Skip to main content

Találat: módszertan

Energiahatékony városfejlesztés – alulról fölfelé

„A Hétfa Műhely 2016-os tavaszi évadának első vendége Kocsis János városszociológus volt. Energiahatékony városfejlesztés – alulról fölfelé című előadásában az energiahatékony város- és településfejlesztés lehetőségeit és kihívásait mutatta be hazai és nemzetközi példákon keresztül. Magyarország a felhasznált energia közel fele és a CO2 kibocsájtás legnagyobb része az épületekhez kötődik. Ezért az energiahatékonyság és a környezetvédelem fontos területe a hazai épületállomány korszerűsítése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós irányelvek szellemében az EU tagállamok kormányzatai cselekvési terveket dolgoztak ki, azonban ritkán sikerült azokat a helyi sajátosságokkal...

Részletek

„A „zöld beszerzés” sikertényezőinek vizsgálata

„...Munkám célja az volt, hogy bemutassam a zöld beszerzés történetét, kereteit EU és hazai szinten, megvizsgáljam szakirodalmi forrásokra támaszkodva, hogy milyen tényezőkön múlik a sikeres bevezetés és milyen lépések járulnak hozzá nemzetközi szinten a zöld beszerzés népszerűsítéséhez, megvalósításához. Törekedtem arra, hogy olyan információkkal, kutatási eredményekkel dolgozzak, mellyel teljes képet tudok nyújtani a zöld beszerzés gyakorlatáról és igyekeztem új megvilágításba helyezni minden egyes adatot, újszerű összefüggésekre, gondolatokra felhívni a figyelmet. Összefoglaló modelleket készítettem a zöld beszerzés sikertényezőiről és optimális környezeti feltételeiről, mely a...

Részletek

Program kidolgozása a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentésére – KÖFOP-2.3.5-VEKOP-16

„...Fejlesztés indokoltsága A KÖFOP Magyarország versenyképességének javításához, a versenyelőny elérésében kulcsszerepet játszó gazdaságélénkítéshez elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentésével kíván hozzájárulni. A vállalkozásokat érintő bürokrácia és adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét Magyarország több nemzetközi összehasonlító elemzésben elért eredménye is alátámasztja (pl.: World Competitiveness Online, Doing Business Report). Ezek alapján látható, hogy Magyarország az elektronizált, hatékony és ügyfélbarát közszolgáltatások vonatkozásában versenyhátrányban van a fejlett országokhoz képest. Az állampolgárok és vállalkozások igényeit megfelelően kielégítő, elvárásaiknak megfelelő szolgáltatások biztosításához, és ezáltal a versenyképesség javításához szükség van a...

Részletek

Romlott a magyar digitális gazdaság fejlettségi szintje nemzetközi összevetésben a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) jelentése szerint

„Ma jelent meg a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) aktuális éves jelentése a globális infokommunikációs (IKT) ágazat legfrissebb mutatóiról, amely szerint jelenleg a világ népessége 43,3 százalékának, 3,2 milliárd embernek van már világhálós kapcsolata. A mobil technológiában még ennél is jobbak a számok, jelenleg 7,1 milliárd előfizetést tartanak nyilván a szolgáltatók, amelyek egyébként a globális népesség 95 százalékát lefedték már a szükséges vezeték nélküli technológiával. Lassul a net terjedése Az idén 165 éves ITU nagy presztízsű jelentése egy rangsort is tartalmaz, amely azt...

Részletek

A jogállamiság mérése indexek segítségével

„A közbeszédben és a szakirodalomban is gyakran elhangzanak olyan átfogó kijelentések, hogy a jogállamiság helyzete „romlik” vagy éppen „javul”. A jogállamiság kialakult dogmatikája és a nemzetközi standardok alapján jogászként egy-egy konkrét jogi változásra vonatkoztatva ugyan rendszerint valóban meg tudjuk mondani, hogy az javulás-e vagy romlás, de ha számos és egymással részben ellentétes irányú változással szembesülünk, akkor az összegzett változási irány megállapítása már gyakran önkényesnek tűnik. A hagyományos jogászias eszköztáron túl ilyenkor érdemes inkább társadalomtudományi módszerekhez folyamodnunk, amelyekkel számszerűsíthetőek a változások. Az ezzel...

