Skip to main content

Találat: társadalomtudomány

Berlinben Internet Intézetet létesítenek

„50 millió eurót fordítanak a Berlinben megalakuló Internet Intézet létrehozására, amely a digitalizáció társadalmi következményeit kutatja majd. Hogyan lehet a digitális társadalom keretei között öntudatosan részt venni a közügyekben? Hogyan kell a demokratikus intézményeknek a digitalizáció kihívásaira reagálniuk? Például ilyen kérdésekkel kell majd az új intézetnek foglalkoznia. A Berlin-Brandenburg régió öt nagy egyetemét is (Szabadegyetem Berlin, Humboldt Egyetem, Műszaki Egyetem, Művészeti Egyetem és a Potsdami Egyetem) magában foglaló berlini konzorcium győzedelmeskedett a müncheni, bochumi, karlsruhei és hannoveri konkurenciával szemben, és a szövetségi...

Részletek

Okos városok és alrendszereik – Kihívások a jövő városkutatói számára?

„Az okos városok témája divatossá vált az utóbbi évek városfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi konferenciáin, a nemzetközi tudományos szakirodalomban és a médiában is – főleg, amikor a városok jövőbeli fejlesztésről van szó – jelen van az okos város diskurzusa. A téma kutatásában három nagyobb szakterületről érkeznek kutatók: akik az okos városok technológiai infrastruktúrájával (telekommunikációs mérnökök, programozók), illetve a városok élhetőségével, ökológiai fenntarthatóságával foglalkoznak (ökológusok, környezetvédelmi szakemberek). A harmadik szakterület a különböző társadalomtudósok csoportja (szociológusok, regionális kutatók, geográfusok, közgazdászok), akik elsősorban az okos városok fejlesztésének...

Részletek

Játékoslét. A gamifikáció világa

„A Huizinga által megálmodott homo ludens korszaka ma a gamifikációban valósul meg: „A könyv főhőse a Játékos Ember, akit a szerző az online világban vizsgál, bemutatva a sokszereplős játékok köré szerveződő közösségeket, melyek átlépik a földi országok határait” – írja Csepeli György. „A 21. század egyik legfontosabb erőforrása a figyelem: rávenni az embereket arra, hogy odafigyeljenek ránk, a termékünkre, a műsorunkra, a szavainkra... De nem elég ezt a figyelmet megszerezni, meg is kell tudni tartani mindaddig, amíg a mondanivalónk tart. Ennek egyik...

Részletek

Az Információs Társadalom tematikus száma az okos városokról

„Tartalomjegyzék Tanulmányok Okos városok: a dekonstrukciótól a hiperkonstrukcióig Z. Karvalics László Egy okos Pécs felé Csaba Ders Erősítik-e a társadalmi kirekesztést a smart cityk? Gere László, Czirják Ráhel Az okos város fejlesztésekhez kapcsolódó közösségi informatikai eszközök: társadalmi szoftver, online participáció, crowdsourcing Molnár Szilárd Csipkerózsika, ébredj! – avagy új kihívások előtt a közösségi hozzáférés Gáspár Mátyás Az épített örökség hozzáférhetővé tétele és a műemléki topográfia Entz Géza Antal Az Okos Város Fejlesztési Modellről Szemerey Samu, Rab Judit Városfejlesztés és okos városok a mutatószámok...

Részletek

Mi a baj az okos város fogalmával?

„Mi a baj az okos város fogalmával? Központosítás-párti, a technológiától remél megváltást, különböző településekre hasonló megoldásokat tukmálna rá, univerzalista, nagyváros-központú, üzlet-vezérelt. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalú, a mai okos város programok nagy része egyenlőtlenség-fokozó hatású, a polgárok ellenőrzésének magasabb szintjét teremti vagy teremtheti meg, a sebezhetőség növekedéséhez vezet, a könnyen bevezethető és alkalmazható megoldások miatt csökkentheti a lakossági aktivitást. A könyv az okos város irodalomban használt tipikus jellegzetességekből a ’jó várostól’ elvárt sajátosságokat formál. Az okos megoldásokkal élő város legyen...

