eGov Hírlevél – 12. szám, 2010. október 4.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Az új kormányzati struktúrához igazítják a kormányzat működését szabályozó jogszabályokat

“A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette az új kormányzati struktúra miatt szükséges jogszabály-módosításokat, többek között azt a rendeletmódosítást, amely az egyes miniszterek jogalkotásra jogosultságát rögzíti. A tárca megalkotta a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggő egyes törvények módosításáról és az egyes miniszterek valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés tervezetét.
A tervezett jogszabály-módosítások keresztülviszik a jogrendszeren azokat a változtatásokat, amelyek az új kormányzati struktúrával, s az azt szabályozó – a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. – törvénnyel (a továbbiakban: Mfvt.) függenek össze. A tervezet tartalmazza ezen felül az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) kormányrendelet (továbbiakban: Statútum) szükséges módosítását is.”

Letölthető véleményezésre az egész tervezet.

Forrás:

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. szeptember 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Visszatérnek a járások?

“- A közigazgatás átalakításából egyelőre még csak annyit látunk, hogy a francia prefektúrák mintájára alakul át a rendszer, de nem tudni, hogy mi lesz olyan egységekkel, amelyeket korábban regionálissá alakítottak – például a munkaügyi, a népegészségügyi és a többi rendszerrel?

– A kormányhivatalok terén fatális félreértés van. Sokan attól félnek, hogy ezek a hivatalok megszűnnek mint tevékenységet ellátó hivatalok is, pedig itt valójában egy szakmai integrációról van szó. Arról, hogy ezek a dekoncentrált szerveknél, amelyek sok esetben egymással nem kommunikáló egységei voltak a minisztériumoknak, egy horizontális, azaz megyei szintű koordináció is meg fog valósulni. Kettős irányítási rendszerben fognak működni, ami azt jelenti, hogy egy általános közigazgatási irányítást fog a közigazgatási és igazságügyi tárca folytatni, de a különböző egységek, a munkaügy, oktatás vagy éppenséggel a földhivatal tekintetében az adott minisztérium továbbra is gyakorolja a szakmai irányítást. A különféle eljárások és speciális adatbázisok is megmaradnak – ezért tartom kicsit értelmetlennek az egészségbiztosítási pénztárak félelmeit attól, hogy esetleg megszűnne a szakmai önállóságuk. Ehhez többletként járulna még hozzá terveink szerint január elsejétől, hogy a megyei jogú városokban létrejönnének úgynevezett kormányablakok, azaz olyan integrált ügyfélszolgálati irodák, amelyek lehetővé tennék, hogy azok az emberek, akiknek egyébként külön-külön több ügyük van, egy helyen el tudják ezeket intézni. De ez nem jelenti még azt sem, hogy ezeknél a szerveknél megszűnne a külön ügyfélszolgálat.
– Az önkormányzati reform kapcsán nemrég fölmerült mint racionális egységek, a járások visszahozatala. Tényleg tervezik? Mit lehet erről tudni? Régi érv, kormánytól függetlenül, hogy a 3200 önkormányzatot a mai formában fenntartani nem lehet…

– Fontolgatjuk. Én úgy gondolom, nem lehet vita kérdése, hogy hány önkormányzat legyen, ha az államigazgatás, az állami feladatellátás meg tudja szervezni a saját üzemgazdaságos és hatékony végpontját. Úgy gondoljuk, hogy ez lenne a járás. Én egy bő fél évet hagynék azokra a szakmai kutatásokra és a párbeszédre, hogy meg tudjuk határozni, hány járásnak kell lennie Magyarországon. Számomra az világos, hogy nem idézhetjük fel a hagyományos járásokat, hogy a területüket is átvegyük, mert ez nekem ma túl nagy egység sokat kellene utazniuk a polgároknak, márpedig éppen az lenne a feladat, hogy az ügyet a legközelebbi kistérségi központban intézhessék el. Kisebb és sokkal több járásnak kell lennie, mint 1983-ban volt. Ha ezek létrejönnének – 2013 környékére tervezzük -, akkor az állam meg tudja mondani, hogy melyek azok az állami szolgáltatások, amelyeket járási szinten meg tud szervezni, nem kizárva azt, ha egy önkormányzat saját maga számára pluszszolgáltatást akar tervezni, akkor azt tegye meg. A korábbi rendszertől ez a megoldás abban is eltérne, hogy nem lenne alá és fölérendeltségi viszony, mint a tanácsi rendszerben volt. Olyan szervezet nem lenne, amelyik az önkormányzatok felett irányítást gyakorolna.”

