Skip to main content

Találat: kutatás-fejlesztés-innováció

Megvan az év agrárinnovációja!

„A Parlamentben adták át a 2014-es év legjobb innovációinak járó díjakat. Az utóbbi évek során a SmartVineyard /Szőlőőr rendszerrel jelentős hazai és nemzetközi technológiai sikereket elérő QuantisLabs Kft. újabb nagyobb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a beérkezett pályázatok alapján a Magyar Innovációs Szövetség a 2014-es év legjobb agrár innovációjának választotta a szőlőfertőzések előrejelzését lehetővé tevő precíziós szenzorhálózatot. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására számos jelentős pályaművet nyújtottak be különböző magyar cégek. A bírálóbizottság a gazdasági mutatók, a műszaki, gazdasági előnyök alapján választotta ki a...

Részletek

Széchenyi 2020: Még sokat kell várni az innovációs pénzekre

„A Széchenyi 2020 egy 34 milliárd eurós keret, amivel Magyarország számolhat. A pénz 60 százaléka gazdaságfejlesztésre irányul – mondta Harsányi Gábor, a GoodWill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. igazgatója a Világgazdaság konferenciáján. Kapacitásbővítésre több mint 500 milliárd forint jut, de nagyvállalatként nagyon korlátozott eséllyel lehet indulni a pályázatokon. Több pénzt jut feldolgozóiparra, de kevesebb más ágazatokra. A szakértő aggályosnak nevezte, hogy nagyobb volumenű gazdaságfejlesztési forrás mellett szűkítik a hozzáférhetőséget. Innovációra 580 milliárd forint lesz, ami jelentős; a GINOP második prioritása szól a K+F...

Részletek

Akkreditált innovációs klaszter címeket adtak át

„Tizennégy klaszter nyert az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) akkreditált innovációs klaszter pályázaton - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a címet átadó rendezvényen, hétfőn Budapesten. Kiemelte: összesen 495 vállalkozás vesz részt ezekben a klaszterekben, köztük 435 kis-, és középvállalkozás, több mint 58 ezer embert foglalkoztatnak és árbevételük megközelíti a 2500 milliárd forintot. A most oklevelet átvevő klaszterekkel együtt az akkreditált klaszterek száma 32-re emelkedett, amelyek összesen 1029 vállalkozás napi működését hangolják össze - tette hozzá Varga Mihály. Hangsúlyozta: a tagvállalatok termékei és...

Részletek

Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények

„A közgazdasági iskolák ma már egyetértenek abban, hogy az innováció meghatározó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez, de különbözőképpen értelmezik az innovációt, és eltérő alapelveket ajánlanak a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) megalapozásához. Az EU TTI-politikáját nagymértékben az innováció tudományvezérelt modellje határozza meg, pedig számos elemzés azt mutatja, hogy a tudás más típusai és formái legalább olyan fontosak az innovációs folyamatok sikeréhez, mint a K + F-eredmények. Az ilyen szemléletű szakpolitika tetemes elmaradt haszonnal járhat. A cikk öt...

Részletek

A Bizottság segíti a Tagállamokat kutatási és innovációs rendszereik megújításában (Szakpolitika Támogatási Eszköz)

„Az Európai Bizottság a mai napon elindította az új Szakpolitika Támogatási Eszközt (Policy Support Facility, PSF) melynek célja az EU tagállamok támogatása kutatás és innováció-politikáik megreformálásában. Az ilyen reformok elsőbbséget élveznek az uniós gazdaságpolitika területén, mivel a jól működő kutatási és innovációs rendszerek képesek újraindítani a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést. Bulgária és Magyarország az első országok, amelyek igénybe veszik az eszköz által nyújtott támogatást. Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos a következőképp nyilatkozott: "A válságból való kilábaláshoz, a növekedéshez és...

