Skip to main content

Találat: szabályozás

A Tanács (EU) 2019/796 rendelete (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„...3. cikk Annak megállapításához, hogy egy kibertámadás az 1. cikk (1) bekezdésében említett jelentős hatással bír-e, bármelyik következő tényező figyelembe vehető: a) a – többek között a gazdasági és társadalmi tevékenységek, az alapvető szolgáltatások, a kritikus állami funkciók, a közrend és a közbiztonság tekintetében – előidézett zavar hatóköre, léptéke, hatása és súlyossága; b) az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek száma; c) az érintett tagállamok száma; d) a – például pénzeszközök, gazdasági erőforrások vagy szellemi tulajdon nagyszabású eltulajdonítása révén –...

Részletek

A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára, mivel: ...(4) A rossz szándékú kibertevékenységekről szóló, 2018. április 16-i tanácsi következtetésekben a Tanács határozottan elítélte az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: az IKT) rossz szándékú felhasználását és hangsúlyozta, hogy az IKT-k rossz szándékú felhasználása elfogadhatatlan, mert veszélyezteti a stabilitást és a biztonságot, valamint annak következtében erodálódnak azok a kedvező hatások, amelyek az internetből és az IKT-k használatából...

Részletek

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentette kihívások – Nemzetközi konferencia a Magyarországi Francia Intézetben

„A „mesterséges intelligencia” kifejezés először John McCarthy 1956-ban, a dartmouth-i konferencián tartott előadásában jelent meg, azóta pedig már egy olyan tág kifejezéssé vált, amely lefed minden, többé-kevésbé automatikus döntéshozatalra képes algoritmikus folyamatot. Manapság, amikor is a felügyelt tanulási módszerek egyre tökéletesebbek, ezek az algoritmusok egyre hatékonyabbak és egyre nagyobb részét teszik ki a mindennapjainknak. A szolgáltatások digitalizációján és az internethez csatlakozó tárgyak fejlődésén keresztül a mesterséges intelligencia mindenkinek jelen van a mindennapi életében. Számos állami és magánszektorbeli szereplő van tudatában a mesterséges...

Részletek

Megjelent a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/4. száma

„Válogatás a tartalomból Lajos Cs. Kiss - Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie „A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy...

Részletek

Önkormányzati pénz- és vagyongazdálkodás

„A szakkönyv az újjászervezett magyar állam önkormányzati alrendszerében dolgozók számára szolgál kézikönyvként, azzal a célzattal, hogy olvasói, a szakterület aktív állományú köztisztviselői, közalkalmazottjai és kormánytisztviselői átfogó, rendszertani ismereteket kapjanak a magyar önkormányzatiság történetéből és a 2010 után végrehajtott reformokról, az új feladat- és finanszírozási rendszerről. A kiadvány további célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó közigazgatási és államtudományi képzésben, az alap-, mester- és PhD-képzéseken túl az önkormányzati pénzügyeket érintő továbbképzési szakirányok hivatalos tananyaga is legyen. A szakkönyv tíz fejezetre tagolódik. Az első...

Részletek

Bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust) – új brit kezdeményezés az adatgondnokság intézményesítésére

„Az Open Data Institute (ODI) az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciáért felelős kormányirodája (UK Government's Office for Artificial Intelligence) és az Innovat UK által támogatott projekt részeként, saját kutatásaira alapozva hozta nyilvánosságra jelentését a bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust), mint az adatgondnokság (data stewardship) új megközelítésének lehetőségeiről, kihívásairól és korai tapasztalatairól. Az angol jogrendből eredő, de az új polgári törvénykönyv (2013) révén a magyar jogban is kodifikált bizalmi vagyonkezelés (trust) mintaképpen szolgált a bizalmi adatvagyon-kezelés, mint új jogi konstrukció megalkotására, miközben – mint a...

Részletek

NAV tájékoztató a közadatok újrahasznosításáról

„A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kútv) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, melyek a közadatok újrahasznosítását szabályozzák. A Kútv. 4. § 2. pontja szerint közadat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben (a továbbiakban: Infotv.) meghatározott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat. Az újrahasznosítás a Kútv. 4. § 4. pontja szerint a közadatok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a közadatot előállították. Közadat újrahasznosítása iránt...

Részletek

2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról

Forrás: 2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Nemzeti Jogszabálytár 2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 63. szám; 2019. április 11.; 2037-2091. oldalak (.pdf)

Részletek

A mesterséges intelligencia úttörője szerint reális veszély, hogy visszaélnek a mesterséges intelligencia eredményeivel

„A Nature magazin online kiadása interjút közölt a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatos kutatás-fejlesztésének egyik úttörőjével, Yoshua Bengioval, aki harmadmagával nyerte el az elmúlt hetekben a terület legrangosabb tudományos díját, az A.M. Turing-díjat. Kutatásuk tárgya a tudományosan általuk megalapozott mélytanulás (deep learning), amely technika a nagymennyiségű adatok feldolgozását kapcsolja össze az emberi agy által ihletett, többrétegű mesterséges neuron-hálózattal. Másik két társával ellentétben – akik a Google és a Facebook alkalmazásában állnak – Bengio a tudományos élet területén maradt, a Tanulási Algoritmusok Montreali Intézetének...

Részletek

Algoritmikus elszámoltathatóság: Felelőssé tenné algoritmusaikért a szoftverfejlesztő cégeket egy új amerikai törvényjavslat

„Három amerikai szenátor egy olyan új törvényjavaslattal állt elő, ami felelőssé tenné algoritmusaikért az azokat kifejlesztő vállalkozásokat. Az "Algorithmic Accountability Act" (AAA) értelmében tilos lenne "pontatlan, nem fair, elfogult vagy diszkriminatív" döntéseket hozó algoritmusokat építeniük és használniuk - e szabály megsértése esetén pedig bíróság előtt kellene felelniük ezért. A törvény kötelezné arra a hatálya alatt működő cégeket, hogy folyamatosan önvizsgálatot végezzenek adatfeldolgozó rendszereiken, és ha azokban a fenti, tiltott elfogultságot vagy diszkriminációt tapasztalnak, kijavítsák ezeket. Ha pedig ezeket elmulasztják, polgári peres eljárás...

Részletek
Page 17 of 60 1 16 17 18 60