Skip to main content

Találat: geopolitika

Köd és fénysugár. Kiberakciók és geopolitika az ukrajnai háborúban

1940. november 14-én este, a hitleri Németország 3. Légi hadseregének 515 nehézbombázója a magasba emelkedett. A gépek a Londontól észak-nyugatra elterülő Coventry városa felé vették az irányt. Lényegében ellenállás nélkül közelítették meg a mit sem sejtő települést, és pusztító bombazáport zúdítottak a páratlan műemlékekkel is rendelkező, fontos ipari központra. A terv, ma már tudjuk, nem az ipari övezetek elérése volt: a 33000 gyújtóbombával a sűrűn lakott polgári negyedeket vették célba. A város történelmi negyedei romba dőltek, a halálos áldozatok száma százakra rúgott....

Részletek

Európának vezető szerepre kell törnie a katonai mesterséges intelligenciák területén

„A kontinens csak ebben az esetben kerülhet lépéselőnybe. Alexander Karp, a Palantir adatelemző cég vezetője a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy Európa akkor juttathatja a világ élvonalába a saját szabványait és az alapvető értékeit, ha megfelelő pozíciót szerez a katonai célú mesterséges intelligenciák területén. A menedzser a rendezvényen arról beszélt, hogy a kontinentális Európában és angolszász területen eltérő a különböző új adattechnológiák elfogadottsága. Karp hozzátette, hogy szereti az adatvédelmet és szeretné, hogy azt máshol is alkalmazzák. Döntő jelentőségű ugyanakkor annak meghatározása, hogy...

Részletek

Háború és béke

Különös hely lett hirtelen a világ. Az ember, ha a hét végén cikket ír, mielőtt nekiül, gyorsan belepillant a hírekbe: áll-e még a világ, vagy már felesleges a gépeléssel fáradoznia. Szinte mintha egy hetedrangú hollywood-i thrillerben érezné magát az ember, ami talán nem is teljesen véletlen: a minket körülvevő események forgatókönyvét – legalábbis az egyiket – ugyanis éppen arrafelé írják. És hát az az igazság, hogy ebből a hús-vér játékból kisejlő tehetség (pontosabban annak riasztó hiánya) is egy amerikai fércmunkát idéz. Nézzük,...

Részletek

Új tudományos folyóirat: Eurázsia Szemle

„2022. január 28-án került sor az Eurázsia Szemle tudományos folyóirat ünnepélyes bemutatására és annak első számának ismertetésére. Az új tudományos folyóirat legfőbb célja egy olyan nemzetközileg elismert tudományos fórum létrehozása, amely multidiszciplináris megközelítésben a szűkebb régiók helyett Eurázsia egészét érintő és átfogó kérdésekkel foglalkozik. A lap célja, hogy lehetőséget és keretet biztosítson a különböző tudományágak között kibontakozó diszkurzusra, az eltérő nézőpontok ütköztetésére, továbbá mindazon trendek, kihívások és lehetőségek elemző bemutatására, amelyekkel a 21. század Eurázsiája és a nemzetközi rendszer szembenéz. A Holdújévhez...

Részletek

Ukrajna, Oroszország, USA, NATO, EU – háború, vagy béke?

Az elmúlt héten nagyjából a végletekig fokozódott a sajtóban és a közösségi médiában a háborús hisztéria. A jelenség más kifejezéssel aligha írható le kellő pontossággal, ráadásul támad néhány olyan „támpont” is, amire hivatkozva immár nyugodtan használhatjuk ezt az erősen minősítő szóösszetételt. Meglepő módon a CNN fogalmazta meg a múlt héten azt az álláspontot, hogy a nyugati világ közbeszédét (ami sok szempontból a globalizált világ egészének közbeszédét is jelenti) alapvetően ez a célzatos, mesterségesen tervezett, konstruált és terjesztett háborús félelemkeltés uralja – ami...

