Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Skócia saját nemzeti beruházási bankot hoz létre: az innovációhoz a szabad piac nem elég

„Az állami tulajdonú bank feladata lesz, hogy finanszírozza az innovatív ötleteket és támogassa az átállást az új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre. A tervet korunk egyik legfőbb innováció szakértője, Mariana Mazzucato munkáira alapozták. A skót gazdaságnak szerinte az állam „türelmes finanszírozására” van szüksége. Skócia első minisztere, Nicola Sturgeon... a terv bemutatásakor Edinburghban kijelentette, hogy a valódi gazdasági átalakulást hozó beruházási bank (Scottish National Investment Bank, SNIB) 2020-ra lesz teljesen működőképes. Az első miniszter már tavaly ősszel bejelentette a tervet, amit egy tanácsadótestület Benny...

Részletek

Készülőben a blokklánc és a pénzügyi informatikai stratégia

„Hazánk az elsők között kapcsolódhat be a digitális átalakulás legújabb forradalmába, ezért a Digitális Jólét Program keretében a kormány stratégiai fejlesztési területként határozta meg a blokláncot (blockchaint) és a fintech-et - mondta el Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Blockchain Competence Center mai megnyitóján. Még be lehet szállni A politikus hangsúlyozta: a kormányzat célja az, hogy olyan, biztonságosan használható digitális technológiák nyerjenek teret, amelyek növelik a polgárok életminőségét és versenyképességét, valamint hozzájárulnak digitális kompetenciáik gyarapításához. Ennek érdekében készítik el a stratégiai programot, amelyet...

Részletek

Az új ipari forradalomból következő kormányzati feladatok – OECD

„Az OECD 2017 májusában közzétett tanulmányában (The Next Production Revolution – Implications for Governments and Business) azt vizsgálja, hogy milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó (a tudománytörténet szerint a negyedik, immár folyamatban lévő) új ipari forradalomnak az üzleti világra, és hogy milyen feladatai vannak a kormányzatoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják. A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de új gyártási anyagok (mint a bio- vagy nano-alapúak) és új folyamatok (mint pl. az adatvezérelt...

Részletek

Okos Magyarország I.

„Elkészült a Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentése. A 19. alkalommal kiadott tanulmány az Okos Magyarország címet kapta. "Az innováció szempontjából a munkaerő olyan versenyelőnyökkel bír, mint a magyar emberek találékonysága és az erős természettudományos oktatás. Ha például azt kommunikálnánk az országstratégiában, hogy Magyarország megduplázza az oktatási költségvetését, ösztönzi a műszaki, információs és kommunikációs technológiai fejlődést, akkor az megalapozná az ország fejlesztési prioritásait. A jövőre vonatkozó pozitív elképzelések konkrét meghatározása véleményünk szerint vonzaná a további befektetéseket." Az idézet a Magyar Európai Üzleti...

Részletek

A küldetés-orientált innovációs politika kihívásai és lehetőségei

„A londoni UCL egyetem közcélú innovációs intézetének oldalán Mariana Mazzucato professzor az innovációs politika küldetés-orientált megközelítésének kihívásait és lehetőségeit elemző tanulmányára hívja fel a figyelmet (az oldalról a teljes tanulmány is letölthető). Mint írja, a kormányok szerte a világban keresik a gazdasági növekedés olyan módjait, amelyek egyszerre „okosak” (innováció-vezéreltek), befogadók (inclusive) és fenntarthatók. Mindezt olyan módon elérve, hogy választ találjanak egyben olyan nagy társadalmi és környezeti kihívásokra is, mint a klímaváltozás, a közegészségügy javítása vagy a demográfiai változások. A küldetés-orientált innovációs politika...

Részletek

Jelentés a kormányzati folyamatokról – Jó Állam Jelentés 2017, gazdasági és versenyképességi hatásterület

„Csökkent a kutatás-fejlesztést is végző, innovatív cégek aránya. Bemutatták szerdán a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó állam jelentést. A 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben stagnálást, míg 28 indikátornál mértek romlást. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készített Jó állam jelentés gazdasági és versenyképességi hatásterület kutatásvezetője a Magyar Idők kérdésére ismertette: öt területre összpontosít az elemzés, amely hosszabb távon vizsgálja az adatok változását. A 2017. évi elemzésből az derül ki, hogy 2016-hoz képest...

Részletek

Gyengül a magyar innovációs teljesítmény

„Az Európai Bizottság minden évben megvizsgálja a tagországok innovációs teljesítményét. A legfrissebb, 2017. évi tanulmány és annak regionális változata június 20-án jelent meg. Az EU egészének és az egyes országoknak a teljesítményét 27 mutató alapján mérik meg az összefoglalókban. A legfrissebb szerint az EU 2016-ban több országgal – Ausztráliával, Kanadával, Japánnal, Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal – összehasonlítva rontotta innovációs teljesítményét. Japánhoz és Dél-Koreához mérve ráadásul jelentős az unió lemaradása. Kínával szemben még előnyt élvez, de ez gyorsan fogy, a távol-keleti óriás ugyanis...

Részletek

RIO országjelentés a hazai kutatási és innovációs helyzetről, európai uniós összehasonlításban

„Az Európai Bizottság által működtetett Kutatási és Fejlesztési Obszervatórium (Research and Innovation Observatory, RIO) országjelentés-sorozatában megjelent a „RIO országjelentés, 2016: Magyarország” című kutatási anyag, amely bíztató folyamatokra és szűk keresztmetszetekre egyaránt rámutat. A RIO jelentések sorozata a 28 EU-tagállam nemzeti kutatási és innovációs (K+I) rendszereinek fejlődését és teljesítményét, valamint a kapcsolódó politikákat elemzi és értékeli. A jelentés magyar nyelvű összefoglalója itt olvasható – a továbbiakban a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhány markáns jellemzőt. Az általános gazdasági helyzet bemutatásakor a jelentés kiemeli,...

Részletek

Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények

„A közgazdasági iskolák ma már egyetértenek abban, hogy az innováció meghatározó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez, de különbözőképpen értelmezik az innovációt, és eltérő alapelveket ajánlanak a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) megalapozásához. Az EU TTI-politikáját nagymértékben az innováció tudományvezérelt modellje határozza meg, pedig számos elemzés azt mutatja, hogy a tudás más típusai és formái legalább olyan fontosak az innovációs folyamatok sikeréhez, mint a K + F-eredmények. Az ilyen szemléletű szakpolitika tetemes elmaradt haszonnal járhat. A cikk öt...

Részletek
Page 59 of 59 1 58 59