Részletek

Csepreghy Nándor: Az új kihívások új embereket követelnek

„Csepreghy Nándor helyettes államtitkárként egy személyben felel az uniós források felhasználását érintő kommunikációért, szinte nap mint nap hallhatjuk, láthatjuk a nevét az írott és elektronikus médiában. Most egy kicsit szélesebb perspektívában láttatja a fejlesztési pénzek kérdését, bemutatva a fejlesztéspolitika előtt álló főbb kihívásokat. Fő állítása: az ipari forradalomhoz mérhető változás tanúi vagyunk a világgazdaságban, a nemzeteken átívelő digitalizációnak és automatizációnak, amelynek célja a hatékonyság növelése, motorja pedig az innováció. Csepreghy szerint a fejlesztéspolitikának az innovációt kell a fókuszába helyeznie, a döntéshozatalban pedig...

Részletek

Megjelent az új brit tudományos és innovációs stratégia

„A brit tudományos és felsőoktatási ügyekért felelős minisztérium, a Department for Business and Skills (BIS), 2014 végén publikálta az új Tudományos és Innovációs Stratégiát, amelynek ambiciózus célja, hogy Nagy-Britanniát a tudományos kutatások számára a világon a legvonzóbb hellyé tegye. Ennek érdekében a kormány kész hosszú távú kötelezettséget vállalni a kutatási infrastruktúra finanszírozására. Erre a célra 2015-16 folyamán, reálértéken 1,1 milliárd fontot allokál, amelyet éves szinten 2020-21-ig inflációval növelt értéken fenntart. A stratégia készítése közben, 2014-ben kormányátalakítás történt, azonban a stratégiai célok lényegében...

Részletek

Innováció: a kkv-szektor a felzárkózás záloga

„„A versenyszellem elmélyítése, az akut tőkehiány kezelése, a hálózatosodás katalizálása – ezek ma a legfontosabb teendők az innovációs siker eléréséhez" – fejtette ki Csepreghy Nándor az ELTE csütörtökön megtartott Országos Innovációs Napján. Ösztönző támogatásokkal és a rendszerszemlélet meghonosításával közelíthető hazánk innovációs aktivitása az Európai Unió e téren vezető országainak szintjéhez. A felzárkózás egyik záloga a kis- és közepes vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása: ma a magyar kkv-k mindössze 16,8 százaléka folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet, szemben a 38,4 százalékos uniós átlaggal. „A versenyszellem elmélyítése, az...

Részletek

50 százalék alá esett az európai innovatív vállalkozások aránya 2010-2012 között

„A 28 tagállamban a legalább tíz alkalmazottat foglakoztató vállalkozások 48,9 százaléka jelentett innovációs tevékenységet 2010-2012 között. Az innovatív vállalkozások aránya csökkent. 2006-2008-ban ez az érték 51,5 százalék volt, 2008-2010-ben 52,8 %. Ez a tendencia a tagállamok zömében érvényesült. Magyarországon az érték nőtt, de még így is a 23. helyen vagyunk. 2006-2008: 28,9%, 2008-2010: 31,1%, 2010-2012: 32,5%.” Forrás: The proportion of innovative enterprises fell below 50% in the EU in 2010-2012, Community Innovation Survey 2012; Eurostat; 2015. február 21. (pdf)

Részletek

Elfogadták a legnagyobb magyar és EU-s operatív programot

„Az Európai Bizottság pénteken a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének fokozására irányuló beruházási programot fogadott el, amely a kkv-k kutatási, innovációs és munkahely-teremtési képességének javítását célozza. A most jóváhagyott, közel 9 milliárd euró összeget mozgósító terv az EU legnagyobb önálló gazdaságfejlesztési beruházási programja a 2014 és 2020 közötti ciklusban. A magyarországi kkv-k versenyképességének javítását célzó beruházási programot fogadott el pénteken az Európai Bizottság. A nemzeti társfinanszírozással együtt közel 9 milliárd eurós keret a kis- és középvállalkozások kutatási, innovációs és munkahely-teremtési képességének...

Részletek
Page 12 of 14 1 11 12 13 14