ágazatokra is, többek között a lábbelik és textilek ágazatára, a papírágazatra, illetve a kék bioökonómiára (pl. algák és szivacsok felhasználása).

A legfrissebb jelentések szerint az EU nagyrészt önellátó a biomassza-ellátás terén (körülbelül 90 %). A Tanács szorgalmazza a fenntartható biomassza-ellátás biztosítását, mivel ez elengedhetetlen a bioökonómia hosszú távú életképességéhez. Felszólítja a tagállamokat, hogy a környezetet védő, erőforrás-hatékony módon használják fel a biomasszát, és mozdítsák elő a melléktermékek, a biohulladék és a maradványanyagok (másodlagos biomassza) felhasználását.

Háttér

A bioökonómia biztosítja az Unióban csaknem minden tizenkettedik munkahelyet: az ágazat 17,1 millió munkavállalót foglalkoztat. 2023-ban az uniós bioökonómia becsült összértéke 2,7 billió EUR-t tett ki, és a bioökonómiát az Unió leggyorsabban növekvő ágazataként azonosították, amely egyúttal védi a környezetet, és támogatja a körforgásos jelleget is.

A Bizottság 2025. november 27-én fogadta el az aktualizált uniós bioökonómiai stratégiát, válaszul az erről a kérdésről szóló 2023. és 2024. évi tanácsi következtetésekre és az Európai Tanács 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendjére.

”

Forrás:
Bioökonómia: A Tanács támogatja, hogy a bioalapú innovációk eljussanak a laboratóriumokból a termelésig; Európai Unió Tanácsa; 2026. március 17.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Technikai tanácsadás a csomagkezelők biztonságos használatához – Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)

„A dokumentum arra összpontosít, hogy a fejlesztők hogyan használhatják biztonságosan a csomagkezelőket szoftverfejlesztési életciklusuk részeként. A dokumentum különösen felvázolja a harmadik féltől származó csomagok használatával járó gyakori kockázatokat, biztonságos gyakorlatokat mutat be a csomagok kiválasztására, integrálására és monitorozására, valamint leírja a függőségekben található sebezhetőségek kezelésére szolgáló megközelítéseket.”

Forrás:
ENISA Technical Advisory for Secure Use of Package Managers; ENISA; 2026. március 10.

Kvantumtitkosításról és a jövő kiberbiztonságáról egyeztettek Budapesten a QCI Hungary szervezésében

„A kvantumkommunikáció és a jövő kiberbiztonsági megoldásai álltak annak a szakmai kerekasztal-beszélgetésnek a középpontjában, amelyet a QCIHungary szervezett az ELTE Informatikai Karán „Következő generációs kiberbiztonság: a kvantumtitkosítás jövője hazánkban és Európában” címmel.

A QCIHungary projekt a Digital Europe Program támogatásával valósul meg, és célja a magyarországi kvantumkommunikációs infrastruktúra alapjainak kiépítése. A fejlesztések Budapest, Győr, Nagykanizsa és Szeged között hoznak létre olyan hálózatot, amely a jövőben az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrához is kapcsolódhat. A projekt a Pro-M Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központ, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az  OTP Bank Nyrt., Kiberbiztonsági Irányítási Osztály, a One Hungary, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a HUN-REN Wigner FK és a QCI Hungary képviselői.

A résztvevők Gerhátné Dr. Udvary Eszter (BME VIK) moderátor vezetésével áttekintették a kvantumkulcs-szétosztás (QKD) várható jelentőségét a jövő biztonságos kommunikációs rendszereiben,  illeszkedését a hazai és európai kiberbiztonsági stratégiákhoz, megfogalmazták várakozásaikat a bevezetés ütemezésével és költségeivel kapcsolatban. Egyetértés alakult ki abban, hogy a kvantumkorszakra való felkészülés elkerülhetetlen, mert a hagyományos titkosítási eljárások, amik számítási komplexitásra épülnek, a kvantumszámítógépekkel feltörhetővé válnak. A kvantumkulcs-szétosztás (QKD) előnye, hogy a kvantumfizika törvényeire épít, ami garanciát jelent arra, hogy két fél közötti titkos kulcscsere során egy lehallgatási kísérlet azonnal észlelhetővé válik. Összetett biztonsági rendszerek fizikai védelmi rétegeként így ez a jövő egyik legígéretesebb technológiája.

