Skip to main content

Találat: jogalkotás

Jogszabályalkotás az információs társadalomban

„...Nyugodtan állíthatjuk, hogy a nagy közigazgatási informatikai szakrendszerek specifikációit – alapvetően - a jogszabályok képezik, pl. KET – Közigazgatási hatósági eljárás, adótörvények, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény stb., hogy csak találomra említsünk néhányat. A KET valójában leír egy, ill. több munkafolyamatot, hogyan kell az egyes hatóságoknak általában az „ügyeket” intézni (work-flow). Az adótörvények megadják az egyes adónemek kiszámításának algoritmusait, míg a harmadik említett törvény – többek között - egy HR rendszerben rögzítendő elveket fogalmaz meg. Ezek után azok számára, akik ezeket a...

Részletek

Négynaponta írták át az adótörvényeket

„A tavaly elfogadott törvények majdnem egyharmadát át kellett dolgozni: decemberben a 2011-ben megalkotott 213 törvényből – ami új rekordot jelent – 63-at módosítani kellett, derül ki a CompLex kiadó közleményéből. A törvénymódosítások alapesetben a parlamenti munka mindennapi elemei, az azonban nem mindennapi, hogy egy frissen hozott törvényt még abban hónapban többször megváltoztassanak. Az egymással szoros kapcsolatban lévő törvényeknél egy módosítás számos más törvényt is megváltoztathat. Az ilyen gyors és átfogó törvény- és módosító-áradat erős kiszámíthatatlanságot hoz minden érintettnek, hiszen ezeket önmagában értelmezni...

Részletek

Szünetelt a kormányzati jogszabályalkotás január elején

„A CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárának adatai alapján 2012. január 20-ig egyetlen kormány által alkotott jogszabály, vagyis kormányrendelet sem jelent meg. Ilyen több mint másfél évtizede nem fordult elő: legutóbb 1995-ben, a Horn-kormány időszakában volt arra példa, hogy január közepéig nem alkotott jogszabályt a kormány. A korábbi évekhez képest tavaly is későn született meg az első kormányrendelet: 2011-ben január 12-én látott az első rendelet napvilágot (egy évvel korábban a távozó kormány 8-án adta ki első rendeletét) - tavaly...

Részletek

Munkanap vagy naptári nap? Avagy variációk a napok meghatározására

„A munkanap vagy naptári nap kérdése a jogalkotókat folyamatosan foglalkoztatja. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1959. évi IV. törvény (Áe.) az ügyintézési és eljárási határidőket napokban állapította meg. A napok az államigazgatási gyakorlatban egyértelműen naptári napot jelentettek. Az ily módon számított napokba természetesen beleszámítottak a pihenőnapok – szombat, vasárnap – és a munkaszüneti napok... Az Áe. szerinti ügyintézési határidő 30 nap volt. Ennek értelmében az ügyintéző és az ügyfél is egyaránt pontosan tudta, ha az ügy az adott hónap 5. napján...

Részletek
Page 4 of 4 1 3 4