Skip to main content

Találat: vidékfejlesztés

Egy új törvénnyel teljesen újragondolják az önkormányzatok fejlesztését

„Szinte napra pontosan nyolc hónappal a jövő évi önkormányzati választások előtt bemutatták az új területfejlesztési politika három pillérét: új területfejlesztési koncepciót hoznak létre, területfejlesztési alapot állítanak fel, és területfejlesztési szolgálatot indítanak. Az elképzelés szerint a létrehozandó területfejlesztési alap kiszámíthatóvá tenné a programok végrehajtását, a kormányhivatalokhoz rendelt, ügynökség típusú területfejlesztési szolgálat pedig az önkormányzatokat segítené. Kétségtelen, van logika abban, amit Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elmondott a Századvég Konjunktúra Zrt. Vidék Konferenciáján. A tárcavezető egy megújuló hazai területpolitikáról beszélt, amit legkésőbb a 2026-os országgyűlési...

Részletek

Új területfejlesztési koncepció, új finanszírozási háttér, új területfejlesztési intézményrendszer

„A városias emberek a vidéktől a nyugalmat, a vidékiek a városoktól a jobb szolgáltatásokat várják – mondta Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter a Vidék-konferencián. Arról is szólt, hogy Budapest EU-s összevetésben is kiemelkedően fejlődik, ám egymagában nem tudja magával húzni egy teljes régió fejlődését is, és vannak olyan tájegységek is, amelyek megrekedtek. Ezen igyekszik majd javítani az új pillérekre helyezett területfejlesztési politika. A vidék nem értelmezhető a városok nélkül, a vidékiség is e viszonyrendszerben határozódik meg –...

Részletek

Hálózatok és vidék-város kapcsolatok a vidéki innováció érdekében

„A tanulmány témája a hálózatok és a vidék-város kapcsolatok szerepe az innovációk befogadásában és előmozdításában a vidéki régiókban. Különös hangsúlyt fektet a vidéki területek azon sajátos jellemzőire, amelyek meghatározzák az innováció átvételének és terjesztésének eltérő módjait. A vidéki területek innovációjával és az innovációnak a hálózatokon és kapcsolatokon keresztül történő átvételével foglalkozó szakirodalom áttekintése után három tényezőt tárgyalnak: a digitális infrastruktúrára összpontosító helyalapú (place-based) hálózatok; az emberek közötti kapcsolatok a migrációs áramlásokon keresztül; a cégalapú hálózatok, beleértve az egyetemek és az ipar közötti...

Részletek

A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020

„A tanulmány a versenyelőny/versenyhátrány szempontjából együttesen vizsgálja a járások társadalmi innovációs potenciálját és versenyképességét. Míg a szerzők korábbi társadalmi innovációval kapcsolatos kutatásaiban önállóan tanulmányozták a társadalmi innováció folyamatát, szintjeit, érintettjeit, valamint kapcsolatát a műszaki és technológiai innovációval, addig jelen kutatásukban a társadalmi innovációs potenciál által kialakított komplex mutatót elemzik. A társadalmi innovációs potenciál és a versenyelőny tényezői a fenntartható értékteremtés gondolati síkján fűzhetők össze, amely újszerűen a verseny fogalmához kapcsolja a társadalmi jólét és jóllét növelését. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a...

Részletek

Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása – empirikus tapasztalatok

„A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel, az...

Részletek

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

„A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A...

Részletek

Több, mint egy évtized után nyílt ismét kisbolt egy zalai településen

„Újra van bolt Rigyácon, így több mint 12 év után újra helyben vásárolhatnak az ott élők. Nemrég megnyílt kisbolttal együtt ráadásul egy játszóteret is átadtak a faluban. Az ezekhez szükséges forrást a Magyar Falu Programban meghirdetett pályázatokon nyerték el. A rigyáci kisbolt és a játszótér létrehozásával a minimálisan szükséges infrastruktúra megteremtése volt a legfontosabb cél. A fejlesztés három új munkahelyet is teremtett a négyszáz fős településen. A helyben történő vásárlás lehetősége nagy segítség a fiatalok és idősek számára egyaránt, ugyanis ezzel időt...

Részletek

Gyopáros Alpár: a kormány a jövőben is folytatja a Magyar Falu Programot

„A kormány a jövőben is folytatja a Magyar Falu Programot, és a falvak által jelzett fejlesztésekhez lépésről lépésre biztosítja a forrásokat – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Pest vármegyei Hévízgyörkön egy új aszfaltút átadása alkalmából csütörtökön. Gyopáros Alpár felidézte, hogy Hévízgyörk a Magyar Falu Program indulása óta több mint 270 millió forintnyi fejlesztést hajthatott végre a program keretében. Hangsúlyozta: a kormány figyel arra, hogy milyen igényeket fogalmaznak meg a falvakban élők, és ezeket a javaslatokat beépítik a programba, megjelennek...

Részletek

Gyopáros Alpár: Több mint hatvanmilliárd forint hasznosult a szabolcsi falvakban

„Az elmúlt csaknem négy évben több mint 60 milliárd forint fejlesztés valósult meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei falvakban a Magyar falu programon keresztül – közölte a Miniszterelnökség Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson pénteken. Gyopáros Alpár a helyi Itthon, Fiatalon, Szülőföldön Ház mintegy 15 millió forint értékű filagóriájának és napelemes rendszerének átadásán azt hangsúlyozta, kiemelkedő az a falupasztorációs munka, amelyet a görögkatolikus egyház a falvakban végez, különösen az ország három északkeleti megyéjében. Nemcsak a görögkatolikusok, hanem bármely egyház a falvakban...

Részletek

Komplex vidékfejlesztési csomag készül a kistelepülések számára

„Az Agrárminisztérium a vidéki kistelepülések fejlesztése érdekében többféle támogatási lehetőséggel készül a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában – jelentette ki Feldman Zsolt Mosonmagyaróváron, a negyedik alkalommal megrendezett Területfejlesztők Napja szakmai konferencián. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Regionális Tudományos Társaság és a Széchenyi István Egyetem által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Mayer Gáborral, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkárával és Goda Pállal, az Agrárközgazdasági Intézet főigazgatójával a vidékfejlesztés eredményeiről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a vidéki térségek települései több más...

Részletek
Page 2 of 8 1 2 3 8