Skip to main content

Találat: közigazgatási perek

Megalakult a közigazgatási perrendtartás szabályait elemző konzultációs testület a Kúrián

„A Kúria elnöke elrendelte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény egyes kérdéseinek elemzését végző szakmai testület felállítását a Kúrián. A konzultációs testület 2019. szeptember 25-én alakult meg. A testület tagjai kúriai közigazgatási bírák, valamint alsóbb fokon eljáró közigazgatási bírák és szakmai vezetők. A konzultációs testület a közigazgatási perrendtartás olyan átfogó kérdéseinek elemzésével foglalkozik, amelyek a közigazgatási bíráskodás egészét meghatározzák, és kihatással vannak a közigazgatási perekben érvényesíthető igényekre. Mindemellett a konzultációs testület figyelemmel kíséri a közigazgatási bíráskodásban felmerülő, a társadalmat, az...

Részletek

Hatályba lép az új közigazgatási perrendtartás – milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási bíróságok elé?

„A 2018. január 1-jén hatályba lépő új közigazgatási perrendtartási törvény egyik pillére – a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás biztosítása érdekében – hogy a jogalkotó alapvetően a közigazgatási bíróra és annak jogértelmezésére bízza, hogy a végrehajtó hatalom, a közigazgatás, az állam mely cselekvései vitathatók közigazgatási bíróság előtt. Ennek előnye, hogy esetről-esetre dönthető el azon közigazgatási tevékenységek köre, amelyek a bíróság elé vihetők, és a bíró nem kötött a jogalkotó akaratához. A jelenlegi közigazgatási perjogi szabályok alapján a közigazgatási bíróságok elé kerülő...

Részletek

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatója a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról

„Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy 2018. január 1-jén hatályba lép a hazai közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény („Kp.”). A közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok elé vihető perek szabályrendszere és az e perekben ítélkező bíróságok, így a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszék hatásköri és illetékességi szabályai is alapvetően módosulni fognak. A közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó szabályanyag részben kikerült a polgári perrendtartásból, és önálló kódexben, több helyen visszautalva a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX....

Részletek

Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak, mert 2018. január 1-jén életbe lép az új Közigazgatási Perrendtartás

„Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak: 2018. január 1-jén lép életbe az új Közigazgatási Perrendtartás, ami többek közt a vállalatok adópereit is felforgathatja. Az új rendszerben az érintetteknek már egy adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait –hívják fel a figyelmet az EY Magyarország szakértői. Tavaly novemberben és idén év elején fogadta el az Országgyűlés 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásra (Pp.) és közigazgatási perrendtartásra (Kp.) vonatkozó törvényjavaslatokat. Az új peres szabályok alapjaiban...

Részletek

Kúria: tisztázni kell a a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos alapvető fogalmakat

„Az egykori Igazságügyi Palotában, a ma a Néprajzi Múzeumnak otthont adó Kossuth téri épületben tartott ülésen a főbíró megnyitójában kiemelte, a kezdeményezések, a kihívások, a választások, az új módszerek és a konzultáció éve után az újjáalakult Kúria 2017-ben működésének hatodik évét kezdi, és újabb változásra készül az intézmény. Utalt arra, hogy 2018-tól várhatóan új eljárásjogi kódexek határozzák meg a Kúria tevékenységének kereteit. „Lehetővé válik, hogy a Kúria visszatérhessen abba a kultúrkörbe, ahol a legmagasabb szintű igazságszolgáltatás mérlegelheti, mely ügyeket tartja a jogrendszer...

Részletek

A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által hozott döntésekkel szembeni keresetlevél elektronikus benyújtása

„2016. július 1-től kötelezővé vált az elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal a közigazgatási perekben, illetve a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára. A polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III. törvény rendelkezései értelmében a 2016. január 1-től fennálló opcionális időszakot követően 2016. július 1-től kötelezővé vált az elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal a közigazgatási perekben, illetve a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél és...

Részletek