Részletek

Európai uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonysági tényezői

„Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek jelentősen hozzájárulnak Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez, ezáltal az itt élő emberek általános elégedettségi szintjéhez. A sikeres uniós forráslehívás és projektmegvalósítás közvetlenül hat a magyar gazdaság és társadalom összes szereplőjére, ezért annak vizsgálata, hogy mely tényezők teszik hatékonyabbá az uniós finanszírozású közszféra projektek végrehajtását kiemelt jelentőségű Európai Uniós és nemzeti szinten egyaránt. Doktori értekezésemben célul tűztem ki a projekthatékonyságot jelző tényezők felmérését, rendszerezését és meghatározását az európai uniós finanszírozású közszféra projektekre általánosságban és a...

Részletek

Smart City, mint városfejlesztési modell a Felső-Dunántúl nagyvárosaiban (konferencia)

„Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei csoportja, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének Nyugat-magyarországi Tudományos Osztálya és a Veszprémi Akadémiai Bizottság Regionális és Területfejlesztési Munkabizottsága szervezésében Dátum: 2015. november 10. Helyszín: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10. (Konferencia terem) Program: 9:30-10:00 Regisztráció 10:00-10:10 Köszöntők Keresztes Sándor, elnök, MUT Győr-Moson-Sopron Megyei Csoport Reisinger Adrienn, elnök, VEAB Regionális és Területfejlesztési Munkabizottság Lados...

Részletek

Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században

„Több mint száz éve született meg Henry Gantt (Gantt, 1910) sávos ütemterve, Kelley (Kelley, 1961) és Walker (Walker, 1959) is több mint hatvan éve publikálta kritikus út módszerét. Az ezekre épülő költség- és erőforrás-tervezési módszerek vajon alkalmasak-e a ma kihívásaira? Az olvasó ebben a tanulmányban többéves kutatómunka gyümölcsét láthatja. A kutatás során az egyik legfontosabb cél annak vizsgálata volt, hogy a meglévő projekttervezési eszközök mennyiben felelnek meg a mai projektek kihívásainak; hol és milyen területen van szükség e módszerek továbbfejlesztésére, esetleg meghaladására....

Részletek

Egy nemzetközi tudományos konferencián is bemutatták a 2015-ös Jó Állam Jelentést

„Egy nemzetközi tudományos konferencián is bemutatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Intézete által készített, 2015-ös Jó Állam Jelentést. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálja, egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével. Az International Research Society for Public Management (IRSPM) október 15-16-i rendezvényén Dr. Kis Norbert kiemelte, hogy a Jó Állam Jelentésnek nem célja a nemzetközi értékelési rendszerek helyettesítése. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint olyan indikátorrendszer kidolgozására volt szükség, amely hazai vonatkozásban is alkalmazható. Kis Norbert...

Részletek

Az átláthatósági indexek problémái

„A különböző átláthatósági (transparency) indexek általánosan elfogadott fokmérőivé váltak a kormányzati teljesítmény és a demokrácia nemzetközi mérésének. Három amerikai professzor tanulmányában azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi átláthatósági indexek többsége meglehetősen szubjektív, és csak korlátozottan alkalmazható tudományos munkák alátámasztására. A kizárólag a médiaszabadságot és pluralizmust vizsgáló indexek helyett/indexeket kiegészítendő egy gazdasági átláthatóságot vizsgáló indexre is javaslatot tesznek. Véleményük szerint, amíg nem történik meg objektívebb átláthatósági mutatók kialakítása, addig kifejezetten kontraproduktív lehet a jelenlegi mutatók használata. Az átláthatóság (transparency), amely...

Részletek
Page 3 of 5 1 2 3 4 5