Forrás:
Visszatérnek a járások? Navracsics Tibor szerint a közigazgatás reformja az első, Klecska Ernő, Fejér Megyei Hírlap, 2010. szeptember 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tállai: jövőre még nem várható a feladatmegosztás átfogó átalakítása

“Az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és finanszírozásmegosztást tekintve a 2011-es költségvetésben átfogó átalakítás még nem várható – erről Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszélt csütörtökön Debrecenben, a Városi Polgármesterek Randevúja elnevezésű rendezvényen. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára a találkozó keretében tartott közéleti fórumon közölte: a közigazgatás átalakítása során a járási szint kialakítása 2013 körül várható.

Tállai András a rendezvényen elmondta: a feladat- és hatáskörök tisztázása már megkezdődött a közigazgatási hivatalok visszaállításával és folytatódik a január elsejével megalakuló kormányhivatalokkal.

Az államtitkár ugyanakkor kiemelte: bár a kétharmados parlamenti többség lehetőséget, esélyt és felelősséget jelent arra vonatkozóan, hogy ezt a kérdést rendezzék, az nem egy-két hónap alatt történik, hanem hosszabb folyamat, amelynek keretében egyeztetnek az önkormányzatokkal és a civil szférával, s közösen tisztázzák, mi az állami feladat, amit az államnak kell finanszíroznia.

Annak kapcsán, hogy az elmúlt években 300 önkormányzat 700 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt, amivel eldósodott, Tállai András kérdésre válaszolva kijelentette: ma az önkormányzati rendszernek ez a legnagyobb problémája. Ugyanakkor – mint mondta – elemezni kell, hogy miért bocsátották ki a kötvényt. Van ugyanis sok olyan önkormányzat, amely a pénzt nem használta fel, hanem befektetette és így gyarapította a vagyonát… a kormány tervezi a kötvénykibocsátás jelentős megszigorítását vagy teljes eltörlését az önkormányzatok számára – jelezte.

Rétvári Bence, az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium államtitkára a találkozó keretében tartott közéleti fórumon közölte: a közigazgatás átalakítása során a járási szint kialakítása 2013 körül várható.

A megyékben az államhatalom csúcspontja januártól a kormányhivatalok élén álló kormánymegbízott, “az adott megye minisztere” lesz. “Nagyhatalmú személy, a kormány helyi képviselője” – tette hozzá.

Mint mondta, a kormányhivatal tulajdonképpen egy “kormányablak” lesz, ahol az ügyfelek 30 helyett egy helyen kezdeményezhetik ügyeit intézését. Rétvári Bence szerint azzal, hogy “összeérnek az adatok”, s nem lehet ügyeskedni a hivatalok között, 300-1200 milliárd forint spórolható meg.”

“Az államnak minden helyre el kell érnie
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közigazgatás már megkezdett átalakításának céljáról beszélt. E szerint az államnak minden helyre el kell érnie egyenlő feltételek mellett, illetve a legalsóbb szintekig megjelennie.
– Hétköznapi szinten a járás lehet az állam képviselője, előreláthatóan 2013-tól. 2011 januártól pedig megyei kormánymegbízottak állnak munkába, ha úgy tetszik, „főispánok”, a megye miniszterei.

Az átfogó feladatokat ellátó kormányhivatalok kapcsán az államtitkár azt mondta: a gyakorlatban az állampolgár nem 30 helyen nyújtja majd be ügyét intézésére, hanem egyetlen helyen. A mai hivatali rendszert 30 fejű sárkánynak nevezte: ennyi féle informatikai rendszer és hierarchia létezik, az adatbázisok nem találkoznak, így például valaki több helyről támogatást igényelhet miközben csak egyféle járna neki. 300-1200 milliárd forint megspórolható, ha ezt rendbe tesszük – vélekedett.”

Forrás:
Polgármesterek randevúja – Tállai: jövőre még nem várható a feladatmegosztás átfogó átalakítása, MTI/Galamus.hu, 2010. szeptember 30.
XVI. Városi Polgármesterek randevúja – Újra kell gondolni a feladatelosztást, Hajdú Online, 2010. szeptember 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szeptember 28.: Az információszabadság világnapja

“Az információszabadság biztosítja a közhatalmi szervek tevékenységének és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A polgárok csak kellő információk birtokában tudnak részt venni a közéletben: a megfelelő tájékozottság a véleménynyilvánítás alapfeltétele. A világnap alkalmából a TASZ az információszabadság egy kevésbé ismert aspektusára, a közérdekű bejelentők (whistleblower) helyzetére kívánja ráirányítani a figyelmet.

