Skip to main content

Találat: állam- és jogtörténet

Mennyire jó a szoros határidő a közigazgatásban?

„A közigazgatási hatósági eljárásokra jellemző, hogy legtöbbször a harminc napos ügyintézési határidő legutolsó napjára halasztják a döntést, ha pedig ekkor nem tudják az ügyet megoldani, hiánypótlást kérve még kitolják a döntés meghozatalát. A szoros határidők miatti állandó cselekvési kényszer mechanikussá teszi az ügyintézők munkáját és az indoklást hasonló ügyekben sokszor előre megfogalmazzák – mondták a Rádió Orientnek Szmetana György, Józsa Fábián és Gyergyák Ferenc szakértők. Szakmai körökben sem egységes annak meghatározása, hogy ki tekinthető ügyfélnek. „A közigazgatás a közönségért van” – mondta...

Részletek

Lázár elmondta, miért van szükség kisebb bürokráciára

„„Ez a bürokrácia megöli az állam normális működését”, drága, ezért kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítási javaslat vitáját megnyitó expozéjában elmondta: a parlament előtt fekvő, 110 törvény megváltoztatását tartalmazó előterjesztés alapján egyszerűsödhetnek az általános eljárási szabályok. Cél továbbá, hogy jelentős mértékben csökkenjenek az engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az ügyintézési határidők. Általános elvként rögzítette, hogy az állami hatóságoknak 60 napon belül el kell intézniük...

Részletek

Magyary Zoltán életműve – A Magyary kritikai kiadás metodológiai háttere

„A tanulmány Magyary Zoltán munkásságának helyét és szerepét vizsgálja a hazai közigazgatás-tudományon (azaz a közigazgatási jogi és a közigazgatástani irányzaton) belül. Az írás a témakör legégetőbb problémájaként mutatja be a szöveghagyomány(ozódás) és a befogadástörténet szerepét a Magyary-életmű kritikai kiadás metodológiai hátterét illetően. A kritikai kiadásban a jogi szövegekre alkalmaztuk a kritikai kiadás általános módszertanát. 1. Magyary Zoltán életműve (tudományos munkássága) – számbavételi kísérlet Jelen tanulmánynak nem célja a témakör teljes kibontása. Sokkal inkább szükséges a kérdésfeltevés, bizonyos adatok számbavétele. A felmerülő problémák...

Részletek

Erős és végzi feladatait a magyar önkormányzati rendszer

„Erősen áll és végzi a negyedszázada ráruházott feladatokat a magyar önkormányzati rendszer – mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerdán Budapesten, az első szabad helyhatósági választások huszonötödik évfordulóján rendezett ünnepségen. Pogácsás Tibor a 2000 óta megünnepelt önkormányzatok napján azt emelte ki: a rendszerváltozás pillanatában a politikai és gazdasági reform része volt, hogy a helyi döntéshozatal, irányítás, önkormányzás lehetősége is megteremtődjön. Később azonban bebizonyosodott, hogy sok önkormányzat forrásai nem elegendőek feladataik ellátására, ezért volt szükség 2010 után a legnagyobb konszolidációra ezen a területen -...

Részletek

A magántanári habilitációtól az egyetemi katedráig : Adalékok Magyary Zoltán tudományos pályaképéhez (1923-1930)

„Az összeállítás Magyary Zoltán 1923 és 1930 közötti tudományos pályafutásának kevéssé feltárt mozzanataival foglalkozik. Magyary Zoltán, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium IV. tudománypolitikai és egyetemi ügyosztályának vezetőjeként 1927-ben szerezte meg az egyetemi magántanári címet. Három évvel később nyilvános rendes egyetemi tanárként meghívást kapott a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi kara frissen szervezett közigazgatási- és pénzügyi jogi tanszékére. A levéltári források alapján rekonstruálható, hogyan zajlott le a csak második nekifutásra sikeres egyetemi magántanári habilitáció, miként az is, hogy milyen megfontolásokra tekintettel került a...

