Skip to main content

Találat: tudomány- és technikatörténet
Mesterséges Intelligencia (MI)

Történelmi analógiák, amelyek segíthetnek az MI irányításában

Szerző: redaktor
2024. augusztus 25.
0

„A mesterséges intelligencia (MI) növekvő képességei kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet maximalizálni az előnyeit, miközben minimalizáljuk az esetleges kockázatokat. Az elmúlt évtizedekben négy technológiával kapcsolatban merültek fel hasonló kérdések az irányítást illetően: a nukleáris technológia, az Internet, a titkosítási termékek és a géntechnológia. Kormányzásuk története három témát illusztrál: a technológiai normákról való konszenzus szükségességét, a fizikai és nem fizikai javak irányításának fontos különbségeit, valamint a köz- és magánszektor közötti partnerségek szerepét a kormányzásban. Ezek a technológiák különbözhetnek a következőkben: *...

Részletek
informatika

A ChatGPT története

Szerző: redaktor
2024. június 2.
0

„A természetesnyelv-feldolgozás (NLP) célja a természetes nyelvek számítógépes eszközökkel történő elemzése és megértése. Bár a tudományterület egészen az 1940-es évekre nyúlik vissza, a 2010-es évekig nem született olyan egységes paradigma, amely a legfontosabb problémákra robusztus megoldást tudott volna nyújtani. Ezen hiányosság legfontosabb okai közé tartozik a természetes nyelvek változatossága, illetve a feladatok széles köre. Az utóbbi tíz évben azonban a mély neurális hálók és a viszonylag könnyen elérhető, soha nem látott mennyiségű digitális szöveg együttesen olyan áttöréseket hoztak a tudományterületen belül, amelyek...

Részletek
informatika

Elhunyt az egyik első hazai női programozó

Szerző: redaktor
2022. február 21.
0

„Életének 83. évében elhunyt Sántáné Tóth Edit, a hazai mesterséges intelligencia kutatás elismert szakértője, számos szakmai könyv és tanulmány szerzője, több hazai felsőoktatási intézmény megbízott oktatója. Múlt héten, 2022. február 11-én elhunyt Sántáné Tóth Edit, az egyik első hazai programozónő, akinek érdeklődése hamar a mesterséges intelligencia kutatása felé fordult, oktatással és tanulmányokkal is népszerűsített a témát. Színes életét mutatja, hogy eredetileg zenei pályára készült. Élete meghatározó részének tartotta a Békéstarhosi Zeneiskolában töltött négy évet, ahol például a "keresd az értelmes feladatokat, és...

Részletek
informatika

Az ősrobottól az Okos Város projektig: a mesterséges intelligencia-kutatás 60 éve a szegedi egyetemen

Szerző: redaktor
2020. október 12.
0

„A kormány most indította el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben az SZTE az egyetlen vidéki tudományegyetemként kapott helyet. Ezekről a lehetőségről is beszélgettünk Jelasity Márkkal, az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával. – A Szegedi Tudományegyetemen több mint négy évtizede folyik mesterséges intelligencia-kutatás, amelynek a hagyományát sok fiatal kutató viszi tovább különböző intézetekben, tanszékeken. A MI-kutatások itteni úttörője Kalmár László volt – továbbviszik-e a híres matematikus professzor hagyatékát? – A szegedi egyetemen Kalmár László...

Részletek
informatika

Benda Gyula munkássága : A számítógépes történettudomány kezdetei

Szerző: redaktor
2020. szeptember 6.
0

„A digitális bölcsészet mint diszciplína a kétezres évek elején jelent meg, ám a bölcsészettudományi kutatásokban közel nyolcvan éve alkalmazzák a számítógépet feldolgozásra, elemzésre. A történettudományi kutatásokban az 1950–60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve a számítógép mint eszköz. Ennek – a korban leginkább kvantifikáció fogalmával jelölt – módszertannak az Annales folyóirat és köre volt egyik fontos központja, melyhez írásom főszereplője, Benda Gyula is sok szálon kapcsolódott. Rövid áttekintésemben Benda Gyula munkásságára, kivált azon célkitűzéseire, eredményeire koncentrálok, melyek a ma számítógépes történettudománya,...