A közérdekű bejelentők, más néven whistleblowerek védelme világszerte egyre fontosabb szerepet játszik a korrupció elleni küzdelemben, az információ szabad, üldöztetéstől való félelem nélküli terjesztésének egy eszköze. A közérdekű bejelentő azért hoz nyilvánosságra egy információt, hogy a társadalmat érintő kárt megelőzzön, vagy annak körülményeit utólag feltárja, azonban ezért a munkáltatója, vagy a szakmai hierarchiában felette álló személytől retorziójával kell számolnia. Az angolszász országokban jól működő jogszabályok léteznek, aminek köszönhetően rengeteg közpénzt szereznek vele vissza, bajt előznek meg, a közérdekű bejelentők pedig hatékony védelmet kapnak. A kelet-közép európai térségben alig, vagy csak korlátozottan léteznek a bejelentők védelmét szolgáló szabályozások. A magyar Parlament 2010. januárjában megalkotta a közérdekű bejelentők védelméről szóló alapvető szabályokat, azonban ehhez nem épített ki egy intézményrendszert. Jelenleg a közérdekű bejelentők csak papíron élveznek védelmet a megtorlásokkal szemben.”

Forrás:
Szeptember 28.: Az információszabadság világnapja, TASZ, 2010. szeptember 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jó állam kritériumai

“A fontos az, hogy aki ma Magyarországon adót fizet, az az államot ne kafkai intézménydzsungelnek lássa, hanem korszerű rendszernek, amelyben ő könnyedén eligazodik. Nekünk olyan körülményeket kell teremteni, amelyekben a polgár könnyen és gyorsan el tudja intézni az ügyét: az „egy gombnyomásra” működő ügyintézéshez megyei szintű kormányhivatalokra van szükség. Ez is demokráciakérdés: ugyanis ha az állampolgár nem ismeri ki magát az állami ügyintézésben, akkor az államot ellenséges erőnek látja. Ha úgy látja, hogy az ő pénzéből működtetett intézményrendszer nem jól szolgálja céljait és hétköznapi boldogulását, azt a következtetést vonja le, hogy az ilyen demokrácia értéktelen. Ennek következtében olyan mély társadalmi válság és politikai apátia alakulhat ki, amely az egész rendszer legitimációját vonja kétségbe. Magyarországon két évtized alatt sem zajlott le az az informatikai, nyelvi és politikai forradalom, amelyek révén az államról alkotott fogalmak megújulhattak volna. Mintha Európával és az Európai Unióval szemben túl korán zártunk volna be ajtót-ablakot. A magyar közigazgatásnak az említett három területen 1992 óta prolongált mulasztásai vannak. Az imént elmondott polgárbarát ügyintézési módok miatt is szükségünk van arra, hogy egy több nyelven beszélő, az informatikában jártas, rugalmas gondolkodású közszféra jöjjön létre.”

Forrás:
A jó állam kritériumai, Navracsics Tibor, Magyar Nemzet, 2010. szeptember 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kilátások és elvárások – települési jegyzőknél

“Gyakorló hatóságként elvárásnak mondható az államigazgatási feladatok tekintetében, hogy ne csak ügyfélbarát, hanem önkormányzati hatóságbarát is legyen a közigazgatási szolgáltatás és eljárás. Az önkormányzat által ellátandó államigazgatási feladatok telepítésekor legyen figyelembe véve az önkormányzat mértéke, az apparátus szakmai és személyi teherbírása, a feladat ellátáshoz szükséges tárgyi, technikai feltételek megléte, mellyel egyidejűleg logikus elvárás a különböző, hatósági hatáskörökkel és illetékességi területtel rendelkező központi és területi államigazgatási szervek átlátható rendszerének megteremetése, esetleges központosítása. Végezetül a jegyzők jogállásához kapcsolódóan, kistelepülési jegyzőként kissé érzelmes felhanggal megjegyezve sok értékes szakembert fog alapvetően érinteni az önkormányzati rendszer átalakulása. Az időszerű változások mentén haladva „ne ejtsük ki” a jegyzői kar szakembereit, keresni kell helyüket és elvégzendő feladatukat az új magyar közigazgatásban. Akik pedig továbbra is jegyzőként szolgálják államukat és önkormányzatukat, legyenek mindennemű értelemben a közigazgatás megbecsült, független ugyanakkor a törvényes keretek között elkötelezett segítői településüknek, településeiknek.”