„Bár a posztkvantum kriptográfia kulcsszerepet játszik a felkészülésben, a tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagában nem minden kockázatra ad végleges választ. Ezért a magas biztonsági igényű környezetekben olyan kiegészítő technológiákra is szükség van, amelyek túlmutatnak a számítási feltételezéseken, és amikor a kvantumszámítógépek valóban megjelennek, már érett, kipróbált és bizonyíthatóan biztonságos megoldásként állnak rendelkezésre.” – emelte ki Dr. Pataki Máté, az OTP Bank Nyrt. képviseletében.

Dr. Fürjes János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviseletében elmondta:
„Mind a Magyar Honvédség, mind a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tevékenységében kulcsszerepet játszik a megbízható kommunikációs csatornák biztosítása és jelenlegi tudásunk szerint a jövőben az abszolút biztonságot a kvantum kulcs szétosztó hálózatok, megoldások jelentik”

Barta János, a One Hungary Zrt. képviseletében rámutatott:
„Az Európai Unió kvantumtechnológiai törekvései (különösen a kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítését célzó kezdeményezések) világosan jelzik, hogy a kvantumtechnológiák stratégiai jelentőségűek Európa digitális szuverenitása és gazdasági versenyképessége szempontjából. A sikernek ugyanakkor elengedhetetlen feltétele az aktív közreműködés a kutatásban, fejlesztésben, a pilot rendszerek kiépítésében, valamint az ipari alkalmazások előkészítésében, mind nemzetközi, mind hazai szinten. A kvantumkommunikáció jövője nem csupán technológiai kérdés, hanem a tudás, az együttműködés és a stratégiai gondolkodás közös terepe, amelyben mindannyiunknak szerepet kell vállalnunk.”

Dr. Kiss Tamás, a HUN-REN Wigner FK és a QCI Hungary képviseletében hozzátette:
Az alapkutatástól a fejlesztésig és az ipari, felhasználói alkalmazások kiépítéséig szoros partnerségeket kell kiépíteni a kutatóintézetek, egyetemek és felhasználói szektorok között, ha Magyarországot versenyképessé akarjuk tenni ezen a jövőformáló területen. Ennek egyik döntő tényezője a szakemberképzés. A QCI Hungary tevékenységei ezeket a kihívásokat komplex módon kezelik és egyben felkészülést jelentenek a továbblépéshez egy Közép-Európai kvantumkommunikációs hálózat irányába.

Dr. Vári Péter a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság képviseletében kifejtette, hogy hatósági oldalról a kvantumkommunikáció egyik kulcsa a hazai és európai szabályozási környezet folyamatos követése és alakítása, hogy a kvantumkommunikációs megoldások biztonsági elvárásai a gyakorlatban is számon kérhetőek legyenek. Ennek részeként az NMHH nemzetközi szabványosítási és szakmai munkacsoportokban (ETSI, ISO/IEC, CEN/CENELEC) is aktívan részt vesz. Hangsúlyozta, hogy a tudásmegosztás és a szereplők közötti párbeszéd (hatóság–ipar–akadémia) tudatos erősítése nélkül a technológiai fejlődés nem fordítható fenntartható, bizalmi alapon működő, szélesebb körben alkalmazható megoldásokká.

„A QCIHungary projektben szerzett tapasztalataink révén műegyetemi kollégáimmal átfogó képet kaptunk a különböző kvantumkulcs-szétosztási (QKD) berendezések fejlesztésének gyakorlati kihívásairól és lehetőségeiről, így pontosan látjuk, mire képes ma ez a technológia. Meggyőződésünk, hogy a kvantumtitkosítás a jövőben számos hazai szektorban – a kritikus infrastruktúráktól a pénzügyi szolgáltatásokig – alkalmazható és értéket teremtő megoldássá válhat.” – összegezte a tapasztalatokat a beszélgetés moderátora, Gerhátné Dr. Udvary Eszter (BME).”

Forrás:
Kvantumtitkosításról és a jövő kiberbiztonságáról egyeztettek Budapesten a QCI Hungary szervezésében; Kerek Ágnes; QCIHungary; 2026. március 19.