Részletek
gazdaság

Mit hasznosíthat a zöld forradalom az informatikai forradalom tanulságaiból? – A zöld vállalkozó állam

Szerző: redaktor
2019. szeptember 2.
0

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a a UCL IIPP oldalán jelentette meg szerzőtársával, Martha McPhersonnal közösen jegyzett tanulmányát az ún. „Zöld New Deal” kapcsán (amely koncepciót elsősorban az amerikai Demokrata Párt képviselői emeltek be a köztudatba), az informatikai forradalom során szerzett tanulságok tükrében, az intézet által rendre szorgalmazott vállalkozó állam koncepciója jegyében. Ebben a megközelítésben az állam nem csupán a piaci hibák orvoslásával foglalkozik, piac-semleges módon, hanem maga...

Részletek
informatika

Mentsük, ami menthető

Szerző: redaktor
2018. szeptember 3.
0

„Nagy Károly magángyűjtő és az NJSZT új kiállítása Újpesten A korábbi években megszokott módon, ismét együttműködik a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Nagy Károly magángyűjtővel, hogy ingyenes kiállításon mutassák be az informatikatörténet egy fontos szeletét. A Mentsük, ami menthető című új tárlat az információtárolás történetét mutatja be a kőtáblától a felhőig és azon túl is, beleértve a nyomtatás, a kép- és hangrögzítést történetét is. A rendezők remélik, hogy a tárlat nagyon tanulságos lesz azoknak a diákoknak, akik számára már nemcsak a kőtábla,...

Részletek
gazdaság

„A kód szabadnak születik, és mégis mindenütt bilincsekben él” – A szabad és nyílt forráskódú forradalom története

Szerző: redaktor
2018. augusztus 12.
0

„Recenzió Christopher Tozzi: For Fun and Profit: A History of Free and Open Source Software Revolution (The MIT Press, Cambridge – London, 2017, 336 oldal, ISBN 978-0-262-03647-4) című könyvéről A szabad és nyílt forráskódú szoftverfejlesztés az infokommunikációs technológiák fontos és sajátos területe. Fontossága abban mutatkozik meg, hogy mára az informatika minden részterületében komoly teret hódított magának a beágyazott rendszerektől az okos eszközökön, a személyi és szuperszámítógépeken át a szerverek és felhőszolgáltatások szegmen- séig. Sajátossága leginkább ideológiai és technikatörténeti gyökereiből fakad – az...

Részletek
informatika

Az első magyarországi informatikatanárra emlékeztek: Kovács Mihály, egy jövőbelátó piarista

Szerző: redaktor
2016. november 28.
0

„A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Piarista Rend Magyar Tartománya 2016-ban, Kovács Mihály centenáriumi évében együttműködött az első magyar középiskolai informatikatanár emlékének ápolásában. Az idei együttműködés záróeseményét tartottuk 2016. november 10-én, Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának is helyet adó Szent-Györgyi Albert Agorában. Egy Jövőbelátó piaristára emlékeztünk – szülővárosában. Értéket mentünk, értéket őrzünk és értéknek örülünk – ezekkel a szavakkal köszöntötte Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója a minikonferencia mintegy hetven résztvevőjét, köztük szegedi piarista diákokat. Beszédében hangsúlyozta, hogy Kovács Mihály...

Részletek
távközlés

45 éve avatták fel a crossbar központot Lágymányoson

Szerző: redaktor
2016. június 7.
0

„1971. június 5-én avatták fel az első hazai nagyvárosi crossbar központot, az ARF 102-t Lágymányoson, a Vásárhelyi Pál utcában. A svéd LM Ericsson által gyártott telefonközpont 20 ezer előfizető kiszolgálására volt alkalmas. Ezzel a telefonközponttal egy új korszák vette kezdetét a hazai telefóniában. A hazai nyilvános hálózatban 1971-ig túlnyomó többségben forgógépes, u.n. rotary telefonközpontok üzemeltek. Már az ötvenes évek közepén felmerült, hogy licenc-vásárlással kellene áttérni a korszerűbb crossbar rendszerre a hálózatban. Egészen 1966-ig azonban nem született döntés ebben a kérdésben. Az előzetes...

Részletek
Page 1 of 5 1 2 … 5