Forrás:
Kilátások és elvárások – települési jegyzőknél, Bárdonné dr. Benda Mónika, jegyző és Közigazgatás, 2010. szeptember 21., 2010/4

Vissza a tartalomjegyzékhez

Állami beavatkozás és kormányzati kudarcok az egészségügyben

“A jóléti közgazdaságtan két tétele alapján piaci kudarcok hiányá­ban a kormányzat egyetlen fel­adata a jövedelmek és források elosztása. Azonban, ha valami­lyen oknál fogva nem teljesülnek a tökéletes verseny feltételei, úgy a kormányzati beavatkozás egyéb területeken is indokolt lehet.
Az egészségügyben seregnyi piaci kudarc érhető tetten, ami­nek következtében az egészség­ügyi ellátások igénybevétele a társadalmilag optimális szinttől eltérő mértékű lehet. Emiatt az állam sok területen beavat­kozik az egészségügyi rendszer működésébe…Elméletileg egy tökéletesen infor­mált kormányzat kellően motivált tisztviselőkkel a javak és szolgál­tatások hatékony allokációját valósíthatná meg, ez azonban a gyakorlatban jelentős nehézsé­gekkel jár.
A tökéletes információ hiánya kormányzati kudarcokat is ered­ményezhet, ám az egészségügy speciális viszonyai között még egy szuboptimális hatékonyságú kormányzati beavatkozás is sok­szor célravezetőbb, mint a sza­bályozás hiánya és a tisztán piaci mechanizmusok.”

Forrás:
Állami beavatkozás és kormányzati kudarcok az egészségügyben, Dr. Inotai András, Rózsa Péter, Dr. Kaló Zoltán, MedicalOnline, 2010. június 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fellegi Tamás a mobiltarifákról

“A miniszter szerint a távközlés privatizálása általános csalódást hozott, a liberalizálás nem vezetett igazi versenyhez, az árak csökkenéséhez: a telefon-percdíjak például Magyarországon három-tizenkétszeresen haladják meg az EU-országok átlagát. Jóllehet az EU előírásai e területen kevés lehetőséget adnak a kormányoknak a beavatkozásra, vannak lehetőségek a verseny fokozására, amely a jelenlegi három piaci cég között alig létezik. Ilyen lenne pl. úgynevezett virtuális szolgáltatók megjelenése, akik a meglévő hálózatokat használva kínálnának új szolgáltatásokat. A kormány egyébként hamarosan kiírja a tendereket a mobil távközlés negyedik nemzedéke számára és „igen lényeges” változtatásokat terveznek az infotechnológiában a közigazgatás területén. Állami feladatnak tekintik, hogy olyan területeken, ahol ezt a magánszektor nem tekinti érdekének, ugyancsak kiépüljön a széles sávú internetes hálózat – akár a magántőkével együttműködve, vagy más módon.”

Forrás:
Így törné le a mobiltarifákat Orbán bizalmi embere, 168 Óra Online, 2010. szeptember 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Nyitrai Zsolt: folyamatos a felkészülés a magyar EU-elnökségre

“A távközlési politika területén is folyamatosan zajlik a felkészülés a jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökségre – közölte brüsszeli tárgyalópartnereivel Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a minisztérium tájékoztatása szerint…
A magyar ágazati prioritások döntő részben megegyeznek a mostani belga EU-elnökség fő célkitűzéseivel – mondta az államtitkár. A rádióspektrum-politikai program ügyében például jogalkotási javaslatokra, az e-kormányzati cselekvési terv megalkotásában pedig uniós tanácsi következtetés előterjesztésére készül Magyarország – áll a közleményben.
“Kulcskérdésként tekintünk az Európai Unión belüli roaming szolgáltatások helyzetére is. Elnökségi rendezvényként a távközlésért felelős miniszterek konferenciáját tervezzük összehívni 2011 tavaszán” – idézi a tárca közleménye az államtitkárt.
Kétnapos brüsszeli látogatásán Nyitrai Zsolt számos kétoldalú találkozó mellett egy hálózat- és információbiztonságról rendezett fórumon is részt vesz. Az államtitkár megbeszélést folytatott többek közt Andor Lászlóval, a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi összetartozás EU-biztosával, valamint Udo Helmbrechttel, az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) igazgatójával.”

Forrás:
MTI, 2010. szeptember 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Komáromi: Nem csak a szakmának kell az IKT stratégia

“A kormányzati IKT stratégiának – azon felül, hogy foglalkoznia kell az innovációval, az oktatással, exportélénkítéssel, az általános informatikai írástudás növelésével, az információs társadalom kiépítésével, az esetleges iparági adókedvezményekkel vagy beruházásösztönzőkkel – meg kell fogalmaznia az általános kormányzati informatikai fejlesztési irányokat, prioritásokat, amelyekkel a piaci szereplők reálisan számolhatnak és amihez hangolhatják saját stratégiájukat, lévén, hogy a kormányzat továbbra is a legnagyobb vásárló a magyar informatikai piacon. A hosszabb távú gondolkodásnak a velejárója kellene legyen minden esetben az is, hogy a kormányzat az új rendszerek tervezésénél számoljon azok kiépítés utáni üzemeltetésével beleértve a szükséges szaktudás biztosítását és ennek költségeit.

