Skip to main content

Találat: éghajlat-politika

Az uniós helyreállítási alap valószínűleg nem olyan zöld, mint ahogy állítják

„ Az éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre elkülönített kiadásokat akár 34,5 milliárd euróval is túlbecsülhették Az értékelés szerint „zöldként” megjelölt intézkedések közül nem mindegyik volt valóban az Az uniós országok nem számolnak el teljeskörűen az éghajlat-politikai intézkedésekre fordított tényleges összegekkel Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint nem egyértelmű, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – a világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós alap fő pillére – miként járul hozzá az éghajlat-politikai fellépéshez és a zöld átálláshoz. Az Eszköz forrásainak legalább 37%-át éghajlat-politikai intézkedésekre kell elkülöníteni....

Részletek

Mennyire környezetbarátak az Európai Unió helyreállítási alapjai?

„2020 májusában a Covid19-világjárványra válaszul az Európai Unió létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF), amelynek révén mintegy 700 milliárd euró összegű forrást bocsátott az uniós országok rendelkezésére a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére. A zöld átállás és az Unió éghajlat-politikai céljainak előmozdítása érdekében az RRF-ből származó források több mint egyharmadát (37%) éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani. Az Európai Számvevőszék ilyen szempontból vizsgálta meg az RRF-et, hogy megállapítsa, teljesültek-e ezek a célok. Az RRF nem hasonlít az uniós finanszírozás más típusaihoz. Az...

Részletek

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében – Állami Számvevőszék

„...Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon,...

Részletek

Értesítés a zöld megállapodással kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről – 2024. május

„ Ez a zöld megállapodással kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről szóló értesítés legfrissebb száma. A hírlevél havi gyakorisággal jelenik meg, és folyamatosan tájékoztatja Önt azokról a finanszírozási lehetőségekről és kezdeményezésekről, amelyek a fenntartható fejlődést és a klímasemlegességre való átállást támogatják. E számunk lehetőséget kínál arra, hogy Ön is részt vehessen abban a felmérésben, melynek témája az uniós városokban és régiókban megvalósuló körforgásos gazdaság. Abban is segít eligazodni, hogy miként lehet finanszírozást szerezni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a reziliens közlekedéssel és az intelligens mobilitással kapcsolatos...

Részletek

Az Európai Parlament jóváhagyta a fenntarthatóbb és rugalmasabb gázpiacot célzó reformokat

„ A képviselők a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét és az átláthatóság biztosítását célzó intézkedéseket hoztak Az új irányelv segít a gázágazat szén-dioxid-mentesítésében az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében Az uniós országok korlátozhatják az Oroszországból érkező importot A fosszilis gázról való elmozdulás érdekében a jogszabály támogatja a biometánt és a hidrogént A képviselők csütörtökön elfogadták a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén uniós gázpiacra való bevezetését elősegítő terveket. A gáz- és hidrogénpiacokról szóló új irányelv és rendelet célja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentessé tétele,...

Részletek

Több befektetésre van szükség ahhoz, hogy az EU dekarbonizációs céljai 2030-ra teljesüljenek

„Habár folyamatosan növekszik a befektetések aránya az EU dekarbonizációs céljainak elérése érdekében, egy új jelentés szerint a jelenlegi éves ráfordítás duplája szükséges a következő hat évben. Az elmúlt évek európai klímapolitikai narratívájában a nettó klímasemlegességi állapot 2050-ig történő elérése kapja a legnagyobb szerepet, amelyhez a korábban már lefektetett 2030-as 55%-os kibocsátáscsökkentési cél mellé egy 2040-ig elérendő 90–95%-os célkitűzést is rendeltek az 1990-es szinthez képest. Ugyanakkor egy új jelentés szerint egyelőre a 2030-as céltól is messze áll az Európai Unió, annak ellenére, hogy...

Részletek

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig az 1990-es szinthez képest

„A Bizottság a mai napon részletes hatásvizsgálatot tett közzé az Európai Unió 2050-ig történő klímasemlegessé tételére vonatkozóan elfogadott cél elérésének lehetséges módjairól. E hatásvizsgálat alapján a Bizottság azt javasolja, hogy 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 %-kal csökkentsük a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, párbeszédet kezdeményezve valamennyi érdekelt féllel; a következő Bizottság az európai választásokat követően jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni, amelyről az európai klímarendeletben előírtaknak megfelelően egyeztetni fog az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal. Ez az ajánlás összhangban van az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület...

Részletek

Az EU Tanácsa elfogadta a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését célzó kulcsfontosságú jogszabályokat

„A Tanács a mai napon öt olyan jogszabályt fogadott el, amelyek lehetővé teszik majd az EU számára, hogy csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a főbb gazdasági ágazatokban, és egyúttal biztosítsa, hogy a leginkább kiszolgáltatott helyzetű polgárok és mikrovállalkozások, valamint a kibocsátásáthelyezésnek kitett ágazatok hatékony támogatásban részesüljenek az éghajlatvédelmi átállás során. Ezek a jogszabályok az „Irány az 55%” intézkedéscsomag részét képezik, amely uniós szakpolitikákat határoz meg az EU azon kötelezettségvállalásával összhangban, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, valamint hogy 2050-ig...

Részletek

Európai zöld megállapodás: az Európai Bizottság az EU gazdaságának és társadalmának átalakítását javasolja az éghajlatváltozás miatt

„A mai napon az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére. Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését,...

Részletek

A Európai Unió Tanácsa elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2.0 kiemelt uniós programot

„A Tanács elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2.0 (CEF 2.0) elnevezésű, 33,71 milliárd eurós költségvetésű uniós programot, amelynek célja a közlekedés, a digitális gazdaság és az energiaügy területén megvalósuló, magas teljesítményű, fenntartható infrastruktúra fejlesztésének a finanszírozása. A program e második változata a 2021-től 2027-ig tartó időszakot fedi le. A Tanács mai szavazását az Európai Parlament általi végleges elfogadás fogja követni. Nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon, a Parlamenttel március 11-én folytatott utolsó háromoldalú egyeztetést követően, valamint a Tanács korábbi elnökségei által...

Részletek
Page 2 of 4 1 2 3 4