Részletek

„Utazás a digitális állam körül” – e-közigazgatási úti beszámoló az elmúlt 10 évről

„Ebben az írásban az információs forradalomba lassanként átnavigáló magyar közigazgatás elmúlt évtizedben megtett útjára tekintek vissza, amelynek egyik apropóját a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) fennállásának 10. évfordulója adja. A másik szempontból egy efféle „úti beszámoló” azért is aktuális lehet, mert a 2014-ben felállított Államreform Bizottság több mint fél évvel ezelőtt hozzálátott a hazai eljárásjogi szabályozás átfogó megreformálásához. Utóbbi – más kódexek mellett – a Ket.-et is érinti, továbbá nyilvánvaló módon kell, hogy...

Részletek

Az államok nevéről

„A magyar állam alkotmányos neve 2012. január 1-től Magyarország. Ez az elnevezés a 2011. április 25-i alkotmány rendelkezése alapján az 1989 és 2011 között használt Magyar Köztársaság nevet váltotta fel. A névváltozás apropóján e tanulmányban az államok nevével kapcsolatos elméleti összefüggéseket elemzem, alkalmasint kitérve a magyar állam átnevezésének egyes kérdéseire is. Először államok elnevezésének jelentőségére mutatok rá, majd az államnevek rendszerét, nyelvi jellegét és funkcióit tárgyalom. Elemzem az államok el-, át- és megnevezésének kérdéseit, végül az államnevek fajtáit tekintem át, bemutatva az...

Részletek

Szlovákia: újragondolható a megyerendszer?

„Hogy Szlovákiában a nyolcmegyés felosztás immár örökre kőbe vésetett-e, azt a mečiari érát követő két választási időszak (1998–2006) területi közigazgatási reformjáért, majd a központosított állami hatáskörök decentralizációjáért felelős korábbi kormánybiztossal, Viktor Nižňanskýval latolgatjuk. Az egyszerű halandó többnyire hivatalosan sem, holmi nyakatekert szóhalmozással, nagyszombati vagy éppenséggel zsolnai magasabb szintű területi önkormányzatot említ, hanem az ország régióinak hiteles neveként továbbra is Duna mentét, Árvát, Liptót, Gömört, Nógrádot vagy akár Ung-vidéket mond és megyékről beszél. Kinek jó az idestova húsz éve fennálló közigazgatási modell annak...

Részletek

A jegyzők sokszor jogosan érzik magukat kiszolgáltatottnak

„Nagyobb jogvédelemre, kiszámítható, határozott idejű kinevezésre és a kettős feladatok átláthatóságára lenne szükség ahhoz, hogy a jegyzők feladatukat függetlenül, politikai befolyástól mentesen tudják ellátni – hívták fel a figyelmet a Rádió Orienten Gyergyák Ferenc, Józsa Fábián és Szmetana György. Kiemelték: ma a jegyzők sokszor jogosan érzik magukat kiszolgáltatottnak a polgármester, illetve a helyi képviselő testület döntéseinek. Régmúltra tekint vissza a jegyzői intézmény története, amely már a feudalizmusban megjelent. Ekkor a földesúr szolgálatában állva a problémás ügyek megoldása volt a feladata. „Egy 1936-os...

Részletek

A megyei önkormányzatok szerepének változása a rendszerváltástól napjainkig

„A megyei önkormányzatok a rendszerváltásig fontos szerepet töltöttek be Magyarország közigazgatásában. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV . törvényt (Ötv.) követően számtalan változás történt a megyék életében, azonban rengeteg megválaszolandó kérdés maradt, valamint keletkezett. Talán – ha kis mértékben is, de – ez is közrejátszott abban, hogy időközben elkerülhetetlenné vált egy újabb jogszabály megalkotása. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv .) a megyei önkormányzatok hatásköreinek döntő többségét elvette, így a középfokú közszolgáltatásokért elsősorban az államigazgatás...

Részletek
Page 10 of 13 1 9 10 11 13