Egy ideális stratégia esetén fontos lenne az is, hogy ezt ne szigetszerűen kezelje a kormányzat. Például a fejlesztési irányok esetén ne csak az e-kormányzati szolgáltatásokra koncentráljon, hanem felvázolja az informatika szerepét más területeken is, mint amilyen a környezetvédelem, a közlekedés, hatékony energiafelhasználás.

Az elmúlt néhány évben az iparágban óriási energiák folytak el amiatt, hogy a kormányzati informatikai fejlesztések tervezésének, bejelentésének és végrehajtásának hármasára rengeteg következetlenség, csúszás, időközi változtatás, irányváltás, sok esetben teljes visszakozás… egy szóval kiszámíthatatlanság volt jellemző. Ezért, amit leginkább elvárnak a cégek és ami a legfontosabb a stratégiával kapcsolatban bármi is legyen annak tartalma, az az, hogy a kormányzat hajtsa is végre az általa megfogalmazott stratégiát.”

Forrás:
Komáromi: Nem csak a szakmának kell az IKT stratégia, Komáromi Zoltán, Computerworld, 2010. szeptember 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Problémák a fizetési meghagyás informatikai rendszere körül

“ÉRTESÍTÉS
Tárgy: e-Szignó Fizetési Meghagyás szolgáltatás
Dátum: 2010. szeptember 29.
Tisztelt Ügyfelünk!
Sajnálattal értesítjük, hogy az e-Szignó Fizetési Meghagyás szolgáltatásunk indításáról szóló döntésünket határozatlan ideig elhalasztani vagyunk kénytelenek.
A halasztás hátterében az alábbi okok állnak.
Mint az Ön előtt is ismeretes, társaságunk a fizetési meghagyásokról szóló törvény 2010. június 1-i hatálybalépését követően tervezte online FMH szolgáltatásának megindítását. A szolgáltatás magas színvonalon történő működtetésének alapfeltétele volt, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara FMH rendszeréhez történő hibamentes kapcsolódás műszaki feltételei adottak legyenek. Ennek hiányában az e-Szignó FMH szolgáltatás működése korlátozott.
A törvény hatálybalépésnek határideje óta eltelt négy hónap során a MOKK informatikai rendszeréhez történő kapcsolódás továbbra is kiszámíthatatlan. A rendszer jelenlegi állapotában nem támogatja külső rendszerek automatikus kapcsolódását, valamint a nagytömegű beküldés és átutalásos fizetés lehetőségét. A kézi beküldés lehetősége a MOKK FMH oldalán (https://fmh.mokk.hu/fmh/) adott. Információink szerint a rendszerhez való kapcsolódás és az egyéb működési feltételekben történő változás (pl. átutalásos fizetés) 2011 év tavaszán lehet.
A fenti okok miatt társaságunk úgy döntött, hogy miután az e-Szignó FMH szolgáltatás működésének minimálisan elvárható műszaki és minőségi kritériumai nem biztosítottak, a szolgáltatás megindítása nem lehetséges. A szolgáltatás megindítását társaságunk az elkövetkező hónapok eredményeitől teszi függővé.
Az okozott kellemetlenségért szíves elnézését kérjük, és természetesen állunk rendelkezésére az FMH eljárás során alkalmazott elektronikus aláírás használatát illető kérdései esetén.
Üdvözlettel:
Microsec Kft.
e-Szignó üzleti megoldások”

Forrás:
Microsec Kft., 2010. szeptember 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányzat iPhone alkalmazásokat fejlesszen?

Andrea Di Maio kiindulási pontja a friss angol jelentés, amelyből kiderült, hogy számos iPhone alkalmazást fejleszt (vagy fejlesztett) az angol kormány. Ezek általában egy adott ügy intézésre szolgálnak. A probléma másképpen is felvethető. Ha félretesszük azt a kérdést, hogy miért csak egy adott platformra fejlesztenek, akkor is marad az a probléma, hogy nem elég az alkalmazást kifejleszteni, a belső folyamatokat is hozzá kell ehhez igazítani. Mindenképpen kockázatos a helyzet mert, ha az alkalmazás sikertelen, akkor ez pénzpocsékolást jelent. Ha sikeres, és nem kísérik szervezeti változások, akkor ismét csak negatív visszhangot fog kiváltani, hogy a kormányzat nem képes gyorsan reagálni (mert például a hagyományosan dolgozó szervezet nem képes feldolgozni az új, nagy tömegű információt). A megoldás egyik útja lehet, ha nem a kormányzat fejleszti az alkalmazásokat, hanem a civilek, és egyben ők alakítják ki az információ feldolgozásához szükséges folyamatokat. Andrea Di Maio példája szerint a közösségnek kell kifejlesztenie az úttestek hibáit bejelentő alkalmazást (fénykép beküldése stb.), egyben értékelnie is a bejelentett problémákat fontosságuk szerint.

