Skip to main content

Találat: digitális platformok szabályozása

Az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ítéletei és indítványai (Vodafone, Tesco-Global, Google Ireland, felsőoktatási intézmények)

sz. 20/2020 : 2020. március 3. a Bíróság C-75/18,C-323/18. sz. ügyekben hozott ítéletei Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. és Tesco-Global Áruházak Zrt. kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Állami támogatás A távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal. sz. 21/2020 : 2020. március 3. a Bíróság C-482/18. sz. ügyben hozott ítélete Google Ireland Limited kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Ezzel szemben...

Read more

A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra – beszámoló a konferenciáról

„Mára a Föld népességének 59 százaléka lett aktív közösségi média felhasználó, ezért a kapcsolódó jogi kihívásokra az eddigieknél gyorsabban kell válaszolni, például az alapjogok terén, amelyek esetében az állami mellett a magánszereplők is megjelentek – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Mára a mesterséges intelligencia (MI) által futtatott algoritmusok jogi, vagyis szabályozó szerepet is ellátnak. Hamisítatlan slágertémának nevezte a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra gyakorolt hatását megnyitójában az NKE rektora. Koltay András szerint a konferencia együttműködő partnere, az Alkotmánybírság munkájában értelemszerű...

Read more

Digitális Bábelt építünk. A Facebook közel sem mondható semlegesnek, átláthatónak vagy demokratikusnak

„Képzeljünk el egy olyan országot, amelynek a saját határain belül teljességgel a vezető elit döntései érvényesülnek, a büntetéseket a polgárok átláthatatlan, eseti módon kapják, érdemi fellebbezési lehetőség pedig nincs. Képzeljük el azt is, hogy ez az ország mindeközben folyamatosan más államok ügyeibe avatkozik, a demokráciát kéri számon, ismeri és befolyásolja más államok polgárait. Mindeközben töretlenül terjeszti ki hatalmát és befolyását más államok szuverenitásának rovására, s mindezt úgy, hogy ő minimális beavatkozást enged csupán a saját ügyeibe. Ugye nem tartanánk demokráciának, jogállamnak egy...

Read more

Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása

„Ez a tanulmánykötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 2015-ben elnyert, Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései (K 116551) című kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás olyan időszakban zajlott, amikor mind a digitális kommunikációs környezet, mind annak jogi keretei alapvető változásokon mentek át. A 2015-ös Brexit-kampánnyal és a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal lezárult az a korszak, amiben a forgalomirányító szolgáltatások nagyrészt a digitális környezet pozitív szereplői voltak, innovatív megoldásokkal, amelyek segítenek a felhasználóknak eligazodni az információtengerben. A Trump-kampány után a...

Read more

Európa megnyerheti az ipari adatokért folytatott globális csatát – mondta Thierry Breton, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős uniós biztos

„Az lehetséges, hogy Európa nem lesz képes olyan digitális „bajnokokat” létrehozni, mint a felhasználók személyes adatait gyűjtő egyesült államokbeli és kínai vállalatok, de megnyerheti az ipari adatok háborúját - mondta szombaton az Európai Unió iparpolitikai vezetője. Thierry Breton, az EU egységes piacáért felelős európai biztosa azt mondta, hogy hatalmas mennyiségű kihasználatlan adat halmozódik fel arról, hogy milyen gyorsan vezetjük autóinkat, vagy mennyi időre van szüksége egy robotnak egy termék gyártásához a gyárakban. Az Egyesült Államok és a Kína technológiai vállalatai, például a...

Read more

Egységes európai adatpiacot készül létrehozni az Európai Bizottság

„A Reuters birtokába jutott anyag szerint az Európai Bizottság egységes európai adatpiacot kíván létrehozni. Az intézkedés célja, hogy az amerikai informatikai óriáscégekkel szemben segítse az európai versenytársakat. A javaslat, amely még változhat február 19-i bemutatásáig, a nagy online, digitális platformok megzabolázására is tartalmaz elképzeléseket. Összességében hangsúlyossá teszi az uniós törekvéseket, hogy megtörjék a nagy amerikai informatikai óriáscégek adatmonopóliumát, és versenyképesebbé tegyék az európai vállalkozásokat a kínai cégekkel szemben. „Jelenleg néhány informatikai óriáscég birtokolja a világ adatainak nagy részét. Ez hátráltatja adatalapú vállalkozások...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként...

Read more

Bejegyzését eltávolítottuk – technológiai óriáscégek és szólásszabadság

„A könyv alapállítása, hogy a szólásszabadság bevett demokratikus normáit kell érvényesíteni az Interneten is. A digitális óriásplatformok moderálási politikája következtében ipari mértekben törölnek ki bejegyzéseket. Bár a kormányok gyakran ösztönzik ezt a moderálást - azzal az ürüggyel, hogy így a terrorizmus, a zaklatás, pornográfia, „gyűlöletbeszéd” és „álhírek” lassan el fognak tűnni - valójában ez lehetővé teszi, hogy a nagy technológiai cégek cenzúrázzák a társadalmat. Adva a közösségi média uralkodó szerepe az információs társadalmunkban, ez azzal a kockázattal jár, hogy a nyilvános térben...

Read more

Alapmű született a 21. század új nyilvánosságának felelősségéről

„Kétséget kizáróan megdönti az internet szabályozhatatlanságának mítoszát Az új média és a szólásszabadság című könyv, amelyet az internetes platformok társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásáról írt Koltay András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának átfogó, angol és magyar kiadásban megjelent munkáját műhelykonferencián mutatták be a Ludovika Főépület Zrínyi termében. Az új média és a szólásszabadság című könyv és annak angol nyelvű változata egy csaknem 20 éves tudós pálya újabb állomása – világította meg a konferencia apropóját Török Bernát. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) vezetője...

Read more

Amnesty International: a digitális óriásvállalatok mindent átható megfigyelői tevékenysége példátlan veszélyt jelent az emberi jogokra

„A civil jogvédő szervezet egy friss jelentése a "megfigyelési kapitalizmus" működését próbálja bemutatni, ráirányítva a figyelmet, hogy mindenki kamatostul megfizeti a sokszor valóban hasznos és ingyenes online szolgáltatások árát. Az Amnesty International tegnap közzétett jelentésének középpontjában technológiai óriásvállalatok "megfigyelési kapitalizmusnak" nevezett rendszere áll, amely már az anyag alcíme szerint is veszélyt jelent az emberi jogok érvényesülésére. A jogvédő szervezet ebben elég egyértelmű megfogalmazásokkal támadja a Google vagy a Facebook gyakorlatait, amelyekre álláspontja szerint nem csak jellemző a részletekbe menő vájkálás a felhasználók...

Read more
Page 11 of 13 1 10 11 12 13