Skip to main content

Találat: mutatószámok

A smart planning szerepe a fenntartható városfejlesztésben

„Jelen tanulmány arra keres választ, hogy városi szinten a digitalizáció korában a fenntarthatóság felé való átmenethez hozzájárulhat-e egy smart city koncepció, s ha igen, akkor vajon milyen módon? A szerzők javaslatot tesznek az ún. smart planning módszer alkalmazására és egy scorecard alapú indikátorrendszer kidolgozására, melyek hozzájárulhatnak a helyi fejlesztési elképzelések fenntarthatóság, klímatudatosság és okosság (smart) szempontjából történő értékeléséhez, iránymutatásul szolgálva a helyi érintettek számára. A kidolgozott indikátor-rendszer a városgazdálkodás, -üzemeltetés számára lehetővé teszi a monitoring folyamatok hatékonyságának folyamatos fejlesztését, valamint a piaci...

Részletek

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI – 2018) szerint Magyarország a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik

„...A 28 uniós tagállam között Magyarország a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben összességében átlagos ütemben fejlődött. Magyarország jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető. A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel és alacsony a természettudományokat, technológiát, műszaki tudományokat és matematikát (STEM) tanuló diplomások száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a...

Részletek

Az Európai Bizottság közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit

„Az Európai Bizottság ma közzéteszi a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, valamint a vállalkozások és a digitális közszolgáltatások tekintetében. A mutató szerint az EU előrehalad a digitalizáció útján, de a fejlődés továbbra sem elegendő ahhoz, hogy Európa utolérje a világelsőket és csökkentse a tagállamok közötti különbségeket. Ez indokolttá teszi a digitális egységes piac gyors megvalósítását és a digitális gazdaságba...

Részletek

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) tanúsága szerint: Facebookozásban elsők, mobilnetezésben utolsók vagyunk

„Érezhetően javult a szélessávú internet elterjedtsége Magyarországon, viszont még mindig csak az emberek fele rendelkezik legalább alapfokú digitális ismeretekkel. A digitális gazdaságról és társadalomról szóló dokumentum szerint hazánk a 21. helyen áll az unióban, csak hét országot előzünk meg, ez derül ki az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentéséből – írja a Portfólió. A közzétett jelentés szerint a magyar internetezők 55%-ának van legalább 30 megabites kapcsolata, ez jelentős javulás a 2016-os 37%-hoz képest. Ráadásul európai összevetésben sem állunk rosszul, a tizedik legmagasabb nálunk...

Részletek

Mennyire digitális országban él Ön? Az európai mutatók javultak, de a digitális szakadékot még nem sikerült áthidalni

„A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2017. évi mutató (DESI) tanúsága szerint az EU sokat fejlődött, de az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők között továbbra is hatalmas a különbség. További beruházások és erőfeszítések szükségesek a digitális tartalmak egységes piacának maradéktalan kiaknázása érdekében. Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2017-es értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető a 28 tagállam teljesítménye a legkülönbözőbb területeken, az internetkapcsolattól kezdve a digitális készségeken át...

Részletek

A jó állam mérhetősége II: a demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései

„A tanulmány a megfogalmazott tulajdonságok és elvárások mérésére tesz javaslatot olyan indikátorrendszeren keresztül, amely lefedi a demokráciához, illetve a demokratikus jogállamisághoz kapcsolódó egyes területeket. Természetéből adódóan a hatásterületi vizsgálat – az előzetes elvárásoknak is megfelelve – alapjaiban támaszkodik a 2015. évi Jó Állam Jelentésre, hiszen azzal egyfajta kontinuitást fenntartva igyekszik megfogalmazni a megjelenést követően felmerült újdonságokat. A hatásterületi vizsgálat egyaránt alkalmaz objektív, de kis érvényességű, valamint szubjektív, de széles érvényességű indikátorokat.” Forrás: A demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései; Farkas György Tamás, Rimaszécsi...

Részletek

A jó állam mérhetősége II: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai

„A tanulmány négy fő részre tagolódik. Az elméleti keretek kialakítása után a kormányzás államközpontú megközelítését, valamint a hozzá kapcsolódó legfontosabb irányzatokat (összkormányzati kormányzat, metakormányzás) kerül bemutatásra. Ezt követi az állami kapacitás fogalmi kereteinek, a mérhetőséget alátámasztó megközelítések irányzatainak ismertetése, továbbá az országspecifikus teljesítményértékelések és nemzeti indikátorok áttekintése. Végül néhány következtetést kerül megfogalmazásra a kormányzás államközpontú megközelítése, valamint a kormányzati kapacitásokat és képességeket középpontba állító nemzeti teljesítménymérések kapcsolódási pontjairól és perspektíváiról.” Forrás: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai; Kaiser Tamás, Bozsó...

Részletek

A jó állam mérhetősége II: Hatékony közigazgatás

„...Jelen tanulmánykötettel egy időben jelenik meg a JÁJ 2016. évi kiadása, gyakorlatilag azonos formában, képviselve azt a– külföldön is közkedvelt–közpolitikai- szakmai műfajt, amely bizonyos tudományos-kutatási eredmények némileg egyszerűsített, a tudományos közlésre vonatkozó szabályoktól mentes, közérthető disszeminációját célozza.5 Hasonlóan jelen kötet többi fejezetéhez, ehelyütt – egyfajta háttértanulmányként – a Hatékony közigazgatás hatásterületre vonatkozó mérési adatok éseredmények tudományos igényű narratívájával szeretnénk szolgálni. A tanulmány célja tehát, hogy megossza azokat a kutatási kérdéseket, ésazezekre adott válaszokat (téziskezdeményeket), amelyek akutatás során megfogalmazódtak, teret adjanak a módszertani...

Részletek

Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről

„...arra érdemes összpontosítani, hogy mivel hazánkban nincs – az egy főre jutó jó minőségű termőföldön kívül más – jelentős természeti erőforrás, ezért versenyképességünket azokra a képességekre kell építenünk, amelyekkel rendelkezünk. Ezek pedig a humán vagyon képességei, így a szakembergárda tudása, elkötelezettsége, továbbá a vállalkozókészség és-kedv, valamint az innovativitás. Ezen előnyeink lehető leghatékonyabb hasznosításával tudunk jelentősen javítani versenyképességünkön. Ennek alapján esetünkben az állam versenyképességet befolyásoló szerepét a következőképpen határozhatjuk meg: olyan állami magatartás, amely olyan környezetet képes teremteni, amelyben a nemzet képességei jól...

Részletek

Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016

„A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV) elődleges célja, hogy átfogó, nagy mintás, reprezentatív felvétel során, kérdőív segítségével felmérje a kormányzati képességek lakossági percepcióját. ... A lakosság véleményének feltárása, elsősorban a közigazgatási területi munkacsoport által már korábban megfogalmazott elégedettségméréseknek és lakossági véleményeknek a Jó Állam tematikájába történő beemelése kapcsán volt kiemelten fontos. A Jó Állam Jelentés 2015 kötetében már a hatékony közigazgatás hatásterület esetében megjelentek igények olyan elégedettségi mutatókra, amelyek egyaránt fontosak lettek volna a közigazgatás minőségének és működésének megismerése,...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3