Ki nem mondottan persze arról van szó, hogy a Web 2.0 kiterjesztéseként megjelenő Kormányzat 2.0, amely a nyílt kormányzati adatokon és az állampolgári részvételen alapul, valós fejlemény-e, vagy csak a fejlett országok demokratikus berendezkedésének mélyülő válságára adott reakció. Az elmélet szerint a kormány feladata “annyi”, hogy biztosítsa a közigazgatási szolgáltatások nyújtásában az állampolgári részvétel műszaki, jogi és szervezeti feltételeit, a civil szektor pedig élni fog ezzel a lehetőséggel. Egyenlőre ebből nem sok valósult meg, persze lehet, hogy egyszerűen kevés idő telt még el.
Forrás:
Should Governments Develop iPhone Apps?, Andrea Di Maio blogja, 2010. július 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Magyar fejlesztésű mobil fizetési rendszer

“Elkészült és nagy nemzetközi érdeklődés kíséri a Polygon Informatikai Kft. és a Szegedi Tudományegyetem állami támogatással kifejlesztett mobilinformatikai szoftverét. A bankoktól és mobiltársaságoktól független mobilalkalmazások előtt utat nyitó rendszerrel kiiktathatók a tranzakciós díjfizetéssel sújtott közvetítői szolgáltatások. A fejlesztés első, szabadalmi bejegyzés alatt álló magyar alkalmazási megoldása a mop@ névre keresztelt mobilfizetési rendszer.
A fejlesztés egy nagy biztonságú rendszerplatform, amely lehetővé teszi szokványos mobileszközök és számítástechnikai alkalmazások együttműködését. Az alaprendszer révén a mobileszközök minden különösebb fizikai átalakítás, bővítés nélkül képesek lesznek a szerveralkalmazások klienseként működni – mutatta be a fejlesztést Gál György, a Polygon ügyvezetője.

A fejlesztés révén nincs szükség például a mobilfizetési rendszerek működtetéséhez a mobilszolgáltatók bevonására, így nem kell tranzakciós díjakat fizetniük a felhasználóknak. Mint ismeretes például a mobilparkolásnál, vagy autópálya-matrica vásárlásakor ezeknek a szolgáltatásoknak a működtetéséért tranzakciós díjakat szednek a mobilszolgáltatók. A most kifejlesztett rendszerrel ezentúl úgy lehet létrehozni az ilyen alkalmazásokat, hogy azok működtetéséhez nem lesz szükség a mobilszolgáltatók szokásostól eltérő közreműködésére.”

Forrás:
Egy új rendszer kiiktathatja a bankokat, mobilszolgáltatókat, Piac & Profit, 2010. szeptember 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyarország köti össze az üzleti világot

“New Yorktól Tokióig ott lapul a topmenedzserek zsebében a Made in Hungary felirat, a köreikben népszerű Blackberry telefonok nagy része ugyanis hazánkban készül. Betekintést nyerünk a tiszaújvárosi high-tech gyárba.

Szigorúan őrzi titkait az okostelefonok piacán második helyezett Research in Motion (RIM), és máig nem hajlandó hivatalosan elismerni, hogy a Blackberry-k nagy része hazánkban készül, többek közt a Jabil tiszaújvárosi gyárában. Szakmai berkekben azonban nem is kevés, napi negyvenezer itt készülő okostelefonról beszélnek, ami alapján elképzelhető, hogy minden negyedik Blackberry magyar gyártmány.”

Forrás:
Magyarország köti össze az üzleti világot, Tóth Balázs, Index.hu, 2010. szeptember 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jók vagyunk mobilfejlesztésben

“Ritkán kerül szóba a mobiliparunk, amikor az országimázsról van szó, noha Londontól Japánig ismerik a magyar kutatók és fejlesztők munkáit. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogy az önállóan dolgozó fejlesztők és az ezerfős kutatóközpontok miként öregbítik mérnökeink hírnevét.”

Forrás:
Jók vagyunk mobilfejlesztésben, Tóth Balázs, Index.hu, 2010. szeptember 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Miért annyira bonyolult a közigazgatási egyszerűsítés?