Szakirodalom

Hamis hírek : A dezinformáció jogi szabályozása

„Az online dezinformáció problémája immár jól ismert és számos tudományterület által tárgyalt kérdés. Az internet és különösen a közösségi média széles körben lehetőséget biztosít a valótlan információk terjedésé re. Azonban a tények szabad meghatározásának szándéka nem új keletű, ahogyan a valótlan tényállítások médiabeli megjelenése sem az. A közösségi média korában ezek mennyisége és terjedési sebessége jelent csak újdonságot, de ezek miatt a hamis hírekkel szembeni hatékony jogi fellépés szinte a lehetetlenséggel határos. A szándékos dezinformáció lehetőségének biztosítása azonban nem a közösségimédia-platformok diszfunkcionális működésére vezethető vissza, ami megfelelő beavatkozással kezelhető, hanem azok lényegéből fakadó, szinte elkerülhetetlen következmény. Attól is tarthatunk, hogy a neheze még csak ezután jön. A deepfake technológia alkalmazása már most is lehetetlenné teszi az átlagember számára a hamisított videók felismerését. A jogi, szabályozói fellépés igénye tehát természetszerű. Ugyanakkor a jogalkotóknak, kormányzatoknak, politikai döntéshozóknak a szólásszabadság alkotmányos védelmére is ügyelniük kell. Ezekből az alapvetően ellentétes irányú érdekekből pedig egy nehezen feloldható feszültség keletkezik. Jelen kötet a dezinformációval szembeni európai jogi fellépés átfogó bemutatására törekszik (kitérve a kontinensen kívüli államok szabályozására is), egy pillanatfelvétel rögzítésére a jogi szabályozás és a nyilvánosságban felbukkanó valótlanságok jelenleg lezárhatatlannak tűnő küzdelmében.”

Forrás:
Hamis hírek : A dezinformáció jogi szabályozása; Koltay András, Papp János Tamás, Nemere Péter; Gondolat Kiadó; 2026
(Ingyenes regisztráció után letölthető.)

Az Európai Unió hatásköreinek vizsgálata – Tanulmánykötet

„Bevezető

Az Európai Uniót eredetileg a tagállamok közötti gazdasági együttműködés, a kölcsönös tisztelet, valamint az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: Szerződések) rögzített, felhatalmazáson alapuló hatáskörgyakorlás intézményi keretei alapozták meg. Az EU ugyanis a hatáskör-átruházás elvére épül: a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az intézményeken keresztül együttműködni. A hatáskörök közös gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. A Szerződések ugyanakkor kifejezetten rögzítik, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, amely azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésében gyökerezik. A hatáskörgyakorlás értelmezése ezért nem pusztán technikai, hanem alkotmányos jelentőségű kérdés. Ennek értelmében az uniós fellépés akkor indokolt, ha a kitűzött célok tagállami szinten nem teljesíthetők kellő hatékonysággal, továbbá ha az intézkedés nem haladja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket. A Lisszaboni Szerződés kifejezett célként kezelte a hatáskörmegosztás átláthatóbbá tételét és a döntéshozatal legitimációjának erősítését. Ennek részeként a Szerződések világosabban rögzítették a hatáskörök kategóriáit (kizárólagos, megosztott, valamint támogató, koordináló és kiegészítő hatáskörök), és megerősítették, hogy az Unió csak a tagállamok által közösen gyakorolt hatáskörökben járhat el. A gyakorlati tapasztalatok alapján a hatáskörök értelmezése és az uniós fellépés tartalmának alakítása az intézményi működésben folyamatosan visszatérő kérdés, melynek következtében számos tagállam részéről merült fel annak vizsgálata, hogy a hatáskörgyakorlás tényleges súlypontjai összhangban állnak-e a szerződéses felhatalmazással, illetve hol merülhet fel a túlterjeszkedés kockázata…”

Forrás:
Tanulmánykötet az Európai Unió hatásköreinek vizsgálatáról; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2026. március 18.
Lásd még:
Bóka János: lopakodva terjesztik ki az EU-s hatásköröket, újrarendezésre lenne szükség; eGov Hírlevél; 2026. március 22.
A magyar kormány az uniós hatáskörök hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágításába kezd; eGov Hírlevél; 2025. november 9.

