Skip to main content

Találat: állam- és jogtörténet

Magyarország közjoga (államjog)

„Szívből ajánlom a kötetet az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként mindenkinek, akit érdekel a magyar alkotmányjog és az alkotmányjog-tudomány. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudománytörténeti adalékokban gazdag bevezető életrajzi tanulmányt – ennek záró gondolataival köszöntöm az Olvasót: „Nagy Ernő részben a hagyományos közjog szellemében, részben új módszertannal, új dogmatikai szemlélettel, az adott korszak modern áramlatai mentén dolgozta fel a hazai közjog szabályait. A történeti szabályokat csak a megértéshez szükséges mértékig vette figyelembe, ugyanakkor a jogdogmatikai vizsgálódás szabályait érvényesítette, a szabadságjogok...

Részletek

Az államtudományok encyklopaediája

„Az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként szívből ajánlom a kötetet mindenkinek, aki az állam tudomány iránt érdeklődik. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudomány történeti adalékokban gazdag, a kötet keletkezési körülményeit, korabeli tudományos megítélését és tartalmi vonásait ismertető, bevezető életrajzi tanulmányt, amely nagyban segíti a majd’ százötven éve elhunyt nagy tudós munkájának megértését, az abban való eligazodást. A tanulmány záró gondolatával köszöntöm az Olvasót: „A Berlinben 1875-ben elhunyt tudós államtudományi és közjogi munkássága rendkívül jelentős, és a legnagyobb német államtudósok és...

Részletek

Közigazgatás-elmélet

„A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé...

Részletek

Digitális Magyary. Elérhető Magyary Zoltán teljes hagyatéka az NKE Közszolgálati Tudásportálon

„Dr. Magyary Zoltán (1888-1945) a magyar közigazgatás egyik leginkább meghatározó elméleti és gyakorlati szakembere, a közgazdaságtudomány nemzetközileg elismert tudósa volt. Megjelent kötetei, tanulmányai, szakmai gondolatai és kritikái, melyekkel megalapozta a magyar közigazgatás tudományos igényű újjászervezését, a mai napig érvényesek. Szakmai munkásságáról képet kaphatunk Koi Gyula: Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája c. kötetéből, melyet a Közszolgálati Tudásportálról érhetünk el. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem legrégebbi, 2001-től működő szakkollégiuma Magyary Zoltán nevét viseli. A szakkollégium még az NKE jogelődjén, a Budapesti Közgazdaságtudományi...

Részletek

A vállalati formában történő önkormányzati közszolgáltatás-nyújtás dinamikája Budapesten 1990–2022 között

„A disszertációmban az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közszolgáltatás-nyújtásban való használatának gyakorlatával, a közszolgáltatás-nyújtás korporatizációjával (a kormányzat bürokráciájának közvetlen irányítása alá tartozó szervezet/ feladat egy teljesen vagy többségi kormányzati tulajdonú gazdasági társaságba való áthelyezése...) foglalkozom. Ezzel a tudományos szakirodalom által vizsgált, vállalati formában történő közszolgáltatás-nyújtás hatékonyságáról kialakult és folyamatosan alakulóban lévő kép jobb megértéséhez kívánok hozzájárulni. ... A közszolgáltatás-nyújtás önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására irányuló gyakorlatának hazai környezetben való vizsgálata indokolt, mert mint látni fogjuk, az egy nem kiforrott, jellemzően csak pár vezető...

Részletek

A jegyzői státusz változásai a 19. századtól Magyarországon

„A kutatásom elsősorban jogtörténeti vonatkozású, mely arra irányul, hogy bemutassam a jegyzői státusz változásait egészen a 19. századtól napjainkig. Mivel a vizsgálat nemcsak jogtörténeti tárgyú, hanem közigazgatási jog is, a jelenlegi szabályozáshoz eljutva, mindenképpen szükséges a jegyző jelenlegi jogállásának, közigazgatásban, ezen belül is a helyi önkormányzatok rendszerében betöltött szerepének vizsgálata a hatályos jogszabályok alapján. ...bemutatom a jogtörténeti előzményeit követően az 1990-es helyi önkormányzati rendszer felépítését, különös tekintettel a jegyző jogállására, s azt is, hogy hogyan módosult ennek a hivatalnak a jogállása a...

Részletek

Polgári kori közigazgatásunk történeti jellemzői

„A tanulmány a közigazgatási rendszerre meghatározó lényegi jellemzők rövid ismertetésére vállalkozik. A polgári nemzetállam és jogállam korrelációt tekintve hangsúlyozza, hogy az államot jogi szervezetnek kell tekintenünk. Az állam a jog formái között, a jog által létesített közintézmények összehangzó működésében létezik. A kiegyezést követően pedig a felelős kormány és a megyék viszonyát végül a centralista, municipalista politika teoretikusai határozták meg. A közigazgatás fejlődéstörténetének különös vonása, továbbá az önkormányzati és az államigazgatási hatáskör kettőssége, s a város korábbi jogi formációi helyébe lépő kizárólagos község,...

Részletek

A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás

„...a jóléti államok válságával párhuzamosan angolszász ihletettséggel a neoklasszikus (neoliberális/neokonzervatív) államszervezési és gazdasági gyakorlatok jöttek divatba az 1980-as,’90-es évek Európájában, ahogy az amerikai kontinensen is. A globalizációval és a digitális technikai forradalommal összefüggésben, a gazdasági válság, valamint az új típusú környezeti és biztonsági fenyegetések közepette (legfőképpen a nemzetközi terrorfenyegetettség) a modern állam feladatai és szerepköre újabb bővülésnek indultak. A 2001. szeptember 11-ei terrorista merényleteket követően pedig az addig a dereguláció, liberalizáció és privatizáció „szentháromságát” hirdető libertariánus- neokonzervatív szellemi és politikai körök is...

Részletek

A községi jegyző szerepének átalakulása, feladat- és hatáskörének változásai. Összehasonlító elemzés egy jegyző szemszögéből

„A kutatás a közigazgatás oly szerteágazó és bonyolult rendszerében, annak egy apró részét alkotó helyi, azon belül is a községi közigazgatás egyik „szereplőjének” specifikumát kívánja feltárni az olvasó számára. Az értekezés tárgya a községi jegyző jogállásának, feladat- és hatáskörének, illetve annak fejlődésének ismertetése. A jegyzői tisztség formálódását az önkormányzatiság alakulásának vonalán vezetem végig. A helyi önkormányzat és a jegyző szerepe is sokat változott az elmúlt évszázadok során: kezdve a jegyzői tisztség megjelenésétől annak kötelező alkalmazásán, valamint a de iure és de facto...

Részletek

130 év után fontos változás jön az autók forgalmi engedélyénél

„Az első változat óta már a hetedik generációnál tartunk, és jövőre már nem is kell vezetésnél magunkkal vinni. Szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt, 1892. november 26-án vette kezdetét a magyar autózás története, jellemzően egy hivatalos engedély kiállításával, ami minden magyar forgalmi engedélyek ősének is tekinthető. Az első magyar autótulajdonos Hatschek Béla lát- és műszerész, az Első Magyar Műszemgyár igazgatója – írja visszapillantásában a vezess.hu. Ez csak egy egyedi, írásbeli engedély volt, amelyben Budapest rendőrkapitánya hozzájárulását adta, hogy Hatschek Béla „Benz mozdonykocsiját”...

Részletek
Page 1 of 13 1 2 13