A bürokrácia okozta problémákból fakadó panaszok nagyon gyakoriak az OECD-országokban. A közigazgatás egyszerűsítése a közigazgatási és szabályozási folyamatok okozta terhek felülvizsgálatának és csökkentésének eszköze. A legtöbb OECD-országban erősen napirenden lévő kérdés volt az elmúlt évtizedben, és így lesz ez a jövőben is. Az egyes országok erőfeszítései a jelen válság során, hogy versenyképességüket és termelékenységüket erősítsék, csak még sürgetőbbé tették az egyszerűsítést.

Mostanáig a közigazgatási terhek csökkentését főként az motiválta, hogy javítsák a szabályozás költséghatékonyságát, mert ezek közvetlen és közvetett költségekkel járnak a szabályozás alanyai számára. Sok ország fogja befejezni jelenleg folyó projektumait az elkövetkező években, ezért dönteniük kell, hogy hogyan fogják ezeket folytatni és hatékonyabbá tenni.

A jelentés kitekint az 2010-es éven túlra és felvázolja a jelenlegi irányzatokkal és fejleményekkel összhangban lévő szakpolitikai választási lehetőségeket. A politika alakítóinak útmutatást ad a rendelkezésre álló eszközökről, továbbá elmagyarázza azokat a szokásos hibákat, amelyeket el kell kerülni a közigazgatási egyszerűsítési programok tervezése, végrehajtása és értékelése során.

Forrás:
Why Is Administrative Simplification So Complicated? Looking beyond 2010,
OECD, ISBN: 9789264089730, 2010. október 19.
Letölthető pdf-ben is: itt

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási szakfolyóiratok ingyenes elérése 2010. október 15-ig

A Sage kiadóház, az egyik legrangosabb nemzetközi kiadó, összes szakfolyóiratát elérhetővé tette a fenti dátumig. Ez sok évtizednyi anyagot jelent.
A közigazgatás témaköréből ezek a legérdekesebbek:

Administration & Society

The American Review of Public Administration

International Review of Administrative Sciences

Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly

Public Policy and Administration

Public Works Management & Policy

Review of Public Personnel Administration

A használatához először regisztrálni kell, majd a regisztrációt aktivizálva külön is regisztrálni ehhez az akcióhoz.
Belépés itt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Zoltán és Kiss István: A közigazgatás és az emberek

A kötet szerzői
Magyary Zoltán (Tata, 1888 – Héreg, 1945)
Katonatiszti családban született Tatán. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust szerez. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárja a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kúnó által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított-vezetett Közigazgatástudományi Intézetben végzett kutató munkássága válik meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatási tudós. Több nyelven beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás), több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választják. A tatai Környei úti temetőben alusszák örök álmukat.
2003-ban posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

Kiss István (Karcag, 1906 – Budapest, 1996)
Pedagógus családban született 1906. január 7-én, Karcagon. Elemi és középiskolai tanulmányait követően a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol előbb államtudományi (1929), majd később jogtudományi oklevelet szerzett. Szakmai tevékenységében először a tanyák igazgatási problémáival foglalkozott és így kerül kapcsolatba Magyaryval, akinek 1936-ban munkatársa lesz. Kiemelkedő szerepe van a Tatai Járás vizsgálatának előkészítésében, szervezésében és a szakmai elemzésben is. Különösen fontos munkát végez a Komárom Megyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet igazgatójaként. A háború után országos szerveknél dolgozott, hosszabb ideig a Pénzügyminisztériumban. Több civil kezdeményezés tagja, szakmai támogatója. 1976-ban bekapcsolódik a Tata Barátok Körének munkájába, később tiszteletbeli elnöke lesz a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságnak. Munkáját számos kitüntetéssel ismerik el: Pro Tata emlékérem (1976), Magyary Zoltán emlékérem (1993), Pro Régió (1992), Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztjének (1993) tulajdonosa.

A Közigazgatás és az emberek c. kötet ismertetője:

A Magyary Z. Népfőiskolai Társaság 15 éve ápolja a tudós szakmai örökségét, segíti és végzi az emlékőrzést. E szándék nagyon jelentős kifejeződése a szerzőpáros kötetének hasonmás kiadásban történt megjelenése. A népfőiskola elnöksége köszönet mindazon személyeknek és szervezeteknek, akik-amelyek hozzájárultak ennek megvalósításához!
A könyv az 1930-as évek Tatai Járásának egészét, és az oda tartozó akkori 26 település helyzetét tárja fel az adatok és információk gazdagságára alapozva, ma is érvényes tudományos alapossággal és módszertannal.

