Skip to main content

Találat: kutatás-fejlesztés-innováció

Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ lesz a Széchenyi István Egyetem GINOP-projektjének eredménye

„A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozását célozza a Széchenyi István Egyetemen az a GINOP-projekt, amelynek résztvevői rendszeresen tartanak szakmai workshopokat, egyeztetéseket arról, hol is tart a program megvalósítása. A központ az egyetem és a gazdaság, társadalom sokoldalú együttműködési hálózatát erősíti. 2020-ig tartó megvalósítása ütemterv szerint halad. A FIEK-projekt vezetője, Dr. Kovács Zsolt főigazgató köszöntötte a résztvevőket a tegnapi workshopon. Elmondta, hogy szerdán Brüsszelben, V4-konferencián ismertethette Komlósi László professzorral közösen a Széchenyis FIEK-projektet, pozitív visszajelzésekkel. Mind a négy tagországból egy-egy jó gyakorlatot...

Részletek

Pang a pályázati piac: az előlegfizetés tartja mozgásban a fejlesztéspolitikai rendszert

„Pang a pályázati piac az április 8-i országgyűlési választás óta, a 2014–20-as uniós források tervszámai nem újabb döntések nyomán, hanem az előlegkifizetések miatt mozdultak el az elmúlt két hónapban. A projektek megvalósításához szükséges előlegek elsősorban a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül váltak elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára. A Ginop 1-es, beruházási pályázatokat tartalmazó prioritásánál az elnyert összeg 50 százalékát vehetik fel előre, a 2-es prioritásnál, a kutatás-fejlesztési és innovációs fejlesztéseknél azonban a 75 százalékot is elérheti az előleg aránya....

Részletek

Palkovics László szerint kevés az innovációra fordítandó összeg

„Bár 2020-ra a kormány már a GDP 1,8 százalékát fordítaná kutatásra és innovációra, a nemrég hivatalba lépett innovációs és technológiai miniszter szerint ez is kevés. Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége. 2010 környékén Magyarország nemzeti össztermékéhez viszonyítva nagyjából 1 százaléknyi forrás jutott kutatás-fejlesztésre, majd ez az arány 2015-re 1,38 százalékra nőtt, 2020-ra a kormány az 1,8 százalékot tűzte ki célul, ám Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel sem volt elégedett. „Ez a szám...

Részletek

Az Európai Unió megújítja, megerősíti kutatási és innovációs programját az európai innovációs képesség javítására

„A Bizottság a mai napon előterjeszti észrevételeit és javaslatait, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában tartandó informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A bulgáriai találkozón az EU-országok vezetői azt fogják megvitatni, hogyan lehet kiaknázni a kutatás és az innováció terén kínálkozó lehetőségeket, és mit kell tenni ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni globális versenyképességét. Beruházni a kutatásba és az innovációba nem jelent mást, mint beruházni Európa jövőjébe. A kutatás és az innováció lehetővé teszi, hogy az EU-országok meg tudják...

Részletek

Az Európai Bizottság határozott lépéseket tesz hogy az Unió a mesterséges intelligencia fejlesztésének élvonalában lehessen

„A mai napon az Európai Bizottság több intézkedést terjesztett elő abból a célból, hogy a mesterséges intelligenciát az európai polgárok szolgálatába állítsa és javítsa az európai versenyképességet ezen a területen. A Bizottság három pilléren alapuló megközelítést javasol az állami és magánberuházások növelése, a társadalmi-gazdasági változásokra való felkészülés, valamint egy megfelelő etikai és jogi keret kialakítása érdekében. A kezdeményezés kidolgozására azt követően került sor, hogy az európai vezetők jelezték, szükségesnek éreznek egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítést. Andrus Ansip, a digitális egységes piacért...

Részletek

Európa nagyon lemaradt a mesterséges intelligencia kutatásában

„Kontinensünk kutatói messze az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött kullognak, az EU országoknak közös csúcslaboratóriumokra lenne szüksége. Európai tudósok attól tartanak, hogy a kontinens lemarad a versenyben az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött. A szakemberek nyílt levelet írtak, amelyben többek között egy országokon átnyúló szövetség létrehozását sürgették. Az új szervezet a lehető legmagasabb szinten tehetné lehetővé az akadémiai képzést és az ahhoz kapcsolódó tudományos karriert. Bernhard Schölkopf, a Max Planck Intézet professzora és a levél egyik aláírója kijelentette, hogy az...

Részletek

Magyarország csatlakozott az uniós mesterséges intelligencia együttműködéséhez

„Pálinkás József Brüsszelben aláírta Magyarország csatlakozását az EU mesterséges intelligencia együttműködéséhez. A tagországok koordináltan kívánnak fellépni a mesterséges intelligencia kutatása, alkalmazása, jogi szabályozása érdekében. A Digital Day rendezvényen április 10-én több uniós ország képviselői által aláírt nyilatkozatról a visegrádi tagországok külön állásfoglalást is közzétettek, hangsúlyozva, hogy a területet érintő fejlesztéseket, együttműködéseket célzottan ösztönzik a jövőben. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal már 2018 januárjában közzétette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatásokat támogató, egymilliárd forintos keretösszegű tematikus felhívást, amely céljaiban és időzítésében is...

Részletek

Az új ipari forradalomból következő kormányzati feladatok – OECD

„Az OECD 2017 májusában közzétett tanulmányában (The Next Production Revolution – Implications for Governments and Business) azt vizsgálja, hogy milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó (a tudománytörténet szerint a negyedik, immár folyamatban lévő) új ipari forradalomnak az üzleti világra, és hogy milyen feladatai vannak a kormányzatoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják. A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de új gyártási anyagok (mint a bio- vagy nano-alapúak) és új folyamatok (mint pl. az adatvezérelt...

Részletek

Véleményezhető a megújított nemzeti KFI stratégia

„Az NKFI Hivatal a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs közösség képviselői, valamint az érintett tárcák közreműködésével jelentést készített a Kormány által 2013-ban elfogadott Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) félidős értékeléséről. Ebben számba veszi a 2020-ra elérni tervezett célok érdekében tett intézkedéseket, valamint ajánlásokat téve összegzi azokat a hosszú távú folyamatokat, amelyek kihívások elé állítják a szakpolitika döntéshozóit és a nemzeti innovációs rendszer szereplőit. A 2013 óta bekövetkezett változások tükrében elkészült közbenső értékelés és felülvizsgálat nyomán - testületi és szakértői véleményezés, valamint tárcaközi...

Részletek

Az Internet hazai megjelenése, II. rész

„...Ez persze még messze nem internet, de nagy lépés volt abba az irányba, hogy az itthoni szellemi kapacitásokkal is ki lehet alakítani számítógép-hálózatokat. Az MTA SZTAKI-ban, az IIF program támogatásával, ezzel párhuzamosan elkészült egy, az X.25 hálózaton működni képes levelezőrendszer is, az ELLA. Az ELLA levelezőszervere egy IBM nagygép volt (ez ma már milyen furcsán hangzik), ehhez Martos Balázs és Tétényi István fejlesztette ki a CS-BOX interfészt az X.25 hálózat felé. Így történhetett, hogy az elektronikus levelezés hamarabb megindulhatott Magyarországon, mint hogy...

Részletek
Page 3 of 14 1 2 3 4 14