Skip to main content

Találat: közigazgatási perjog

Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben

„A szerző az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tanszékén „Az európai belső piac szabályozásának új tendenciái és ezek hatása a közigazgatás szervezetére és működésére” című, 112550-es számú OTKA-kutatás keretei között folytatta vizsgálódásait, amelyek egyik közvetlen eredménye ez a kötet lett, a másik pedig maga a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény. Kevesen mondhatják el, hogy de lege ferenda javaslataik – ha nem is kivétel nélkül, és gyakran kompromisszumokkal – ilyen hamar és eredményesen jogszabályban testesültek meg. A kötet számos...

Részletek

Bírósági közvetítés közigazgatási perekben – Egyre több az egyezség

„2018. év eleje óta van lehetőség bírósági közvetítői eljárásokra a közigazgatási perekhez kapcsolódóan. Alig egy év elteltével, 2019 első negyedévében már tizenegy egyezség született a bíróságokon. Az ügyfélelégedettség nemcsak a bíróságok számára fontos, hanem a közigazgatás, mint a „jó állam” szervei is megfogalmazzák, mint feléjük érkező elvárást, aminek szeretnének is megfelelni. Az elégedettség elérésére kiváló eszköz az az új kommunikációs tér is, amely a bírósági közvetítői eljárásban nyílt meg, új dimenziójú együttműködést eredményezve. A jogszabály 2018 elejétől tette lehetővé a közigazgatási perekhez...

Részletek

A közigazgatási perjog néhány alapelvi aspektusa

„A tanulmány a közigazgatási perjog két legfontosabb alapelvével kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. Elsőként a kodifikáció folyamatát, és a hatékony jogvédelem abban játszott szerepét, utána a tisztességes eljáráshoz való jog egyes behatásait mutatja be. A bíróság e két feladata számos ponton kapcsolódik egymáshoz: a tanulmány második része e kapcsolatokat járja körbe a hézag-mentesség, fegyveregyenlőség és időszerűség triászának vezérfonala mentén. A tanulmány végezetül tágabb összefüggések rendszerébe helyezi e perjogi elveket. A hatósági eljárásjog mint előrehozott jogvédelem néhány kapcsolódó új szabályát elemezve mutatja be a két...

Részletek

A közigazgatási eljárás új szabályai – ÁKR-KP (A Magyar Jogászegylet FSZ jogi továbbképzése)

„2018. január 1-jétől jelentősen megváltozik a közigazgatási hatósági eljárás és a közigazgatási perjog is. Az egész napos szeminárium célja a két eljárási törvény, az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) legfontosabb szabályainak bemutatása. Az eljárási törvényeket olyan gyakorló bíró ismerteti, aki közigazgatási és közigazgatási bírói tapasztalattal is rendelkezik, emellett részt vett a Kp. előkészítését végző kodifikációs bizottság munkájában is, a Kp. Kommentár egyik társszerzője. A törvényalkotás „kulisszatitkai” mellett elemezzük...

Részletek

Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

„Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény. A legfőbb változásokról a Veszprémi Törvényszék elnökét kérdeztük. Némethné Szent-Gály Edit hangsúlyozta: önálló közigazgatási perrendtartás az elmúlt évtizedekben nem létezett, a közigazgatási perek eddigi szabályait a polgári perrendtartás XX. fejezete határozta meg. A 2018 januártól hatályba lépő, a Közigazgatási perrendtartásról szóló és az Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények átalakítják a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének rendszerét. A két nagy eljárásjogi kódexhez kapcsolódó kodifikációs munka vezérelve a jogvédelem minél szélesebb körű...

Részletek

A közigazgatás nem monopolizálhatja a közérdek érvényre juttatását: egyéni és kollektív uniós jogvédelem a közigazgatási perben

„...Bár a közérdek érvényre juttatásában központi szerep jut a közigazgatásnak, a közigazgatás nem monopolizálhatja a közérdek érvényre juttatását. A közérdekre hivatkozással történő fellépést a demokratikus keretek között működő államban a közigazgatástól függetlenül is biztosítani kell. A dolgozat így a társadalmi- érdekvédelmi szervezeteknek a közigazgatási bíróságok előtti közérdekű keresetindítási jogát, valamint az érdek-, illetve jogsérelmet szenvedettek keresetindításának uniós kiszélesítését helyezi vizsgálatának a középpontjába. Tágabb értelemben ezzel a közérdekű, de egyes elemeiben szubjektív igényérvényesítéssel is foglalkozik. A XX. század második felében ugyanis a közigazgatási...

Részletek

Közigazgatási bíráskodás (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„A Kormány T/12234. számon nyújtotta be a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatát. Jelen Infojegyzet célja, a közigazgatási bíráskodás jogintézményének általános bemutatása.” Forrás: Közigazgatási bíráskodás; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/47; 2016. október 6. (pdf)

Részletek

Trócsányi: a közigazgatási reform megkoronázása a közigazgatási eljárásokról és perrendtartásról szóló javaslat

„A közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. október 11-én az Országgyűlésben, a törvényjavaslatok általános vitájában. Trócsányi László jelezte: mindkét tervezet kidolgozásában részt vett egy-egy, a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a kerületi közigazgatás képviselőiből álló kodifikációs bizottság, majd az elkészült dokumentumokat 2016 áprilisában társadalmi vitára bocsátották. Felidézte: 1949-ben megszűnt Magyarországon a közjogi bíráskodás, a szocialista időszak...

Részletek

A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság megalakulása

„A Kormány 1011/2015. (I. 22.) határozatában elrendelte a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését, és felhívta Trócsányi László minisztert a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására. A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság 2015. február 3-án megalakult, a Kormány e Bizottság elnökévé Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, s egyben az Államreform Bizottság elnökét nevezte ki. A testület tagjai a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a területi közigazgatás, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselői; feladata a koncepcionális súlyú kérdésekben álláspont...

Részletek

A Kormány 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozata a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról

„1. A Kormány elrendeli a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését, és felhívja az igazságügyért felelős minisztert a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására. Felelős: igazságügyért felelős miniszter Határidő: 2015. I. negyedév 2. A Kormány elrendeli a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a területi közigazgatás, valamint az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőinek részvételével – koncepcionális súlyú kérdésekben való álláspont kialakítása, valamint szakmai agyagok előkészítésében, véleményezésében való részvétel céljából – az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/2014. (XI....

Részletek