Az előszóban Magyary Zoltán így ír:

„Ez a kötet szervezett csoportmunka eredménye. Az adatgyűjtés terjedelme oly nagy, hogy ugyanarra az időszakra vonatkozólag egy ember által nem lett volna elvégezhető.
… főmunkatársam dr. Kiss István tanügyi fogalmazó volt… A felvétel szervezésében és vezetésében való értékes közreműködésén felül teljesen az ő szellemi munkája a feldolgozás…

A kötet két könyvre tagolódik

Az első könyv (29-148. oldal) foglalkozik a tatai járás földrajzi helyzetével, tárgyalja a népesség számának alakulását, a népmozgalmat, a népesség társadalmi-, egészségügyi-, és gazdasági helyzetét. A további fejezetekben tárja fel községek történeti kialakulását, majd a közigazgatási működésük alapjait (törvényi kereteit).
Az egyes fejezetekben nemcsak száraz adatok kapnak helyet, hanem érzékletes leírások is a vagyoni-jövedelmi körülményekről, nemzetiségi hovatartozásról vagy az említett közegészségügyi viszonyokról (pl. milyen berendezése van lakásuknak, van-e árnyékszék? stb.).
A második könyvben (149-344. oldal) vizsgálják és elemzik a szerzők a közigazgatás szervezetét (önkormányzat, általános és rendészet, kulturális és más szakigazgatási ágak). A következő fejezetben a közigazgatás működését írják le részben az előző felsorolás szerint, de külön részben szerepel pl. a vallás- és közoktatásügyi igazgatás. A tanulmány utolsó fejezete a költségeket vizsgálja az igazgatásra, területre, népességre való tekintettel és a szervezetek működésével összefüggésben.
A befejező és címadó tanulmányt Magyary Zoltán jegyzi ismét, aki a rá jellemző igényességgel és alapossággal jelzi a problémákat, veti fel a további tennivalókat.

A könyv mindazok számára hasznos lehet, akik:

  • települést irányítanak,
  • szociológiát, demográfiát és közigazgatást tanítanak (egyetemek, főiskolák),
  • akik a fenti tárgyakat tanulják (kötelező irodalom),
  • település- és területfejlesztési szakembereknek,
  • országos szakkönyvtáraknak,
  • városi könyvtáraknak,
  • országos, regionális és megyei irányító hatóságoknak, szervezeteknek.

A tatai járás közigazgatását vizsgáló 1939. évi ténymegállapító tanulmány tanulságai
(Részlet prof. dr. Verebélyi Imre bevezető tanulmányból)

Magyary Zoltán és Kiss István 1939-ben publikálta a vizsgálati anyagot, ami most 2010-ben reprint formában ismét megjelent. A szerzők és az általuk vezetett munkacsoport által végzett úttörő jelentőségű vizsgálat a korabeli amerikai fact-finding módszert idehaza alkalmazva feltárta a járás közigazgatásra ható alapvető tényezőket (a területi és a népességi adottságokat), valamint az ezekre épülő helyi közigazgatás főbb jellemzőit.

A tatai járás ténymegállapító vizsgálata is rámutatott arra, hogy a modern államban már nem lehet csupán abból a szempontból kiindulni, hogy a közigazgatás elsősorban jogi funkció, és csak arra kell ügyelnie, hogy jogszabályt ne sértsen.
A jogi szempont mellett egyre fontosabbá vált a közigazgatás nem jogi (gazdasági, társadalmi) szervező jellegű munkája, és teljesítménye.

A járásbeli közigazgatást befolyásolták a közigazgatás-földrajzi területi jellemzők. A járás 17 nagyközsége jórészt belső fejlődés útján, illetve kisebb részt községösszevonás útján (például Tata-Tóváros) jött létre. A községegyesítés azonban igen nehéz feladat volt, erre utal Tatabánya és a szomszédos községek egyesítésének elmaradása, illetve elhúzódása. A járás 9 kisközsége nem egyesült, hanem a bonyolultabb községi ügyekre szövetkezett, például közjegyzőségek, orvosi, állatorvosi köröket hozott létre.

Könyvészeti adatok
Az 1939-ben megjelent kötet hasonmás kiadása.
A könyv két változatban készül. A teljesen hasonmás (papír) formátumú kötet
ára 15.000,- Ft, a mellékletek DVD-én csatolva a szöveges részhez 5.700,- Ft.

Megrendelhető:
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság irodájában személyesen:
2898 Tata, Erzsébet királyné tér 13.,
telefonon: 34/482-409, 30/290-20-62, vagy
E-mailen: nepfoiskola@etata.hu, www.magyaryz.hu

A könyv megjelenését Tata város önkormányzata támogatta.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.