A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra – beszámoló a konferenciáról

„Mára a Föld népességének 59 százaléka lett aktív közösségi média felhasználó, ezért a kapcsolódó jogi kihívásokra az eddigieknél gyorsabban kell válaszolni, például az alapjogok terén, amelyek esetében az állami mellett a magánszereplők is megjelentek – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Mára a mesterséges intelligencia (MI) által futtatott algoritmusok jogi, vagyis szabályozó szerepet is ellátnak.

Hamisítatlan slágertémának nevezte a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra gyakorolt hatását megnyitójában az NKE rektora. Koltay András szerint a konferencia együttműködő partnere, az Alkotmánybírság munkájában értelemszerű segítség lehet a mesterséges intelligencia, de nem valószínűsíthető egyelőre, hogy az emberi döntést mindez kiválthatja, hiszen a jogalkalmazásban mindig ott kell, hogy legyen az ember. Az NKE másik kiemelt partnere, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amelynek a problémakör kapcsán az a feladata, hogy „megvédje az állampolgárokat, illetve azok magánszféráját az államtól és más magánszereplőktől rájuk leselkedő veszélyekkel szemben is”. A terület robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, de folyamatos rohanásban van a technológiai fejlődés után – mutatott rá Koltay András, aki beszélt a Digitális Jólét Programról, amelynek kapcsán a kormányzat vonatkozásában az lehet a veszély, hogy az állam nem képes megvédeni polgárait magától, a magánszereplőktől, és nem képes az önkorlátozásra. A mesterséges intelligencia egy sor új viszonyrendszert is létrehozott, hiszen ma már online platformokat bízunk meg a szólásszabadsággal kapcsolatos döntések meghozatalára, tehát az állam tudatosan lemond szuverenitása egy részéről és a magánszférában a mesterséges intelligencia látja el ezt a feladatot. Koltay András ennek kapcsán egy nemrégiben napvilágot látott példán keresztül szemléltette, hogy az MI-t használó szervezetek saját maguk alkotják a szabályokat. Az elmúlt időszakban ugyanis előfordult, hogy egy online hírportált töröltek a YouTube-ról mesterséges intelligencia segítségével, azaz egy államtól független szereplő korlátozta a szólásszabadságot, ami jelentős veszélyt hordoz magában.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a témában zajlott két kutatás megállapításairól beszélt. Ezek szerint a digitális korszak adatszerzése soha nem látott módon hat a magánszférára, az új technológiák segítségével az emberek életük minden részletébe bepillantást engednek. A másik kutatás az autonóm járművek jogi kérdéseinek kapcsán rámutatott: egy ilyen jármű fedélzeti kameráinak és GPS adójának adatai információkat árulnak el használójáról, amelyre az adatgyűjtési szabályoknak reagálni kell, hogy ezek az adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Sulyok Tamás a kutatás javaslatai alapján felvetette: új alapelvek szükségesek, hiszen az online érdeklődésünk kapcsán egyes termékekhez hozzárendelhetnek csoportokat, felhasználókat, „így biztosítva azokhoz a folyamatos keresletet.” Erre a lehetőségre ad választ egy új alapelv, amely szerint a legújabb generációs adatvédelemnek a személyiség autonómiáját is védenie kell. Az alapelv előírná, hogy a kezelők a tartalmak adatcsomagjainak kiküldésekor biztosítsák az új termékek és szolgáltatások elérhetőségét a preferenciáinknak megfelelő tartalmak mellett. Érdemes lenne egy digitális adatvédelmi asszisztenst rendelni a felhasználók mellé, amely figyelemmel kísérné az érintett személyes adatait, azok felhasználását, és gondoskodna a visszaélések elkerüléséről. „A mesterséges intelligenciából nem lehet kimaradni, sőt minél szélesebb körben alkalmazzuk, annál nagyobb haszonnal járhat” – közölte Péterfalvi Attila, aki a mesterséges intelligencia vonatkozásában beszélt az Európai Bizottság irányelveiről, amelyek biztosítják, hogy az egyes személyek életük minden szakaszában teljes mértékben rendelkezhessenek adataik felett és ne lehessen azokat felhasználni károkozásra. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kifejtette: a becslések szerint hazánkban 2030-ra hétezer milliárd forint is lehet az a részesedés, amely hozzájárulhat a GDP-hez a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Egy másik becslés szerint pedig Európában évente ezer milliárd euro az a haszon, amely a személyes adatok feldolgozásából származhat. Péterfalvi Attila leszögezte: a hatályos adatvédelmi irányelvek, például a GDPR számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek „biztosítják az érintettek technológia semleges védelmét”, a NAIH kiemelt feladata a jogalkalmazásban van.

