Skip to main content

Találat: ipar- és technikatörténet

Magyar Informatika Napja 2026 – 2026. január 21. – Dömölki Bálint nyomában

„Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest, Széchenyi István tér 9.), Nagyterem Időpont: 2026. január 21., 14 órától Dr. Dömölki Bálintra, a magyar informatika egyik legnagyobb hatású alakjára, a Neumann Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) és a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület (GDKE) nagy egyéniségére emlékezünk a Magyar Tudományos Akadémián. 67 éve, 1959. január 21-én, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. Dr. Dömölki Bálint volt a matematikus, aki pontosan megértette a Neumann-elvű számítógép működését – és az MTA kutatócsoportjának tagjaként a...

Read more

Búcsú Dömölki Bálinttól (1935 – 2025)

„Búcsú Dömölki Bálinttól (1935 – 2025) 2025. augusztus 31-én elhunyt Dömölki Bálint, a magyar számítástechnika egyik nagyformátumú megalapozója, integratív egyénisége, sokunk mestere. A magyar számítástechnika elmúlt 65 éve sok tehetséget szült. Kiváló vezetők, tudósok, fejlesztők, programozók, vállalkozók munkálkodtak ezen időszak alatt. Munkájuk eredményeként színes szimfónia szólalt meg. A zenekar mögött azonban – sokszor láthatatlanul – egy karmester állott, teremtett rendet: Dömölki Bálint. Karmesterként jellemezte őt 80. évfordulója alkalmából írt köszöntőjében Prószéky Gábor is. Mi jellemezte karmesterünk munkáját? A kezdetektől fogva a folyamatos...

Read more

Történelmi analógiák, amelyek segíthetnek az MI irányításában

„A mesterséges intelligencia (MI) növekvő képességei kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet maximalizálni az előnyeit, miközben minimalizáljuk az esetleges kockázatokat. Az elmúlt évtizedekben négy technológiával kapcsolatban merültek fel hasonló kérdések az irányítást illetően: a nukleáris technológia, az Internet, a titkosítási termékek és a géntechnológia. Kormányzásuk története három témát illusztrál: a technológiai normákról való konszenzus szükségességét, a fizikai és nem fizikai javak irányításának fontos különbségeit, valamint a köz- és magánszektor közötti partnerségek szerepét a kormányzásban. Ezek a technológiák különbözhetnek a következőkben: *...

Read more

Az Interszputnyik első ötven éve

„Kilenc ország (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió) 1971. november 15-én alapította meg az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszert és Szervezetet, amelynek célja alapvetően a műholdas távközlés gazdasági és tudományos eredményeinek felhasználása volt. Ez hallgatólagosan az USA-székhelyű Intelsat ellensúlyozását is jelentette, de amerikai riválisához hasonlóan eredményessé azonban soha nem válhatott. Bár szervezeti felépítésük azonos volt, egészen eltérő piaci helyzetben működtek, különböző gazdasági háttérrel. Az Intelsat kereskedelmi vállalkozás volt és már 1967-ben 4 műholddal rendelkezett. Az Interszputnyik ezzel...

Read more

Az innovációbarát bürokrácia esete az agilis stabilitással és a vállalkozó állammal

„Mai recenziónk címe többszörösen is meglepő lehet, elvégre a közfelfogás szerint a bürokrácia többnyire nem segítője, hanem hátráltatója az innovációnak, az agilitás és a stabilitás fogalmilag zárhatja ki egymást, az állami és vállalkozói jelleget pedig inkább egymással szemben, de minimum egymástól szétválasztva szokás emlegetni. A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) kutatói azonban – az intézet több hasonló témájú, korábbi hírleveleinkben ismertetett elemzéseivel összhangban – olyan elméleti keretet alkottak, jelenkori és történeti gyakorlati...

Read more

Boldog 25. születésnapot, World Wide Web Konzorcium!

„Sir Tim Berners-Lee, a W3C igazgatója és a World Wide Web feltalálója, 25 évvel ezelőtt, 1994. október 1-én alapította meg a World Wide Web Konzorciumot, azzal a céllal, hogy a Web hosszú távú fejlődését biztosítsa. Magyarország 1995 óta tagja a Konzorciumnak, a W3C Magyar Irodának a SZTAKI ad otthont. Azóta, a W3C tagjainak és közösségének segítségével, büszkén mondhatjuk ki, hogy a mindenki számára elérhető web létrehozásán dolgoztunk, a Weben, amely legyen adva bármilyen hardver, szofver, hálózati infrastruktúra, natív nyelv, kultúra, földrajzi elhelyezkedés,...

Read more

A bányahatóság története Magyarországon

„A bányahatóság több mint hét évszázadra visszatekintő magyarországi történetének átfogó összefoglalására mindeddig nem került sor. E kötetben ezt a hiányt igyekszem pótolni, bár előre bocsátom, hogy elsősorban terjedelmi okokból kénytelen voltam munkámat a bányahatóság szervezetének és működésének, feladat- és hatás-körének, valamint illetékességének vázlatos bemutatására korlátozni. Ennek során nem tekinthettem el a bányászat1kincstári igazgatási szervezetének vázlatos ismertetésétől sem, melyre azért kényszerültem, mert XVI. század közepétől a XIX. század közepéig a bányászat igazgatása (központi és területi irányítása, működtetése, kezelése), valamint jogszolgáltatása (bíráskodás),továbbá a tulajdonképpeni...

Read more

30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont

„A hazai távbeszélő hálózat ARK 511-es és ARK 522-es crossbar központjainak a kiváltására a BHG Fejlesztési Intézete a Magyar Posta igényei szerint fejlesztette ki az első hazai tároltprogram-vezérlésű rurálközpontot, az ER 256-ot. Ennek első példánya a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban került telepítésre és több hónapos tesztelés és helyszíni finomhangolás után 1989. augusztus 27-én kezdte meg működését. Erről emlékezünk meg a következőkben. A hazai távbeszélő hálózatban a kisebb községek, falvak ellátási helyzete a hetvenes-nyolcvanas években elég elhanyagolt volt, leginkább az Ericsson crossbar rendszerének az...

Read more

Mit hasznosíthat a zöld forradalom az informatikai forradalom tanulságaiból? – A zöld vállalkozó állam

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a a UCL IIPP oldalán jelentette meg szerzőtársával, Martha McPhersonnal közösen jegyzett tanulmányát az ún. „Zöld New Deal” kapcsán (amely koncepciót elsősorban az amerikai Demokrata Párt képviselői emeltek be a köztudatba), az informatikai forradalom során szerzett tanulságok tükrében, az intézet által rendre szorgalmazott vállalkozó állam koncepciója jegyében. Ebben a megközelítésben az állam nem csupán a piaci hibák orvoslásával foglalkozik, piac-semleges módon, hanem maga...

Read more

A számítóközpontoktól a digitális esélyegyenlőségig. Az NJSZT első 50 éve

„Idén fél évszázada alakult meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). Mostani tanulmányunk azt mutatja be, hogyan nyílt ki az NJSZT és vált az információs társadalom kérdéseinek egyik legfontosabb nonprofit szereplőjévé – s közben hogyan hatott a magyar társadalomra, amely iránt felelős elkötelezettséget vállalt.” Forrás: A számítóközpontoktól a digitális esélyegyenlőségig. Az NJSZT első 50 éve; Képes Gábor; Információs Társadalom; DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVIII.2018.3-4.7; 2018. XVIII. évf. 3-4. szám; 139-151. oldalak (.pdf) A szerzőről Képes Gábor Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Képes Gábor (1980) magyar...

Read more
Page 1 of 4 1 2 4