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása a rendészeti kutatásokban

„Bevezetés: A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a 21. század egyik legjelentősebb technológiai innovációja. Bár rendészeti célú alkalmazása jelenleg még korai fázisban van, hosszú távú stratégiai eszközzé válhat a rendészeti kutatásokban.
Célkitűzések: A tanulmány célja a GenAI-technológiák hazai adaptációjának elősegítése a rendészeti szektorban. Ennek keretében feltárja a GenAI-alapú kutatások hatékony megvalósításához szükséges legfontosabb technológiai összetevők – mint tanítóadatok, kontextusablak-méret, promptstratégia, hallucináció és validáció – sajátosságait. Emellett kitér a GenAI felelős alkalmazásának kérdéseire, a tudományos megbízhatóság szempontjaira és a kutatói szerepek átalakulására. A technológiai potenciált friss, nemzetközi rendészeti kutatási példák révén szemlélteti.
Módszertan: A tanulmány 2016–2025 közötti időszakból származó, több mint 40 tudományos és szakpolitikai dokumentum áttekintésén alapul, többnyelvű keresési stratégiát alkalmazva.
Eredmények: A kutatás során azonosítottuk a generatív mesterséges intelligencia felhasználhatóságát és megbízhatóságát meghatározó alapvető technológiai összetevőket. A GenAI rendészeti célú alkalmazása már megjelent a gyakorlatban, de a nemzetközi példák jellemzően pilotprojektekhez kötődnek, és inkább technológiai kuriózumként, mintsem rutinszerűen használati eszközként jelennek meg. A nemzetközi esettanulmányok a GenAI olyan innovatív alkalmazásait mutatják be, amelyekben e technológiát pszichológiai mintázatok – például manipulációs stratégiák, fenyegető vagy kényszerítő kommunikációs formák – azonosítására, érvelési struktúrák feltárására, valamint digitális nyomozati dokumentumok gyors feldolgozására alkalmazták.
Konklúzió: A GenAI-technológia valódi potenciálja akkor bontakozhat ki, ha a felhasználók megfelelő szintű ismeretekkel rendelkeznek a működéséről, és képesek azt tudatosan, szabályozott keretek között alkalmazni. A GenAI tudományos munkába történő sikeres integrációja megköveteli a módszertani szemléletváltást, valamint a kutatói szerepkörök kiterjesztését olyan irányokba, ahol a kutató egyszerre működik technológiai eszközhasználóként, kritikai validátorként és etikai döntéshozóként. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a GenAI által generált eredmények tudományosan megalapozottak, etikailag elfogadhatók és módszertanilag ellenőrizhetők maradjanak.”

Forrás:
A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása a rendészeti kutatásokban; Erdélyi Katalin; Magyar Rendészet; 2025/4.; 177–198. o.; DOI: 10.32577/MR.2025.4.10; 2025

Útmutató ügyvédek számára a generatív MI használatához – Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE)

„A jelen útmutató azért született, hogy felhívja a figyelmet arra, mi az a generatív mesterséges intelligencia (generatív MI), és elmagyarázza, hogy az ügyvédi praxisban miként lehet azt felhasználni, valamint rávilágítson a felhasználásával kapcsolatos lehetőségekre és kockázatokra. Az útmutató célja továbbá, hogy rávilágítson, mire kell még odafigyelni az ügyvédekre vonatkozó szakmai szabályoknak való megfelelés során. Kitér a generatív MI jelenlegi felhasználási módjaira, előnyeire és a jogi szakma számára megfontolandó, legsürgetőbb kérdésekre. Mint ilyen, kizárólag az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai etikai és szabályozási kérdésekkel foglalkozik. Ez az útmutató alapvetően az ügyvédek, ügyvédi kamarák, illetve ügyvédi irodák számára készült, hogy támogassa őket a generatív MI felelősségteljes használatára irányuló erőfeszítéseket során.”

Forrás:
Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) útmutatója a generatív mesterséges intelligencia ügyvédek általi használatáról; Magyar Ügyvédi Kamara; 2026. március 3. (PDF)