Részletek

A digitális kultúra kora

„Ahogy újabb technikai eszközök, megoldások és azok bevezetése kerül szóba, évről évre kíváncsian fürkésszük a jövőt: mi lesz a következő nagy durranás? Érhetnek-e még nagy meglepetések minket, vagy valóban semmi nem állhat a fejlődés és a társadalmi hasznosulás és elfogadás közé? Hol van az emberi befogadóképesség határa, és van-e ilyen egyáltalán? Mint minden társadalmi kérdés felvetése és megválaszolása – főleg gazdasági, politikai és persze technikai vonatkozásokkal ötvözve –, messzire vezethet a száraz, de korántsem unalmas infokommunikációs tényektől. Évindító beszélgetésünk inkább elméleti szempontból...

Részletek

Konferencia: az állam szerepváltozásai és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket újratermelő szerepe – a kelet-európai periféria kontextusai

„Meghívó – Békéscsaba, 2016. november 24. AZ MTA KRTK RKI társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket kutató horizontális műhelyének következő vitaülésére, amelynek témája: Az állam szerepváltozásai és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket újratermelő szerepe – a kelet-európai periféria kontextusai Időpont: 2016. november 24. 11.00-16.00. Helyszín: MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, Békéscsabai Kutatócsoport, Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42. Az ülés műfaja panelvita. Két tematikusan összekapcsolódó beszélgetésre kerül sor 3-4, egyenként 10 perces vitaindítóval, azután beszélgetéssel. A panelek tervezett ideje 2-2 óra, a kettő között egyórás ebédszünettel. Kérjük, hogy november...

Részletek

Megjelent a „Társadalmi Riport 2016”

„A Társadalmi riport – mint azt rendszeres olvasói jól tudják – 1990 óta kétévente közöl szisztematikusan gyűjtött empirikus ismereteket mindig az elmúlt két év magyarországi társadalmi folyamatairól, ahol lehet, ott kidolgozott társadalmi indikátorok alapján. A 2016-os kötetben szereplő 20 tanulmány átfogó képet nyújt a magyar társadalom, gazdaság és politika fontosabb jelzőszámairól és trendjeiről az egyes területek vezető magyarországi szakértőinek elemző értékelésével. Mint ilyen, nem egy "sztorit" épít, hanem adatot gyűjt és közöl, további elemzéseket indukál és megalapoz, dokumentál, leír. A legutóbbi két...

Részletek

Budapest 2050-re várható állapota: jelenlegi döntéseink befolyásolják a jövő városfejlődési forgatókönyveit

„„Sok kutató foglalkozik a Műegyetemen is a házak energetikai fenntarthatóságához szükséges technikákkal, ilyenek pl. a hőszigetelő ablakok, a tetőszigetelések és a napelemek” – ecsetelte Alföldi György. „Ezek oktatása és kutatása olyan stabil tudás alapján szerveződik, amely Nyugat-Európában jobbára már részévé vált a napi városépítési kultúrának. Sokak szerint a hozzáférés a technológiához automatikusan old meg minden gondot: ha a házat leszigetelem, napelemet teszek rá, akkor eleget tettem kötelezettségeimnek. Ez azonban messze nem ilyen egyszerű. Egy jellemző példa: 1900 körül már például ismerték a...

Részletek

Az okos város újragondolása – tíz veszélyforrás, tíz „kötelező elem”

A Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves évfordulója alkalmából április végén szervezett műhelybeszélgetésen Z. Karvalics László összefoglalta, hogy a városok megújulását az IT-től és általában a technológiától remélő értelmezés és szellemiség elterjedése vagy uralkodóvá válása milyen veszélyeket idéz fel. Kérésünkre egy megjelenés előtt álló írásából kiemelhettük az óvatos újragondolásra okot adó 10-10 szempontot. Veszélyek: Centralizáció-pártiság Technológiai determinizmus Univerzalizmus Nagyváros-központúság Üzlet-vezéreltség Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalúsága Az okos város programok egyenlőtlenség-fokozó hatásúak A polgárok ellenőrzésének magasabb szintjét teremthetik meg A sebezhetőség (vulnerabilitás)...

Részletek
Page 3 of 5 1 2 3 4 5