Részletek

Gyorsabban, erősebbet, jobban? – Az Európai Unió 2022-ben

„Míg 2020 és 2021 az koronavírusjárvány kordában tartásáról, az emberi egészség védelméről és a tagállamok gazdaságának felszínen tartásáról szólt, addig 2022-ben sok új területen indulhat meg az uniós egyezkedés és közös munka. 2022 szak- és geopolitikai szempontból is sok kihívás elé állítja a soros francia elnökséget. A Covid hol erősítette, hol gyengítette az EU-t egyes területeken, viszont a szakpolitikai célok még mindig a tagállamok kompromisszumformálási hajlandóságán múlik. Régi és új szakpolitikák – előrelépés vagy helyben kocogás? Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége...

Részletek

Geopolitikai szakértő: A technológia védőfalat jelenthet a globalizáció ellen

„ A technológia most lehetővé teszi a nemzetek számára, hogy kihátráljanak a globalizációból, véli Abishur Prakash geopolitikus és technológiai szakértő. A kanadai kutató a The Economic Times-nak adott interjújában az új, „A világ vertikális: Hogyan alakítja át a technológia a globalizációt” című könyve fényében számolt be a technológiáról, mint egy új, erős geopolitikai fegyverről. A globalizáció célja mindig is az egész világ integrálása volt, a társadalmak, a gazdaságok és a pénzügyi rendszerek összekapcsolódtak és óriási haszon származott ebből, hiszen emberek százmilliói emelkedtek...

Részletek

„Akár akarják a kormányok, akár nem, a technológia minden társadalmat át fog alakítani”

„Abishur Prakash, kanadai geopolitikai szakértő a Neokohnnak elmondta, hogy a nagy tech cégek csak azért nőhettek ilyen nagyra, mert az amerikai kormányzat elaludt, azonban szerinte feldarabolásuk geopolitikai bonyodalmakhoz vezethet. Interjú. A geopolitikai és technológiai szakértő, jövőkutató „The World is Vertical – How Technology Is Remaking Globalization” (A világ vertikális – Hogyan változtatja meg a technológia a globalizációt) című könyvét mutatta be az MCC Budapest Lectures rendezvényén. Abishur Prakashnak eddig két könyve jelent meg magyarul; az Új Geopolitika valamint Go.AI: A mestereséges intelligencia...

Részletek

Kiberbiztonság és nagypolitika: így kapcsolódnak a globális hatalmi játszma elemei

Az elmúlt hét – nyugodtan állíthatjuk – korszakos eseményeket produkált a kiberbiztonság érzékeny és szem előtt levő szférájában. Kiberbiztonságot mondtunk? Legalább ennyire indokolt lett volna, ha geopolitikai rivalizálást említünk! Végső soron azonban a mögöttünk maradt hét eseményei is csak azt példázzák: a kibertér ügyei immár elválaszthatatlanul kapcsolódnak a globális hatalmi játszmákhoz. Egyiket is, másikat is megérteni is nehéz a kapcsolódó „domén” történéseinek ismerete nélkül. A hír, amire felkaphattuk a fejünket egyszerű rendőri akcióról szólt. Azaz, egyszerűnek látszott: a bűnügyi hírekből világszerte jól...

Részletek

Mit várhatunk a francia uniós elnökségtől?

„2022. január 1-én hat hónap erejéig Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Szlovéniától. Izgalmas időszakban kerül sor a francia soros uniós elnökségre, hiszen az egybeesik a francia elnökválasztási kampánnyal: áprilisban az országban új elnököt választanak, júniusban pedig parlamenti választásra is sor kerül. Mi a francia elnökség programja, prioritásai, melyek lesznek a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembe kell néznie Párizsnak az EU Tanácsának soros elnökeként? Emmanuel Macron 2021. december 9-én beszélt a francia soros elnökség teendőiről, és bemutatta annak három...

Részletek
Page 8 of 15 1 7 8 9 15