A digitalizáció komoly globális versenyképességi dimenzió, amelynek fejlesztése a Digitális Jólét Program (DJP) feladata. Gál András Levente szakmai vezető szerint a program legnagyobb eredménye – az 1550 végpont és a mesterséges intelligencia, valamint az 5G Koalíció mellett-, hogy politikailag nem megosztó, hiszen „nincs bal – és jobboldali megfejtése.” Az állam számára kihívás nemcsak annak elvárása, hogy polgárai digitális kompetenciáit fejlessze, hanem az is, hogy eközben emberi képességei megmaradjanak. Mára a Föld népességének 59 százaléka aktív közösségi média felhasználó, Magyarországon ez 62 százalék, és van olyan korosztály, amelyet csak a közösségi médián keresztül lehet megszólítani – sorolta a DJP szakmai vezetője, aki szerint a digitális államkormányzás hármas fogalma: a tiszta adat, a hasznos robot és az érthető hálózat. A mesterséges intelligencia táplálásához ugyanis adat kell, de új algoritmusok és eszközök is, hogy a felpörgetett digitális közigazgatás alkotmányosan ellenőrizhető legyen. Ehhez gyorsabban kell válaszolni a jogi kihívásokra, szükség van az MI és a Big Data jogi definícióira, mert néhány év múlva ezt a bírói gyakorlat úgyis kikényszerítené – közölte Gál András Levente, aki megemlítette az NKE hálózatkutatási műhelyét, amely Barabási Albert-László vezetésével pilot programokat működtet, de jelezte azt is, hogy a tavasz folyamán még lesznek események az egyetemen ebben a témában.

A konferencián szó volt még a mesterséges intelligencia adatigényének versenyjogi korlátairól. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese arról szólt, hogy miközben az Európai Unió stratégiájában nyílt adatteret szeretne, ahol biztosított az adatok hozzáférhetősége, addig irtózatos adatvagyon fölött privát cégek ülnek. A versenyjogi korlátok között az első épp az, hogy ezeket az erőfölényben lévő vállalatokat nem lehet adataik megosztására kényszeríteni. Ráadásul az Európai Bizottság és a versenyjogi hatóságok is „vakok” voltak, amikor engedtek olyan fúziókat, mint a Google-Double Kick egyesülés, a techóriás ugyanis ilyen módon képes a böngészési és keresési információkat nyomon követni és célzott reklámokat adni. Török Bernát, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője az algoritmusok szabályozó szerepéről beszélt. Mint mondta: az már elfogadott fogalmi keret, hogy akkor is beszélünk alapjogokról, amikor az állam nincs jelen egy adott életviszonyban. Amit viszont még nem szoktunk meg, hogy két magánszereplő között is megjelennek olyan – eddig államot terhelő – követelmények, mint a joguralom, törvényesség, átláthatóság, kiszámíthatóság, elszámoltathatóság. Mindez azért van így, mert a mesterséges intelligenciák esetén az algoritmus lett maga a jog, azaz a szabályozó, amely „a legváltozatosabb életviszonyainkat tudja nagyon is pontosan, és nagyon is behatóan szabályozni.” Ez Török Bernát szerint abban köszön vissza, hogy a jogalkotó is így tekint rá és speciális követelményeket támaszt vele szemben a jogbiztonság terén, ami a jövőben egyre bővül majd.

Az eseményen bemutatták az európai adatvédelmi jogi kézikönyv magyar nyelvű kiadását. Szilas Katalin, az Igazságügyi Minisztérium képviselője és az Európai Alapjogi Ügynökség hazai összekötője elmondta: a 430 oldalas könyv kiváló egyetemi tananyag és tükrözi az Ügynökség faladatát, amely az alapjogokkal kapcsolatban nyújt támogatást, információt az uniós intézményeknek és a tagállamoknak. A könyv már most népszerű, elektronikus változata 50 ezer letöltésnél jár, papír alapon 6700 példányt adtak el.

A konferencián három szekcióban részletesebben is megvitattatták a résztvevők a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatását az alapjogokra.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. február 27.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, társadalom, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.