Skip to main content

Találat: Egyesült Nemzetek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 8.

A politikai dezinformációk a tanácsadói üzletágat éltetik az USA-ban Ahol a baj, ott közel a – nem, nem feltétlenül a segítség! Hanem, mondjuk így, a „segítség-biznisz”. Nehéz szabadulni ettől a sokszor megélt tapasztalástól, ahogy az online politikai kommunikáció fejleményeit nézzük manapság. A hírek szerint az amerikai Lisa Kaplan, aki a tavalyi félidős választások alatt a Maine állambeli King szenátor digitális kampányát vezette, most önálló „dezinformáció elhárító” tanácsadó céget indított. Az online kommunikációs szakember már a múlt évi kampány során is különlegesen felszerelt,...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 17.

Az Amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság egységei az orosz energiahálózatot támadják Nem, nem egy 3. kategóriás hollywoodi film beharangozóját olvassák! Őszintén szólva, mi is alig hiszünk a szemünknek, de az „élesben folyó” kiberhadműveletekről szóló hírt az amerikai „minőségi sajtó” zászlóshajója, a The New York Times hozta le. A propaganda, vagy mondjuk így, finoman: a céltudatos, tervezett és következetes „narratíva gyártás” egyik fő jellegzetessége, hogy egy idő után szinte biztosan eléri célját. Az elmúlt években – úgy nagyjából 2007-től kezdve, majd 2014-től gőz erővel –...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 3.

Kik azok a „kiber-diplomaták”? Válaszol a téma úttörője, az észt Tiirmaa-Klaar asszony Bár rendszeresen és módszeresen igyekszünk „rendet vágni” a technológiai kor diplomáciáját övező elnevezés-dzsungelben, messze még az idő, amikor már nem szükséges rövid kitérőt tenni a terminológiák magyarázatára. A napokban egy érdekes interjú látott napvilágot. A The Next Web szerkesztője ezúttal a nemzetközi kapcsolatok egy mindmáig meglehetősen speciális területét igyekezett körüljárni: a kiber-diplomáciát. Bevezető figyelmeztetésünk nem volt ok nélküli: a „kiber-diplomácia” kifejezésen mi – és szerencsére a most bemutatott cikk írója...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 1.

Az ENSZ szakmai párbeszédet indít az államok kibertérbeli viselkedéséről - kettőt is Hamarosan megkezdi a munkát az ENSZ égisze alatt létrejött különleges munkacsoport, amely az „államok viselkedését” hivatott vizsgálni a kibertérben. Pontosabban: az egyik munkacsoport, merthogy mindjárt kettő is alakult, az egyik Oroszország, a másik pedig az Egyesült Államok kezdeményezésére. Ami önmagában is jól mutatja: az egyre erősödő rivalizálás a két nagyhatalom között gyors tempóban terjed át a mindinkább meghatározóvá váló ötödik geopolitikai dimenzióra, azaz a kibertérre is. A fejlemények előtörténetéhez tartozik,...

Részletek

A város- és területi tervezés nemzetközi irányelvei. Miért és hogyan tervezzünk városokat?

„... Többek közt azt kutatták, hogy mit kell tudnia a város- és területi tervezésnek ahhoz, hogy megfelelőképp felkészüljön olyan kihívásokra, amelyekkel a javarészt a 20. század derekáról eredő tervezési rendszerek valószínű, hogy nem fognak tudni megbirkózni. Egészen egyszerűen három kérdést tettek fel: Miért tervezünk? Hogyan tervezünk? Milyen típusú városi és területi tervek szülessenek? ...Ezen tapasztalatok alapján született A Város- és Területi Tervezés Nemzetközi Irányelvei, melynek készítői kétféle módszert mutatnak be. Egyrészt a tervezést olyan döntéshozatali folyamatként definiálják, amely térbeli jövőképek, stratégiák és...

Részletek

Térinformatikai ülés Budapesten a téradatok fontosságáról

„A magyar földügyi szakterület működése és eredményei elismertek az EU-ban és nemzetközileg egyaránt, ezért a szakmai kérdésekben véleményünkkel hozzá tudunk járulni az uniós elképzelések alakulásához, szabályzatok, szabványok kialakításához – mondta Tóth Katalin a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára az UN-GGIM Europe (United Nations Initiative on Global Geospatial Information Management) budapesti ülésén. A UN-GGIM 2011-ben alakult azon felismerés mentén, hogy a térinformatika globális, és behálózza az élet minden területét. Érinti a világ gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásait, ugyanakkor hiányzik egy globális konzultációs és döntéshozó...

Részletek

Nem állunk jól az internetelérések elterjesztésében

„Nem állunk jól az internetelérések elterjesztésében - derül ki az ENSZ-hez köthető Szélessáv Bizottság friss jelentéséből. A világ, mint annyi más területen, a netes hozzáférés szempontjából is erősen polarizált. Messze még a 60 százalék Idén év végére várhatóan 3,2 milliárd embernek lesz a Földön lehetősége arra, hogy rendszeresen használja az internetet. Ez az adat egyfelől pozitív, hiszen 2014 végén még csak 2,9 milliárdos volt ez a tábor. Másrészt viszont ez még mindig azt jelenti, hogy a világ nagyobb fele, egészen pontosan 57...

Részletek

Az Európai Bizottság mindenki számára elérhetővé tenné a kormányzati honlapokat

„Az Európai Bizottság által a mai napon – a fogyatékos emberek világnapján – előterjesztett javaslatoknak köszönhetően 100 milliónál is több uniós állampolgár számára válna egyszerűbbé az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele álláskeresés, gépkocsi-regisztráció, adóbevallás, valamint útlevél- vagy jogosítványigénylés intézésekor. A Bizottságnak a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslata szabványosított uniós hozzáférhetőségi követelményeket vezetne be 2015 végétől kezdődően 12 különböző típusú webhelyre vonatkozóan. Kötelező hozzáférés lenne érvényes olyan kulcsfontosságú közszolgáltatások esetében, mint a társadalombiztosítási és egészségügyi szolgáltatások, álláskeresési lehetőségek, az egyetemi felvételi, valamint a személyi...

Részletek
Page 2 of 2 1 2